Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG 4 1979. december 11., Itecícf A képernyő előtt Gobbi, De Sica, meg a Gyökerek Nem először 'láttáin a Galgóezi Erzsébet novellája alapján MiliályJu Sándor rendezésében készült Hasznait koporsót. A novellát folyóiratban és gyűjteményes kötetben olvastam és olvashatták ti/.- es százezrek, a leveliim-változattal meg a pénteki sugárzási megelőzően az idei veszprémi tévétalálkozó ősbemutatói sorában találkozhattam. Akkor egy Veszprémhez közeli falu művelődési házában. Nemes vámoson mutatták be a tévéíilmet igen nagy számú érdeklődőnek az író, a rendező és nem utolsósorban a főszereplő Gobbi-Hilda jelenlétében, nem lebecsülendő közönségsikerrel. amiben feltétlenül nagy részé volt az illusztris főszereplő személyes megjelenésének. Azóta is sokat töprengtem e tévéiéi dolgozáson, különösképpen azon. vajon a legfeljebb húszpercnyi játéklehetőséget kínáló anekdotát miért kellett három és félszeresére, azaz hetven perce: re „tupirozni”, de most, hogy minden fésztiváli ünnepélyesség, a ritka alkalomtól fellelkesült tömeg, meg az említett vendégek körítése nélkül, megszokott és természetes találkozási közegében, a szürke hétköznap este kései órájában másodmagammal újra megnéztem, még inkább oktalanul elnyújtottunk éreztem. Berta néni. aki' annyira fukar', hogy még elhunyt férjét is használt koporsóba fektetné, nagy-nagy kapzsiságában csaknem póruljár, azaz saját pénzéből kell kifizetnie a tanács helyett önmaga gondozását, de végül is ő nevet a markába, legfeljebb azon zsörtölődhet, hogy kamatot nem kap a tanácstól a visszakapott pénzéhez. Vékonyka szálú ez a derűs történet ke, de sok jól jellemzett villanás idézi képernyőnkre benne a mai magyar falul, még ha a megjelent figurák valamennyien túl szépre is rajzolódtak, kivéve persze Berta nénit, akinek alakjába Gobbi Hilda, aki érezhető jókedvvel formálta meg ezt a falusi Harpagont, annyi mindent beleolvasztott, hogy akár az ő jutalom játékának is felfogható volt ez a hetven perc. Vagy talán még inkább annak, hiszen a téma — mint már fentebb szó volt róla — ennyit nem ért. ★ Vittorio de Sica öt évvel ezelőtt, hetvenhá.'om évesen hunyt el. A nálunk is igen jól ismert és méltán népszerű filmművész mintegy harmincöt filmet rendezett, illetve írt es száznegyven film szerepeit játszotta. Szombaton e le láthattuk azt az immár nyolc éve készült, egyórás dokumen- tumfilmel, amelyet a művész hetvenedik születésnapjára készítettek, s amelyben világhírű filmjeinek néhány részlete ,— például az 1948-as Biciklitolvajok — megidézésével maga a kitűnő filmművész vázolta fel életútját, illetve művészi pályáját, s világhírű pályatársak emlékezései, a közös munkát felelevenítő emlékezései tették azt emberileg is hitelesebbe. A mi Szinészmúzeum című korábbi sorozatunkhoz hasonlított e nagyszerű adás — azzal az eltéréssel, hogy itt akkor még élő művész volt a főszereplő. Az egyetemes filmművészet e kimagasló személyiségére sosem oktalan emlékeztetni, de most egy kicsit aktuálissá is tette ezt egy frissiben megjelent könyv: a Gondolat Könyvkiadó Szemtől szemben sorozatában adta közre Karsai Kulcsár István De Sica című, nagyszabású monográfiáját. E film erre is felhívhatja figyelmünket. * Nincs még róla semmi adat, hányán ülték végig kedden este a Gyökerek első két részét és mennyien várják izgalommal a következő keddi estéket. Alex Haley regényének tévéülmváltozata izgalmas estéket Ígér. A nagy sikerű regény filmváltozatának bemutatása előtt egy rádiókommentár attól tartott, vajon az amerikai rabszolgaságtól földrajzilag ilyen távol lehel-e olyan hatása a filmnek, mint az USA-ban volt, ahol a lakosság igen jelentős hányadát teszik ki u kétszáz évvel ezelőtt odahurcolt Kanta Kinte és társai utódai, leszármazottai. Nálunk igen sokan hajlamosak elutasítani minden olyan művészeti alkotást, amely nem elsősorban vagy hemcsak szórakoztatni akar, amely nem sziruppal vonja be a történéseket, amely a múlt kegyetlen valóságat is megmutatja, vagy közelmúltunk, esetleg napjaink életének árnyoldalait is felfedi. A Gyökerek fogadtatásul megjósolni nem lehel, de hinnünk kell sikerében. Egyébként — visszautalva az említett rádiókommentárra — o rabszolgaság Európában nem is olyan messzi valóság: a mai felnőtteknek emlékezniük kell rá, hogy a német nácizmus nyomán a földrész országaiból milliókat hurcoltak rabszolgaként Németországba, dolgoztatták egy részüket a néger rabszolgákénál semmivel sem jobb körülmények közöt!. s ..korszerűbb'’ eszközökkel irtották őket. nagyobb részüket. a kevéssé munkaképesnek tűnőket eleve meggyilkoltál:. Európának is megvan az érzelmi azonosulási alapja Kunta Kinte utódaival. Ne hunyjuk be a szemünket sem az elhurcolt feketék, sem más,művekben az elhurcolt fehér rabszolgákról szóló műalkotások előtt! Benedek Miklós Míg a szülők dolgoznak, a gyerekek játékkal, mesehallgatással töltik a napjaikat. Szakképzett óvó nénik, dadusok együtt játszanak a kicsinyekkel. Szabados György felvétele M. Kiislól Ágnes képei A közelmúltban Benin városban, a TIFO irodaházában mutatta be az elmúlt két esztendőben készült munkáit M. Kristóf Ágnes. Több mint harminc festményét láthatták ott akkor az érdeklődők, s kiállításával tulajdonképpen egy sorozatot indított el. A gyár és a le- nlnvárosi Derkovits Gyula Művelődési Ház rendezésében ugyanis a jövőben rendszeresen sor kerül majd üzemi kiállítások megrendezésére. M. Kristóf Ágnes festményeivel most néhány napon át a hernádnémetiek ismerkedhetnek: szombaton nyílt kiállítása a helyi általános iskolában. Az elmúlt két év munkáiból válogatott erre a tárlatára is: finnországi és tátrai élményei meghatározzák képeinek tematikáját. De igen erőteljesen jelentkezik egy régi nosztalgiája: az Alföld tanyavilágának képi megjelenítése. M. Kristóf Ágnesre mindig is jellemző volt a látvány megragadása. E mostani tárlatain azonban mintha tovább lépne korábbi kontrasztos fogalmazásmódján, helyet ad a finomabb, lágyabb tónusoknak, a táj es az ember belsősé- gésebb kapcsolatának. Egy kétségtelenül gazdagodó alkotói világ részesei lehetünk képeinek bemutatásán, s ez a gazdagodás művészetének csak előnyére válik. Bensőségesebb, részleteiben is emberibb, érzelmileg sokszínűbb világról „tudósítanak” munkái. „35 év szabadság” December 7-én a városi döntővel ért véget az LKM KISZ-bizottsága és a KISZ Miskolc városi Bizottsága szervezésében lebonyolított „35 év szabadság” című ve- télkedősorozat. A vetélkedő célja volt, hogy minél több fiatal számára cselekvő ismeretszerzési lehetőséget nyújtson Miskolc város történelmének és fejlődésének megismerésére. A városi döntőt Kovács 1Zoltán, Miskolc város KISZ- bizottságának titkára, a zsűri elnöke nyitotta meg. Rövid megémlékezést tartott Miskolc felszabadulásának eseményeiről, majd köszöntötte a részt vevő Ifj csapat tagjait. A vetélkedőt, a D1GÉP csapata nyerte meg, második lett a MEDICOR és harmadik az LKM csapata. Május 15 — 21. A 20. fesztivál Tegnap délelőtt Csótai János. Miskolc megyei város Tanácsának elnökhelyettese elnökletével ülést tartott í 20. miskolci 'tévéfesztivál előkészítő bizottsága A jubileumi rendezvén vsörozat előkészületei már ez év novemberében , megkezdődtek: ezekről számoltak be a televízió illetékesei, valamint az előkészítő bizottság miskolci tagjai. A május 15-től 21-ig tartó program — tekintve az esemény jubileumi voltát — minden eddiginél gazdagabb, szélesebb körű lesz. A fesztivál vetítéseket ősbemutatók és közönségtalálkozók egészítik ki. A Rónai Sándor Művelődési Központban — ez a nagy intézmény ad ezúttal is helyet a fesztiválnak — kiállítás dokumentálja az eddig megrendezett fesztiválokat. Az eseményso-' rozat időtartama alatt kerül sor Feledy Gyula. Kossulh- cii.ias grafikusművész kiállítására is. A város mozijaiban egész hét folyamán vetítik majd az eddigi fesztiválok díjnyertes alkotásait. Külsőségeiben is színes és látványos lesz a 20. fesztivál; .május 17-én a Népkert sport- csarnok előtti területén majálist rendeznek, melyen több ismert könnyűzenei együttes is fellép. A pártbizottság előtti téren pedig a Kossuth, a Táncsics, a Szép- irodalmi, illetve a Magvető Könyvkiadó állítja fel sát- , rait. Ezen a helyen rendeznek politikai vetélkedőt is. Különösen gazdagnak ígérkezik a május 18-i (vasárnapi) program. A nap zenés ébresztővel kezdődik, reggel 8 órakor nyílik a kirakodó- vásár, amelyet gyermekm&sor gazdagíl. s fellép az Avas Táncegyüttes is. Tizenegy órakor „Ballagok kérték” címmel kívánságműsort ad a televízió, melyet az első programban láthatnak a tévénézők. Tizennégy órakor a Rádiókabaré különkiadása szólal meg a 20. fesztivál tiszteletére. Tizenöt órakor aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről rendez a tévé vitafórumot. Május 12-én és 13-án' kerül sor az egész napos riporterkonferenciára, ugyancsak ezeken a napokon találkoznak a televízió fiatal alkotói üzemi és szövetkezeti KlSZ-szervezetek tagjaival. A hét folyamán három jelentős tanácskozás is lesz. Május 16-án Kongresszus után címmel tartanak ankétet, május 20-án a város vezetőivel találkoznak a. televízió alkotói, politikai, illetve művészeti vezetői, május 21-én pedig „Mi a dokumentum?” címmel terveznek széles körű tanácskozást. A már említett közönség- találkozókon (ezekre a megye különböző településein, illetve nagyüzemekben kerül sor) alkalmuk lesz a nézőknek eszmél cserélni a legjelentősebb tévés személyiségekkel, a „Hogyan tetszik önnek?” című ősbemutatókon pedig az alkotókkal ismerkedhetnek meg nézőink. • * A versenyprogram ismertetésére — ez a hónap még a benevezések időszaka —» a következőkben részletesen visszatérünk. A fesztivál plakátját Katona László, az érmét pedig Szölósi Enikő tervezte. Dubarry Millöcker operettének bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Mi.it . ..mercies, az idei évadot új művészeti ve, elő irányításával kezdte meg a Miskolci Nemzeti Színház. Eddig mind a „nagy”- — a kűszínházban —. mind a kamaraszínház szerepéi betöltő Diósgyőri Vasas Művelődési Központban olyan, úgynevezett „prózai” darabokat mutattak be, melyeknek hangvétele, tartalma, formája — s ennélfogva előadásuk játékstílusa is — újszerű, .iem „hagyományos”, a né- /.jí.j1 nem csupán — és nem is elsősorban — együttérzést igényel, hanem együttgondolkodást, szellemi erőfeszítést is. Ily módon a színházszerető közönségnek azt a népes rétegét, mely a drámai, műfajok közül főként a szórakoztató jellegű és szándékú éneke's-zenés-táncos játékot.' az operettel kedveli," már-már rémlátások gyötörték: „száműzték — de miért?! — az operettet Miskolcon”! ...A rémlátások nem bizonyultak helytállónak. Hiszen a december 7-1," pénteki bemutató előadással játékrendbe került, két részben és kilenc képben Millöcker nagyoperettje, a Dubarry. Hogy a bécsi operett első nagy korszakából — e korszakot Strauss és Suppé neve fémjelzi még. Millöckert időben is megelőzve — a harmadik komponista egyik művét, a Dubarryt választották, ebben közrejátszhatott, hogy ősbemutatója éppen száz esztendővel ezelőtt, 1879-ben volt. Az is természetesen, hogy a szerző soksok operettje közül ez bizonyult maradandónak két másikkal: A koldusdidkkul es a Gasparone-val együtt. Zenéjének jót lett Theo Mackeben átdolgozása, ezt játsszák most a miskolciak is, mint 1931 óta mindig és mindenütt — szövegének pedig a 20-as, 30-as évek nagy munkabírású és jő tehetségű írójának, Lakatos Lászlónak fordítása, illetve ennek az a frissítés, melyet rajta Szenes Iván végzett. Semmilyen művészeti1 ág vagy műfaj 'iránt, tehát egyik színházművészeti műfaj iránt sincs bennünk semmiféle előítélet. Sem sznobságból, sem pedig valamiféle művészet politikai „arisztokratizmusból” nem nézzük le az operettel sem. Ha ugyanis az „a maga nemében” jó. előadása pedig színvonalas és igényes, akkor jogos része a mai néző színházi kultúrájának is, hiszen: szórakoztató művészetre. 1 a kellemesség esztétikai élményére időnként szükségünk van. s ezt, nem is lebecsülendő méretű közőnségrétegek éppen az operettől igényük; a közönség igényeit pedig — helyesen és az állandó nemesítés szándékával — a színházve- zetés is figyelembe veszi, hiszen a közönséget nem lehel „leváltani’, máról holnapra kicserélni!... Mindezt megfontolva, azt mondhatjuk: a Dubarry zenéje: igényes operettmuzsika: os- tobáeska meséje: a liitele- síthetőség és az elviselhető- ség határain belül mozog -— alkalmas tehát a darab arra (jó szelepek, mesformálható jellemek és ..színpadszerű'’ helyzetek vannak uayánis benne’), hogy művészi feladatokhoz jul’lassa az előadás valamennyi létrehozóját, kellemes. szórakoztató, színházi estében részesítse a közönséget . .. E mérlegre téve a minapi miskolci bemutatót, mindenekelőtt azt mondjuk el, hogy az előadás kél részé közölt meglehetősen felötlő színvonal különbséget ereztünk. a II. rész javára. A vendégrendező. Seregi Las lo azl tudta pergőbben, szellemesebben kibontakoztatni.' s mintha a zenekar játékát is ebben a részben tudta volna igazán lendületbe hozni Kalmar Péter ezúttal is gon- ■ dós. erélyes, árnyalatokra is ügyelő és a színpadon tevékenykedőket is nagyon l'i- gve'lmesen segítő vezénylése. Az I. részben csupán a íor- gószinpad pergelt, magában az előadásban olykor mintha — bár szépen stilizálva — állóképek lettek volna, mert egyébként ilt-ott lány haság, vontatóttság. lendülettelenség volt érezhető — talán fáradtság. talán a premier „lámpalázas” elfogódottsága, esetleg mindkettő miatt. A „klasszicista” kimértséget, XV. Lajos korát már az I. részben is lehetett' volna meg-megírieskázni több és erőteljesebb humorral, tanyai' iróniával, úgy, amint az a 11. részben — már nem csupán egyes szereplők részéről — történt! Az 1. résznek érzel messége ellenére is kissé elmosódó, sőt, hideg jellegéhez talán hozzájárult Gergely István egyébként ötletes és szép díszleteinek kissé harsány csillogása. A vendég Céczy Éva koreográfiájánál: és Fekete Mária jelmezeinek stílusérzéke és jóizlése: tetszett. Hogy vastapsokkal kísért nagy siker fejezte be az előadást. abban nagY részé tőként a szereplőknek volt. A címszerepet Várhegyi Márta igen szépen énekelte, es kedves melegséggel formálta meg. Ám kis varrólányként is inkább Dubarry grófné volt már, s a király kegyelmeként viszont kevéssé juttatta kifejezésre azt a kispolgári-plebejus támadó élt, amelyre műfaj és szerep lehetőséget adott volna. A jellemfejlödés ábrázolásával adós.maradt. (Később Csorba Ilona is játssza majd e szerepel.) A szegény költő szerepében a szokott módon természetes, közvetlen játék és jó. biztos énektudás jellemezte Harmatii Albert rokonszenves alakítását. Du-: bai'ry gróf érdekes, „kettős jellemű” figuráját hitelesen, erőteljesen keltette éleire Palóczy Frigyes. Kelemen Márta Margót-ja: jóízű, talpraesett, színes: humorérzékről tanúskodott. Partnereként mértéktartóan kedves volt a színpadi mozgás- és játékkészségében is sokat, fejlődött Poőr Péter. XV. Lajost emberként megformálni: Hielt Abraliám István kiváló képességeinek valódi természetéhez. Vitéz László a miniszterelnök kicsiny, de hálás szerepét igen ügyesen, könnyed, fanyar humorral játszotta el. A még kisebb szerepek betöltői közül megemlítjük az ezúttal is jóízűen és kedves természetességgel komédlázé Nádassy Annál. Mátyás Jenő szenilis esetlségél^en is emberi öreg ári sztok rátájúi. Komárom i/ Éva sztibadszájú és csinos ..főnöknőjét”. Zoltán Sára jól eltalált udvarhölgvét. Kanalas László kulturáltan nevetséges udvarmesterét. , Egyetlen jelenetükben is emlékezetes az a kellemes pillanat. melyet Pint'-r Hona húzmesternt je és Győr váry János tanítója teremtett meg. Gyárfás Imre Értesítjük kedves Vevőinket, hogy miskolci lerakatunk FOLYÖ ÉV DECEMBER 18— 1980. JANUÁR 3-IG valamennyi osztályon iGÍtárfeivétett tsitt Kérjük kedves Vevőinket, hogy megrendeléseiket december 15-ig küldjék meg lerakatunkhak. hoev megrendelt árukat legkésőbb december 2B-ig 'kiszállíthassuk Észak-magyarországi RÖVIKÖT Nagykor. V. Gy—
