Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

1979. november 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Századunk témája A «/OíM!llÍ/nillSés a kommunizmus-V» a/JK/lcll!/lllua építése és a világ­fejlődés, az új társadalmi rend, mini világ­méretű realitás ma, és mint az egész világ realitása holnap — ez a század témája, ko­runk leglobb kérdése... A század témájá­nak lenni — ez sok mindenre kötelez. Er­re csak olyan társadalom és mozgalom tart­hat igényt, amely megoldotta — illetve megteremti a megoldás lehetőségét és meg­oldja — azokat a globális problémákat, amelyek ma az emberiség előtt állnak: az ember felszabadítását a kizsákmányolás es a társadalmi élnyomás alól, a népek felsza­badítását a gyarmati elnyomás alól, a béke biztosítását, és az emberiség megmentését a háború rémétől.” Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára -mondotta ezeket a szavakat az 1978.. december 12. és 15. közöli Szófiában megtartott „A szocializmus és a kommu­nizmus építése és a világfejlődés” címmel megtartott nemzetközi elméleti konferencia megnyitó ülésén. Ezen az értekezleten 78 kommunista és munkáspárt, illetve forra­dalmi-demokratikus szervezet képviseltette magát, tanúbizonyságául annak, hogy a Nagy Október több mint hat évtizeddel Oroszor­szágban győzelmet aratott eszméi nemcsak hogy legyőzték a földrajzi határokat, de a XX. század döntő meghatározójává váltak. Földrajzi határokról beszéltünk és száza­dunk témájáról. A XIX. században még csak eszme volt a kommunizmus ügye, s a világ térképén nem volt egyetlen olyan or­szág sem, ahol győzedelmeskedett volna. Hatvankét évvel ezelőtt a cári birodalom­ban aratott diadalt Marx—Engels—Lenin tanítása, s Szovjet-Oroszország hosszú évti­zedekig egymagában állt az egész imperia­lista rendszer támadásainak kereszttüzében. A kommunizmus harci osztagai a világ más országaiban maroknyi csoportokként küz­döttek azért, hogy megvalósuljon a kizsák­mányolás nélküli társadalom. Ma pedig a szocializmus létező világrendszerré vált. Erejét és történelmi események menetét meghatározó szerepét jól mutatja, hogy gaz­dasági szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Európa, Ázsia és Latin-- Amerika tíz szocialista országát tömöríti. A tagországok területé 25,4 millió négyzetki­lométer. ami a Föld területének 18.7 .száza­léka, lakosságának száma 427 millió, vagy­is a világ lakosságának 10,4 százaléka. Olyan hatalmas erő ez. amely hajtóereje a világméretű társadalmi-történeti haladás­nak. Erre az erőre támaszkodva arathattak győzelmet azok az imperializmusellenes erők, amelyek a gyarmati iga lerázásáért küzdöttek. S hogy ma Afrika térképé any- nyira átrajzolódott, s hogy e földrészen az egykori angol, francia, belga, portugál gyar­matbirodalmak helyén 52 független állam létezik, ez összefügg a szocialista világrend- szer létével. Igaz a 52 afrikai ország több­sége ezer meg ezer szállal kötődik gazda­ságilag az egykori gyarmattartókhoz és Lon­don, Párizs, Brüsszel, Washington is befo­lyásolja az ott történteket, beavatkozik ezeknek a/, országoknak belügyeibe. Sok or­szág azonban nyíltan kimondotta, hogy el­utasítja a fejlődés kapitalista útját, s ha nem is következetesen és sok kacskaringó­val és kitérővel, de az imperializmus vilá­gától való függetlenedés lehetőségeit kutat­ja. Más országok — mint Angola, Mozam- bik, Bissau-Guinea, a Kongói Népköztársa­ság. Etiópia — a szocialista orientációjú fej­lődés útjára téplek. S ez mint említettük, nem valamilyen földrajzi sajátosság, hiszen Ázsiában csak a legutóbbi időkben Dél-Je­nien, Afganisztán és Laosz lépett erre az útra. S az idei esztendő egyik legnagyobb eseménye volt az, hogy Kambodzsában a szocializmus erői. a testvéri vietnami nép segítségéve! megdöntötték a Pol Pót—leng Sary klikk véres, népellenes uralmát, amely Peking támogatásával olyan terrorrendszert tartott fenn az országban, amely sok millió kambodzsai életébe került. A szocializmus világának eredményei su­gároznak ki „az Egyesült Államok hátsó udvarának” nevezett Latin-Amerikára is. Mexikó és Jamaica mind erőteljesebb gaz­dasági kapcsolatokat létesít a KGST-vel es az idén a forradalmi-demokratikus erők nagy győzelmet arattak Nicaraguában, ahol sikerűit elsöpörni Somoza washingtoni tá­mogatást elvező rendszeréi. Csupán elnagyolt és vázlatos a kép. ame­lyet rajzoltunk, hiszen az egész világon érezhető a létező szocializmus világrendsze­rének kisugárzása. S ez ig.y van akkor is, ha természetesen ennek a világrendszernek is nem egy problémával kell megküzdenie fejlődése során, hiszen a világtörténelem­ben valami teljesen új, a kizsákmányolás nélküli társadalom megvalósításán fárado­zik. Hatvan éy kevesebb, mint egy mai em­berélet. s nyilván több generáció együttes és" egymást követő szorgos munkájának kell kiépítenie azokat a gazdasági és politikai kereteket, amelyek közepette még szeleseb­ben bontakozik ki a fejlett szocializmus építése, s megvalósul az a holnap, amikor az új társadalmi rend az egész világ reali­tásává nő át. Mindennek, azonban előfeltétele a béke biztosítása, vagyis az, hogy az emberiséget végképp megszabadítsák a háború rémétől. A Szovjetunió híven elvi békepolitikájához további kezdeményezéseket tesz. mielőtt a fegyverkezési verseny újabb veszélyes for­dulója fenyegetné a világ békéjét. Leg­utóbb Leonyid Brezsnyev Berlinben olyan egyoldalú lépést jelentett be. amely joggal tett mély benyomást minden békeszerető erőre. Az az elhatározás, hogy az NDK-ból kivonnak húszezer katonát és ezer harcko­csit. zavart kellett éppen a fegyverkezés fo­kozására készülő nyugati politikai körök­ben. I’,. .. |csakúgy, mint minden más 1 1 r*'®’ cselekedet, amelyet a szo­cializmus világrendszere megvalósít, bizo­nyítja: „századunk témája” nap mint nap hatalmas életerejéről és kezdeményezőkész­ségéről tesz tanúbizonyságot, arról, hogy igényi tart és érzi elkötelezettségét korunk égető problémáinak megoldására. Árkus István Exportra termeinek Az idén létesült ónodi varroda jó néhány helyi lánynak, asz- szonynak ad állandó munka- alkalmat. A Rákóczi Tsz új tizemében zömében exportra termelnek. Fotó: Laczó József Speciális kollégium a Miskolci városi Tanácson S szemléleti és tselekn esi erlelse Az idén szeptemberben a második tanévet kezdték el a Miskolci városi Tanácson szervezett speciális kollégi­um hallgatói. Az Oktatási Igazgatóság kihelyezett tago­zataként működnek: a meg­szervezésében és a hallgatók beiskolázásában kezdemé­nyező és jelentős szerepe volt. a városi tanács párt- vezetőségének. Dr. Sárvári Károlytól, a pártvezetőség titkárától érdeklődtünk, kik a speciális kollégium hall­gatói? ’ — A városi tanács appa­rátusának dolgozói, a beru­házó vállalatok vezető mun­katársai és néhány tanácson kívüli dolgozó, összesen 25- en. A tanácsi dolgozók álla­mi és politikai iskolai vég­zettségét tekintve kedvező helyzetben vagyunk, és eb­ben az esetben szerencsésen találkozott a mostani hall­gatók' igénye és a mi kezde­ményezésük, hogy egy gaz­daságpolitikai — várospoli­tikai speciális kollégiumot indítsunk, amely egy sajátos többletet jelent a hallgatók­nak eddigi tanulmányaikhoz képest. Elmondotta, hogy a hall­gatók. akik tanácsi es egyéb területen irányítói, részesei annak a várospolitikai tevé­kenységnek, aminek alapján az elmúlj: években Miskolc fejlődött. Ez a fejlődés sok vitára késztette már a város lakóit, de senki sem vitatja, hogy a városépítést tekintve egy dinamikus, egyenletes és látványos változás részesei és tanúi vagyunk. Mindenna­pi beszélgetések, tanácstagi beszámolók, lakógyűlések, népfrontos tájékoztatók, la­kásszövetkezeti taggyűlések, a sajtó és sok egyéb fórum témája volt már a város fejlő­dése, változása. Az illetékes ál­lami vezetők és a legalább annyira illetékes választópol­gárok párbeszéde szerves ré­sze annak a nyílt várospoli­tikának, amelynek célja: fel­élénkíteni és fejleszteni azt a közéleti érdeklődést, mely­nek nyomán mind többen vesznek részt lakóterületük anyagi és szellemi gyarapo­dásában. Nem kívülálló szemlélőként, hanem belül­ről az „enyém is” — tulaj­donosi szemlélettel nézve a változásokat, ha nem is nap­rakészen, de gyakorta tájé­kozódva a városépítés tervei­ről. Ez egyrészt eddig is meg­volt és napjainkban is gya­korlat, de nem olyan mérték­ben, mint amivel elégedettek lehetnének az érintettek. A városi tanácson létrehozott speciális kollégium nem tesz majd csodát, de egyik sze­rény eszköze lehet annak, Egykori tanárom — így akart minket a jobbra bírni —i mindig valami tanmesé­vel színesítette előadását. Nem sok maradt már meg abból, amit a szántásról mondott, de egy mondatára még jól emlékszem. A nyi­tóbarázda nyílegyenes le­gyen, annyira.'hogy a vadász kapásból meg tudja lőni a benne menekülő nyulat. Ezt véssük a fejünkbe: mert hi­ába kapunk mi oklevelet, ha később a gyakorlatban meg­látja, hogy rosszul nyit a traktoros barázdát, akkor ki­szedi a vitrinünkből és széjjel­lépi. Nos, tanár úr megmo­solyogtuk annak idején. Nem amiatt, hogy az oklevél va­lami újítás nyomán köny­vecske lett, s így a fiókban tartjuk, hanem ifjú bölcses-' ségünkben már feleseltünk; hol találunk mi ilyen trak­torost? Hat év után boldogan je­lentem tanár úr, mégis si­került. Láttam egy ilyen szántást. Nem ijedt kezdők ökörcsorgnlását, nem tapasz­talt öregek pénzért görbüli barázdáljál. Nos. tanár úr meglepődtem. Mert agronó- mus tanítványai mondták, s lényeg a mélység, a lényeg az egyenletesség, lényeg, hogy a tarló derékszögben megforduljon. És ennyi lé­nyeg között nincs helye az egyenesnek. Az életnek a szántás teremt bölcsői. Így nem szépsége, megléte a döntő. A szénét csak szántó- versenyen értékelik. Vagy mégsem? Szívemből azt is megkérdeztem volna: ember miéri csinálod így? De nem kellett. Nagy Attila a no­fl máséin tájékozódási pest vajidrányi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet traktorosa megelőzött. — Ez mindig a legnehe­zebb. Az 'elsőt jól meghúzni. Hiszen utána a többi baráz­da automatikusan megy. A traktoros akkor már saját nyomát követi. Ezért mon­dom az egészet mindig az első nyitás határozza meg-. Hogy miért sikerült így? — Megvonta a vállát: — mert így akarom. Nem annyira nehéz, mint amennyire lát­szik. Ott az a nyárfa. Annak kell neki menni. Őszintén, nem értettem. És az vesse rám az első kő­vel, aki ebből megértette. A 150 lóerős traktor zúgott, a pilóta többször nézett hátra, mint előre. Azután észre­vettem, a szeme sarkából gyakran vet rám fürkésző pillantást, s szája is meg- rezdül, mint aki nevélni akar. — Na, mondtam — elég! Mi ebben a trükk? .— Nyert! — És most már elnevette magát. — Ismeri maga a héjakútmácsonyát. Az á bogánesféle az. látja? Észrevette azt. is. hogy ta­karja az irányt? Ez a má­sodik tájékozódási pontom. Olyan, mintha a telkén va­laki karókat verne be. Azok­nak is fedniük kell egymást, mert akkor .ió a határ. Tanulságaim közé beírom: a bogáncs útjelző is lehet. Sőt. megszabhatja az egye­nest. — Sok ilyen bogáncs kel­lene az. életben. Tudnánk, hogy merre megyünk. A célt mindig könnyű meghatároz­ni. De iszonyú sokat kell té- velyegni. ha nincsenek bo­gáncsaink. — Mondta erre a traktorosom. — Ezek szerint, lehet sze­retni u bogáncsot? — Kell szeretni. Ok jelö­lik ki utunkat. Attila 30 eves. Ili született, ide nősüli, s négyéves már a fia. És ez volt a célod? Egyenesen néz rám: — Ez. Nem akartam el­menni innen. Akkor jöttem rá először, amikor általános iskola után nem vettek fel helyhiány miatt Sopronba erdésznek. Gondolkoztam: ícllebezzek-o? Azután rá­jöttem: minek? Elkerülök innen, s ha már valaki meg­fogja a vándorbotot, az másképp látja a világot. Nem úgy, mint ahogy én innen Novajidrán.vból. — Így lettél más-válasz- tásom-se-volt traktoros? — No, nem egészen. Elő­ször is kedvet kaptam hoz­zá a szomszéd fiútól. Azután elmentem iskolára. Szántóra szántónak. Olt meg ránk ijesztettek. Pár hét múltán kezdett széjjel szélednj a banda, vagy tizen kimarad­tak. az igazgató — góndolom — beijedt, s ezért inkább minket is megijesztett. Hogy ki abbahagyja, azzal vissza­fizettet 15 ezer forintot. Sej­lem, így már utólag, hogy ez nem volt igaz, de a lé­nyegen mii sem változtat, gyorsan túladott rajtunk, s a/, osztályt már Péíervásá- ron képezték ki szántónak. Hu nincs meg benne* a makacsság, u mindenáron! ilthbnmarudás akarása, meg kevesebb bérért is, akkor biztos elmegy innen. Igaz, hogy in a traktorosoknak pa­radicsomi élete volt? Igaz, hogy olyasmiért is kaptak fizetést, amit meg sem csi­nálták? — Tudtommal ilyen nem volt. Kélrészre szakadt akko­riban itt minden. Az elnök meghalt, újat választottunk. Hosszul álltunk, milliós mérleghiánnyal zártuk az évet. Ráadásul az elnök .pont akkor szenvedeti bal­esetei. A föagronómussal kü­lönben sem egyezlek, s az igyekezett kihasználni a helyzetet. Azután amikor az elnök meggyógyul!, egysze­rűen elment. — lis ha ö leli volna az elnök?-— Akkor én már nem lennek ill. Már be volt ad­va* a felmondásom, mert rajtunk csattant az ostor, az ostora annak, amikor a ve­zetők nem egyeztek. Mert kire hallgassunk, kinek fo­gadjuk el az igazát, anélkül, hogy meg ne sei tsük a má­sikat. Őszintén mondom, a főagronónnis nem idevaló ember volt... Megkérdezteijn, hogy ez meglátszott-e a munkán? Vállat vont: nyilvánvaló. A munkához kedv kell. a kedv­hez bizakodás, a bizakodás­hoz pedig nyugalom. Hogy milyen nyugalom? — Ezen a tavaszon nya­kunkon lógott az idő. Sietni kellett, nagyon sietni. Uj vetőgépet kaptam, egy IH Cykiót. Nem ismertem, csak a falurádióból, amikor róla beszéltek. Annyit tudtam róla. hogy végre nem hátra kell nézni csak előre. hi-, szén televíziózok. Előttem a képernyő, amiről leolvasha­tok mindent. Nos, egyszóval, nem úgy ment a dolog, eny- nyi kényelemhez nem volt az ember hozzászokva. Dol­goztam éjfél után kettőig, hajnalban megint kimentem. Odajött akkor a föagronómus Vadász Pista, s mondta, menjek haza. Neki nem ro­hammunka. minőség kell Pihenjek, aludjam ki magam i senki nem hibáztat azért hogy elhúzódik a munka. Es? Noviijidi'ánvban HU mázsás kukoricatermést arat­tak le idén hektáronként a kombájnok. Ez rekord. A környéken kimagasló ered­mény. Szaknyelv: a lomlés elsősorban a tőszóm függ­vénye. Vagyis a hozamot a vetés határozza meg. — Ezt elmondták nekem, s hozzátették nagyon kö­szönjük. Hogy mit? A munkáinál feleltél* ők. Es ngm hitték el. hogy csak a kötelességem teljesítettem. Kármán István hogy a közéleti-várospoliti­kai érdeklődést elősegítő tö­rekvéseket ösztönözze, az itt tanuló és majd végző hall­gatók által segítse. De ho­gyan ? — A városlakók tájékozta­tásában, köz.életiségének nö­velésében nyilvánvalóan ton­los szerepe kell hogy legyen a tanácsnál, a kerületi hiva­taloknál dolgozó és a más te­rületen tervezéssel, beruhá­zással, kommunális, egészség- ügyi és más kérdésekkel fog­lalkozó szakembereknek — folytatta dr. Sárvári Károly. A speciális kollégium többek között segít feloldani a „csak az én területem ismerem, ez a legfontosabb” szőkébb szakmai szemléletének ese­tenként még meglévő, tapasz­talható maradványait, A résztvevők tanulmányaik so­rán is jobban megismerik egymás munkáját, az egyes munkaterületek gondjait. A problémákat megvitatva és tisztázva megfelelőbb átte­kintés kapnak a tanácsi mun­ka, a várospolitika egészé­ről, majd később jó propa- gandsitái lesznek — nagy­részt már ma is azok — en­nek a tevékenységnek. A párttitkár által elmon­dottak alapján tehát bővül azoknak a köre, akikkel ed­dig különböző fórumokon, tájékoztatókon találkoztak a város lakosai. Szükség van erre. hiszen az elmúlt évek­ben is volt rá példa: ha idő­ben és megalapozottan tájé­koztatják a lakosságot, egyes kerületek, városnegyedek la­kóit környezetük fejlődésé­nek. változásának legfonto­sabb kérdéseiről, akkor ők is reálisabban látták volna a várostervezők, beruházók, ta­nácsi dolgozók problémáit, lehetőségeit. A speciális kol­légium hallgatóinak többsége irányító poszton dolgozó kommunista: munkájuk olyan közszolgálat, amely egyben politikai munka is: ez azt is jelenti, hogy mindennapos feladatuk a lakossági kap­csolatok erősítése. A kollé­giumon szerzett átfogó isme­retek hasznosítása ezt is elő­segítheti. Beszélgetésünk során a pártvezet őség oktatásfelelőse is megerősítette: a speciális kollégium eddigi tapasztala­tai biztatóak: a hallgatók fe­gyelmezetten tanulnak: ta­nulmánynak is beillő kiselő­adásokat készítenek, a két­hetenkénti foglalt; ■ kon érdemi és aktiv viták foly­nak. ezek sok tapasztalatot hoznak mindenki számára. Az osztáiytanár — fejlesztési bank egyik vezető szakem­bere — elégedett a hallgatók eddigi munkájával: bizonyá­ra az év v égi záródolgozat elköszön óig is megmarad ez a lendület. Az itt végzett hallgatókban megerősített szemléleti és cselekvési eav- ség hatása kisugárzik maid s remélhet 'ee minden szin- •<?n hntét-onvabban segíti >• városnolii'kn irányítóinak és ■rtinden részesének egvüttmü- ködését. l’otra József 1

Next

/
Thumbnails
Contents