Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ARI., dsíawpfeer 2„ wAnwp A mozdulat mesterei Moccanatlanul áll a személyvonat! szerelvény. A hatalmas, súlyos villanymozdony — méltósága és teljesítőképessége teljes „tudatában” — lassan rááll” a szerelvényre. Kerekei alatt nyögnek, nyikorognak és talán „könnyeznek” is a sínek. És akkor egy apró termetű ember, aki meg inkább eltörpül a hatalmas vagonok és a mozdony között, belép a két elefánttalpnál sokkalta nagyobb ütközőpár közé. Ez Kerepesi János tolatásvezető. akihez meg a MÁV Miskolc Tiszai pályaudvarán a s ze mél y vonat o k ös.s zeá 11 í tá sánál két kocsirendező tartozik. Persze nemcsak a sze mél y -sze re Ivén .veket kell összeállítaniuk. rende zn i ü k, hanem az úgynevezett mosóvágányra menő .szerelvények rendezése, es ezen kívül még teherkocsik össz.e- és szétkapcsolása is az ó dolguk. Több mint két évtizeddel ezelőtt lépett először az. ütközők közé a talpfákra, a terméskőre és nem restellj bevallani, hogy akkor bizony nagyon féli. A látvány maga is félelmetes. A gép érkezik. Kerepesi bal kézzel megfogva a men lovasat, bebújik az ütközők alatt, azután amikor összekoccan a mozdony és a vagon két ha-' talmas ütközője.' két kézzel hirtelen ráakasztja a kocsi jó negyedszáz kilós csavar- kapcsát a gép vonóhorgára. Ezután, szinte pillanatok alatt két kézzel, gyors mozdulatokkal a lehető legsz.o- rosabbra húzza a csayarkap- cson levő fogantyú segítségéve! a menetet. 1 Hal-nyolc gyors, de nehéz, mozdulat ez. És a személyvonatoknál különösen kell ügyelni erre, hiszen itt az. a feladat, hogy minél szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz a szerelvény egyedei; á mozdony és a személykocsik. Mikor ezzel végzett, a személykocsi és a mozdony végén levő légl'éklöm löket kapcsolja össze egyetlen mozdulattal, két kézzel, majd a pirosra festett légfékcsapokat nyitja meg egyszerre, a személykocsin a bal kezével, a mozdonyon a jobb kezével. Utána ismét fogja, vagy talán csak' érinti a mentővasat és a hatalmas ütközők alatt kibújik az összekapcsolt szerelvény alól. Pontos szabály, hogy mindig ott kell, azon az. oldalon kell kibújni, ahol bebújt, mert ott várják, ott nézik a munkatársai, hogy közben nem történt-e valami baja. Mert ez. egyáltalán nem veszélytelen foglalkozás. Kerepesi János nagyon* jól emlékszik arra a napra 19ö5-ben, amikor kocsirendezőként mozgó, guruló tehervagonokat kapcsolt ősz-* sze. Akkor meg nem volt védősisak. Belépett az ütközők alá. a talpfákon, a ter- mé.skövön együtt futott a siető vagonokkal, amikor a két tehervagon homlokajla- ja megnyomta a fejét. Mentők. Kórház. Szerencsére különösebb baj nem történt, mint mondja, még aznap elengedték .. . De a koponyájának a füle fölötti két oldalán talán még most is látszanak a nyomok... Ö azt mondja, hogy ez. volt. a tandíj. Náluk nem munkaidő van, hanem szolgálat. Tizenkét óra munka, huszonnégy óra pihenő. És a munkában. Ha este hétkor kezdik és reggel hétig tart., az. sokkal nehezebb. mintha reggel hét- lför kezdenék és este hétkor hagynák abba. Mert. éjszaka sötét van és akármilyen jó a pályaudvar megvilágítása, mégsem lát úgy az. ember, mint. nappal. És éjszaka köd van, de este is, és főleg hajnalban. És ez mindennél rosszaibb. És ha hideg van, akkor megfagy az. esővíz és megcsúszik, megcsúszhat az ember lába. Itt pedig nem szabad megcsúszni . .. Védősisakjuk. van, az évszaknak megfelelő munka- és védőruházatuk, télibunda is, eső- köpeny is, gumicsizma is, bőrcsizma is. Védőkesztyű pedig annyi, amennyit elhasználnak. Itt kesztyű nélkül semmúhez nem ajánlatos hozzányúlni. És most képzeljük el, amikor télen bundában, csizmában, védősisakban, védőkesztyűvel a kezükön, jelzőzászlóval a hónuk alatt, jelzőlámpával felszerelve, jelzősíp a nyakukba akasztva és a tetejében több mint egy kiló . súlyú. URH adó-vevő készülék, amivel a térfelvigyázóval és a mozdonyvezetőkkel tudnak forgalmazni. Ök azt mondják, hogy egy személy vonat összeállt tása nehezebb, a tehervonatok rendezése viszont veszélyesebb. A személyvonatoknál a kocsik között sokkal kevesebb a hely, mint a tehervagonoknál, tehát nagyon „takarékosan” kell bánni a hellyel, az idővel, nem beszélve arról, hogy itt szorosabbra kell húzni a csavarkapcsokat. Mert a személyszállító vonalok igazán akkor jók, ha úgy haladnak, mintha egyetlen darabból, állnának. A tehervagoook- nál. azok rendezésénél nagyobb a veszély. Nagy részüket mozgás közben kell össze-, vagy szétkapcsolni. Arról nem beszélve, hogy a teherszerelvények összeá 11 íiásának a helye is mostohább, mint a személyvonatoké. Kerepesi János és két kocsirendező társa eg.v-egy tizenkét órás műszakban állatában száz-százhúsz összekapcsolási. illetve szétkapcsolás i műveletet végez el. Ennyiszer kell bebújni az Kerepesi János ütközők közé a könyörtelen anyagok „szorításába”, eny- nyiszer kell elvégezni mindazon munkamozzan á tok at, amelyek nélkül a vonat nem indulhat el. Egy vonat sem indulhat el. Itt nem munkaidő van, hanem szplgálat. Hétköznap, vasárnap, ünnepnap, éjszaka és nappal, ködben, hőségben, sárban, hóban, fagyban. Itt csak pihenten jöhet munkába az ember, mert a szolgálat állandó fegyelmet és figyelmet követel, hogy baleset ne történjen. Vigyázniuk kell magukra, munkatársaikra és a rájuk bízott értékes vasúti szerelvényekre. Kerepesi János november 7-én kapta meg a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Széliünk föl az elegáns, kékre festett személykocsikba, és nem vesszük észre azokat az embereket, akika magas peron „árnyékában" egyébként is el-eltűnnek, összekapcsolni a szerelvényt, hogy a vonat elinduljon. Hogy minden vonat, elinduljon es baj nélkül célba érjen. Kép: l.aczó József Szöveg: Oravec János Betakarítva, elvetve, felszántva — Nem is tudom, hogy Végeztünk-e a korábbi években valamikor ilyen hamar az őszi munkákkal, mint az idén — mondotta a napokban Bene Sándor, a szikszói Béke Tsz elnöke, amikor a szikszóiak idei őszéről faggattuk. Ezek szerint ebben sem tér el a helyi, az országos átlagtól, mint ahogy az egész évi növénytermesztésükre is ugyanaz jellemző, mint az ország legtöbb gazdaságának növénytermesztésére. A gabonafélék. a belvizek, a kifagyások. a májusi aszály miatt gyengébben fizettek, ugyanakkor az ősz a vártnál valamivel gazdagabb volt. A na or a forgó Ili.5 mázsás állagával ugyanúgy terven felüli termést hozott, mint az 51.1 mázsás kukorica, amely 10, mázsával fizetett jobban, mint azt a terv alapján várták. Terven felül ..jöU” a két vagon vörösheremag is,.a repce pedig 15 mázsás átlagával • tervezettet hozta. Természetesén mindezek ellenére, ha az idei őszről csupán jól mondanánk, nem lenne reális. A hosszan tarló szárazság miatt a talajmunkáknál sok volt a kínlódás, a szokásosnál több alkatrész eltörött, löbb üzemanyag elfogyott. Az eső, ahogy az itteniek megfogalmazták, szinte az ulolsó órában érkezeti. Azóta szerencsére már bővebben hullott, a vetéseken meg is látszik, kezd megerősödni az állomány. Ami persze nem jelenti azt. hogy további enyhe, csapadékos napokra nincs szükség. A szántóterületük 50 százalékán földben van a jövő évi termés, 550 hektáron a búza, 250 hektáron az őszi káposztarepce. Az őszi szántásokkal ugyancsak végeztéit, mégpedig úgy. hogy közben 75 hektárra szerves trágya is került. A tápanyag- utánpótlás /terén azonban gondjuk is akadt. Idén, ősz- sz.el. amikor kellett volna, nem kaplak káli-műtrágyát. Pontosabban a tervezett TI vagon helyett mindössze 4 vagonnal érkezett. Persze a tápanyag-utánpótlást így is megoldották, csak hát a hiányzó mennyiség helyett vásárolt komplex műtrágya természetesen lényegesen többe került. Amikor egyre inkább k öl tség t a k a ró k o.s gazdálkodásról beszélünk, akkor ezt \ nem árt megemlíteni. Mert ez a példa is aV.t mulatja: sokszor a gazdaságoktól kívülálló okok miatt csak óhaj, elvárás marad az egyébként gazdaságos es -szükségszerű célkitűzés. Visszatérve az idei őszre, egyben summázva az ez. időszakra eső munkákat, elmondhatjuk: jól megbirkózott vele az ember. Ez pedig elsősorban —, s ezt a szikszói vezetők külön kérték, hogy írjuk meg — a Béke Tsz dolgozóinak, az ö helytállásuknak, jól szervezeti és szorgalmas munkájuknak köszönhető. (ha) Beszámoló taggyűlésen A pártbizottságok munkatársai ezekben a napokban sokszor a késő délutáni, esti órákban vetődnek haza: a beszámoló taggyűlések jelentős pluszfeladatot adnak az ő számukra is. Emellett pártunk minden alapszerveze- téhez. kommunistájához hasonlóan, nekik is számot kell adni az elmúlt öt évben végzett munkáról, hiszen mindegyikük egy-egy apparátusi alapszervezet tagja, ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel, mint a pat;t bármely más kommunistája. A Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság alapszervezetének a napokban tartóit beszámoló taggyűlésén Makai Tiborné, alapszervi titkár által beterjesztett vezetőségi beszámoló is sorra vette az elmúlt öt év pártéletenek, párt munkájának legfontosabb eseményeit., »Alapvetően eredményes 'munkáról' adhattak számot: a város több mint 23(10 kommunistájának munkáját Irányító testület „munka szervének” alapszervezeté- röl Vavrek István városi első titkár tolmácsolta a párt- vb véleményét, amely a hiányosságokra .és az eredményekre egyaránt felhívta a figyelmet; reális értékelés volt. Sátoraljaújhelyen és máshol is sajátos helyzetben vannak a pártbizottság munkatársai: pártmegbizatásuk, pártmunkájuk bizonyos mértékig összefonódik a napi munkaköri kötelességekkel: azzal az elemző, tájékoztató, szervező, koordináló, ellenőrző. segítő és adminisztrációs munkával, amellyel a városi pártbizottság tevékenységét kiegészítik, akaratát végrehajtják. A határozatok vég- rehaj iásána k seg i: ősében egyéni önállósággal es személyes felelősséggel végzett függetlenített pá r tm u n ká j u k mellett ugyanakkor saját a 1 apszervezet ii k ben ak t i v pártéletet élve végre kell hajtant azokat a pártmegbízatásokat. amelyeket a szőkébb közösség bízott rájuk, A sátoraljaújhelyi pártmunkások taggyűlésén a vita egyik kérdéseként vetődött fel: hol van az a határ, ahol a pártmegbizatások és a napi pái’Ununka helyes arányát megtalálva eredményesen lehet dolgozni, önkritikusan szóltak arról: a vezetőségi üléseket rendszeresen, a taggyűléseket már ritkábban tartják meg. Van ,rá igénv de az idő kevés, érdekes módon többen, egy kicsit másképpen, de ugyanazt fogalmazták meg: gyakrabban kellene egymással elbeszélgetni. A nyílt, elvtársi légkör ugyanekkor egyik jellemzője a kollektívának, hiszen az egyik hozzászóló —. aki nemrégen dolgozik a bizottságon — elmondotta, hogy a kezdeti kétségek és bizonytalankodás után, a régebbi munkatársaktól sok segítségei kapva, ma már igazán jól érzi magát. Többször szóba került, hogy az alapszervezet munkája valamilyen mértékben tükröződik a város politikai életében, de ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem szabad elfelejtkezni arról: a pártbizottság megbízásából, annak munkáját segítve tevékenykednek. Molnár 1 ,asxló. a megyei pártbizottság képviselője is hangsúlyozta: munkájuk minden mozzanata közszolgálat, amely emberi viszonyokat érint, olyan alkotó munka, aminek az. eredményei csak hosszabb távon realizálódnak. Az alap- szervezeti munka sokféle altételén keresztül érezteti hatását. a város politikai életében, de ha ennek a munkának a színvonalat javítják, akkor elsősorban az apparátusi tevékenység módszereire, hatékonyságára van pozitív hatással. Ha a pártcso- portmunka és a taggyűlések színvonalat emelik, a meglévő őszinte, kollektív szellemet tovább erősítik, akkor a napi munkájuk eredményességét javítva segítik a város vezető párttestületének tevékenységét. A szakmai es a politikai képzettség es képzés megfelelő. majdnem mindenki tanul, a tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták tevékenysége is eredményes. A fegyelmi helyzet példamutató, ez nagyon fontos, hiszen a párt magasra állítja a mércét az apparátusban dolgozó kommunistáival szemben: a sátoraljaújhelyieknek az elmúlt években nem volt miért szégyenkezniük. A vitában szóba került az információáramlás és a visszacsatolás problémaköre: végezetül abban maradtak; az eredményes munkavégzéshez szükséges megalapozott információ időben rendelkezésükre áll. A határozni': javaslatban is megfogalmazták: az. elkövetkezendő időszakban javítani kell az alapszervezeti munka terv- szerűségét. Az apparátus- alapszervezet munkáját esetenként zavarja egy bizonyos mérvű „ rés zo r t s zeml éle t”, amely részben természetes, hiszen a feladatokból adódóan van egy munkamegosztás, de a gyakorlatban a sokrétű, szerteágazó napi munka egyre szorosabb együttműködést igényel. Elhatározták, hogy a kongresszusi irányelveket taggyűlésen ők is megvitatják. így a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések közötti időszakban hatékonyabban fogják tudni segíteni az alapszervezetek ilyen' irányú munkáját. A Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság alapszervezetének kommunistái a beszámoló taggyűlésük végén köszöntötték Brösztl Gyulát. aki most 25 éve tagja a pártnak, majd a vezetőség beszámolóját és a határozati javaslatot elfogadva megválasztották a vezet őség vá' • i <ztó taggyűlés l isz.lségv iselőit. Petra Józ.set
