Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

1979. december 4., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sokan és joggal teszik fel a kérdési megyeszerle: mii hoz a jövő, milyen gazdasá­gi feltételek közölt kell dol­goznunk 1930-ban. A nagy­iokú érdeklődés azzal ma- rázható, hogy — mint az széles körben ismeretes — jövőre életbe lép a módosí­tott gazdasági szabályozó rendszer, amely további cél­jaink elérése érdekében, nagymértékben megváltoztat­ja a vállalatok gazdasági környezetét. Vagyis, 1980-tól az eddiginél szigorúbb gaz­dasági feltételek közepette kell dolgozni. Amikor arról beszélünk, hogy gazdaságirányítási rend­szerünk alapelvei kiállták az utóbbi tizenegy esztendő pró­báit, látnunk kell, hogy az irányítási rendszer bizonyos elemei módosításra szorul­nak. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott fejlesz­tésének fontos eleme az ár­rendszer és az ármechaniz­mus tökéletesítése. . E körül alakult ki a legtöbb vita is, ami érthető, hiszen az egyént, a vállalatot, a kisebb, na­gyobb közösséget egyformán érinti az árszabályozás, az árak alakulása. Érinti mint termelőt, aki az árut előál­lítja, s érinti az egyént, mint fogyasztót, aki a megtermelt javakat megvásárolja. Az utóbbi időkben viszont erősen csökkent az árak ér­tékmérő szerepe, s ennek kö­vetkeztében a gazdálkodás során keletkezett nyereség sem fejezte, nem fejezhette ki kellőképpen a termelés hatékonyságát. Arról nem is szólva, hogy az évek során kialakult árak nem tükröz­ték a külpiaci arányokat. Így, sok esetben, nem volt világos számunkra, hogy ami t idehaza nyereséggel állítunk elő, vajon az külföldi pia­con is kedvezően értékesít-, hető-e. ­Mindezeket figyelembe vé­ve a szabályozó rendszer to­vábbfejlesztésében a leglé­nyegesebb változás az lesz, hogy a hazai árak jobban igazodnak majd a minden­kori világpiaci árakhoz. A belföldi áraknak a külpiaci árak alapján történő irányí­tása az érvénybe lépő ren­delkezések szerint, megfelelő alapul szolgál a racionális gazdasági döntések meghoza­talára. ben. Azok a vállalatok, ame­lyek már most is kedvező mulatókkal dolgoznak, na­gyobb hatékonyságot produ­kálnak az exportban és to­vább javítják eredményei­ket, a jövőben nagyobb nye­reséghez jutnak. Az is ész­szerűnek tűnik, hogy a jö­vedelmezőbben gazdálkodó üzemek, vállalatok nagyobb előnyt élvezzenek. Maga az a körülmény, hogy a része­sedési alap progresszív adó­ja a jövőben nemcsak a bér­arányos részesedés nagysá­gától. hanem a jövedelme­zőségtől is függ, nem egyéb célt szolgál mint azt, hogy azonos vagy nagyobb része­sedési alap biztosítása mel­lett, a jövedelmezőbb válla­lat nagyobb fejlesztési lehe­tőséggel rendelkezzék. Bizonyára sok helyen be­szédtéma az is; hogjran ala­kulnak majd a vállalatok fejlesztési lehetőségei. Jövő­re az 1979. évi nyereségből és az 1980. évi amortizáció vállalatnál maradó részéből képzett fejlesztési alap áll az üzemek rendelkezésére. Ezzel természetesen már elő­re gazdálkodni lehet. Ter­mészetesen ügyelni kell ar­ra, hogy az 1979. érd mérle­gek mindenütt és minden vonatkozásban valós ered­ményeket tartalmazzanak. Fontos továbbá, hogy első­sorban a gazdaságos export- árualapok bővítését szolgáló fejlesztések kerüljenek elő­térbe, mert ez döntően meg­határozza majd a vállalati gazdálkodás eredményét. Energetikai középtávú ku­tatási terv készül hazánkban. Éghajlati viszonyaink mellett tervbe vettük a napenergia hasznosítását is. Ez a téma világszerte előtérbe került. Ezt az energiafajtát azonban az évszázad végéig valószí­nűleg csak lakóházak fűtésé­. Milyenek a zoiiiáocesiónysk ? A VASVI EL Kereskedelmi Vállalat éves tervében sze­repel az a vállalás, hogy időközönként egy-egv na­gyobb termelő vállalat kép­viselőjét meghívják az álta­luk gyártott, s a VASVILL által forgalmazott termékek minőségi vizsgálatára. Ebben az évben volt már egy ilyen szúrópróbaszerű minőségel­lenőrzés Miskolcon, amikora Videoton gyár termékeit mi­nősítet tele raktárukban. A napokban a Zománcipari Müvek termékeinek vizsgá­latát végezték el. Az ellenőr­zésen részt vett a gyártókon kívül a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a miskolci Centrum Áru­ház képviselője is. A beér­kezett rakományt szúrópró­baszerűen ellenőrizték a szakemberek. Mit állapított meg a vizs­gálat? A különböző zománc­edények külső csomagolása elfogadható, a belső csoma­golás — vedreknél, fedőknél és pecsenyesütői nél — még sok kívánnivalót hagy maga után. Az Alice típusú, 29 cm átmérőjű fedők peremeinél és páraelvezelő nyílásainál sok esetben tapasztalható csorbu­lás. zománcleválás. A Zo­máncipari Müvek képviselő­je ígéretet lett. hogy u .gyár a jövőben ezt egy művelettel megszünteti, Sok háziasz- szony bosszankodik a nyeles zománcedények nyeleire. Ezek rövid használat után levál­nak, az edény használhatat­lanná lesz. Az utóbbi idő.-, ben« jelentős mértékben ja­vult ezeknek a háztartási edényelcnek a tartóssága, íz­lésesen változott külalakuk. A nyelek felerősítését a jö­vőben új berendezéssel vég­zik majd a gyártók, s a már így készített edényeknél ezek a hibák várhatóan teljesen megszűnnek. tokra vehetjük számításba. Optimális esetben az új la­kóházak mintegy 30 százalé­kát lehetne ily módon ellát­ni, de az összes energiafo­gyasztásnak legfeljebb három százalékát lehet majd nap­energiával fedezni. A nap­L. I,. A napenergia hazai hasznosításáról mérsékletet igénylő folyama­A jövő évtől kezdődően az árképzés az exporthatékony­ság alapján megy végbe: yz- az exporthatékonyságot a vállalatok mindenkori devi- zaki termelési mutatójának alakulása fejezi ki. Tehát, a vállalatoknak olyan árpoliti­kát kell folytatniuk belföl­dön is, amilyenre a külföldi versenypiacokon lehetőségük nyílik. Az is űj vonása a leendő árrendszernek; hogy az ár­képzésnél csak azokat a költségeket lehet felszámol­ni. amelyek a szakma, egy- egy ágazat jól működő vál­lalataira jellemzőek. Bizo­nyára. előfordulnak majd olyan esetek, amikor egy- egy cveniíén termelő üzem. gazdálkodó egység' megkísér­li többletráfordításait az árukban elismertetni, ezeket az indokolatlan költségeke* azonban nem szabad a ve­vőkre áthárítani. A vállalati jövedelemsza­bályozás új vonásaként em­líthetjük, hogy azok a vál­lalatok. amelyek hatékonyan exportálják terméküket, a rendelkezések értelmében többletnyereséghez jutnak. Most valóban azt az elvet szándékozunk a gazdálkodás minden szférájában érvénye-, síleni.' hogy a nyereség elő­revivő. hatékonyságnövelő szerepet töltsön be. Számi, ■ tani kell tehát arra, hogy r világpiacon elért exportba tékonyság jelentős differen_ sére, és melegvíz-szolgálta­tásra, a mezőgazdaságban szá­rításra és egyéb alacsony hő­[uexak távol fellelhelőkre, vegyek meg, hozzák, tegyék ide. küldjék el, nem baj. majd kicserélik, tavaly is ezt kapta, dehogy ezt. ne ide­gesíts, csak nyugalom, nyu­galom és békesség, mert ez a békesség ideje, a csen­gőké.' a harangocskáké, a gyertyácskáké. a fenyőilla­té. meg ilyesmié. Minden­esetre. ha a káestéböl ma­rad! még valami, az most elmegy. Miként elmegy az an­gyalarcú. tinédzser leányzó is. sietve, mivel nyomában jár egy kormos képű. ké­ményseprőnek álcázott, vi­dám fickó, négylevelü ló­herével a gomblyukában, ki. malaccal a hóna alatt, kezében lópatkói lóbálva. Sa latos ismertetöjeleiről tehát öt is könnyű felis­merni. de nem is titkolja ő sem jöttét. Sőt! Már messziről hírül adja érke­zését. kiabál, elő a pezsgőt, a toróskóposztát. virslit, pá­linkát. hordó borokat és ál­talában mindent, ami ehe- lö és iható. Es főként ki­nyitni a bukszái! Hogy­hogy .nem. de az előző Iá­1 í ^llonórp i Ivónk n»*»**» erőművek építése villamos- energia-szolgáltatásra ma még rendkívül költséges. Mire másnap délre, es- J lére elfogy a savanyúké- i poszta leves, eltűnik csend­ben ez a harmadik.' nagy i /.sebes is. de ilyenkor a [ bukszát már nem is na- i gyón érdemes megnézni. 1 Mindenesetre jó. ha ezek- ] nek a krimi figuráknak az • érkezőére alaposan leiké- [ szülnek azok az ifjú em- • berek is. akik most első alkalommal tolongnak a i boltokban meglepetések [ szerzése céljából. Hu ne- i tán adódna időszak, mikor j kissé idegesekké válnának, i hál. csak gondoljanak a bé- ' kukra. Igen. a békákra, me- ] lyek ott muzsikálnak, éne- i kelnek az egyik áruház ki- | rakatéban. i MAJD eszükbe jutnak ! róluk az igazi békák. Azok ■ az igaziak, mélyek jelenleg \ folyók, tavuk. mocsarak > iszapjában jóízűen alsza- J nak. békés csendességben i szundítanak, semmit sem ] érezve téli szelekből, fa- i gyökből, hófúvásokból. Vár- 1 va ellenben meleg napsü- ‘ lések megérkeztét, fagyok i felengedését, ködök, nyír- ] kosságok elmúlását. Mert i akkor majd az igaziak is ] előjönnek, énekelnek, mu- i /.sikálnak. Hol tesz. már akkor a tavalyi hó? Tavasz i lesz akkor. És az sem ! rossz! Priska Tibor i •iálódást okoz a nyereség Elsőként teljesítették a tervet az erdőgazdaságnál Megbeszélést tart a brigádveiető és a brigád néhány tagja Odalent, a városban zaj, füst, mindent beborít a köd- függöny, idefent, a hegyek­ben jótékony csendesség, tü­dőt tisztítóul! friss, kristály- tiszta levegő. Ebben az irigy­lésre méltó környezetben dolgoznak a II. Rákóczi Fe­renc nevét viselő nagygépes fakitermelő szocialista brigád tagjai, másfél kilométerré Bülclcszentlászlótól, a Parac- ka-dűlőben. Hozzájuk igyek­szünk. — ök azok! — mutat ke­zével jobbra Varga József, a lillafüredi erdészet vezetője. Kiszállunk a terepjáróból, s óvatosan ereszkedünk lefelé a hegyoldalon. Felberreg a gépfürész, s kisvártatva deréknyi vastag­ságú gyertyánfa zuhan a tö­mött avarra. Surányi Sándor leállítja a masináját, meg­oldja műanyag védősisakja szíját, s azt mondja: — Ez a harmincharmadik fa, amit ma kivágtam. Még legalább kétszer ennyit kell fél négyig kidöntenem. Kantárszáránál fogva veze­ti a lovát Siklósi József fo- gatos. Fejszéjével beleüti a hatnia láncához erősített vas­kampót a rönkbe, rászól az állatra: gyí, Vezér! — s elin­dulnak a völgyben levő fel­dolgozóhely, munkapad irá­nyába. A hasábfák glédái között hajlonganak a fakitermelők. Túlesünk a bemutatkozáson, s elmondjuk jövetelünk cél­ját. Az ok pedig, ami miatt idelátogattunk, hogy a bri­gád a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnál el­sőként teljesítette éves ter­melési tervéi. — A program 12 290 köb­méter fa kitermeléséi, írUi.pló, a brigád számára — mutat­ja a munkaverseny-szerző- dést az erdészetvezető. — Ennek tett eleget november 23-án. Most tellát már a két­százalékos vállalás és az. öt- százalékos kongresszusi-fel­szabadulási verseny fela ján­lás teljesítésén dolgoznak a brigád tagjai. — És még arra is ráte­szünk majd egy ..lapáttal", ahogyan főmérnök elvtárs szokta mondani — teszi hozzá a 40 éves brigádveze- tő, Lopatovszki Pál. A fakitermelők az időjá­rásnak megfelelően, melegen vannak öltözve, errefelé éj­szakánként már nulla fok alá süllyed a hőmérséklet. A lá­bukon gumi-, illetve bőrcsiz­mát viselnek, mert napköz­ben, amikor felenged az idő, a traktor és ember járta föld-: utak sárosak. A kesztyűre egyelőre semmi szükségük, hiszen — ahogyan egyikük megjegyzi — mit húznának majd a kezükre a mínusz húsz fokban. A hegyekben ugyanis éle van a levegőnek! — Pontosan emlékszem a dátumra: 1992. június 2-től vagyok brigádvez.ető — mondja Lopatovszki Pál, mi­közben a Sthil-fürészt lán­cával lefelé fordítva a bal — lábának támasztja. — Tizen­hármán alkotjuk a brigádot, s számunkra ez szerencsés szám. Kongresszusi, jubileu­mi oklevelet nyertünk, meg­kaptuk a Szakma Kiváló Brigádja címet. Az idén ta­lán még előbbre léphetünk. • A kezdeményezőkészség a közösség egyik legfőbb eré­nye. Az erdőgazdaságnál a II. Rákóczi Ferenc szocialista hrieád csatlakozott elsőként az. országosan kibontakozó kongresszusi-felszabadulási m u nka verseny hex. Tag jai nem hiába szegről-végröl mindannyian rokonok. a megértéssel, az egyelakarás- sal sincs baj. Fegyelmezet­lenség náluk szóba sem jöhet, a balesetet is csak hallomás­ból ismerik. Magától értető­dően vállalnak és végeznek társadalmi munkát, s képe­zik magukat szakmailag, po­litikailag. gyarapítják általá­nos műveltségüket. Traktor közelít, drótkötél­lel összekötött rönköket von­szol maga után. Prunyi Ber­talan traktorvezető érettségi­zett. korábban az. LKM-ben volt normás. NemcSak a hat­ezer forintos fizetés vonzotta ide. hanem' magát, az élet­módot is szereti. Igaz., ősei, akárcsak az ómassaiak leg­többje. az. erdőben élte le életét, itt kereste a kenyerét. Ma már kicsit más a hely­zet. — Odalett a mesterség be­csülete — mondja méltatlan­kodva Keresztesi Emil. aki társadalmi tisztsége szerint, az erdészet szakszervezeti bizottságának elnöke, főbi­zalmi. — Rádióriportban hal­lottam: az agi'onómus úgy büntette meg u rosszul dol­gozó állattenyésztőt, hogy el­helyezte fakitermeléshez. Hát fakitermelőnek lenni eg3-et jelent a büntetéssel? ! Vál­toztatni kellene végre azon a helytelen szemléleten, ami azt mondatja a kívülállóval: szegény favágó! A fakitermelés szakma. A fakitermelőknek egytől egyig szép házuk van, ketten ko­csitulajdonosok, esténként te­levíziót néznek. Busz szállít­ja őket a lakástól a munka- területre és vissza, s a me­legedőkocsiban főzni is le­het. — Hogy ki a főnök? —■ nevet kérdésemen Lopatovsz­ki Pálné, a brigádvezetö fe­lesége, majd diplomatikusan válaszol: — Hát a háztartást és a Skodát én vezetem ... Sürgeti a teljesítménybér a fakitermelőket, gyorsan fel­jegyzem még az eddig nem szereplők nevét is — megér­demlik. íme: Lopatovszki La­jos, Darvas Károly, Eszlári István, Lévai János, Ligeti Lajos, Kerékgyártó Balint, Szlachó Dezső vágásvezető erdész. Elköszönünk. A fűrészek bérregése, a traktor pöfögé- se, a leomló fák robaja hosz- szan elkísér bennünket. Kolaj László Fotó: Szabados György 1 Súlyemelő Avas Kupa Színvonalas küzdelmek mét. Képünkön iökésgyakorlatához készül. Szombat—vasárnap került sói Diósgyőrben a stadion tornater­mében 'a DV ! K szép hagyomá­nyokkal rendelkező sulvemeló- vérsenyerc. az Avas Kupara. Az első napon av. ifjúsági II. és a felnőtt korosztálybelick küzdöt­tek a súllyal. Mindkét korosz­tály vetélkedése szép sikereket hozott. Az. ifjúságiak korcso­port iában a 67.5 kilogrammosok küzdelmében a leni m arosi Nagy Gyula 230 kg-os összteljesít­ménnyel. míg a 82.5 kilogram­mos súlycsoportban a diósgyőri Povazsanyccz János 242.3 kilo­grammal ifjúsági aranyjelvényes szintet ért el. Az. ifjúsági I. korcsoportban is |o ereamenyel; születtek Itt külön említést ér­demel a PU kilogrammos diós­győri Jcdiius/.ki József 275 kilo­grammos teljesítménye, e/.zei 20 kilogrammot javított eddigi leg­jobbjai!. A felnőttek küzdelmé­nek színvonalára jellemző, hogy hatan érték el az I. osztályú minősítéshez szükséges 1000 pont feletti eredményt. Ezek közti1 is kiemelkedik a leninvárost Fekete László 260 kilogrammos. 1290 pontot érő eredménye. A felnőttek küzdelmében egyéb­ként a +110 kilogrammos súly­csoportban Kétt Istvánnak, az Olefin SC versenyzőjének bizta­tó kísérlete volt szakításban a 170 kilogrammos országos csucs­orai — sajnos most meg ered­mény telenüi . . A szép eredményeket hozó kétnapos verseny egyébként a mar megszerzett .minősítések megerősítésére is nagyszerű .e- hetosegei jelenteti. A rendező­ség a győzteseket eö helyezette­ket eiemdijazásban részesítette, s a legjobb eredményt eleid versenyzők értékes ti«/leletcüjat Is kaplak A súlyemelő Ara» *vupa győz­tesei. lelnének 5(i kg. Petrovies (KVSE). 60 kg. Varkai (Salgótar­jáni J'C). ti. .ő kg. Kovács i. (Olefin SC). 75 kg. Kiss S (Ole­fin SC). 02.5 kg. óeorecení (DV- Tlv), 90 kg Meszesén (Olefin SC). lOli kg Réti J. (Nógrádi SE). 110 kg. Fekete (ÖleiIn SC), +110 kg. Réti 1 (Öleim SC). üi 11. kés., üü kg. Nagy (DVTK), (»7.5 kg. Kiss (Olefin SC). 75 kg. Király (Salgótarjáni TO). 3-5 kg. Povazsanyec (DVTK). líi 1. kés. t»o kg Vass (Salgótarjáni '1*0. 67.;- ke Réti (Olefin SC), 75 kg. Kosa (Olefin SC). 90 kg. Jedlinszki (DVTK). Serdülök. 4H kg. Ráez (Olefin SC), 52 kg. Jónás (DVTK) 5t* kg. Varga (DVTK). tiO kg. Ruszó (DVTK), (vl kg Szabó (DVTK) 67.5 kg. Ha.mcr (DVTK). 7t kg. Dalia (Olefin SC) 75 kg Moese tor (DVTK). H2.5 Kg. pok (Olefin SO. 32.5 kg Vizsoly. (DVTK). Úttörők 36 kg. Molnár (Olefin SC). 4<r kg. Toth I. 'Olefin SC). 52 kg. Molnár (Olefin SC) 56 kg. S/esztaj t DVTK) H0 kg 73 án (delin SC). 64 kg. Bálin (Olefin SC). +75 kg Balogh (DVTK). Bk. X.

Next

/
Thumbnails
Contents