Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

1979. december 23., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Televízió, bútor, ruházati cikkek Reálisan az áru Kezdjük talán a hú-eszte- lésekkel: Azért nem lehet te­levíziót kapni, mert a kiske­reskedelmi vállalatok üzle­teiben nem akarják „kidob­ni” az eladótérbe a raktá­ron levő készletet. Nincs ci­pó. nincs konfekció, nincs méteráru — hasonló okok miatt. Bútort is' azért nem lehet vásárolni, mert azáru- házák raktárai tömve van­nak, de a kereskedők úgy gondolják, hogy majd janu­ár 1 -tői — magasabb áron — , értékesítik azokat. A megye üzleteiben az utóbbi hetekben jóval na­gyobb volt a kereslet, mint a kínálat. A lentebb leírt hí­resztelések nemcsak me­gyénk, hanem az ország la­kosságát is feszültségben tartják. Mi is a helyzet? Dr. Németh József, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak csoportvezetője: — Tény, hogy a niásodik fél évben — de különösen októberben és novemberben — megnövekedett a lakossá­gi kereslet minden területen. Kezdjük talán azzal, hogy rendszeresen készítünk fel­méréseket áruellátásunk helyzetéről. A bolti élelmi­szercikkek kínálata továbbra is kiegyensúlyozott, az alap­ellátást szolgáló cikkek áru­ellátása mennyiségben és vá­lasztékban egyaránt megfe­lelő. Javult, a hús és hús­készítmények kínálata, bár itt meg kell említeni, hogy a választék- sok esetben nem elégíti ki a vásárlói igénye­ket. Gyakran hangzanak el jogos panaszok a húskészít­mények szegényes választé­kára, amin a gyártónak a jövőben változtatni kell. Érdemes megjegyezni egy, a kereslettel szorosan össze­függő területet is. Megyénk takarékbetét-állományának helyzetéről van szó. Amíg 1978 novemberében 30 mil­lió forintos --növekedés volt tapasztalható a . betétállo­mányban. addig ez év azo­nos időszakában 2,5 millió forintos csökkenés mutatko­zik. Megnőtt az OTP-hitel- forgalom. Le lehet ezt mérni a kiskereskedelem forgal­mán is, hiszen az átlagot te­kintve. ez év októberében 20 százalékkal, novemberben pedig 10 százalékkal több árut forgalmaztak az előző év azonos hónapjaihoz ké­pest. 'V Jelentősen megnőtt az A ködös, decemberi regge­len hosszú várakozás után végül nem indult el a repü­lő, de az IBUSZ és a MALÉV munkatársainak gyors intéz­kedései nyomán a kora dél­utáni órákban már a Ber­lin felé rohanó expresszvo- nalon, az utasok kedélyei is megnyugodtak. A hosszú vo­natozás és a téli köd okoz­ta borongós hangulatot a napfényes Berlin panorámá­ja gyorsan eloszlatta. Az Alexander-platzon álló Inter­hotel Stadt-Berlin szálló ké­nyelme és kinek-kinek a ti- zen-huszonvalahányadik — és a legfelső 37. emeletéről — nyíló kilátás végképp meg­nyugtatta az utasokat: a vá­rosnéző körúton a tapasztal­tabb. Berlinben már járt turisták is nagy érdeklődés­sel hallgatták az idegenve­zető tájékoztatását a berlini „óvárosról”, amely 20—25 éves múltjával, építészeti stílusával egy kis önkényes összehasonlítással a miskolci Kilián-déli lakótelepre em­lékeztetett. A legújabb ber­lini városrészek pedig az el­múlt évek hazai paneles vá­rosépítését idézték, csuk va­lamivel szebb, színesebb es változatosabb kivitelben. A háború alatt szinte tel­jesen elpusztult Berlin kele­ti része egyike a legponto­sabban tervezett fővárosok­nak': belülről kifelé haladva, gyűrűszerűén fejlődött a su­garas irányú közlekelési utak mentén. A népi hatalom évei­ben épült a Karl-Marx Alle amely az Unter den Linden- nel együtt a város tengelyét «Jkotja. Mi is megnéztük a iparcikkek iránti kereslet. Az évi átlagos 10 százalékos for­galomnövekedéssel szemben októberben 22, novemberben 15 százalékos forgalomnöve­kedés volt iparcikk boltjaink­ban. Kezdjük talán a mű­szaki cikkekkel. Nem újdon­ság, hogy televíziót ulig-alig- kapni. Az igazság az, hogy a lakosság körében elterjedt januári „áremelések” hala­sára felvásárolták a televí­ziókészülékeket. Meg kell azt is jegyezni, hogy a kereslet növekedése mellett, egyes gyártó vállalatok — például a Videoton, az Orion vagy a Lehel Hűtőgépgyár — nem teljesítették időarányos terveiket, így feszültség ala­kult ki a kereslet és a kíná­lat között. Nem kielégítő a (választék a közepes árú asz­tali rádiókészülékekből és zsebrádiókból, illetve kazet­tás magnetofonkészülékek­ből. A bútorkereskedelem te­rületén szekrénysorokból, la­kószoba-berendezésekből, konyhabútorokból és kere­sett kárpitozott garnitúrák­ból a miskolci Domus Áru­ház például egyszerűen nem tudja kielégíteni a most je­lentkező vásárlók igényeit, hiszen már az év első felé­ben a szokásos tízszázalé­kos vásárlói igényfelfutással szemben 30 százalékos volta keresletnövekedés. A keres­kedelem területén belül a bútor iránti keresletet a ru­házati cikkek iránti. vásárlá­si igény meghaladja. Jólle­het. a nagykereskedelem fel­készült az őszi es téli sze­zonra, ám nem számoltak a lakossági vásárlás ugrássze­rű növekedésével. Az elmúlt év azonos időszakához ké­pest októberben nagymér­tékben növekedett a vásár­lási láz és a kereskedelmi vállalatok raktárkészletei je­lentősen csökkentek. Így lett állandó hiánycikk a bőráru, az irha és a gyerek kötött alsóneműk. Mi várható az év végéig? A ruházati és a bútoripari termékeknél a kínálat olda­láról nem lesz változás. A műszaki cikkek területén várhatóan változik a helyzet, hiszen ebben a hónapban 1000—1000 darab Videoton és Oiton készüléket kaoott a megye és ugyancsak 1000 da­rab televíziókészülék érke­zett az NDK-ból. Pusztaíal vi Tivadar Berlin és regi városfalból fennmarad! es szintén újjáépített Bran­denburgi kaput, de legtöbb időt az ú.i városcentrumban, a Marx—Engels Platz és az Alexander-platz környékén időztünk. Élmény volt össze­hasonlítani a 137 méter ma­gas szálloda tetejéről nyíló1 kilátást az Alexander-platzon álló híres, 364 méter magas tv-torony 200 méter magasan levő forgó kávéházából nyíló kilátással. A téren levő köz­épületek: köztük az NDK Államtanácsa, az NSZEP Központi Bizottsága székha­za és a berlini városháza mellett voltunk az 1976-ban épült Köztársaság palotájá­ban, amelynek érdekessége, hogy mindig nyitva áll a lá­togatók, az épületben levő étterem és söröző a vendé­gek előtt. Az Alexander-platzon levő Centrumnak — az NDK leg­nagyobb áruhazának — és a berlini belvárosnak a forgal­ma már a karácsonyt idézte: az üzletek, kirakatok előtt éppúgy tanakodtak német barátaink, mint mi itthon, ezekben a napokban: az. aján­dékvásárlás kellemes lázában égett mindenki. Lépten-nyo- mon külföldiekkel találkoz­tunk-.• hiszen Berlin nagy ide­genforgalmi központ is: az NDK-ba látogató turisták fe­le. évente mintegy 3 millió ember keresi feL. A modern Bettin látványosságai mel­leién emlékezünk meg a térítésmentes véradómozga­lom húszéves évfordulójáról. Megemlékezést tartottak a MÁV Miskolci Szolgálati Fő­nökségén is. ahol azokat a dolgozókat tüntették ki, akik aktív részesei a mozgalom­nak. A MÁV dolgozói kez­dettől fogva részt vesznek a véradómozgalomban. jó part­nerei a Miskolci Vértransz­fúziós Állomásnak. Készenlé­ti véradásban mindig száinit- hatnak a vasutasokra, a mis­kolci vérmennyiség 12 szá­zalékúi adják. Sokan közü­lük ritka vércsoportú vér­adók. így a gyógyászatban létfontosságú az. ö felelősség­teljes résztvállalásuk. Azok a dolgozók is. akik vonatokon, távolban teljesítenek szolgá­latot, szívesen adnak vért, az állandó riasztásban azon­ban főleg azok vesznek részt, akik a szolgálati főnökségen A füzérradvónyi kórház Három hét Füzérradványban azonnal riaszthatok. Karban­tartók. szerelők, benti dolgo­zók. A MÁ'V nagy figyelmet fordít dolgozói véradómozgal­mának elismerésére, így ke­rült sor arra a bensőséges ünnepségre is, amelyen, a többszörös térítésmentesen vért adó dolgozóikat tüntet­ték ki. Szászfái Lajos né, a Vörös- kereszt Miskolc városi tit­kára köszöntötte a véradókat, majd Hernádi István, vasút- igazgató adta at a kitünteté­seket. Kiváló Véradó címet harmincszoros- véradásért egy dolgozó, hússzoros véradá­sért hatan arany, tizenötszö­rös véradásért harmincegyen ezüst, tízszeres térítésmentes véradásért kilencvenkilencen bronz fokozatot kaptak. Dr. Mády Janos, a Miskolci Vér­transzfúziós Állomás főorvo­sa adta át a Kiváló Véradás Szervező Munkáért kitünte­tést. Az őszi veröfény. elvesző erejével még időzött egy da­rabig a Koromhegy vulka­nikus orma felett, aztán hir­telen a mélybe hullt. Estére járt. Sátoraljaújhelytől alig 16 kilométerre, az erdei- es fekeleíenyö fajokból álló fa­sorral szegélyezett bekötő útra gördültem gépkocsim­mal. ahol kerítés, fölötte tábla állta utamat: Városi Tanács V. 13. Kórház-Rende­lőintézeti Egysége. Sátoralja­újhely. Füzérradvanvi Sza­natórium. Az 1-es pavilon 3-as kór­termében helyeztek el. A be­tolakodó félszeg hitével fog­laltam el ágyam, ám a sza­natórium családias szelleme h^mar átsegített a beillesz­kedésen. Alig egy órája tar­tózkodtam szobámban, be­tegtársaim régi ismerősként, mesélték partizánélményei ­kel. munkahelyük, családi életük gondjait, problémáit, nem feledkezve meg a min­denkori \iapi rendről: 7-kor reggeli, majd vizit, szabad- foglalkozás, ebéd, csendespi­henő, vacsora. filmvetítés vagy — nem tévedés! —dis­co. azaz táncest. Villanyol­tás: este 10 órakor. Perceknek tűnő órák, na­pók repültek el a mesélé- sekkel. Gy. lv.-iié elvalt. gye­rekével albérletben él. A ház gazdája állandóan szekíroz- za. idegei felmondták a szol­galatot. 1. J.-ne fiatalon ment, férjhez. P. A. nem ta­lálja helyét a gyárban, L. E.-t családi tragédiák sora érte . . . — És segít az ittlét? — vetettem hirtelen közbe, es máris a válaszok sora zápo­rozott felém: — De még mennyire! Szippantson csak bele ebbe az igazán tiszta, fű szagú levegőbe! -— Te­gyen egy sétát a parkban, a sok trilla, a mókusok ide- oda ugrálása. Megfizethetet­len ez a környezet, a haj­nalpír, az esthajnal, a ter­mészet ezernyi csodája ... Törékeny-, de magabiztos lépteivel a doktornő köze­ledett. Dr. Kosa Emese el- meszakorvos, adjunktus áp­rilisban vette át az úgyneve­zett neurózis osztály vezeté­sét. amelynek az a célja, hogy „az élet hajótöröttéi­nek" visszaadja a munkaké­pessegét, hitét, erejét. — Itt elsősorban nem is annyira az orvosra, hanem az „Emberre" van szükség. Számos gonddal, problémá­val, lelki traumával kerül­nek hozzánk a betegek. Szót érteni velük, felszínre hozni bánatukat és gyógyírt talál­ni, megnyugtatni őket — ez itt a feladat — mondja. Folytatná még. azonban kötelessége máshova szobija. Én pedig rövid sétára indu­lok a hársfák, a fenyők, a platánok, a zöldes-sárgás vi­rágú tulipánfák, a nagy pi- ros termesü galagonyák, az összefüggő állományokat al­kotó kocsánytalan tölgyek es a cserjék világába. Borús, párás volt a reg­gel. Későn ébredtem, -lekés­tem a reggelit is — mor­mogtam magamban. Kopo­gás zökkentett ki morfondi- rozásomból. A mindenki An- nuska nénije lépett be. Ke­zében tálca, rajta a lekésett reggeli, jelezve a mindenne­mű gondoskodást, Ó is a fa­lu, Füzérradvány lakója. A gróf idejében is a kastély adott munkát, ma is. Csak a. körülmények változtak meg visszavonhatatlanul es ösz- szehasonJíthalatlanul, Azari- né. Annuska néni nyomába a fönövér érkezik, gyógyszert hoz. Beosztottként kezdte. A munka szeretele, pálházi kicsinyke haza és a körötte serénykedő neveltjei tartot­tak itt Jákob Józsefnél. — Rossz időket is megél­tünk — mondja. Az egykori Károlyi-kastély, Ybl Miklós alkotása korábban, mint tü­dőkórház működött, majd mint elfekvő, szerény felsze­reléssel. A több mint 10 hektáros park középén áll az említett Károlyi-kastély. Itt hoztak létre az országban az első, megyei kezelésű és felügye- letű szanatóriumot, hogy a Borsod kórházaiból kikerülő súlyosabb betegek rehabili­tációját megoldják. A sikert jelzi, hogy míg korábban több hónapot kellett várni a szanatóriumi beutalóra, most akár napokon belül is helyet tudnak biztosítani. — A szanatóriumban — mondja érdeklődésemre dr. Nagy Katalin igazgató-főor­vos —, az emésztőszervi megbetegedésben szenvedők és az ideggyógyászati keze­lésre szorulók három hetet töltenek el. Legtöbbjük Ózd­i-öl, Miskolcról és u nagyvá­rosokból érkezik, zajos, nem éppen tiszta munkahelyek­ről. Két osztályunkon, 160 ágy várja őket. Reméljük, a jövőben ez bővülni fog. hi­szen felújítják a kastélyt át­építik. korszerűbbé válik, s ha a terveket a jövő iga­zolja. szívszanatóriummá lé­pünk elő. Prága, karácsony előtt lett nagy vonzerőt jelentenek a felújított műemlékek es a világhírű múzeumok: a Nem­zeti Galériában mi is meg­csodáltuk a klasszicizmus ko­rától napjainkig terjedő cso­dalatos festmény- és szobor- gyűjteményt. Telt ház volt a hellenizmus építőművészeiét bemutató világhírű Perga­mon Múzeumban is. Egy kis „kóstolót” kaptunk Berlinből, hiszen egy ilyen nagyváros megismerésére időnk kevés volt. de a nyi­tott szemmel járó turistának a nevezetességek mellett sok kis. jellemzőnek tűnő apróság ’ragadta meg a figyelmét. Egy itthon sokat barkácsoló társunk szabad idejében szor­galmasan járta a berlini áru­házak szerszám- és műszaki osztályait: elragadtatva me­sélte. hogy eleiében még nem látott ilyen praktikus, kézbe­illő és szépen megmunkált szerszámokat: nemcsak job­bak, de szebbek is mint a hazaiak. Arra gondolt, hogy ebből is látszik: olyan or­szágban járunk, ahol így is megbecsülik a szerszámokat, a munkást, s általában az értéket teremtő munkát. A Berlin és Prága1 közölt közlekedő expresszvonaton a modern Berlin után már nagy várakozással tekintet­tünk az „arany Prága” mű­emlékéi felé. A soktornyú varos szűk', kis utcáin bravú­san kiérdemelte a köztünk levő magyar autósok elisme­rését. Prágában a városi köz lekedést két dolog is ne­hezíti: az erősen tagolt te­rep es a történelmi város­mag sűrű beépítettsége, a sugárutak hiánya. Az utasok 80 százalékát a gyorsan köz­lekedő villamosok szállítják, a metró első, 7 kilométeres szakasza 1974-ben készült el, most pedig, ha nem is Mis­kolcon. de egy kicsit Pesten éreztük magunkat; az egész varos fel van túrva: épülnek a metró további vonalai. De Budára emlékeztetett a Mold­va bal partján álló hires, ré­gi vár, a Hradzsin, ahol a Szent Vitus székesegyház mellett —. amely a XIV. szá­zadtól 1929-ig épült —. most múzeumok, minisztériumok, közintézmények kaptak he­lyei. Itt van a köztársasági elnök rezidenciája is. aki­nek ottlétét mindig felhúzott lobogo jelzi. A vártól délre megnéztük azt az épen maradt varas- részt, amely teljesen meg­őrizte a középkor hangulatát, amelynek szinte minden ut­cáján akad valami megcso­dálni való. Az Arany utcács­ka egyik kis középkori háza Franz Kafka emlékét idézte: a szorongás kísértetiesen mo­dern és nyomasztó életérzé­sének nagy írója rövid ideig vártól a hires Károly-hídon át gyorsan eljutottunk a Ka- roly-templom és a nem ke­vésbé híres Vencel tér kör­nyékére. Az ott parkírozó külföldi autók jelezték a ne­ves Kehely-vendéglöt: ahol, mintha mindenki randevúzni akarna Svejkkel, pedig a megbeszélt találkozó ideje: „a háború után este hat óra­kor’ — rég elmúlt. A Ke­hely vendégei nagy korsó pilzeni sörökkel adóznak Ja- roslav Hasek. Svejk, Lukas főhadnagy, a tábori páter és a többi kedves, kedélyes prá­gai figura emlékének. A Vencel tér mellett, amely az idegenforgalmi és az üz­leti élet központja, maradan­dó emlékünk volt az egyik legrégebbi európai, az 1348- ban alapított Károly-egyetem megtekintése. Az egyetemen — amelynek rektorává a XV. században két alkalommal is Húsz Jánost választották meg —. sok magyar diák tanult, akik azonban az időkben ha­zatérve a reformáció első fu­tárai voltak. Az emlékek sokaságából nehéz válogatni, mint ahogy mi is csak „kóstolót” kap­tunk a két városból, most is csak néhány képét villant­hattuk fel a rövid, de szép útnak. Az újabb élményeket kutató és találó turista fá­radtságát a gyorsan hazaér­kező repülőn sem tudtuk ki­pihenni. de mindenért kárpó­tolt minket a karácsony előtti Berlin és Prága arca. a szép emlékeket adó ül minden öröme. , rosan vezető buszsofőr gyor- 8t i*t » század elején. A Telra József Dobog Bel» Szanatórium a pari közepén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents