Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-10 / 263. szám
- 0SZAK-MAGYARORSZAG 4 19/9. november 10., szombat Partnerként — nemcsak az iskoláért Beszélgetés Varga Gábornéval, a Hazafias Népfront Borsod megyei alelnökével A közelmúltban értékelte a Hazafias Népfront elnöksége a borsodi szülői munkaközösségek tevékenységét. Többek között úgy foglaltak állást, hogy erősödött a szocialista nevelés propagandája a szülők között, megyeszcrte jelentős eredményeket értek el a társadalmi munkában, a szülői munkaközösségek működésének eredményeként is növekedett az iskolák nyitottsága, az üzemekkel való kapcsolata. A népfrontmunkában mindinkább elfoglalja megfelelő helyét az oktatáspolitikai' munka segítése, s a Borsod megyei elnökség mellett működő Pedagógiai Társadalmi Bizottság kezdeményezésére és gondozásában a legkülönbözőbb tonnában és fórumokon taglalják az ifjúság nevelésével kapcsolatos szülői és társadalmi feladatokat. Az eredményeket nem feledve, épp ezekről a feladatokról beszélgettünk Varga Gábornéval, a Hazafias Népfront Borsod megyei alelnökével, a Pedagógiai Társadalmi Bizottság elnökével. — Előrebocsátom, hogy tulajdonképpen csak. idézem, amit már több tanácskozáson is hallottam így megfogalmazni : sokszor valós felkészültségben hiányosságokért az egyetem a középiskolát okolja, a középiskola az általános iskolát, erpez az óvodát. Az óvoda — s valameny- nyi oktatási intézmény együttvéve — a szülői házat. A szülői ház pedig ... Egyszóval valamiféle labdadobá- lásnak is részeséi lehetünk ... — A kérdés persze az, hogy ki előtt áll meg a labda? Mert ha a labda megáll, akkor tenni kell valamit, 'cselekedni kell. De mert ez a labdadobálás bizonyos szempontokból igaz, azt is jelzi, hogy a meglévő eredmények ellenére nincs még minden rendben a szülői ház és az iskola kapcsolatában. Pedig ... — Pedig? — Pedig — s úgy vélem, egyáltalán nem állok egyedül a véleményemmel — ez a kapcsolat olyan kohéziós erő is lehetne, amely kihathatna az iskola környezetének, adott esetben egy várősrész- nek, egy lakótelepnek a közérzetére is. Tagadhatjuk, bagatellizálhatjuk, de végül is tény: a lakótelepi környezetben megfigyelhető egyfajta elidegenedés. Nem köszönünk egymásnak, nem ismerjük egymást. Sokszor azt sem tudjuk, ki lakik a szomszédos ajtó mögött. De van egy hely, ahol mindannyian érdekeltek vagyunk, s ez az iskola. A szülői munkaközösségek és az iskola kapcsolatának jelentősége Így hát. korántsem szűkíthető le. S éppen ezért a szülői munkaközösségek tevékenysége sokkal nagyobb figyelmet is érdemelne minden szerv, igv az állami szervek részéről is. — Végül is igen sok körülmény befolyásolja azt, hogy hogyan működik egy szülői munkaközösség egy adott iskolában ... — Pontosan. Példát is mondanék rá. A közelmúltban panaszolta el nekem az egyik Avas-déli iskola szülői munkaközösségének elnöke, hogy szinte kimozdíthatatlanok a szelők . . . Nos, ez annak az amorf állapotnak a tükröződése, amely adott esetben jellemző az Avas-délre. Az emberek el vannak foglalva a költözködéssel, a berendezkedéssel, minden állandó mozgásban van ... És van egy ellentétes példám is. Az egyik lakótelepről a város egyik kertváros-jellegű részébe költözött egy család. A cserepartner figyelmeztette őket: ne feledjenek el látogatást lenni a szomszédoknál... Mondhatnánk erre persze, hogy polgári hagyomány! De miért lenne feltétlenül az?! Jó, ha szót váltanak egymással az emberek. S erre épp a szülői munkaközösségekben jó alkalom nyílhat. i — Csakhogy a szülői értekezletek sok esetben csak az érdemjegyek utáni érdeklődést jelentik. — Ha csak azt jelentik, akkor tünetként is felfoghatjuk. Ez azt jelenti (jelentheti), hogy az' iskola, az iskola vezetése, a pedagógusok nem partnerként kezelik a szülőket. A’ család és az iskola kapcsolata tulajdonképpen több száz éves téma. Come, nius óta az. De még ma is anyukáknak és apukáknak tartunk értekezleteket, holott a szülőkhöz felnőttebb módon tudunk szólni. S ez nem játék a megszólítással. Az is igaz viszont, hogy a nevelésben való partner-szerepre fel kell készíteni a szülőket. A szülői szerep .és a nevelni-tu- dás ugyanis nem égy és ugyanaz. A legtöbb szülő rosszul ismeri gyermekét, tévesen ítéli meg adottságait. Nincs felkészülve. — Tulajdonképpen alig tölt időt a gyermekével! — Azt hiszem, a kapcsolatban nem is az eltöltött idő mennyisége az érdekes, ha-, nerp a milyensége. Hogy azt a kevés időt hogyan töltikel! Néha, a közeli játszótér gyermekseregét elnézve magamban meg-megkérdezem: egyik-másik gyereknek nincsenek szülei ? Sohasem láttam együtt őket! Ezt egyébként csak azért említettem, mert hangsúlyozni szeretném a szülői választmányok szerepét. Mert egy rátermett, pedagógiai vénájú választmány (s ez nem jelenti azt, hogy pedagógus-szülőkből áll!) nemcsak az iskola vezetésének lehet partnere, sokat segíthet a szülök pedagógiai kulturáltságának növelésében. Ha úgy tetszik erőd lehet az iskolavezetés mögött. Csak nagyon komolyan keli venni ezt a lehetőséget. — Ha már itt tartunk, azt hiszem, nem kerülhetjük ki a népfrontmozgalom felelősségét. Hiszen a szülői munka- közösségek tartalmi munkáját a népfrontmozgalom -segítheti az állami vezetés mellett. — így van. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta foglalta el tulajdonképpen az őt megillető helyet az oktatáspolitika segítése a népfrontmozgalomban. Hogy pontosabban fogalmazzak: azóta vett lendületet. De az igazságnak tartozunk azzal, hogy a helyi bizottságainkat még tovább kell erősítenünk ebben az együttműködésben, noha türelmetlenségnek igazán nincs itt helye. Mégis,, azt hiszem, elmondhatjuk: jó lenne, ha az iskolák is komolyabban vennék a népfront-összekötő pedagógusok megbízatását. Az sem ártana, ha a tár- . sadalmi megbecsülésből több jutna azoknak, akik a szülői munkaközösségi választmányokban vállalnak funkciót. Jó példa azért már van: Özdon Társadalmi Munkáért aranyplakettel jutalmazták a . szülői munkaközösséget. Érdemes lenne másutt is követni a példát. «— Azt hiszem, egy kicsit igazságtalanok vagyunk, amikor csak a hiányosságokról, a feladatokról beszélgetünk. Hiszen például a Pedagógiai Társadalmi Bizottság kezdeményezésére többek között olyan gondokról volt megyei eszmecsere, mint a kulcsos gyerekek helyzete, s számos tanácskozáson kaphattak konkrét tájékoztatást a szülök arról, hogy mit várnak el tőlük az iskolák. — Előre viszont csak az visz, ha azt nézzük, hogy mit nem végeztünk még el. Bár kétségtelenül jobb érzés az eredményeket számba venni >. Társadalmi ügy a nevelés? Az! Jó volna, ha üzemi keretekben is több szót ejtenének róla. Jó lenne, ha a kohászat vagy a gépgyár ' munkás-szülői üzemi keretekben hallanának ezekről a kérdésekről. A súlya lénne más. A szülői munkaközösségeken keresztül a szocialista brigádokkal, az üzemekkel is tovább lehetne építeni a kapcsolatokat. A kapcsolatok többnyire megvannak. Sőt! De ma még jobbára az anyagi segítségben csúcsosodnak ki. A munka,' a brigádmozgalom nevelő szerepére ritkábban építünk. Pedig hát csak ezen az úton juthatunk el oda, amiről most inkább mint vágyról, jövőről beszéltem: hogy az iskola kisugárzó erő legyen környezetére. Mondhatok még egy példát? — Tessék! — Az a szokásom, hogy évente egyszer felkeresem a zílizi tölgyet. Most is így tettem. Az utcán rámköszöntek a szembejövők, az udvarokról kiköszöntek az otthonlévők. Jó napot! Jó napot. És egymásra mosolyogtunk. Szeretném hinni, hogy a szülői munka- közösségeken, az iskolákon keresztül egyszer, s talán nem is olyan sokára bérházi világunkban is eljutunk idáig. A lehetőségét épp ez, a nevelésben való egymásrautaltságunk adja meg. Csutorás Annamária A MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT azonnali belépéssel alkalmaz GÁZSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezés: Miskolc, Éder Gy. u. 2., Morancsik Gábor építésvezetőnél. KAZÁNFŰTŐKET ÉS ÉPÜLETTAKARÍTÓKAT Jelentkezés: Miskolc, Erenyö u. 1. Munkaügyön. Borsos Miklós állandó kiállítása Megnyílt Borsos Miklós szobrászművész állandó kiállitása Győrött. A' Káptalandombon, a Martinovics tér 2. számú házban végleges helyére költözött a Borsos-életmű nagy része, igy többek között a művész olyan ismert, jelentős alkotásai, mint a Napbanézö, a Sellő, a Fekete párka, a Vénusz születése és mellettük számos érem, rézdomboritás, grafika és festmény a 20-as és 30-as évekből. Névnap Kertész Ákos munlíáskör- nyezetben játszódó műve nem ismeretlen: a miskolci színház bemutatta néhány évvel ezelőtt, s fővárosi színház előadásának tv-közve- títéséből is sokan ismerbe- > tik. A Névnap 'című Kertész-műből most Zsámbéki Gábor rendezésében tv-já- ték készül. A történet ebben a változatban is a névnapi ünnepség köré csoportosul. A darab házaspárja úgy készül erre az alkalomra minden évben, mint egyetlen említésre méltó, igazi eseményre. Ez az’ ünnepség azonban a vidám eszem- iszom és az. önfeledt nótázás helyett a lelepleződések, az árulások, a csalódások és a keserű eszmél és estéje lesz. A 10. évforduló Nemzetközi tudományos ülésszakkal fejeződött be pénteken az a kétnapos rendezvénysorozat, amellyel alapításának 100., és íőisko-" Iává válásának 10. évfordulójára emlékezett a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola. Az ülésen Terplán Zénó egyetemi tanár érté} kelte Galamb Józsefnek, a felsőipariskola volt diákjának, a híres Ford T. modell .konstruktőrének életútját, munkásságát. Filmek a sokszínű valósápról Mint minden évben, most is számvetést készített a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiója, hogy az ez évben megkezdett Hímek közül hánynak az elkészítése húzódik át a következő ' évre, és milyen témákat kívánnak feldolgozni a következő tizenkét hónapban. A stúdió vezetősége témakörök szerint csoportosította a készítés alatt álló, illetve tervezett filmeket. így például az életmód és gondolkodási formák témakörében az idei két film mellett további hat .elkészítését javasolják. Portré összesen tíz szerepel a tervben. Múltunkat három film reprezentálja; a változó magyar tájakat kettő; a változó nagyvilágot egy, felszabadult ha-, zánkal -három. Kifejezetten ifjúsági téma kettő, művészeti téma egy; a fonákságokat négy film kívánja .kamera elé idézni. Egyéb ’ témájú film három. Ha ezt összeadjuk, összesen 37 film szerepel azon a jegyzéken, amelyet a stúdióvezetés a pontosabb munkaterv alapjául tekint. A harminchetes szám igen magas, ha figyelembe vesz- szük a stúdió lehetőségeit. Különösön pedig az anyagi lehetőségeket. De azt is tudni kell. hogy a valóságfilmezés iránti érdeklődés egyáltalán nem’ csökken. Éppen egy évvel ezelőtt foglalkoztunk már ezzel a megnöve- kedett érdeklődéssel és érdemes megemlíteni, hogy a harminchét filmtervből tulajdonképpen csak huszonöt az új, mert tizenkettő az előző évről áthúzódó és ezt a huszonötöt a stúdió vezetősége 122 benyújtott javaslatból választotta lei. A folyamatos érdeklődésre jellemző az is, hogy nemcsak a stúdió állományában levő rendezők • jelentkeznek té.- mákkal, illetve kívánnak dokumentumfilmet; készíteni, hanem' játékfilmek rendezői is. például Sándor Pál. Cyar- mathy Lívia. Szabó' István. Mészáros Márta. Bacsó Péter, Dárday István. Bán Róbert, Rényi Tárnáé hevei olvashatók a tervezett doku- mentumfi Írnek rendezőinek sorában, de rendezni kíván itt a televíziótól Wiederman Károly és Kárpáti György, sót témákkal jöttek nem rendező és nem filmes érdeklődök, újságírók is. A stúdió továbbra is nyitott, mindenkit szívesen várnak, bár ismételni kell, hogy az anyagi korlátok roppant szorítanak. Egy-két témakört, amely a stúdiót foglalkoztatja, érdemes megemlíteni. Feltétlenül e sor , élére kívánkozik a XII. pártkongresszussal, való foglalkozás, amely az 19110-as dokumentumfilmes munkát erősen megszabja, annak markáns profilt ad. De foglalkozni kívánnak a szabad idő és művelődés, a lakás- kultúra és vizuális kultúra kapcsolataival, az új munkastílussal, az orboslársada- lommal, a Miskolcon épült kollektiv építészház gondjaival, a szerelem időszerű kérdéseivel, mint az életmód és gondolkodási formák jelentkezéseivel. Feltehetően elkészül a portré Karády Katalinról, Békés Ritáról, folyamatban van több munkás- portré elkészítése. Vujicsics Tihaméft is Cümszaíagra idézik és Foglalkozni kívánnák a munkaviszonyban, nem álló falusi háztartásbeli asszonyok életévei, azzal, hogy gyakorlatilag a törvényes munkaidőre átszámítva 'évi tizenöt hónapnyi munkát végeznek. Hihetőleg az 1980- as évben elkészül a múltunkat megidéző filmek közül Az ötvenes evek című nagyobb terjedelmű dokumentumfilm, a Kossuth-hid építésénélk története, és a kongresszus kapcsán az utolsó húsz esztendő pártmunkáját bemutató clokurnenturhfilm. Életünk több fonákságát is tel kívánják tárni: részben magatartási visszásságokat, részben hivatali paclcázásokat, ellentmondásokat. Érdekesnek ígérkezik például egy olyan dokumentumfilfn, amely egy 1929 decemberében megjelent újságriportot vél össze napjainkkal, s ebben a fél évszázad előtti, akkor fantasztikusnak tűnő riportban a szei'ző a mai Budapestet álmodta meg. Jóslatából sok minden valóra vált, ami elsősorban a technikai fejlődést illeti, de az a szerző hajdan nem vette és nem vehette figyelembe az azóta .bekövetkezett alapvető társadalmi változásokat. Szükségtelen szerzők és címek szerint sorolni a film- terveket, hiszen ezek valóban kezdeti állapotban levő tervek, és nem egy közülük még 1980 évén is csak terv lehet, hiszen éppen kétszerese a tárgyalás alá vont javaslatok száma az elkészíthető filmekének. De kevés kivétellel mind olyannak ígérkezik, amelyet érdemes elkészíteni, illetve készítését figyelemmel kisérni. A legutóbbi miskolci 'filmfesztivál, sőt .az azt megelőző 1977-es is arról győzött meg, hogy a dokúmentumfilmezés iránt igen nagy az alkotói érdeklődés, és nagy ezeknek a müveknek a közönségvonzása is. Csakúgy, mint például az irodalomban a tényirodalomé. Ezért érdemes megkülönböztetett figyelemmel kísérnünk, mit is terveznek. mit is készítenek a MAFILM Híradó- éj Doku- menlumíilm Stúdiójában. (benedek) AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT MÁLYI, felvesz: ^ TERVGAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖRBE közgazdasági egyetemi, vagy . pénzügyi-számviteli főiskolai végzettségű dolgozót 3, illetve 5 é.ves szakmai gyakorlattal. Jelentkezni • lehet írásban vagy személyesen a vállalat személyzeti vézetőjénél.