Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAO 4 1979, december 3CL, »«sárnap A képernyő előtt Nincs karácsony Tarzan nélkül Ha jól számoltam, a nézők nagy többségénél négy-, négy és tel naposra husszított karácsony napjaiban kora délután­tól szerda estig hetvenkét és fél órányi műsort sugárzott a Magyar Televízió két csatornája. Pontosan annyit, mintha három napig megállás nélkül villogtatta volna képernyőit, söl valamivel még többet is. Roppan! belenőtt életünkbe ez a tömegkommunikációs jelenség. Ez tájékoztat, főzési tanácsokkal szolgál, bővíti ismereteinket, szórakoztat, saját dolgain kívül jó és rossz művészeti produktumokat, sport- versenyeket. sőt iskolai oktatást hoz a lakásunkba, jogi ta­náccsal szolgál, s időnként átveszi a gyermeknevelés fel­adatköré! is. Természetesnek tűnik hát, hogy a nagy csa­ládi együtllétek, a béke és szeretet ünnepére annyi műsort sugározzon, hogy a képernyő bűvöletében élő népességnek se egy kiadós családi-baráti beszélgetésre, se torzsalkodásra ne jusson ideje. Széles volt a választék, sokféle igényt kí­vánt ez a hetvenkét órányi műsorfolyam kielégíteni. így került elénk a sokízű és sokszínű karácsonyi vegyestál — néhány emlékezetesen jó falattal, néhány emészthetetlen mócsinggal és sok körettel, töltelékkel. Időnkéül elöntött a fenyöillat, a szeretet és megbocsátás túlhangsúlyozása, olykor megközelítve, vagy éppen túl is lépve a gtccshatárt, mint a két öreg nyugatnémet régiség- kereskedő összebékülesének históriájában — Nem olyan, mint a többi este... —, karácsonyi ajándékműsort sugá­roztak a nyugdíjasoknak, karácsonyi irodalmi és könnyűzenei műsorok sorjázlak, karácsonyi hangverseny szólt az ebéd mellé, hogy aztán az ünnepi hangulatot pillanatok alatt szétverje Piadone. a zsaru brutális ökölcsapás-sorozata, vagy egy kései Tarzan-íilm, a 7 arzan, szökése csöpögésén gíccses nyúlóssága. Érdekes, hogy a több mint harminc éven át nem látott, de nem is nagyon hiányolt Tarzan-filmeket mindig karácsonyra kapjuk, no meg most ma délutánra is. Ügy tűnik, nemcsak bejgli, Tarzan nélkül sincs karácsony. Filmekben egyébként igencsak bő volt a választék. Olyan órókértekek mellett, mint A diktátor, a Királylány a jele­segem. a .kimagasló értékű Szerelmesfilm, az Áldd meg az állatokul és a gyermekeket mellett ott volt a nagy-nagy csalódás, A kék madár és néhány említeni is szükségtelen munka is. A saját készítésű müvek között találtuk Millöcker A koldusdiak című operettjének tévéváltozatát. Kellemesen szórakoztató, a szép muzsikával andalítóan ringató játék született, s ha különösebben emlékezetes élményt nem is adott, bosszúságot sem. Legfeljebb a finálénál, a Tárnok utca és a Szentháromság tér bejárásánál, a Hilton teraszán való műsorzárásnál nyitottuk tágubbru a szemünket. Nem kis csalódást okozott a Forró mezők tévéfilm-változala. Mó­ricz jó sign tűnd maga sem tartotta ezt a müvét különöseb­ben sokra, a dzsentriélet hanyatlását ábrázoló, ezt az élet­formái elítélő és elítéltető munkái közöli nagyon a sor végen szerepel. A Hajdufy Miklós rendezte tévéfiim — akárcsak Apálhi Imre rendezte, 1948-as elődje — a ma­gyar pusztába oltoli krimit kínált, néhány érzékletes vonás­sal megidézve valamit a szabolcsi dzsentrik életéből, a forró mezők világából, de magának a központi szálnak, Pap Béni főkapitány bűncselekményének hitelét csak sok-sok csináll- sággal villanthatta fel. Egyértelműén tetszett Halász Judit zenés-verses műsora — „Szél hozott, szél visz el..—, a Cimbora-matiné két toJylalasában a Csongor es Tünde sajátos színpadi boncolga­tása, Morvay István—Szemes Marianne dokumentumíiimje — Kéznyomok —, a különböző társadalmi kategóriák gyer­mekeinek és nagyszülőiknek kapcsolatáról, azokról a kéz- nyomokról, amelyek e fiatal nemzedék majdani felnőtt éle­tére is következtetésekkel szolgálhatnak. Es kiemelkedően tornak kell elkönyvelnünk Lázár Ervin—Kalkics Hona A kisfiú, meg az oroszlánok című mesejátékét a gyermeki kép­jelet es a mese mindenekfeletti erejéről, a jóságról, a ne­mes érzelmek győzelméről. Az írói és rendezői értékeken j felül kitűnő színészi játék tartozik e nagyszerű mesejáték | «ikerének összetevői közé. Ügy tűnik — figyelemmel más, nem említett adásokra is —, hogy a karácsonyi műsornak a gyermekek részére szánt része volt inkább egyértelműen jő, sikeres, értékes, a felnőtteké megoszióbbnak érződött. Meg két rövid megjegyzés: Slan és Pan a húszperces filmekben brillírozott — hajdan; most látott A torreádorok eimü filmjük hanyatló korszakuk egyik tucatdarabja, akár a mar említett Tarzan-film Johny Weissmuller életében; a másik megjegyzés a műsorszerkesztésre vonatkozik, meri egy kedves ismerősöm kifogásolta a „jó műsorok” párhuza­mos sugárzását, azon töprengek, mi lesz holnap este, ha esetleg két csatornán is, részben párhuzamosán peregnek szilveszteri műsorok'.’! — Benedek Miki« Jairoárbpn 3, meg 1 magyar film A premiermozik jamuari rrvüsorígeretében három új magyar film és egy - kisfilm- összeállitás bemutatása sze­repel, A második premier- héten, azaz január 10-től lát­ható Szabó István újabb filmdrámája, a Bizalom, amely egy félelemből szüle­tett szerelem hátterében idé­zi meg a második világhá­ború utolsó időszakában az ostromlott Budapest lakóinak eletet: a főszerepeket Bánsá­gi Ildikó es Andorrai Péter játssza. Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerel­mét? a címe a január 24-én bemutatandó. Szász Péter rendezte filmnek — egy több mint harminc ev után rövid időre hazalátogató „külföldre szakadt, házá n kianya” és haj- éará amékm fraLaUmgáaácA A film legfőbb szereplője Pécsi Ildikó. Ugyanazon a héten mutatják be Magyar Jázsef kisfHímjeinek váloga­tását. A címadó Milyen a vi­lág? éppen az 1979-es miskolci filmfesztiválon nyert díjat, a három részből álló Kérdőjelek ugyancsak ezen a fesztiválon kapott elismerést, a Végtelen szürke csatatér egy korábbi fesztiválunk díj­nyertese, a legrégebbi, az 1970-es A per ugyancsak nagy siker volt hajdan. Vé­gezetül .január 31-én kerül mozivászonra Gyarmalhy Lí­rái legújabb filmje, a Ko- porlos. amely Balázs József azonos című kisregénye nyo­mán kes-züU. s egy Budapes­tien dolgozó szabolcsi útépí tó­műnké® kálváriáját mutatta Emléktábla-vallató Az emléktábla tulajdon­képpen üzenet. Minden már­ványba, gránitba , vésett fel­iratnak ilyenfajta leiadata van. Hírt adni. emlékeztetni régen megtörténtekre, neve­zetes eseményekre, híres em­berekre. Tömören, mindösz- sze néhány sorban összefog­lalva a tényeket, hiszen akj- ről, amiről hírt ad. akinek, aminek emléket állít, arról képtelen mindent elmondani. De éppen ez a szűkszavúság minden köbe vésett memen­to titka, varázsa. Mert tudat ugyan valamit, de teljesen meg nem ismertet vele. S biztat, ha többre vagy ki­váncsi. vállald a fáradtságot, járj utána magad! Kérdezd ki a könyveket, az embere­ket! Vallasd a vallatható!! * A Harsány fele pompás tá­jon kanyargó út bükkaranyo- si elágazásánál áll egy régi, patinás épület. Ügy hallot­tam. valamikor pálos kolos­tor volt. majd amikor 11. Jó­zsef parancsára a rendeket feloszlatták, csárda lett belő­le. Igaz, az épület a csárda funkcióját sem tölti be már régóta, ennek ellenére, a kör­nyéken élők csak úgy emle­getik a jobb soréra érdeme« létesítményt, az aranyosi csárda. Nos, ennek a hajdan volt csárdának a falsban van egy szürke, az elsuhanó autókból alig észrevehető emléktábla. Sokszor mentünk, jöttünk el .mellette mi is anélkül, hogy megálltunk volna. Aztán egy­szer mégis! Talán egy belső kényszer késztetett arra. hogy megálljunk, kiszálljunk a gépkocsiból, s vegyük a száz­harminc éve történt ese­mény üzenetét. ,Söt. a tömör, hat sorban elmondott törté­nés többre is késztetett. Arra. hogy megtudjuk azt is. amit a márványba v eseti, betűk nem mondanak el. Először Harsányban pró- bá lkozt.u rak tud a k o! ózn i, nem sok sikerrel. Az emléktábla sorainál többet nemigen tud senki.. Sőt sokan még annyit sem. Azt azért sikerült meg­tudnunk. hogy a csárdától följebb, az út másik oldalán található egy sírhant, ahová állítólag az egyik orosz tá­bornokot temették el. Aztán még kapunk két nevet, két pedagógusét. Az egyikük Szé­kely Viktor Bükkaranyoson, a másikuk Korán István Ernődön tanít. Harsányban úgy mondják, ha valaki többel tud mondani erről az eseményről, akkor azok ók ketten. Harsányból tehat kévés eredménnyel jövünk el. Mi­előtt Bükkaranyosra bemen- nenk. előbb megkeressük a csárda közelében az említett sírhelyet. Könnyen ráaka­dunk. Ott van az üt mellett mindjárt, jól látható hant, egyszerű kerítéssel körülke­rítve. Körötte az erdő kitisz­títva, látszik, hogy valaki, vagy valakik gondozzák. A hantot egyszerű köobeliszk díszíti, de már málladozó, s a felirat rajta szinte olvas­hatatlan. Bárhogy is próbál­kozunk, nem tudjuk ki be­tűzni a szöveget. Csak sejt­jük^, hogy. a felirat magyar nyelvű­Nem adjuk fel a reményt. Bükkaranyoson hatha többet tudunk meg! S indulunk megkeresni Székely Viktort. Türelmünk rózsát termett. Kétszeresen is szerencsénk van. Egyrészt, mert otthon- leijük. másrészt mert végre akad valaki, aki tud bővebb információval szolgálni. — 1849. június 2G-an a már menekülő magyar sereg átvonul 'a falunkon ás Mis­kolcon gyülekezik. Ide érkez­nek utánuk északról az oro­szok. s június 30-án bevonul­nak Miskolcra, innen indul­nak tovább Pest felé Görgei után, de ő kisiklott a kezük­ből. s a Sajó völgyén visz- sza jutott Miskolcig. Paskí- eviesnek, az oroszok fővezé­rének az a szándéka, hogy megtámadja Görgeit. de idő­be kerül, amíg a Tiszán at­kel, s addig csak Cseodajeff tábornok tudja háborgatni a magyarokat. Július 23-án és 24-én Görömböly és Bükk­aranyos határában ütközik meg Cseodajeff orosz, és Pöl- tenberg magyar tábortjük csaoatá. A harcban Kusnel- zo'v orosz tábornok i.s el­esik. — Ö van oil eltemetve, az út mellett? — Ügy mondják, hogy ő. Hogy u sírban! kit is ta­kar. arra biztosai csali Ernő­dön tudunk Korán Istvántól. — I-Ia jól emlékszem. 1958- bun érkézéit egy levél a bükkaranyos! tanácsra a Hadtörténeti Múzeumból. Eb­ben a levélben kérik, hogy a tanács Larlassa rendben a sírt, mivel ol4 Kusnetzow orosz tábornok nyugszik. Azt a köobeJiszket .egyébként már a magyarok emelték 1808 tá­ján. — Az emléktáblán említett ütközet valójában hol zajlott le? — Arartyos. Kisgyör. Ta­polca között. Azon a részen, amit ma Kekmezönek neve­zünk. A csatában ugyanis a magyar honvédsereg kék mentében harcolt. Ennyi ismerettel gazdagod­tunk a környékbeli barango­lás során. Az elmondottak hitelességét egyébként a mil- leneurri évében kiadott. Szi­lágyi Sándor szerkesztette, tízkötetes Magyar nemzet története is alátámasztja: Cseodajeff nek Miskolcztól délre, július 23-án Harsány­nál mar volt némi előőrsi csatája, másnap pedig Gö- römbölynéi megtámadta Pöl’ tenberg egesz hadtestet, mely azonban hosszasabb küzde­lem után jó rendben vonult vissza Miskolezra, s onnan háboritás nélkül kelt át Al- só-Zsolczával szemben a Sa­jón. honnan Pöltenbeig már Leiningennel egyesülve verte vissza Cseoda.ieff.nek harmad­nap (július 25-ikén) ismételt támadását: mégpedig oly vi­tézül, hogy Gózou Lajos al­ezredes ötven emberrel két zászlóaljat és egy üteget meg- szalasztott Persze mindezek a csatáro­zások. a dicső 1848—49-es szabadságharc fényes égbolt­ján csupán parányi csillagok voltak. Epizódok a híres győztes csatákhoz képest, így nem is csoda, hogy azok fényében mindezek hamar a feledés homályába kerültek. Azonban immár ötven éve, hogy ott, az aranyosi csárda faian az aiig észrevehető szürke márvány tábla ezekről az eseményekről „üzen". Hajdú Imre Uj ívifvaiartási rend a megyei feiffláriii Január 2-tol megváltozik a nyitvatartási rend a megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár­ban. Eszerint könyvet az alábbi időpontokban kölcsö­nözhetnek a látogatók: hét­főn: 12—16 : óráig; kedden, szerdán, csütörtökön és pén­teken 9—18.43 óráig; szomba­ton: 12—18 óráig, A hírlapolvasó új nyitva­tartási rendje a következők szerint alakul: hétfőn: 9—16 óráig, keddtől péntekig: 9— 18.45 óráig, szombaton: 9—18 óráig, vasárnap: 9—13 óráig. Capek Krakatit című regé­nyéből Ötakár Vávra ren­dezésében készülő filmvál­tozatnak. Az utópisztikus víziót a rendező korábban egyszer már filmre vitte. Most olyan formában aktua­lizálja, hogy terroristákat szerepeltet benne. A kraka­tit egy új robbanóanyag ne­ve. A tudósi, aki dolgozik rajta, terroristák és idegen ügynökök környékezik meg egy külföldi , diáklány se­gítségévei. A tudós gya­nútlanul besétál a kelep­cébe, végül megzsarolják, s amikor ez nem jár siker­rel, felrobbantják magát az új robbanóanyagot es vele a várost is. A kétrészes fűm­ben magyar színészek — Major Tamás, Bálint András, Görbe Nóra — is jelentős szerepet játszanak. * AZ" ukrán szakemberek a* év legsikeresebb bemutatko­zásának minősítették a nép­szerű színész, Iván Miko- lajcsuk első filmjét, a Ba­bilon—20-al. A film alap­jául az 1977-ben elhunyt ukrán író. Vaszilij Zemljak llaltyúcsapat című műve szolgált, amely kissé nép­mese! formában mondja el a polgárháborús korszak egyik ukrán falujának histó­riáját.' * Az NDK mai társadalmi valóságát kívánja tükröz- telni Erwin Stranku rendező most készülő, Potsdamban forgatott' filmjében, egy apa és négy felnőtt lánya törté­netében. Bravó, Obrazcova El sem tudnánk sorolni, hány nyel­ven hallotta már ezt Jelena Obraz­cova Lenin-díjas, a Szovjetunió nép­művésze, a .Nagyszínház magánene kesnője. Vendégszerepeit Olaszor­szágban, Franciaországban, Angliá­ban és Spanyolországban, az NDK- ban, Lengyelországban, Csehszlová­kiában és Magyarországon. Kanadá­ban. Japánban és így tovább. Dúsan merte ajándékát a termé­szet Obrazcovának — ragyogóan szép, a mély és magas regiszterek­ben egyaránt erőteljesen csengő mez­zoszopránja mellé kitűnő művészi érzéket, fáradhatatlan szorgalmat és a kedves hivatás iránti teljes oda­adást juttatott az énekesnőnek. Először másféle . életúton indul! el. az érettségi után a rádiótechnikai főiskolára iratkozott be. De már az első szünetben Leningrádba utazott es sikeresen felvételizett a konzer­vatóriumban. Még be sem fejezte ta­nulmányait, amikor meghívást ka­pott az ország első színházába, a Nagyszínházba. Jelena Obrazcovát ma a világ leg­jobb énekesei között tartják számon. Repertoárja rendkívül gazdag, ope­raszerepekben és dalénekesként is. A Nagyszínházban az összes mezzo- szerepet énekli, köztük Rimszkij- Korszakov A cári menyasszony cí­mű operájában Ljubásál, Amnerist Verdi 'Aidájában, Carment Bizet dal­művében, Marina Mnisekel Mu­szorgszkij Borisz Godunovjában. Pro­kofiev Háború és békéjében Helent, a Szernjon Kontóban Froszltói és így tovább. Jelena Obrazcova nem egyszerűen csodálatos hangú énekesnő, rendkí­vül muzikális, színészi tehetséggel is megáldott művész. Birtokában van az a képesség is. hogy hangiál a sze­lep karakterének megfelelően alakít­ja. Lágyan -lírai, mint Ljubása. aki nem éli túl vőlegénye halálát, telje­sen egyéni hangvételű Carmen, büsz­ke lengyel nemesasszony Marina Mnisek, a nép egyszerű gyermeke, mint Froszka. Kilenc nyelven énekel, mert azl vallja, hogy a külföldi szerzők mü­veiben is eltéphetetlen a kapcsolat a szöveg és a muzsika között. Jelena Obrazcova i ■ ■ ■ ■ i ■ ■ i i ■ i ■ ■ i ■ i i i ■ ■ i i i i ■ ■ i ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents