Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

1979. december 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 «*• Szeimi el - anyagi erők 45 millió ampulla injekció Debrecenben, a Biogcil Gyógysiergyórbcin 23-féle injekcióból 45 millió darabol készítettek 1979-ben. A Biogal-injckciók küllőidre is eljutnak főként Svájcba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, a Szovjetunióba. fi gépipar időszerű feladatai Több mint két év telt el azóta, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1977. októ­ber 20-i ülésén nagy jelen­tőségű határozatot fogadott el a hosszú távú külgazda­sági politikáról és a termelé­si szerkezet fejlesztésének (irányelveiről. Kidolgozását — amint az köztudott — az MSZMP XI. kongresszusán kitűzött célok és az utóbbi években végbement világgaz­dasági változások indokolták. A határozat megfogalmaz­ta, és az eltelt több mint két év pedig igazolta: e célkitű­zések megvalósítása csak hosszabb távon lehetséges. A végrehajtás sem könnyű, mert egyfelől komplexitást és összehangoltságot igényel, sőt megkívánja, illetve meg­kívánta az irányítási és in­tézményrendszerek tovább­fejlesztését. másfelől pedig a végrehajtás során makro- és mikroszintű feszültségek ke­letkezésével lehet, sőt kell számolnunk. E határozat után a Köz­ponti Bizottságnak a párt XII. kongresszusára kiadott irányelvei is megfogalmaz­zák: „Következetesen kell folytatni a termelési és ter­mékszerkezet adottságaink­nak megfelelő korszerűsíté­sét, a termelés népgazdasági jövedelmezőségének emelé­sét. Gyorsuljon a műszaki és tudományos eredmények hasznosítása, az ú.j, korszerű technológiák bevezetése .. Szigorú, a szükség paran­csolta szavak, elvek ezek. A változó idők irányt mutató szavai, amelyek megszabják teendőink sokaságát. Mert bőven akad tennivalója a munkásnak, az alkalmazott­nak, és a műszaki értelmi­ségnek. A tennivalók meny- nyisége éppen az előttünk álló feladat nagyságából adó­dik. Ismert, hogy a világpiac egyes termékeknél a megvál­tozott feltételek miatt nem hajlandó 'elismerni azt , a m un kőmennyiséget, am i t munkásaink, mérnökeink, technikusaink azok előállítá­sára fordítottak. E termék- féleségeknél — ahogy a köz­gazdászok mondanák —, munkánk leértékelődött. Le­értékelődött a szellemi mun­ka. de a fizikai is. Nem arról van elsősorban szó, hogy mi dolgozunk a korábbi időszakhoz képest rosszabbul, hanem arról, hogy mások lényegesen gyorsabban tudtak alkal­mazkodni a megváltozott fel­tételekhez. Mások korszerűbb termékeket kínálnak, jobbak a termékek műszaki-gazda­sági tulajdonságai és a ver­senyképességet fokozó egyéb tényezőkben: piackutatásban, különféle szolgáltatásokban: A napokban tartották a II. nemzetközi gyógypedagógiai konferenciát. Orvosok, peda­gógusok jöttek el nyolc or­szágból Budapestre, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat a fogyatékosán született gyer­mekek gondozásáról, ember­ré neveléséről. A gyógypedagógiai gondo­zásra utalt gyermekeknek két nagy cssoportjuk van: a tes­ti fogyatékosok — a siketek, a vakok — csoportja és az értelmi ’ fogyatékosoké. Az első csoportba tartozók fel­nőttkorban nagyobb zökke­nők nélkül illeszkednek be a társadalomba, közöttünk él­nek, dolgoznak mint portá­sok, telefonkezelők és meg­annyi más foglalkozási ág megbecsült dolgozói, a máso­dik csoportba tartozók életük végéig a társadalom gondo­zására utaltak. Elterjedt az a riasztó hír, hogy egyre emelkedik a fo­gyatékos gyermekek száma. X szakemberek véleménye azonban megnyugtató: a nö­vekedés csak látszólagos. A gondozás kiterjedésével ugyanis számos olyan gyere­ket vontak be a gyógypeda­gógia körébe, akikről eddig nem volt nyilvántartás. Ezek az enyhe fokon sérült, na­gyothalló, gyengén látó gyer­mekek. akik testi hibájuk miatt nem képesek eleget tanácsadás, üzembe helyezés, betanítás, szerviz, pótalkat­rész-ellátás stb. — terén is dinamikusabban fejlődtek, mint mi. Nem kétséges, hogy a mun­kások ezrei, tízezrei szorgal­masan dolgoznak. A túlnyo­mó többség akar és szerel is dolgozni. Egyedi példák he­lyett gondoljunk csak akár a dinamikusan fejlődő szoci­alista brigádmozgalomra, akár a kiemelkedő sikereket eredményező műnk a verseny­mozgalomra. A szándék azon­ban még kevés... A jó mi­nőségű munka feltételeit is meg kell teremteni. Az anya­got. a gépet, a szerszámot, a készüléket, stb. és mindezt időben. Ezek a tényezők azonban még csak a munkás egyenle­tes munkavégzésének telté­teleit biztosítják. Az sem kétséges azonban, hogy a technikai fejlődéssel párhu­zamosan és azzal összefüg­gésben — a versenyképes termék előállításában — fo­kozódik a szellemi munka részaránya. A rohamos műszaki fejlő­dés elkerülhetetlenné teszi és indokolja is a rendszeres normakarbantartást. Ám a munkaidő teljes kihasználá­sával. sőt túlóráztatással — például: hó és év végi haj­rák — sem oldhatók, nem szüntethetők meg a szerve­zetlenségből. a tervezés hiá­nyosságaiból. a gyártás- és gyártmányfejlesztés elmara­dásából adódó veszteségek. Mint ahogy általában a betegség sem gyógyítható csak egyfajta gyógyszerrel, éppen úgy a népgazdaság gondjai, sőt a vállalati prob­lémák sem oldhatók meg csupán és azonnal a termék- szerkezet és a termelési szer­kezet korszerűsítésével. Van­nak dolgok, amelyeket „elfe­lejtettünk”. Nem használjuk a kalkulációt, elfeledtük, ta­lán meg sem tanultuk az ér­tékelemzést és a fejlett ma­tematikai módszerek alkal­mazását: a tervezésben, a szervezésben, az irányításban. Az e területeken tapasztal­ható hiányosságok bizony nem egy esetben a műszaki- gazdasági dolgozók felületes, rutinból végzett munkájának a következményei. Vannak túlhajszolt gazdasági vezetők, vannak és szép számmal „húzó” mérnökeink és tech­nikusaink. Arra kell törekednünk, hogy a szellemi leterhelés is egyenletesebb és fokozottabb legyen. Mert a műszaki ér­telmiség tudása és a közgaz­dászaink szakértelme óriási termelőerő, amit sok tekin­tetben még nem használtunk fel. Buciiért Miklós tenni az általános iskola kö­vetelményeinek. Ma Magyarországon 315 ezer ti—lö év közötti gyermeket látnak el speciális gyógype­dagógiai intézmények: az ösz- szes tanköteles korú gyer­mek 2,5 százalékát. Rajtuk kívül még gyógy­pedagógiai ellátásra szorulna néhány ezer gyermek, de ehhez nincs az intézetekben Hely. Otthon, családi körben élnek, gyakran a legrosszabb körülmények között, nevelé­sük ritkán jár sikerrel. Ren­delet írja elő. hogy ezeknek a gyermekeknek heti fi órás oktatási kell kapniok, — sok községben azonban ehhez sem teremtik meg a feltéte­leket és a gyermek végképp elvész a társadalom számá­ra. Hazánkban mintegy 150 ön­álló gyógypedagógiai intéz­mény működik, melyekben bennlakó gyermekeket ne­velnek. Akiknek nem jutott hely, az értelmi fogyatékosok felének, az általános iskolák kihelyezett osztályai nyújta­nak némi oktatást. Vala­mennyi iskolatípusra most dolgozták ki az új lanterve­A gépipar termelése az öt­éves tervidőszakban M2 szá­zalékkal emelkedik. Növeke­dett a híradástechnika és a műszeripar, csökkent a gépek és a gépi berendezések, va­lamint a fémtömegcikk-ipar részaránya. Megindult a gaz­daságtalan gyártmányok szá­mának csökkentése is. EredT ménynek minősíthető, hogy a gépexport harmada gyárt­mányszakosítási megállapítá­sok alapján bonyolódik. Ja­vult az export szerkezete. Növekedett a számítástechni­kai termékek, az orvosi mű­szerek, berendezések export­ja. A gépipar termelésének nö­vekedése az idén a vártnál is jobban mérséklődik. A ter­vezett ‘1 százalékkal szemben M—M.5 százalék a várható fejlődés. Mérsékelt az előre­lépés a villamos, gép- és be­rendezés, valamint a közle­kedési eszközök gyártásában. Évente több száz újítást fogadtak el és vezettek be az egészségügyben az utóbbi időszakban. Egyszerű ötle­tekből születnek egyébként a leghasznosabb, munkaerőt és anyagiakat is megtakarító újítások. Ezekből az újítá­sokból nyílt a minap kiállítás Budapesten. Az országos úji- tómozgalmon belül az egész­ségügy jó helyet foglal el. Az 1977. évivel szemben, amikor kel, melyeket 1981-ig beve­zetnek. A legfőbb gond: a hely­hiány. Az volna a cél, hogy minél fiatalabb korban be­kerülhessen a gyermek az intézetbe, mert gyakran hosz- szú ideig' tart annak eldönté­se is,, hogy egyáltalán gyógy­pedagógiai nevelésre szorul-e, hiszen az óvodai, vagy isko- laelőkészítő vizsgálat erre nem adhat azonnal végleges választ. Érdekes képet mutat a ci­gánygyermekek helyzete. Ke­vesebb közöttük a siketek, a látási fogyatékosok száma, viszont a kisegítő iskolákban arányuk az indokoltnál még­is jóval magasabb. Ennek oka az, hogy egyes általános iskolákban a könnyebb utat választva a pedagógusok olyan gyermeket is kisegítő iskolába javasolnák, akiknek helye a rendes általános is­kolában volna, mert. épértel- müek. csak hátrányos hely­zetükből adódóan fegyelme­zésük. nevelésük több gon­doskodást kíván. A gyógypedagógiai intéz­mények építésére, fejleszté­sére, az V. ötéves tervben az A legdinamikusabban a mű­szer- és híradástechnikai al- ágazalban növekszik a ter­melés. A kohászatban a tervezett 2 százalékkal szemben M szá­zalékos ütem növekedés vár­ható. Minden elismerést megérdemelnek a borsodi üzemek, mert igen nehéz elegy- és kok-szeWittósi viszo­nyok között HO ezer tonna önlészeti nyersvasat is ter­melnek az öntödék számara. Az iparágon belül a rubel­export-kivitel a gépipari ter­mékekből nő a leggyorsab­ban. Kiemelt; jelentősége van a moszkvai olimpiával kap­csolatos szállításoknak. A nem rubelelszámolású őr- szagba irányuló kivitelben a kohászat 40 százalékkal, a gép­ipar 25 százalékkal magasabb exportot realizál. 1980-ban a legfontosabb feladat., a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítása. 808 újítást adtak be. 1978- ban 926 újítást nyújtottak be, A megvalósított ötletek a kórházi ápolás és a gyógyító műn ka könnyítését, színvo­nalának emelését szolgálják. Az eddiginél hathatósabban igyekeznek az erkölcsi elis­merés mellett anyagilag is jobban megbecsülni a vállal­kozó kedvű szakemberek, újítók munkáját. állam 80(1 millió forintot for­dított — volna. Sajnos, a terv építőipari kapacitás okokból nem valósult meg. A lema­radás’ még a negyedik ötéves terv időszakából származik és az oktatásügy szakembe­rei már csak a VI. ötéves tervtől várják az új intéz­ményeket. Kaposvárott, Eger­ben a siketek intézményeit szeretnék bővíteni a követke­ző tervidőszakban. Kecske­méten még nem épült fel az értelmi fogyatékosok elhe­lyezését szolgáló intézet; Pásztóit és Egerben sem fe­jeződtek be a hasonló épít­kezések. Gyógypedagógusnak lenni — hivatás. A kisegítő isko­lák tanítóinak fele azonban még gyógypedagógiai szakké­pesítés nélküli. Hazánkban csak egy gyógypedagógiai ta­nárképző főiskola működik, amelynek több vidéki kon­zultációs központja könnyíti a levelező hallgatók oktatá­sát. Évente 100 hallgató vé­gez a nappali tagozaton, a levelezőkkel együtt a 4 év­folyamon. összesen ezren ta­nulnak. Sajnos, mindez nem elegendő. B. I. ' Ujííéüigzgaíom az egészségügyben Korszerűbb, jobban értékesíthető termékek Napjainkban gyakorta esik szó a vállalati gazdálkodás megváltozott körülményeiről, feltételeiről. Mindinkább elő­térbe kerülnek például olyan, a gazditIkodás szempontjából egyáltalán nem elhanyagol­ható követelmények, mint a korszerűség, termelékenység, minőség, pénzügyi stabilitás, a világpiac igényeivel, az ér- tékesiiés lehetőségeivel szá­moló kereskedelmi simlégia; a jövőt tekintve pedig min­denképpen döniö. hogy eg.v- egy vállalatnál milyen fej­lesztési elképzeléseket ter­veznek, s hogy ezek a ter­vek körültekintően számol­nak-e a valós gazdasági hely­zettel, s hogy a tervek meg­valósításának adottak-e, min­denekelőtt a pénzügyi lehető­ségei. Most még inkább aktu­ális, miszerint: ami ma elég, az holnap kevés. Egy-egy vállalat gazdasági helyzetét, jövőjét, minden tekintetben meghatározza a fejlesztés. — Milyen fejlesztéseket terveznek az Ózdi Kohászati Üzemekben, van-e lehetőség a tervek megvalósítására, lé­pést tudnak-e tartani a köve­telményekkel? — erről kér­deztük Schottner Lajos fej­lesztési főmérnököt, — Mint több. más nagyvál­lalatnál, nálunk is több fej­lesztési terv, elképzelés látott napvilágot, amelyeket a kö­vetkező ötéves terv során, természetesen számolva a le­hetőségekkel, szeretnénk meg­valósítani — mondja. —. A VI. ötéves terv fejlesztési programjának kidolgozásakor mindenekelőtt figyelembe kell vennünk, hogy a terv­időszakban képződő fejlesz­tési alap a számítások sze­rint csak a már megvalósí­tott nagyberuházások — a folyamatos acélmű, a rúd- drót-heng'ermű, valamint az acélgyártás intenzifikálása — megvalósítására felvett hite­lek visszafizetésére, illetve törlesztésére lesz elegendő. Ezért olyan fejlesztési prog­ramot tervezünk, amely ál­lami kölcsönből, közös vál­lalkozásban valósítható meg. Elsődleges célunk a jobban feldolgozott termékek kibo­csátása, a termékszerkezet változtatása. Ide sorolható például a nagyobb nyereség- hányadot. biztosító termékek gyártásának megvalósítása. Nevezetesen arról van szó. hogy a már eddig is gyártott betonacélból. betonacél háió gyártását fejlesztjük ki az építőipar részére. Ismert, hogy az építőipar betonacél- igényének mintegy 8(5 száza­lékát az ÖKU állítja elő, ki­váló minőségben. Az új ter­méknek számító betonacél- háló gyártására kedvezőek a lehetőségeink, s a fejlesztést állami kölcsönből, kooperá­ciós alapon valósítjuk meg, több lépcsőben. Az első sza­kaszban. 1980-ban, az RDH csarnokában üzembe helyez­zük a gyártógépeket, majd a második lépcsőben egy új. 190 ezer tonna évi kapacitá­sú betonacélháló gyártására alkalmas1 üzemet létesítünk. Az új termelőegység üzembe helyezése egyúttal azt. is je­lenti. hogy módosul, átalakul a termékszerkezetünk. de nyer vele a népgazdaság is. Az új betonacélhálók alkal­mazásával ugyanis számotte­vő létszám szabadul fel az építőiparban, s a számítások szerint mintegy 20 százalék­kal csökken az anyagkölt­ség. — A takarékosság, a jobb gazdálkodás egyik módja, le­hetősége az úgynevezett el­lökve hulladékanyagok újra­hasznosítása. Van-e erre le­hetőség az ÖKÜ-ben? — A becsléseink szerint az elmúlt évtizedek során az ózdi salakúi' 'ükben mintegy 30 millió tonna salak hal­mozódott fel. Jó lehetősége­ket kínál, s megfelelő nyere­séghányadot biztosit a fel­halmozódott salak kiterme­lése. hasznosítása: amit egy külföldi céggel együllmüköd-; ve valósítunk meg. Az el­képzelések szerint egy nyu­gatnémet cég adja a kiter­meléshez szükséges gépeket, az ÖKÜ viszont termékekkel fizetne. Ez a figyelemre mél­tó beruházás, fejlesztés több célt is szolgál. A kitermelt és újra feldolgozott salakból dúsabb ferrumlartalmú acél­hulladékot és szeparátorva­sat tudunk gyártani, s csök­kennének az anyag- és ener­giaköltségek is. Az sem el­hanyagolható, hogy a kiter­melt salakot az útépítéseknél és a mezőgazdaságban is le­het. hasznosítani. Az első lé­pést már megtettük, ugyanis, az ÖKU kérésére a nyugat-' német cég december 7-én, nagy teljesítményű hegy bontó darukat helyezett üzembe Ózdon, s a gépek mintegy ezer tonna salakot termeltek ki. A salakot a közelmúltban már elszállították Nyugat- Német országba, ahol azt fel­dolgozzák: ha kedvezőek a tapasztalatok, akkór meg­kezdjük a fejlesztés megva­lósítását. — Gazdálkodásunk . nagy kérdése az energia, illetve az energiával való takarékosság. A kohóipar, az acélgyártás köztudottan az „energiaéhes” iparágak közé tartozik, ezért megkülönböztetett figyelmet, tennivalót követelnek a taka­rékossággal kapcsolatos el­képzelések. — Energiaracionalizálási pályázatot nyújtunk be, s ennek alapján szeretnénk hitelt kérni az energiatakaré­kossági terveink megvalósítá­sához — mondja a főmér­nök. Elsősorban a kokszfel­használás lényeges csökken­tésére készítünk terveket. Számos, fontos fejlesztési te­rület tartozik ebbe a témába. Ide sorolható például a lég- hevitöpark rekonstrukciója, az úgynevezett; BEM-zsugo- ritvány minőségének javítása. A jobb minőségű, magasabb íerrumtartalmú zsugorítván? gyártása ugyanis csökkent­heti a jelenleg magas fajla­gos koltszf elhasználásunkat. Ismert, hogy Özdon még jó ideig a Siemens—Martin-el­járás lesz a meghatározó az acélgyártásban, s versenyben csak akkor maradhatunk, ha növeljük a kemencék teljesít­ményét, javítjuk a minősé­get. korszerűbb, értékesebb acélokat gyártunk. Erre.adot­tak a lehetőségeink, s ezt saját erőnkből is meg tudjuk valósítani. Am több más fej­lesztés, beruházás megvaló­sítását meghatározzák a pénzügyi lehetőségek. Saját fejlesztési alapot aligha tu­dunk képezni, ezért állami hitelekre, vagi' támogatásra van szükségünk. Szarvas Dezső A vasút feladatairól A vasút jövő évi feladatai feszítettek, de megalapozot­tak, jól szervezett, fegyelme­zett munkával, a kapacitás tartalékainak feltárásával és hasznosításával végrehajtha­tók — hangsúlyozta Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazga­tója a Vasutasok Szakszerve­zete elnöksége és az orszá­gos bizalmi küldöttek együt­tes ülésén, pénteken a MÁV Vezérigazgatóságon. Az ülé­sen »a vasút, idei várható eredményei 1 összegezték és a jövő évi feladatokról tájé­koztatták a mintegy 140 000 vasutast képviselő bizalmia­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents