Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
\ 1979. december T9„ szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Csehszl o váki á b an az öléves terv 1975. és 1980. között a vegyipari termelés 36—39 százalékos növelését irányozza elő. A hivatalos adatok szerint 1978-ban a vegyipari termelés az 1975. évihez képest 22,1 százalékkal nőtt. Csehszlovákiában különösen fontosnak tartják a hazai petrolkémiai termelés gyorsított fejlesztését, a szinte, tikus anyagok fokozottabb felhasználását a textiliparban és a műanyagok szélesebb körű és jobb alkalmazásé t. Csehszlovákiában tavaly 810 ezer tonna műanyagot gyártottak, ez az 1975. évi mennyiséghez képest mintegy 90 százalékos növekedés. Ugyanakkor a szintetikus szálak gyártása 69 ezer 400 tonnáról 92 ezer 900 tonnára, vagyis 84 százalékkal fokozódott. Az egy lakosra jutó tavalyi műanyaggyártás elérte az 53,5 kilogrammot. Ebben a tekintetben Csehszlovákia vezet a KGST-or- szágok között, megelőzve az NDÍÍ-t, Romániát, Bulgáriát és Magyarországot (hazánkban az egy lakosra jutó műanyaggyártás 20 kilogramm volt). ——oOo— Jövőre több mint 4 milliárd dollár értékben kíván árut cserélni egymással a Szovjetunió és Jugoszlávia. A közelmúltban aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előirányzata űj rekordot jelent és jelzi, hogy tovább erősödik a két ország gazdasági együttműködése. A Jugoszláviába irányuló szovjet exportnak egyötödét adják a gépek és berendezések, de fontos szerepet játszanak az energiahordozók és a különböző nyersanyagok is. A jövő évben Jugoszlávia egyebek között kőolajat és olajtermékeket, földgázt, fát, gyapotot, vegyi cikkeket, továbbá fémfeldolgozó gépeket, szerszámgépeket, traktorokat, 1 repülőgépeket vásárol a Szovjetuniótól. Az ellenkező irányú forgalomban jövőre is távközlési berendezések, hajók, kábelek, színesfémek és tartós fogyasztási cikkek vesznek részt, —-oOo— A gumiipar aggasztó mér- t.,.Den függ a kőolajtól. :en kíván változtatni az amerikai Goodyear konszern is: egyik tudományos kutatócsoportja jelenleg a szintetikus kaucsuk etilalkoholból történő előállításának lehetőségét vizsgálja. Már a második világháború során alkoholból készült az amerikai műkuucsuk gyártásához szükséges buladién nagyobb része, k ereken 209 ezer tonna. A háború után azonban a petrolkémiai alapon történő műkáucsuk- gyártás olcsóbbnak bizonyult. A megváltozott árarányok késztették arra az amerikai céget, hogy ismét foglalkozni kezdjen az. alkosd alapanyagú gyártás nagyüzemi . alkalmazásával. A konszern kutatási törekvései elsősorban a gyártás energetikai hatásfokának javítására irányulnak. Hogy a gumiipar jelenleg mennyire függ a kőolajtól, .iól érzékeltetik az alábbi számadatok. Egyetlen személygépkocsihoz való radiálabroncs előállításához átlagosan 30 liter kőolajra van szükség, mégpedig 20 literre a gumi alapanyagaként és 10 literre az abroncsgyártáshoz, szükséges energia biztosítására. Magánépítők - közérdekek Az én házam, az én éá- ram. — Ki ne ismerné ezt a mondást? Amikor 1.960-ban kezdetét vette az. első .15 éves lakás- építési program, az volt a cél, hogy a megépülő 1 millió lakásnak egyharmada készüljön csak magánerőből — a többi az állam dolga. Nos, 1975-re az arány megfordult, A magánerő ugyanis nem azonos a házilagos kivitelezéssel. Magánerősnek számít a statisztikában minden olyan építkezés, amelyet nem teljes egészében finanszíroznak állami forrásból. Így az OTP, vagy a munkahely beruházásában, szervezésében épített lakások ugyanúgy magánerősek, mint az. OTP-kölcsönne), vagy anélkül épített családi házak. Az állami — célcsoportos — lakásokat értelemszerűen az állami építőipar készíti, míg a magánerőből épülőknek csak egy töredéke jut az állami kivitelezőkre. A nagyobb hányadon a szövetkezeti építők, a kisiparosok és a , házilagos kivitelezők (kontárok, iüsizók, rokonok, barátok) osztoznak. A magánépítők körét szűkítsük most azokra, akik családi házra — vagy elvétve az ennél gazdaságosabb sor- illetve táncházra — vágynak, és nézzük meg, hogy az ő érdekeik mikor, mennyire esnek egybe a köz érdekével. Ha valaki magára vállalja a lakásigényének megoldását, ezzel már önmagában csökkentette az államtól lakást várók számát. Viszonzásul az állam — az OTP közbeiktatásával — hitellel siet az építtető (a valóságnak jobban megfelelő, közhasznú szóhasználattal: az építő) segítségére. A hitel összege aszerint változik, hogy az állam mennyire ítéli korszerűnek az építeni kívánt lakástípust. Legkisebb hitel — az,, építési .költségek legfel- . jebb 50 százaléka — á családi házra jár. Ennél magasabb hitel nyújtható a kisebb telekigényű sor-, lánc- és átrium-házakra. Ezeknél az építési költségek 70 százalékát előlegezi az állam és a visszafizetési határidő, valamint a kamat is" itt a legkedvezőbb. A helyi tanács természeti adottságaitól és anyagi lehetőségeitől függően közműves telkekkel segítheti az építőket. Az induláshoz tartozik még a tervek készítése es az anyagok beszerzése. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ az egyedi tervek egytizedéért — átlagban 800 forintért — kínál típusterveket. Ezzel csak annyi az építő dolga, hogy a telkére adaptálta!ja. Az anyagi előny mellett — a több tucatnyi variáns miatt — változatosak is ezek a házak, ésszerűen kielégítik a különböző életvitelű és nagyságú családok igényét, az is lényeges szempont, hogy a ke- • resked elemben kapható anyagokból állnak össze. Ennek ellenére évente a kereken félszázezernyi családi házból mindössze 5—6 ezer készül az ÉTK fővárosi, pécsi. kaposvári, debreceni, győri, szegedi, miskolci irodáiban vásárolható típustervek alapján. Sajnos még nem áldozott le a sátortetők korszaka, bár az 1973-as 111. 1 ak ás é p í lés i k o n f e r e n c i a után — itt az építészek ugyancsak elítélték a rossz térszervezésű, szemet bántó családi házakat — olyan határozat született, hop.v az egyedi terveket engedélyezés előtt be kell mutatni az építészekből álló zsűrinek. Lépjünk még egyet, következzen az anyagbeszerzés. Itt újra csak előnyösebb helyzetben vannak azok, akik mondjuk sorház, vagy kisebb társasház építésébe fogtak, hiszen az utánjárás megoszlik az építőtársak között és a jobb kihasználás miatt olcsóbb lesz a fuvar is. Tehát ismét találkozik a köz- és a magánérdek. Az utánjárás .megoszlása sajnos nem utolsó szempont. Á mennyiségi hiány mellett az anyagok idő- és térbeli egyenetlen eloszlása is bosz- szantó. Ha kapható cement, akkor a TÜZÉP-telepeken jószerivel nem tudják hol tárolni, ha pedig nincs, akkor a harmadik határba kell érle menni. Ezt kiküszöbölendő, köt a TÜZÉP az építőkkel anyagbiztosítási szerződést. Ebben vállalja, hogy a beépítés sorrendjében szállítja a szükséges anyagokat. Az építők tapasztalatai mégis azt mulatják, hogy erre csak nagyon labilis program építhető és jobb előre megvásárolni mindent. Ha a családi ház építési költségeiből levonunk 10 százalékot a tervezésre, közműbekötésre, az anyagok megszerzésének olajozoliab- bá léteiére, akkor a maradék, három — többé-kavés- bé egyenlő — részre osztható. az első harmad az anyag ára, a második a fuvardíj, míg a harmadik a munkabér. Ebből kiderül az is, hogy a szűkös kivitelezői kínálat melleit a költségek is a házilagos kivitelezést szorgalmazzák. Így aztán csak a feltétlenül szakértelmet igénylő munkákhoz fogad az építő szakembert, a többi igyekszik * ügyes kezű barátokkal, ismerő ékkel, rokonokkal együtt elvégezni. Ezt megkönnyíti a kölcsönző vállalat, amely méltányos díj ellenében rendelkezésre bocsátja a szükséges munkaeszközöket. A bérelhető eszközök köre mára ugyancsak kibővült: többek között zsaluzóanyag, betonkeverő, tapétázógép. festékszóró szerepel a listán. A tapétázógép napi használata ÍÜO forintba, míg egyheti igénybevétele 500 forintba kerül; egy 230 literes betonkeverő gépnek pedig 230 forint az egynapi bérleti dija. Az építést a beköltözés követi, de a komfortfokozat növelésére — például központi fűtés beszerelésére — vagy később a felújításra újabb anyagi segítséget kaphat a tulajdonos. Ugyanis a lakások értékének növelése a közösségnek is érdeke. — néineth. — taplakaíékos yázíüze!ssö lazának Kisebb lakótelepek és a távfűtésbe be nem kapcsolható épületek fűtésére alkalmas energiatakarékos, gáztüzelésű kazánok gyártását kezdték meg az Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalatnál. Az új típusú, korszerű kazánokkal iskolák, ABC -áruházak, kisebb ipari és mezőgazdasági üzemek futhatok gazdaságosan. Fejlesztési tervek a borkomliiRátlae Forr a beír Tokaj-Hegyaija sziklapincéiben, s a szakemberek szerint régen tapasztalt, kiváló minőségű italt palackozhatnak majd az idei termésből. S ez érthető, hiszen már a 19 cukorfokos mustból is igazi tokaji érlelődik, 1979 őszén pedig 20 —24, nem egy dűlő terméséből 25—26 fokos mustot is sajtoltak. S míg lent a „tőid alatt” szűrik, fejtik, derítik a, kiválóbbnál kiválóbb borokat, fent a sátoraljaújhelyi központban a termelési, kereskedelmi, közgazdasági igazgatóság szakemberei a jövő évi, majd a közép- és hosz- szú távú fejlesztési terveket készítik. Ezek a tervek a vállalati érdekek szem elölt tartásán kívül, az egész történelmi bonddéic íejlesztéséHercegkúti beszélgetés A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt XII. kongresszusára közelmúltban kibocsátott irányelvei, többek között, jó alkalmat szolgáltatnak arra is, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei felülvizsgálják termelési szerkezetüket, illetve a tézissze- rüen megfogalmazott feladatok, célkitűzések szellemében racionálják, tegyék még hatékonyabbá gazdálkodásukat. Az irányelvekben megfogalmazott elvárások ösz- szességében az. egész magyar népgazdaság: azon belül is az egyes f»ágazatok — ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás — feladatait célozzák. A minap Hercegkúton, a területileg nem nagynak számító Remény Tsz-ben Várhomoki Ambrus elnökkel a gazdálkodásuk jelenéről és várható jövőjéről beszélgetniük a munkáról, életről az. irányelvek tükrében. — Az irányelvek a mezőgazdaság fejlődését, a nagyüzemi munka hatékonyabbá, válását szorgalmazzák. A termelőüzemek többek közölt mutassanak példát a korszerű termelési és gazdálkodási módszerek alkalmazásában. Nagv figyelmet kell fordítani a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazására, a ráfordításokat jól hasznosító növény- és állatfajták kiválasztására. Mindezek a Remény Tsz esetében, milyen konkrét feladatokat jelentenek ? — Elöljáróban el kell mondanom, hogy az elmúlt évek során kialakított termelési szerkezetünk behatárolja a jövőbeni feladatainkat. Nagy- : arányú termelési szerkezet- változtatásra ezért nincs lehetőség, de szerencsére nine* Az irányelvek tükrében is rá szükség. Kisebb finomításokkal, a meglevő keretek között kell még hatékonyabbá, még gazdaságosabbá tenni termelésünket. Mivel Tökaj-Hegyalján élünk, szövetkezetünk életében a szőlő meghatározó jelentőséggel bír. Ezt. nemcsak szóban hangsúlyozzuk, hanem az évek óla tartó folyamatos telepítéseink is ezt támasztják alá. Nekünk a jövőben is a szőlőtermesztésben kell gondolkodnunk, számolnunk, lépnünk! Ha nálunk esetleg bajok adódnának’ az egyben azt is jelentené, hogy a szölővonalpn nem tudtunk lépni előre. De hogy konkrét dolgokat is mondjak: Az utóbbi években telepítettünk hatvan hektár szőlőt. Ezek a korszerű ültetvények 1981—82-ben már „termelnek", ami azt jelenti. hogy hektáronként, száz mázsás terméssel számolva — árra képesek lesznek — évi öt-hat millió forint plusz árbevételhez jutunk. — Történik korszerűsítés rs a régi telepítésű szőlőknél, elsősorban a hatékonyság kritériumait figyelembe véve. Ültetvényeink egy része ugyanis 240-es aortává, ez ma már korszerűtlen. Ezek beton tám-berendezéee már elavult, a terület csak drága kisgépekkel művelhető meg, s nagy a kézimunkaigényük. És a növényvédelmük sem elég hatékony. Ezért határoztuk el. hogy négyéves ütemben, évenként 30 hektárt korszerűsítünk. Még nincs végleges döntés róla, de elképzelhető, hogy a 480-as sortávú GDC (Genovai kettős függöny) művelési módra térünk át. Ennél a módnál jelentősen lecsökken az élőmunka, ugyanakkor a sorközökét nagy teljesítményű talajművelő gépekkel művelhetjük, s mindezt úgy, hogy közben a termés nem csökken, hanenvnö. Ez egyben a tudomány eredményeinek gyakorlati hasznosítását is példázza. Ennél a témánál azonban nem árt megjegyezni, hogy más növénynél. mi, rendszeren kívül gazdálkodó, kis tsz nem igen juthatunk hozzá a tudomány vívmányaihoz. Gondolok itt például a legjobb napraforgó- és kukorica-vetőmagokra. — Az utóbbi években — a sajnos inkább csak emlegetett. hatékonyság — a termelőszövetkezet más ágazataiban, hogyan valósul meg? — Sok apró, s egyáltalában nem látványos lépések- <’ kel. Csak egy példát említek. Van egy ötven tehénből álló tehenészetünk. Évek óta nem tudunk előbbre jutni a termelésben, Egy' tehén tejtermelése 2500 liter körül alakul évente. Alaposan megvizsgáltuk az eredménytelenség okait, s mindent mérlegelve, azt hiszem, helyesen döntöttünk, hogy ezzel. az alapjában véve nem nagy létszámú állománnyal a tejtermelés helyett hústermelésre térünk át. Ehhez ugyanis mind a természeti, mind pedig a személyi feltételei nk kedvezőbbek. — Hercegkúton a háztáji termelésnek régóta szép hagyományai vannak. Az irányelvek változatlanul ösztönöznek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozására. a háztáji és a nagyüzem szorosabb együttműködésére. — Ezen a téren mi. a korábbi években is igyekeztünk mindent megtenni, saz ilyen jellegű feladatainkról a jövőben sem feledkezünk meg. És ez nálunk nemcsak a háztáji szőlőtermesztés segítését. jelenti. Nem véletlen, hogy ebben a nem éppen nagy faluban 160 darab szarvasmarha található a háztáji istállókban, holott a környékbeli községekben már csak elvétve találunk belőlük. Itt. nem ritka az olyan gazda, aki a tejbegyűjtőbe, tehenenként lead évi 3000 liter tejet. Mi abrak- és szálas takarmánnyal, legelőterület biztosításával, fuvarral segítjük a háztáji termelést, sőt onnan a borjúszaoorula- tot is felvásároljuk. Ez a segítségadás, természetesen nemcsak a szarvasmarhatartásra. hanem a háztáji sertéstenyésztésre is kiterjed. Hajdú Imre nek, felvirágoztatásának elvén alapulnak, s a tokaji bor világhírének további öregbítéséi hivatottak szolgálni. Elsődleges feladatának tekinti a borkombinát a kormány által szorgalmazott és támogatott toka j-hegy aljai rekonstrukció, vagyis a szó- lővelépitési program meggyorsításai. Ennek érdekében évenként 100—150, öá év alatt összesen 560 hektárnyi parlagföld és kopár terület betelepítését terve«! furmint-, hárslevelű- és muskotályos oltványokkal; Tervükben szerepel a modern tolcsvai palackozód zen» további bővítése, hogy az eddiginél még több verseny- képes palackos tokajival jelent Kezdessenek a világpiacon. Ugyancsak az exportterveket. szolgálja a tárolótér fejlesztése, s a mintegy 2(H) hegyaljai pince berendezésének korszerűsítése, pincék építése. örvendetesen növekszik as utóbbi években Tokaj-Hegyalján a termelő- és szakszö- vetkezetekben, de a kistermelőknél is a termelési es telepítési kedv. így évről évre nagyobb tömegű szőlőt, mustot ajánlanak fel á boc- kombi (iáinak felvásárlásé«. (Ii. j.) A diósgyőri kohászat tőz- állólégla-gyára szerényen húzódik meg a nagyüzem sarkában. tevékenysége azonban létfeltétele a nagyolvasztók és mari inkemencék munkájának. A téglaégető kemencékben évente milliószámra készülnek a tűzálló téglák, amelyekből a kohók, a martinkemencék, csapolóüstök falazata készül, hogy elhasználódás után megörülve, ismét alapanyagként az ége- tókemencék füzében szülessen újjá. mint tűzálló tégla. Így v ándorol az anyag kemencéből kemencébe. December 14-e fontos dá- *tum lett a gyáregység életében. Befejezték éves, 26 ezer tonnás samotl-léglagyártási tervüket a gyáregység dolgozói. Legyártottak 2 millió normál samott-téglát, másfél millió üsttéglát, 1,3 milliónyi, úgynevezett csőárut. Tiszteletreméltó számok ezek, ha meggondoljuk, hogy minden egyes darabot kézzel kell a kemencékbe rakni, majd kiégetés után. éppen hogy elviselhető meleg állapotban kiszedni. Ez a munkafolyamat ugyanis nem gépesíthető. Mindezt 20—25 fő végzi, akik számára mindegy, hogy tél van-e vagy nyár. a kemencék mellett állandó » szaharai forróság.
