Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

Fofivaszlásiiiéri sSegüss A közelmúltban korszerű fogyasztásmérő állomást állitoück üzembe a Hungaroszerviz Mexikói úti ütemében. Ogy ál­lapítják meg a fogyasztást, hogy a gépkocsi egy helyben áll. Ha szükséges, számitógép segítségével gyári adatokra állítják be a motort. Nemzetközi tanácskozás Hanvban Kedden nemzetközi tanács­kozás kezdődött Tihanyban Ausztria Kommunista Pártja, a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a Dán Kom- Vi un ista Párt, a Finn Kom­munista Párt. a Francia Kommunista Párt, , a Görög Kommunista Párt, a Holland Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Lu­xemburgi Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Német Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Norvég Kommunista Párt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt. az- Olasz Kom­munista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a San- marinói Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt. a Svájci Munkapárt, a Svéd Baloldali Párt-Kommunisták, a Szovjetunió Konimunisla Pártja és a Török Kommu­nista Párt képviselőinek részvételével. A háromnapos találkozón véleménycserére kerül sor a kommunisták és á szociál­demokraták viszonyának, le­hetséges nemzetközi együtt­működésének időszerű kérdé­seiről. (Folytatás a 2. oldalon) Moszkvában ülésezik a mapyar-szovjei kormánvközi bizottság Moszkvában kedden meg­nyúlt a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság XXIV. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttségét Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöké, a szovjet küldöttséget Konsz- tantyin Kaiusev, a Szovjet­unió Miniszertanácsúnak el­nökhelyettese, a szpvjet ta­gozat elnpke. vezeti. Az ülés­szak napirendjén a két or­szág együttműködésének idő­szerű kérdései, a hosszú távú gazdasági cs műszaki-tudo­mányos együttműködés, a szakosítás, a kooperáció té­mái állnak. Á magyar küldöttséget üd­vözölve Konsztantyin Katu- sev kijelentette: a napiren­den szereplő kérdések közül számos téma szorosan kap­csolódik azokhoz a megálla­podásokhoz, amelyeket Leo- nyid Brezsnycv és Kádár Já­nos tárgyalásain jöttek, létre. Ezek közé tartozik a terme­lés szakosításának és a ko­operációnak hosszú távra tör­ténő egyeztetése, az. erről szóló egyezmény előkészítő-, se az aláírásra. A két ország minisztériumai elvégezték a szakosítási és a kooperációs megállapodások előkészítését. A dokumentumok meghatá­rozzák az együttműködés táv­latait egészen 1990-ig, lehe­tővé teszik a hosszú távú együttműködésben rejlő lehe­tőségek messzemenő kihasz­nálását a szakosítás és a ko­operáció terén. Ez megfelel a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt irányvona­lának. a termelés hatékony­sága növelésének, a két or­szág gazdasági fejlődése ér­dekeinek. Ugyancsak át kell tekinteni azoknak a megálla­podásoknak a végrehajtását is, amelyek a két ország kor­mányfője. Alekszcj Koszigin 'ék Lázár György tárgyalásain jöttek létre. Marjai József válaszában aláhúzta, hogy az idén ünne­peltél: meg a kormányközi együttműködési bizottság fennállásának 80. évforduló­ját. Pártunk most kongresszu­sára készül: három hónap múlva összeül az MSZMP XII, kongresszusa. A kong­resszusi irányelvek ismétel­ten kiemelik, hogy gazdasági növekedésünk alapvető felté­tele, hogy bővítsük és elmé,­lvítsük együttműködésünket a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak többi tagországával. Kongresszusi téziseink előír­ják a további aktív részvéte­lünket a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében. A Szocialista integrációban való részvételünknek meghatározó része a szovjet—magyar gaz­dasági együttműködés. A bizottság munkájával kapcsolatban Marjai József elmondotta: az elmúlt idő­szakban az együttműködési bizottság sikerrel oldott meg olyan kérdéseket, mint az agrokémiai együttműködés, az Orenburg! gázvezeték megt épKésével, és üzemeltetésével kapcsolatos munka, a Viny- nyica—Albertirsa közötti 750 kilovol tos távvezeték megépí­tése. Kidolgozták és egyez­tették az olefinegyüttműkö­dés továbbfejlesztésének fel­tételeit is — ez az együttmű­ködés a szocialista integrá­ciónak a vegyipar területén első jelentős, kiemelkedő pél­dája volt, s most hosszú tá­von meghosszabbítjuk. Ugyan­csak előttünk áll a szovjet.— magyar timföld- és alumí­nium-együttműködés bővíté­se, amelynek már nagy ha­gyományai vannak — han­goztatta, GázsziilÉlí, palackit kanvekiersk Lesz-e az ünnepek előtti időszakban elegendő gázpa­lack a cseretelepeken? Az érdekeitek hogyan juthatnak "új gázpalackhoz, lartalékpa- laákhoz, illetve 22 kilóshoz, amilyenből egy időben nem volt elegendő? Mikor kap­juk a magasabb számlát? Megannyi, u gázzal kapcso­latos kérdés, mélyek megvá­laszolására a T1GÁZ miskol­ci üzemegységének vezetőjét. Katona Zoltánt kértük meg. — , Felkészültünk az ünne­pek előtti nagyobb forga­lomra és éppen ezért azt, ja­vasoljuk. ne várjanak a orn- Pán -bután gázpalackok cseré­jével az utolsó napokig, ha lehet, még a pólpalackot is cseréljék ki. hiszen az ün­nepekre a sok sülni-fözni- valóhoz sók gáz is kell. Fo­gyasztóink . bármelyik lele- Pün kön hozzájuthatnak a gázhoz várakozás nélkül. Ami pedig az új palackokat illeti, elmondhatom, hogy Igénylés szerint, a csekkes befizetés .alapján 693 forintért lehet hozzájutni a 11 kilós, hason­lóan rövid időn belül a 22 kilós palackhoz pedig ItíOO forintért. A korábbival el­leniéiben most a palackok ellátásában nincs fennaka- 1 dás. — Mikorra várhatók az el­ső magasabb számlák? — Ezekben a hetekben mindenhová eljutnak az új. átlagosan húsz százalékkal magasabb összegű számlák, Miskolcon negyvenezer la­kásban van gáz és ezek kö­zül húszezer rendelkezik gáz­mérővel a többiek átalányt fizetnek. Annak érdekében, hogy a számlák ne érkezze­nek egyszerre a villanyszám­lával. az >RMÁS55-.szal való megállapodás alapján a gáz­mérővel felszerelt lakások­ban páros, az' átalányt tize- . tőknél páratlan hónapokban jelenik meg a díjbeszedő. Már december elején kivit­tek az új .számlákat, illetve ezekben á hetekben viszik ki és azt követően majd feb­ruárban. — Igaz, hogy a TIGÄZ át­tér majd az évenként egy­szeri gá'zszárnia készítésre ? — Jó néhány év kel lei* ahhoz, hogy * kéthómapou ciklusra átálltunk. A jövő útja mégis az, liog^ a fo­gyasztókat legfeljebb egy öv­ben egyszer keressük fel. Megkapják az egész eszten­dőre szóló. 12 csekket és a mérő állása alapján, év köz­ben is fizetnek. Egy évben egyszer pedig tiszta lapot csinálunk, > akkor ellenőriz­zük a fogyasztást és számit- jut: ki. ki mennyivel tarto­zik még. Ez persze ugyan­csak nem a közvetlen hol­nap feladata, sok és hossza­dalmas előkészítést igényel. — Néhány olvasónk kér­dése: miért nincs Snjóecse- gen vezetékes gá$. amikor ott haladnak el a' fővezeté­kek ? — Ezt á települést propán­bután gázellátásra tervezték és ez várhatóan így is ma­rad, hiszen egy fogadóállo­más, a vezetékek kiépítése tetemes költségeket. több millió forintot emésztene fel, vagyis megoldhatatlannak látszik, hjszen túlságosan nagy anyagi áldozatot, köve­telne. AZ MSZMP BORSCH}-AB A ŰJ-ZEMPLÉN MEGYKE BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA — ■ --— ^ ..............................- ............ X XXV. 'évfolyam, 290. szám Ára: 1,20 forint . Szerda, 1979. december 12. vezetik tezioiirá (3 oldnh ISifÉÍSZÍi siker <4 oldal) „Itt 3 szülőt is pótolni leli” (5. oldal) Íreneíiik VA szervezett támogatása (5. oldal) ti 1 I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Arányok a Lenin Kohászati Művek új kombinált acélmű­vénél Versenyben a minőségért Mr Különböző fórumokon, me­zőgazdasági tanácskozásokon, amikor a meg kihasználatlan lehetőségek, a rejtett tarta­lékok kerülnek szóba, szinte minden esetben és rendsze­rint elsőként megyénk több mint 100 000 hektárnyi gyep­területének tartalékait hoz­zák fel példaként. Hogy mi­ért? Bosszúsan válaszolhat­nánk akár azt is, hogy azért, mert a gazdaságok nagy ré­szében — rendkívüli jelentő­sége ellenére — még mindig nincs tervszerű gyepgazdál­kodás. De idézzük inkább á szak­embert, a takarmánygazdál­kodási és állattenyésztési fel­ügyelőség osztályvezetőjét, Kiss Istvánt: — Megyénk ^Halállomá­nyának nagyobb hányadat a tömegtaka rmányt fogyaszt ó állatfajok alkotják. Az ország szarvasmarha- és juhállomá­nyának jelentős százaléka itt található megyénkben. Ezen ágazatok gazdálkodásának mennyiségi és minőségi fej­lesztése a közeljövőben és távlatilag is .meghatározó lesz. megyénk mezőgazdaságúban. (És mái' jelenleg is az!) E program eredményes végre­hajtása a takarmánygazdál­kodás magas színvonalú mű­veléséi igényli és követeli meg. S- ezt csal: a termelés 'korszerűsítésével, a hatékony­ság növelésével, a meglevő tartalékok ésszerű fellő>ásó­val tudjuk -csak elérni. A ta­ka rmány!ermeiés mennyiségi fejlesztését pedig megyénk­ben a szántóföldi takarmánv- termó területek növelése nél­kül kell megvalósítana A megvalósítás lehetősége a gyepgazdálkodás intenzív fej­lesztésében. megfelelő szintű művelésében van. A szakember véleményéhez tárlozik még az is. hogy me­gyénk .gyepgazdálkodása je­lenleg — és” ez országos szin­ten is érvényes — az utóbbi évtizedekben minimális fej­lődésen ment ál. annak elle­nére, hogy kormányzatunk jelentős támogatást biztosí­tott az. ágazat fejlesztésére. És iit legyük hozzá, nem­csak az országos és megyei tervek tartalmazták: nemcsak m „elvárások”, hangsúlyoz­ták, hanem jó néhány gazda-* ság példája, számos bemuta­tó is bizonyította a gyepgaa- dálkodás fejlesztésének he­lyességét, szükségességét, az itt levő, de egy kis igyeke­zettel, akarással, szemlélet- változással minden üzem szá­mára feltárható tartalékok óriási jelentőségét. Megyénkben több mint 100 000 hektárnyi ilyen „tar-| tatákkal” rendelkezünk, ami a mezőgazdasági művelés alatt álló területnek 26 szá­zalékát teszi ki! Az ország gyepterületének 10 százaléka található itt szűkebb pátri­ánkban. E területek termés­átlaga évek óta,szinte válto­zatlan, hektáronként a cse­kélyke 16—10 mázsa körül alakul. De ebben az átlagban benne szerepelne!: a jó gaz­daságok 50—60 mázsás, vagy még ennél nagyobb termést biztosító, javított gyepterüle­tei is. Műtrágyázással, némi gondozással a gyephozam szinte mindenütt gyorsan és olcsón növelhető lenne. Ed­dig. e rejtett tartalékra — közismerisége, ..agyonemlege- teltsége” ellenére — a gaz­daságok nagy, része nem for- dított kellő gondot. Nem vé­letlenül használjuk itt a múlt - V 1 (Folytatás a 2. oldalon.) a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents