Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1979. december 9., »esámap Szocialista Munkáspárt mm Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány tt. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlési december 20-án, csütörtökön délelőtt XI órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülcs- rzak napirendjére a Magyar Népköztársaság X»80. évi költ sogvetéséről szóló törvényjavaslatot. lét eseményei képekben Több ország és nemzetközi szervezet igyekszik segélyszállítmá­nyaival enyhíteni a kambodzsai ellátási nehézségeket. Képünkön az ENSZ segélyszervezete egy 1 ausztrál repülőgép rakodását el­lenőrzi Bangkokban. Magyarországot bemutató gazdasági, kereskedelmi és kulturális rendezvénysorozatot tartottak Düsseldorfban. Képünkön: magyar árucikkek bemutatója a nyugatnémet városban. Toreüen a kollektívák lenilele m Társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése (V oly tatás az 1. oldalról.) műhelyben véglegesen meg­oldották a helyiség fűtését Az intézkedések lényegesen javították a munkavégzés feltételeit i.s. Szocialista viszonyainkat erősítő vonásnak tekinthető az az egyre terebélyes'edö mozgalom is, amely a gyár­egységben a társadalmi mun­kaakciók szervezése során kibontakozott Eddig két kommunista műszakon vet­tek részt a MEZŰGÉP-es bri­gádok, akik a végzett mun­ka ellenértékéből 50 ezer fo­rintot fizettek be városfej­lesztési célokra. Az üzem dolgozói ugyanakkor az év első tíz hónapjában 5600 óra társadalmi munkát teljesí­tettek a különböző gyermek- intézményekben. Egyebek kozott a Kismotor- es Gép­gyár dolgozóival együtt meg­építettek egy új gyermekját­szóteret a városban. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Hegyaljai Mű­vének üzemeiben augusztus 15-én csatlakoztak a kong­resszusi - felszabadulási mun­kaversenyhez. A felajánlást tett brigádok száma har­minckettő, -s ezekben 463-an- dolgoznak. A vállalásokat a müvek központjában ver­senybizottság összegezte, s így született meg az ásvány­bányák együttes versenyvál­lalása. Az eredmények ko­sul elsősorban • a mennyiségi túlteljesítést, a minőség ja­vulását, a benzinnel és vil­lamos energiával való taka­rékosságot emeljük ki. A füzérradványi üzem az éves 27 ezer 300 tonnás programjából eddig 21 ezer 600 tonnát teljesített. A ter­melés most már zavartalan, így várhatóan jó évet zár­nak az itt dolgozó brigádok. A Dolgozz Hibátlanul !-moz- galom bevezetése számotte­vő minőségjavulást eredmé­nyezett a madi őrlőüzem­ben. Ugyanitt megszervezték a vasárnapi szállítást, .s ez 300 tonnás kapacitásnöveke­dést jelent. A páiházi per- litüzem idei terve 33 ezer- torma. ennél előreláthatóan 1000 tonnával termel többet Az üzemekben mindenütt megszervezték a gépkocsik üzemanyag-fogyasztásának ellenőrzését. Operatív terv' készült konkret feladatokra lebonfva, s a futott telje­sítmények figyelembevételé­vel megállapították a fajla­gos felhasználás mutatóit. Ennek révén összességében 2 százalékos üzemanyag- megtakarítás mutatkozik. Az első három negyedévben benzinből 45 tonnával hasz­náltak fel kevesebbet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Villamos ener­giában a megtakarítás 311 megawattéra, ami ug>an- csuk nagy'on jelentős. A bri­gádok augusztus 15-e óta 500 óra társadalmi munkát végeztek. Hazánkban az elmúlt évek során tovább erősödlek a szocialista társadalmi viszo­nyok. Rendszerünk szilárd gazdasági alapja a termelő­eszközeik szocialista — álla­mi és szövetkezeti — tulaj­dona. Az osztálvok. rétegek egy­máshoz . való arányában az utóbbi években nem történt lényeges változás. (Az aktív- keresők 59 százaléka mun­kás, 13 százaléka mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tag. 25 százaléka értelmisé­gi és alkalmazott. Az önálló kisárutermelők aránya 3 szá­zalék.) Arra törekszünk, hogy az osztályjellegü különbségek tovább' csökkenjenek. A munkásosztály eredmé­nyesen tölti be az egész nép érdekében vezető szerepét. A termelőszövetkezeti paraszt­ság a- munkásosztály szilárd szövetségese. A munka és az elosztás jellegében bekövet­kezett változások is közelítik a munkásosztályhoz. A mun­kásság és a parasztság alap­vető érdekei azonosságának, szoros együttműködésének, közös helytállásának eredmé­nyeként tovább erősödött szocialista rendszerünk po.li- tikai alapja, a munkás-pá­rás zt szövetség. Társadalmi és gazdasági előrehaladásunk megkövete­li. hogy állandóan gyarapod­janak a munkások, a terme­lőszövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók poli­tikai, kulturális és szakmai ismeretei, fejlődjék szocialis­ta szemléletük, tovább csök­kenjen a fizikai és a szelle­mi munka közti . különbség. Növekedjék közéleti aktiválá­suk, az élen járó dolgozók — különösen a nagyüzemi munkások — a jelenléginél nagyobb számban töltsenek be párt-, állami és tömeg­szervezeti tisztségeket Az értelmiség szorosan kö­tődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz, magáénak érzi szocialista rendszerünket. Szerepe és létszáma a társadalmi fejlő­déssel, a tudományos-techni­kai haladással együtt növek­szik. A termelésben, az igazga­tósban, a szervezési és vég­rehajtási feladatok ellátásá­ban foglalkoztatott alkalma­zottak a korábbinál nagyobb felelősséggel és. hozzáértéssel végzik munkájukat. Létszá­muk azonban a valóságos társadalmi szükségletnél gyorsabban nő. és az egyes szakterületek köztj/ megosz­lásuk is aránytalan. Ezt a kedvezőtlen folyamatot a munka ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozá­sává!. a bürokrácia vissza­szorításával meg kell változ­tatnunk. A nemzetiségiek hazánk tel­jes jogú állampolgárai. Par­tunk a lenini nemzetiségi po­litika érvényesítését válto­zatlanul fontos feladatnak te­kinti. Társadalmunk kiegyensú­lyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közöt­ti rendezeti viszony is, amelynek kialakítása sok fi­gyelmet igényelt mind az ál­lam. mind az egyházak ré­széről. Az állam az alkot­mány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabadságol és A népgazdaság az \ öt­éves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korsze­rűsödnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai. Gya­rapodik a nemzeti vagyon. A az egyházak autonóm műkö­désének feltételeit. A dokumentum megálla­pítja. hogy társadalmi fejlő­désünknek. távlati céljaink elérésének nélkülözhetetlen erőforrása a széles körű szo­cialista nemzeti egység. Szö­vetségi politikánk megfele­lően érvényesül. (Közös szo­cialista céljaink a do'gozó osztályoknak és rétegeknek, a párttagoknak és pártonkí- vülieknek, a marxistáknak és más világnézetüeknek, az ateistáknak és vallásos em­bereknek az összefogásával valósulnak meg.) Tovább javult az állami irányító testületek es szervek munkája. Az országgyűlés a társa­dalmi. gazdasági fejlődési se­gítő számos törvényi alko­tott. Fejlődött a kormány testületi és . ágazati irányító munkája. Javult, korszerűsö­dött az államigazgatás. A társadalmi érdek következe­tesebb érvényesítése és a ma­gasabb követelmények szük­ségessé teszik, hogy a köz­ponti és a helyi allami szer­vek összehangoltabb«n tevé­kenykedjenek. éljenek job­ban hatáskörükkel, növeked­jék felelősségük, s javítsák a végrehajtás és az ellenőrzés feltételeit. Szükséges, hogy egyaránt erősödjék a köz­ponti irányítás és a helyi önállóság. Fejlődött a tanácsok nép- képviseleti jellege. önkor­mányzati szerepe, államigaz­gatási tevékenysége. Felada­tuk. hogy emeljék "a 'hatás­körükbe. tartózó intézmények irányításának színvonalát, és az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék lömegkapcsolataí- kat. Javuljon és legyen össze­hangoltabb az állami szer­vek. ellenőrző tevékenysége. Fejlődött a szocialista de­mokrácia, társadalmi rend­szerünk lényegi vonása, amelynek fejlesztését, a tö­megeknek a közügyekbe va­ló bevonását a párt változat­lanul alapvető feladatnak te­kinti. A szocialista demokrá­cia fejlesztésének elengedhe­tetlen feltétele az állampol­gári fegyelem erősítése, a jo­gok és kötelességek, együttes érvényesítése. Szocialista hazánkban szi­lárd a törvényesség. A part-, állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jog­rend, a törvényes rendelke­zések betartásán, a közélet tisztaságán, és határozottan lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden meg­nyilvánulásává! szemben. Erősödjék a fegyelem a tár­sadalmi és a gazdasági élet minden területén. Közös ér­dekünk a társadaloméi lenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmények megelőzése, leleplezése, a közvagyon gon­dosabb kezelése, a társadal­mi és a személyi tulajdon védelme. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi — a dolgozó tömegekre támasz­kodva. nemzetközi szövetsé­gi rendszerünk keretében — megbízhatóan védelmezik szó. cialista vívmányainkul, né­pünk békéjét. Erősödjék to­vább a fegyveres erők és tes­tületek jő együttműködése. gazdasági növekedés üteme mérsékeltebb a korábbi 'ér é­kénél. de meghaladja a fej­lett lökés országok átlagát, s közel áll a KGST-országok állagához. A nemzeti jövede­lem növekedése teljes egészé­ben a munka termelékenysé­gének az emelkedéséből szár­mazik. , A külső gazdasági feltéte­lek, a nemzetközi ár- és érté­kesítési viszonyok a vártnál is kedvezőtlenebbül alakul­tak. Gazdasági nehézségeink nagyobbrészt ebből adpdnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételek­hez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. Mindezek együttes ha­tására az V.. ötéves terv főbb előirányzatai .nem a tervezett mértékben teljesülnek. A tervezőmunkában azzal kell számolni, hogy a nem­zeti jövedelem — a VI. ötéves népgazdasági terv ide­jén. 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészé­ben a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Következetesebben kell folytatni a termelési és ter­mékszerkezet adottságainak megfelelő korszerűsítését, a termelés népgazdasági jöve­delmezőségének emelését. A hazai szükségleteknek meg­felelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusan fejlőd­jön. Gyorsuljon a műszaki és tudományos eredmények hasznosítása, az új, korszerű technológiák bevezetése, s javuljon a termékek minősé­ge. A 'gázdaságtáxán, tartósan’ veszteséges termelést a társa- ✓ dalmi érdekkel összhangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kel! szüntet­ni. A kedvezőtlen világgazda­sági folyamatok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaságpolitika fejlesztését, rugalmasságát, célratörő megvalósítását, a tervszerű­ség fokozását, az irányítás és a végrehajtás magasabb szín­vonalra emeléséi, a belső és külső erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, a jövedelmezőség lényeges javítását, az újító kezdemé­nyezések támogatását. Az iparnak, mindenekelőtt a feldolgozóiparnak elsősor­ban azok az agai fejlődjenek, amelyek kevésbé anyag- és \ energiaigényesek, és gazda­ságos exportnövelést, illetve i m por tmegta kari tust. nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé. (A gépipa­ron belül kiemelten kell fej­leszteni azokat a területeket, gyártási agakat, amelyek tar­tósan gazdaságos és export­képes árualapot biztosítanak. A könnyűipar a nemzetközi gazdasági együttműködés le­hetőségeit kihasználva nö­velje a jövedelmező, korsze­rű. jő minőségű termékek arányát.) Az élelmiszeripari feldolgozás, a tároló- és hű­tőkapacitás a mezőgazdasági termeléssel összehangollab- ban fejlődjék. A nagy ráfordításokat igénylő hazai termelésből és az egyre drágább importból nehezebb feltételek mellett kell biztosítani az ország ki­egyensúlyozott. energia- és nyersanyagellátását. A nyers­anyag- és energiatakarékos­sági programok következete­sen valósuljanak meg. To­vábbi erőfeszítéseket kell ten­ni a hazai nyersanyag- és energiaforrások feltárásáért, gazdaságos kiaknázásáért. Az építő- és építőanyag­iparnak, valamint ezek hát­tériparának termelése a nép­gazdaság előtt álló feladatok­hoz igazodva növekedjék. A továbbiakban a doku­mentum szól arról, hogy a mezőgazdasági termelés bő­vülése legye lehetővé a ki­egyensúlyozott belföldi ellá­tást és a gazdaságos export fokozását. Tovább kell fej­leszteni a mezőgazdaságunk­ban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy .gondol kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés nö­velésére, a takarmány taka­rékos felhasználására, a mel­léktermékek jobb hasznosí­tására. Mezőgazdaságunk fejlődése azt követeli, hogy a nagy­üzemek munkája váljék ha­tékonyabbá. Támogatjuk az állami vállalatok és a ter­melőszövetkezetek gazdasági­lag előnyös társulásait, az anyagi és szellemi erők ész­szerű hasznosítását szolgáló együtt működési formákat. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelését, s támogat­ni mind szorosabb együtt­működésüket a mezőgazdasá­gi nagyüzemekkel. Sző vet kezet poli ti kán kát folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a mezőgaz­dasági. ipari, fogyasztási, ér­tékesítési, takarék-, lakásépí­tő és -fenntartó szövetkeze­tek eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsak termelésük gazdaságosságát, • szolgáltatásaik minősegét, kullu ráltságál. A közlekedés különböző ágainak összehangolt fejlesz­tésére törekszünk. A távolsá­gi áru- és személyszállítás­ban növekszik a vasút .sze­repe. Az áruszállítást jobb munka megosztással, nagyobb szérVezotlséggel, s ennek ré­vén jelentős üzemanyag- megtakarítással kell lebo­nyolítani. A személyszállítás­ban a jövőben is a tömeg- közlekedés kapjon elsőbbsé­get. A gazdaságfejlesztéssel ösz- szehangoltan, nagyobb figyel­met kell fordítani a környe­zet es a természet védelmé­re. Széles körű összefogással váljék társadalmi üggyé a tiszta és szép környezet ki­alakítása és megóvása. A beruházási tevékenység­ben minden eddiginél na­gyobb tervszerűségre van szükség. A népgazdasági ér­dek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat rang­sorolni kell. Az olyan, gyor­san kivitelezhető es rövid idő alatt megtérülő központi es vállalati beruházások kap­janak elsőbbséget, amelyek a termelési és termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják és a hatékonyságot növelik. Szi­gorúan érvényesíteni kell a tervező, a beruházó, a kivi­telező és az engedélyező fe­lelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre ál­ló munkaerő között. A sza­bad munkavállalás jogának tiszteletben tartásával ösztö­nözni kell. hogy a munkahe­lyek egyéni megválasztása jobban igazodjék a népgaz­daság szükségleteihez. A ter­melési és termékszerkezet át­alakításával összhangban gon­doskodni kell a munkaerő üzemen belüli és üzemek kö­zötti szervezett átcsoportosí­tásáról. átképzéséről. Gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bő­vítsük és erősítsük együtt­működésünket a Szovjetunió­val és a többi KGST-ország- gal. A nemzetközi gazdasági körülmények • es a közös ér­dekek sürgetően követelik, hogy a KGST-orszagok gaz­daságfejlesztési politikája összehangoltabb legyen, együttműködésük hatéko­nyabbá váljék, es gyorsuljon A gazdasági építő-munka feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents