Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

1979. december 31., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7

Az éff

Müvek egész sorával köszönti könyvkiadásunk a felszabadulás 35. évfordulóját. A Kossuth Könyvkiadó Magyarország felszabadulása címmel 7 magyar és egy szovjet hadtörténész írását adja közre a felszabadító hadműveletekről, a magyar ellenállási mozgalomról, valamint a magyar demokratikus hadsereg megalakulásáról. A 3D év sorozatban a Magvető Kiadó gondozza 3 évtized magyar dráma- irodalmának antológiáját. A kötetben 20 dráma kap helyet. A mártírhalált halt kommunista hősnek, Braun Évának állít emléket Kántor Zsuzsa, Ballada egy márványtábláról című kisregénye, a Móra Kiadó jubileumi kiadványa.

Köziazdaság és történelem

A Borsodi Szemle 1979. évi 4. számából

Megjelent a Borsodi Szem le, a TIT megyei szervezete, a Borsod megyei és Miskolc városi Tanács tudományos ismeretterjesztő folyóirata legújabb, 1979. évi 4. száma. A lapszámban a közgazdasági es történelmi témájú közlemények dominálnak.

A Gazdasági élet rovatban. a lap élép Pusztay Béla A tervidőszak vége felé című. számvetés jellegű írását olvashatjuk az év vége, az új év kezdete és a következő ötéves tervidőszakra való felkészülés jegyében. Barla Imre tagulpjá-. nyának címe A beruházások és a struktúrafejlesztés, a Koleszár Istvánénak pedig Miskolc iparfejlesztésének célszerű irányai. A rovatot Nagy Aladár írása — A szovjet gazdasági mechanizmus tökéletesítéséről címmel — teszi teljesebbé. A Történelmünk című rovat két tanulmányt ad közre: Korom Mihály Az észak-magyarországi nemzetgyűlési küldöttek megválasztása 1944 decemberében címmel új életünk megindulása e jelentős szakaszáról ad közre érdekes anyagot. Kun László pedig A termelőszövetkezeti mozgalom három évtizedes története című felolvasó- ülésen. 1979. április 10-én, Debrecenben elhangzott A parasztság magatartása az ellenforradalmat követő konszolidáció időszakában című előadását publikálja.

A Borsodi élet című rovatban Tcrplán Zénó átfogó visszatekintését olvashatjuk: témáját teljesen fedi a címe: A Nehézipari Műszaki Egyetem 30. szüle-: tésnapján. Végül, a Napjaink kérdései című rovatban Tóth Pál Kapcsolatok nélkül? című és A spontán társadalmi kapcsolatok szerveződése és típusai lakótelepeinken alcímű, nagyszabású tanulmányát olvashatjuk, amelynek alapjául egy korábban, az NME

Marxizmus—Leninizmus Tanszéke által végzett művelődésszociológiai kutatás szolgált.

WEÖRES SÁNDOR

Hárman-négyen

Mi hormon-négyen kopár réten megyünk az éji hóesésben.

Fehér függöny fekete égen, nem látszik csillog a vidéken.

Fázunk s mór ólig vagyunk ébren, de lábaink bírják serényen.

A gémberitő téli éjben, zsibbadt lépteink ütemében

a jelenlétünk mintha régen

elmúlott volna észrevétlen.

Nem most sietnénk hárman-négyen oz iránytalon messzeségbe«.

Tonya már nem és tatvyá még nem, csak hóhullás a mwidenségbon.

Emlék, bár most történik éppen: megyünk az éji hóesésben.

Kis öröklét, nogy öröWéábea, n dermesztő végtelevveégbe«.

állt az erdőszélén, tudta, hogy aki erre jár. csakis öt keresheti. Nem is várta meg a választ, rögtön folytatta:

— Ilyenkor jól jön. ugye. a maszek vargánya? Na mondjátok, mi keli. autóul" katrész. automata mosógép, rézkilincs vagy micsoda? Nálam mindenféle hiánycikkből van.

És túlságosan jókedvűen kacagott.

— Nekünk — mondta a kislány . egy kisebbfajta lakás kellene. Egy garzon.

— Aha! — kapcsolt a vargánya. — Veszekedős, házsártos, zsémbes, az anyuka! Ismerem az ilyet. És nincs hova menjetek, ugye? No majd segít rajtatok a jó vargánya!

— Tudsz segíteni?

— Persze, hogy tudok. Mi. maszekok, sok mindenein átmentünk, meg kellett

tanuljunk élni. hogy élhessünk. Ott, annál a kocsányos tölgynél van egy össz- kom f o rtos v í kend há za m.

Felér egy garzonnal. Kell vagy nem kell?

— Kicsit messze van.

— Messze, messze... Akkor keress jobbal. Vagy menj a tanácsra, ott tálcán szolgálják fel az ilyeneknek. amilyen te vagy, a lakásokat. hahuha . . .! — kacagott hatalmasat a maszek vargánya,

— Azért nézzük meg — mondta a kisleányka.

Elmentek a kocsányos tölgyhöz. A hétvégi ház csakugyan megfelelt volna, fűthető is volt.

— Mit kóstál? — kérdezte.a kislány.

— Ibusz — mondta a vargánya. — Legális ár. Háromezer-ötszáz.

Logott az orra az apukának.

A felesége meg már kezdett türelmetlenkedni.

—Juj, csak jöjjenek visz- sza! — mondta szikrázó szemmel, hangosan. — Képesek itt hagyni egy nőt az erdőben, par vacak gomba miatt.

Meghallotta ezt egy csiperkegomba.

— Mit gondolsz, olyan ,ió nő vagy, hogy bárki is megtámadna? — szólalt meg.

— Ki az. ki beszél? — ijedt meg az asszony.

— Én vagyok — mászott fel a tűből a farönk túlsó végére a csiperkegomba. — Miért nem sétálsz te is a mi szép erdőnkben? Miért, nem élvezed csöndünket. a friss levegőnket? Kit vársz?

— A kislányomat meg a férjemet.

— Ahogy elnézlek és hallgatlak téged, azok már a maszek vargányával tárgyalnak.

— Kivel?

— A maszek vargányával. S ha jól sejtem, lakást bérelnek tőle. Muszáj a férjednek vele tárgyalni, mert. ahogy sejtem, nem valami nagy öröm veled élni.

— A vargányának több lakása is van?

— Van annak mindene.

— Nekünk meg semmink sincs. Olyan élhetetlen a férjem!

Az apuka és a kislánya elköszöntek a vargányától.

— Nem megy. .7 mi ezt nem tudjuk megfizetni.

— Semmi baj. Erő, izom. Ösizintén szólva, nem is nektek való ez a ház. Akinek nincs pénze, elégedjen meg .olyan feleséggel, amilyen van.

Borúsan bólintottak a hallottakra, s elindultak visszafelé.

A kislány anyja azonban nem volt a helyén. Mire a fatörzshöz értek, már a vargányával tárgyalt.

— Te vagy. szép ember, a maszek vargánya?

— Erő. izom. Én vagyok.

— Egy csiperkegomba mesélt rólad. Tetszel nekem. Mindig ilyen ügyes, bátor, erős férfira vágytam.

A vargánya tudta, hogy ennek a nőnek nem ö. hanem a vagyona tetszik, de nem tudott mit tenni, az asszony hozzáköltözött a rezgőnyárfa melletti hatszobás családi házba.

I

Az apa és a lánya boldogan éltek, míg meg nem haltak. A maszek vargánya és az asz- szony sokáig röhögtek rajtuk. a vargánya azonban egy idő után köhécselni kezdett, s az asszony attól kezdve nem szerette. Úgyhogy elég rosszul élték 1c az életüket.

Lőporral, bdba^uzsallyal

Ásatások az emlékekben Bánrévén

Bánréve neve az írásos emlékekben az ezerhárom- százas évek vége felé bukkan fel először, a Sajó egyik revének elnevezéseként. Ez az ..új falu", mint későbbi írások tanúsítják, Nehe településből szakadt ki és 1427-ben már mostani nevén szerepel, az adóüssze- irás már akkor is nagyon fontos dokumentumai közön. Névadójának Ezdegei Bessenyő Pál, szlavón bánt tartják, akinek ez a .terület sokáig zálogbirloka volt és a rév a bán átkelő- és kijáróhelye lehetett saját birtok- részéről.

A bevezető sorok előtt és után azért nem áll idézőjel, mert nem szó szerint tárják elénk Ila Bálint Gömör megye című munkájának Bánrévére vonatkozó részleteit. Annyit azonban még hozzátehetünk. hogy a helység szerepelt Banreue, Banrewe, Banrew alio modo Nehe néven is.

Egykori dűlőnevei, nyárias. nyáriás. cserfás erdős területeire utalnak, aztán a Sajó menti mocsarasokra, a Borsos vizére, amelynek helyenként. a mélysége ken- deráztatóul is szolgált, de ami még több hasznot adhatott- a környék lakóinak, azt is régi írásokból tudhatjuk meg! „bővelkedett csuka és polyka halakban". A valamikori kispást, ahogy a régi térképek alapján megtaláljuk, később libalegelővé lett, míg a Borsos vize ma már vad mocsárrá telítődött, fel.

Ila Bálint, Pesthy Frigyes munkái, valamint Klárik Frigyes jegyző közlései mit adhatnak, mondhatnak figyelemrevalót Bánréve és a környék mai lakóinak?

,— Kiti érdekel napjaiul“ bán, hogy itt a hajdan mocsarassá szélesük Sajó- völgyben hogyan éltek földművelő eleink évszázadokkal ezelőtt, mit tettek a táj arculatának alakulásáért, a település, a község gyarapításáért és a kétkezi munkásnak mi' jutott abból, amit a kései, mai iU élők életnek neveznek?

A válasszal, ami a község történetének gyökeréhez közelebb vezethet, egy alacsony. ötven év körüli férfi szolgál készséges szerénységgel. Sűrű. fekete hajú. tömött bajaszú ember, szemében elfogyhatatlan érdeklődéssel. Mert annak is örül. aki Bánrévére hoz valamit. meg annak is. aki vinni szeretne, megtudni valamit erről a helységről: az általános iskola igazgató- helyettese. Molnár Mihály tanár. Néprajzi gyűjtési munkái, fiókok, dossziék sokaságát töltik meg, köztük jó egynéhánynak a borítója mögött az országos pályázatok első. második díjai, dicséretes elismerései is ott találhatók.

Méu több a jegyzet, a még rendszerezésre, megírásra váró evüiteménv. fénvkóo eleink életéből, la- kókörülményeiről, rneganv- nvi lágyan fogalmazott, meghatóan magával ragadó bájú rajz a hajdani közösségi. családi ünnepekről, azokról a történésekről, amik a szegény családok élet ebe n eseményszámba mentek-.

— Az nem adhat eleget, ha csak szükebb pátriánk tegnapját kutatjuk, mesz- szibbre látunk, ha faggatásra bírjuk a tágabb környezetet is.

— Ez a szándék kevés kivétellel valamennyi munkából kiérződik Elég. ha csak a népi gyógymódok gyűjteményét tekintjük át. hiszen ahhoz, hogy ez a munka ilyen széles skálán mutassa be a hiedelemvilág, a kuruzslás. a ráolvasás, a babona alapjairól indult, de a tapasztalati gazdagság talaján nőtt gyógyítást, megismeréséhez falvak, megyék határait kellett bejárnia.

— Más is utazik, beszélget, barátságot köt. üdül és kikapcsolódik, nekem meg örömöt szerez, ha közben kérdéseimre kapok valamit, amire sajnos már egyre kevesebben kiváncsiak. Nem mindig sikerül az emberek bizalmába kerülni, többen megmosolyognak, vagy azt hiszik, gúnyolódni, tréfálni akarok óvatos kérdéseimmel. Annál nagyobb az örömöm, ha mégis kitárulkoznak.

— Lássunk néhány elfeledett népi medicinát azok közül, melyeket így talált Bánrévén, a környéken, vagy akár az ide távoli Csanádapácán, „úton és útiélen"!

— Az áléit, ájult emberrel gyöngyvirágecetet sza- goltattak. Sajómercsén mondták el. hogy a gyöngyvirágra ecetet öntöttek és évekig elállt ez a gyógyszer. Valamirevaló családnál feltétlenül bármikor kéznél volt. Persze egy csa- nádapáeai „recept” szerint a hidegviaes locsolás is ért- ennyit.

— A nehéz munkát végzők kezét kérgesre törte a szerszám, az ásó, a kapa nyele, de volt erre is gyógyír. Bizony, ha ma valaki a telkén így járna, aligha gondolna arra, hogy valahonnan nyúlhájat kerítsen a gyógyuláshoz.

Hasogató derékfájás étien pedig, amiből az egésznapos mezei munka után ugyancsak kijutott a szorgalma- sabbjainak, szénaperjéből főzött fürdőt ajánlottak és a jól befedett, te!akart dézsából csak a íejebúbja látszott ki a gyógyulónak. Lyukas fogba dugtak a kínzó fájdalom ellen tömjént, sót, öblítették égetett kendermag főztjével. de sokan a beléndekmag égetésekor keletkezett füstöt tartották jobbnak a fogónál is.

Végül az ünnepek táján talán hasznosítható patikát ny ithatun k családtagjai nk és barátaink számára a népi gyógyászat segítségével az alapos másnaposság tüne- teinek enyhítésére, gvógyi- tására:

— A másnapra sem múló ittasság oka: hogy „magas volt a pálinka foka": forra- latlan vagy forralt te''eV közelítsünk a beteghez. Ha ezt nem fogadja szívesen, legalább a még ott lévő alkoholos üvegeket vigyük el messzibbre tőle”.

Azt. hogy mire ió a bá- baguzsalv. vagy az egetett szénaperjével készült fürdő, hogy a szarkaláb tea milyen nyavalyát enyhített, ma is meg lehet tudni Sa- jónémeliben. Tarnaleleszen, mint ahogy azt is. hogy mi ellen védett a friss kapadohány. vagy mi is volt a ló- por. Ez már csak a legrégibb falubeliek titka. Lehet, hogy itt-ott titokban még használják is ezeket?

Nagy József

■