Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1979. december 2., vasárnap A lóhajíotta nagy kerék peremének fogazata hajtotta meg a fa fogaskerék-áttéteit. A helyreállítót? szárazmalom épülete. Mitől száraz a szárazmalom? Attól, hogy nem vizes, vagyis vízimalom — de nem is szélhajtású, mert akkor szélmalom lenne a neve. De még az emberkéz hajtotta őrlőt is ki kell rekesztenünk e foga-- % lom alól, hiszen az meg kézimalom. Olyan malom tehát, amelyet jószág hajtott, többnyire ló, egy vízszintesen fekvő hatalmas kerék küllői közé, vagyis a keringőbe fogva. E hatalmas kerék fogai működtették valamilyen áttétel révén a malmot, forgatták az §rlőkövet. TESSEDIK VÁROSA Valaha sok efféle malom működött Magyarországon. Még magam is emlékszem ilyenre gyermekkoromból, paprikamalom volt — a negyvenes évek elején bontották le. Akkor már nem sok szárazmalom forgott az országban. Az utolsóként működő szárazmalom a hatvanas évek elején járt a Békés megyei Szarvason. Majd megvette a megyei múzeumi szervezet, s a megyei és a helyi tanács, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség együttes hozzájárulásával, az utóbbi tervei szerint helyreállítva, ma külseje és belseje arra szolgál,' hogy bemutassa ezt az egykor oly gyakori üzemet, s a régi technikát. Érdemes érte elmenni Szarvasra — annál is inkább, mert kívüle még sok szép látnivaló van olt, mindenekelőtt a gyönyörű arborétum. De érdemes ellátogatni Tessedik Sámuel városában a róla elnevezett múzeumba is, amely képet ad a hazai mezőgazdasági kultúra korai kibontakoztatásáról. S mindemellett Szarvas karakteres alföldi város a Holt- Körös partján’ klasszicista és barokk épületeivel. BÉRLETI ÁRVERÉS Hajdan számos szárazmalma volt Szarvasnak, a mezővárosnak, amely 1845- ben megváltotta magát a földesuraktól, így a korábban földesúri malmok is a városéi lettek. Ezeket részint bérletbe adta, részint — s többnyire — előbb vagy utóbb ki árverezte, eladta a város a molnároknak. „Alólírott Szarvas Városa Elöljárói kiadtuk egy évi haszonbérbe Sipkovszky Sándornak, mint árverés útján legtöbbet ígérőnek a Bárány fogadóhoz közel fekvő kásás malmunkat f. évi Ápr. 24-két61 az 1854- ik évi Ápr. 24-kéig 273 frtp. azaz Kétszázhetvenhárom pengő forintokért, 40 pozs- (onyi) mérő búza, 10 pozs. mérő árpa és 10 pozs. mérő kásáért...” — olvashatjuk az egyik régi malombérleti szerződésben. Az idő tájt 48 malmot tartottak nyilván Szarvason —. száz évvel később már csak egy állt közülük, amelyik több nemzedéken át a Tomka molnárcsaládé volt (tőlük vette meg a múzeumi szervezet). A RIZS ELVETTE A KÖLESÜKET Érdekes módon vezeti vissza az érdeklődőt e malmok története a környékbeli gazdálkodáséra. Szarvas a török hódoltság végén, a felszabadító háborúban elpusztult. 1722-ben telepítette be az új tulajdonos, Harruekern J. György részben a már benépesített Békéscsabáról, részben Pest és Nógrád, valamint Abaúj megyéből zömmel evangélikus szlovák jobbágyokkal. Már a következő évben mezővárosi kiváltságra tett szert a település. S már ebből az időből fennmaradt a híre egy szárazmalomnak, azazhogy a betelepítők kérésének, egy ilyen malom felállítására. De a malomipar fellendülését igazában csak a következő század hozta meg. A napóleoni háborúkkal országszerte jó ára lett a gabonának, s ezzel termesztése fellendült. A malmok jórészt gabonát őröltek. De a környékbeliek táplálkozásában nagy szerepe volt a köleskásának, így hát a köleshántolás majd olyan fontos feladatuk volt a malmoknak, mint az őrlés. S később, különösen, amikor elterjednek a gőzmalmok is, nem egy szárazmalomnak a köleshántolás lett fő tevékenysége — így a műemlékként megőrzött Ady Endre utcai malomnak is. S éppen ezzel függ össze a szárazmalmok elhalása. A két világháború között, a harmincas évektől megjelent és diadalmaskodott a rizs — a környék fontos terménye lett a Körösök közelében, ahol öntözni lehetett. S ezzel a köles lekerült az .étlapról. Utoljára már jobbára csak kukoricát és árpát önthettek föl a garatba —darálni. A szépen felújított öreg malomegyüttesben láthatjuk a keringőt, s a malmot, a molnár szobáját, s műhelyét, néhány udvari építményt. S a régi tárgyak között nemcsak megismerhetjük, meg is érezhetjük, milyen volt az élet egykor egy ilyen szárazmalomban, ahol összejöttek az -őrletők, városiak és tanyasiak az őrleményre várva. Németh Ferenc A Times-story A Times-lapok dolgozói hosszú ideig sztrájkőrséggel akadályozták meg a kiadás újbóli megkezdését. „Az újság megjelenése szünetelni fog” — jelentette be 1978. november 30-án a londoni The Times vezércikke. Figyelembe véve, hogy a legtekintélyesebb angol napilap legközelebbi száma csak most november 13-án került ismét az újságárusokhoz, ez a megfogalmazás igencsak enyhének bizonyult. A Times majd két évszázados történetében (1785-ben alapították!) példa nélküli, csaknem egyesztendős szünet oka a nyomdászszakszervezetek és a kiadó közt felmerült ellentét volt. A laptulajdonos, a kanadai Thom- son-konszern csökkenteni akarta a Times munkáslét- számát (4300-ból mintegy 1000 alkalmazott elbocsátását tervezték) és saját elképzelései szerint szándékozott végrehajtani a lap korszerűsítését. Többek között meg akarták fosztani a szedőket az újonnan bevezetett számítógépes - fényszedési technika kezelésének kizárólagos jogától, s követelték a vadsztrájkok megfékezését, amelyek évente 10—12 millió példányos kiesést okoztak. A cég arra számított, hogy a munkások kizárása, az újságírók és a nyomdászok szembeállítása az idő múltával meghátrálásra kényszeríti a szakszervezeteket. Nem így történt: a munkaügyi viták a hónapok teltével sem hoztak eredményt, A nyugat- eui'ópai országok nyomdászainak szolidaritása pedig megakadályozta azt, hogy a lapot esetleg Nagy-Britannián kívül állítsák elő. (Először az NSZK-ban, később Portugáliában tervezték legalább heti egy szám megjelentetésit.) A kanadai tőkéscsoport számára az újság kiesése már komoly gondot jelentett. Elsősorban nem is anyagilag, hiszen a Times sokáig deficites volt. (Ráadásul a Thomson International egyéb üzletei, például az északi-tengeri kőolaj-érdekeltsége évente százmilliókat hoznak.) A sajtóvilágnak, a közvéleménynek viszont hiányzott a Times megszokott hangja. Érthető: az újság több egy egyszerű napilapnál; brit nemzeti intézményszámba megy! Nevezik a brit uralkodó osztály hirdetőtáblájának is, utalva arra, hogy „Születések”, vagy „Házasságok” rovatában szerepelni társadalmi rangnak, eseménynek számított. Rosszmájú londoni viccek szerint az elmúlt egy esztendőben az agg közéleti személyiségeknek „ még meghalniuk sem volt érdemes, hiszen nekrológjuk nem jelenhetett meg a Times-ban. A Times befolyása, politikai súlya még akkor is letagadhatatlan, ha példányszáma a milliós brit bulvárlaIsmét utcán a The Times... pokhoz képest elenyésző. (Az átlagos kiadványszám 300— 350 ezer volt — igaz, hogy a vasárnapi Sunday Times-é már majdnem másfél millió.) Ez a társadalmi presztízs rria- gyarázza, hogy a Times végül is elkerülte a véget. A viták több hónapos, késhegyig menő alkudozás után egyelőre lezárultak. A megállapodáshoz vezető kompromisszumot általában úgy értékelik, hogy megkötéséhez a laptulajdonosoknuk kellett többet engedniük. Megállapodtak a munkaügyi viták intézésének módjáról és egy kisebb mértékű létszámcsökkentésről is, de ez alacsonyabb, mint a Thomson- | konszern eredeti előirányzata. (Minden elbocsátott dolgozó elhelyezéséről is gondos- I kodtak.) Az egyéves kiesés mellesleg körülbelül 60 millió dolláros kárt jelent a kiadónak; ráadásul a szakszervezetek a dolgozók fizetésének nagyarányú — 40—50 százalékos — emelését is elérték. Ugyanakkor a legfontosabb ellentét, a nyomdatechnika modernizálásának kérdése most sem tisztázódott véglegesen — e témában további tárgyalások várhatók. Szegő Gábor MISKOLCI VIDÉKI üzleteinkben Nappa bőrruházat tisztítása és festése Nagykabát, bunda, szőnyeg tisztítása Egyéb vegytisztítás Kilós és piperemosás Velúrbőrkabát és irhabunda tisztítása és festése barna színre egyéb színre ingmosás 6 nap 10 nap 6 nap 10 nap 10 nap 12 nap 8 nap 10 nap 12 nap 12 nap 18 nap 18 nap 12 nap 12 nap határidővel A MISKOLCI PATYOLAT VÁLLALAT AZ ÖN SZOLGÁLATÁBAN!
