Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
1979. november 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Századunk témája A «/OíM!llÍ/nillSés a kommunizmus-V» a/JK/lcll!/lllua építése és a világfejlődés, az új társadalmi rend, mini világméretű realitás ma, és mint az egész világ realitása holnap — ez a század témája, korunk leglobb kérdése... A század témájának lenni — ez sok mindenre kötelez. Erre csak olyan társadalom és mozgalom tarthat igényt, amely megoldotta — illetve megteremti a megoldás lehetőségét és megoldja — azokat a globális problémákat, amelyek ma az emberiség előtt állnak: az ember felszabadítását a kizsákmányolás es a társadalmi élnyomás alól, a népek felszabadítását a gyarmati elnyomás alól, a béke biztosítását, és az emberiség megmentését a háború rémétől.” Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára -mondotta ezeket a szavakat az 1978.. december 12. és 15. közöli Szófiában megtartott „A szocializmus és a kommunizmus építése és a világfejlődés” címmel megtartott nemzetközi elméleti konferencia megnyitó ülésén. Ezen az értekezleten 78 kommunista és munkáspárt, illetve forradalmi-demokratikus szervezet képviseltette magát, tanúbizonyságául annak, hogy a Nagy Október több mint hat évtizeddel Oroszországban győzelmet aratott eszméi nemcsak hogy legyőzték a földrajzi határokat, de a XX. század döntő meghatározójává váltak. Földrajzi határokról beszéltünk és századunk témájáról. A XIX. században még csak eszme volt a kommunizmus ügye, s a világ térképén nem volt egyetlen olyan ország sem, ahol győzedelmeskedett volna. Hatvankét évvel ezelőtt a cári birodalomban aratott diadalt Marx—Engels—Lenin tanítása, s Szovjet-Oroszország hosszú évtizedekig egymagában állt az egész imperialista rendszer támadásainak kereszttüzében. A kommunizmus harci osztagai a világ más országaiban maroknyi csoportokként küzdöttek azért, hogy megvalósuljon a kizsákmányolás nélküli társadalom. Ma pedig a szocializmus létező világrendszerré vált. Erejét és történelmi események menetét meghatározó szerepét jól mutatja, hogy gazdasági szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Európa, Ázsia és Latin-- Amerika tíz szocialista országát tömöríti. A tagországok területé 25,4 millió négyzetkilométer. ami a Föld területének 18.7 .százaléka, lakosságának száma 427 millió, vagyis a világ lakosságának 10,4 százaléka. Olyan hatalmas erő ez. amely hajtóereje a világméretű társadalmi-történeti haladásnak. Erre az erőre támaszkodva arathattak győzelmet azok az imperializmusellenes erők, amelyek a gyarmati iga lerázásáért küzdöttek. S hogy ma Afrika térképé any- nyira átrajzolódott, s hogy e földrészen az egykori angol, francia, belga, portugál gyarmatbirodalmak helyén 52 független állam létezik, ez összefügg a szocialista világrend- szer létével. Igaz a 52 afrikai ország többsége ezer meg ezer szállal kötődik gazdaságilag az egykori gyarmattartókhoz és London, Párizs, Brüsszel, Washington is befolyásolja az ott történteket, beavatkozik ezeknek a/, országoknak belügyeibe. Sok ország azonban nyíltan kimondotta, hogy elutasítja a fejlődés kapitalista útját, s ha nem is következetesen és sok kacskaringóval és kitérővel, de az imperializmus világától való függetlenedés lehetőségeit kutatja. Más országok — mint Angola, Mozam- bik, Bissau-Guinea, a Kongói Népköztársaság. Etiópia — a szocialista orientációjú fejlődés útjára téplek. S ez mint említettük, nem valamilyen földrajzi sajátosság, hiszen Ázsiában csak a legutóbbi időkben Dél-Jenien, Afganisztán és Laosz lépett erre az útra. S az idei esztendő egyik legnagyobb eseménye volt az, hogy Kambodzsában a szocializmus erői. a testvéri vietnami nép segítségéve! megdöntötték a Pol Pót—leng Sary klikk véres, népellenes uralmát, amely Peking támogatásával olyan terrorrendszert tartott fenn az országban, amely sok millió kambodzsai életébe került. A szocializmus világának eredményei sugároznak ki „az Egyesült Államok hátsó udvarának” nevezett Latin-Amerikára is. Mexikó és Jamaica mind erőteljesebb gazdasági kapcsolatokat létesít a KGST-vel es az idén a forradalmi-demokratikus erők nagy győzelmet arattak Nicaraguában, ahol sikerűit elsöpörni Somoza washingtoni támogatást elvező rendszeréi. Csupán elnagyolt és vázlatos a kép. amelyet rajzoltunk, hiszen az egész világon érezhető a létező szocializmus világrendszerének kisugárzása. S ez ig.y van akkor is, ha természetesen ennek a világrendszernek is nem egy problémával kell megküzdenie fejlődése során, hiszen a világtörténelemben valami teljesen új, a kizsákmányolás nélküli társadalom megvalósításán fáradozik. Hatvan éy kevesebb, mint egy mai emberélet. s nyilván több generáció együttes és" egymást követő szorgos munkájának kell kiépítenie azokat a gazdasági és politikai kereteket, amelyek közepette még szelesebben bontakozik ki a fejlett szocializmus építése, s megvalósul az a holnap, amikor az új társadalmi rend az egész világ realitásává nő át. Mindennek, azonban előfeltétele a béke biztosítása, vagyis az, hogy az emberiséget végképp megszabadítsák a háború rémétől. A Szovjetunió híven elvi békepolitikájához további kezdeményezéseket tesz. mielőtt a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulója fenyegetné a világ békéjét. Legutóbb Leonyid Brezsnyev Berlinben olyan egyoldalú lépést jelentett be. amely joggal tett mély benyomást minden békeszerető erőre. Az az elhatározás, hogy az NDK-ból kivonnak húszezer katonát és ezer harckocsit. zavart kellett éppen a fegyverkezés fokozására készülő nyugati politikai körökben. I’,. .. |csakúgy, mint minden más 1 1 r*'®’ cselekedet, amelyet a szocializmus világrendszere megvalósít, bizonyítja: „századunk témája” nap mint nap hatalmas életerejéről és kezdeményezőkészségéről tesz tanúbizonyságot, arról, hogy igényi tart és érzi elkötelezettségét korunk égető problémáinak megoldására. Árkus István Exportra termeinek Az idén létesült ónodi varroda jó néhány helyi lánynak, asz- szonynak ad állandó munka- alkalmat. A Rákóczi Tsz új tizemében zömében exportra termelnek. Fotó: Laczó József Speciális kollégium a Miskolci városi Tanácson S szemléleti és tselekn esi erlelse Az idén szeptemberben a második tanévet kezdték el a Miskolci városi Tanácson szervezett speciális kollégium hallgatói. Az Oktatási Igazgatóság kihelyezett tagozataként működnek: a megszervezésében és a hallgatók beiskolázásában kezdeményező és jelentős szerepe volt. a városi tanács párt- vezetőségének. Dr. Sárvári Károlytól, a pártvezetőség titkárától érdeklődtünk, kik a speciális kollégium hallgatói? ’ — A városi tanács apparátusának dolgozói, a beruházó vállalatok vezető munkatársai és néhány tanácson kívüli dolgozó, összesen 25- en. A tanácsi dolgozók állami és politikai iskolai végzettségét tekintve kedvező helyzetben vagyunk, és ebben az esetben szerencsésen találkozott a mostani hallgatók' igénye és a mi kezdeményezésük, hogy egy gazdaságpolitikai — várospolitikai speciális kollégiumot indítsunk, amely egy sajátos többletet jelent a hallgatóknak eddigi tanulmányaikhoz képest. Elmondotta, hogy a hallgatók. akik tanácsi es egyéb területen irányítói, részesei annak a várospolitikai tevékenységnek, aminek alapján az elmúlj: években Miskolc fejlődött. Ez a fejlődés sok vitára késztette már a város lakóit, de senki sem vitatja, hogy a városépítést tekintve egy dinamikus, egyenletes és látványos változás részesei és tanúi vagyunk. Mindennapi beszélgetések, tanácstagi beszámolók, lakógyűlések, népfrontos tájékoztatók, lakásszövetkezeti taggyűlések, a sajtó és sok egyéb fórum témája volt már a város fejlődése, változása. Az illetékes állami vezetők és a legalább annyira illetékes választópolgárok párbeszéde szerves része annak a nyílt várospolitikának, amelynek célja: felélénkíteni és fejleszteni azt a közéleti érdeklődést, melynek nyomán mind többen vesznek részt lakóterületük anyagi és szellemi gyarapodásában. Nem kívülálló szemlélőként, hanem belülről az „enyém is” — tulajdonosi szemlélettel nézve a változásokat, ha nem is naprakészen, de gyakorta tájékozódva a városépítés terveiről. Ez egyrészt eddig is megvolt és napjainkban is gyakorlat, de nem olyan mértékben, mint amivel elégedettek lehetnének az érintettek. A városi tanácson létrehozott speciális kollégium nem tesz majd csodát, de egyik szerény eszköze lehet annak, Egykori tanárom — így akart minket a jobbra bírni —i mindig valami tanmesével színesítette előadását. Nem sok maradt már meg abból, amit a szántásról mondott, de egy mondatára még jól emlékszem. A nyitóbarázda nyílegyenes legyen, annyira.'hogy a vadász kapásból meg tudja lőni a benne menekülő nyulat. Ezt véssük a fejünkbe: mert hiába kapunk mi oklevelet, ha később a gyakorlatban meglátja, hogy rosszul nyit a traktoros barázdát, akkor kiszedi a vitrinünkből és széjjellépi. Nos, tanár úr megmosolyogtuk annak idején. Nem amiatt, hogy az oklevél valami újítás nyomán könyvecske lett, s így a fiókban tartjuk, hanem ifjú bölcses-' ségünkben már feleseltünk; hol találunk mi ilyen traktorost? Hat év után boldogan jelentem tanár úr, mégis sikerült. Láttam egy ilyen szántást. Nem ijedt kezdők ökörcsorgnlását, nem tapasztalt öregek pénzért görbüli barázdáljál. Nos. tanár úr meglepődtem. Mert agronó- mus tanítványai mondták, s lényeg a mélység, a lényeg az egyenletesség, lényeg, hogy a tarló derékszögben megforduljon. És ennyi lényeg között nincs helye az egyenesnek. Az életnek a szántás teremt bölcsői. Így nem szépsége, megléte a döntő. A szénét csak szántó- versenyen értékelik. Vagy mégsem? Szívemből azt is megkérdeztem volna: ember miéri csinálod így? De nem kellett. Nagy Attila a nofl máséin tájékozódási pest vajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet traktorosa megelőzött. — Ez mindig a legnehezebb. Az 'elsőt jól meghúzni. Hiszen utána a többi barázda automatikusan megy. A traktoros akkor már saját nyomát követi. Ezért mondom az egészet mindig az első nyitás határozza meg-. Hogy miért sikerült így? — Megvonta a vállát: — mert így akarom. Nem annyira nehéz, mint amennyire látszik. Ott az a nyárfa. Annak kell neki menni. Őszintén, nem értettem. És az vesse rám az első kővel, aki ebből megértette. A 150 lóerős traktor zúgott, a pilóta többször nézett hátra, mint előre. Azután észrevettem, a szeme sarkából gyakran vet rám fürkésző pillantást, s szája is meg- rezdül, mint aki nevélni akar. — Na, mondtam — elég! Mi ebben a trükk? .— Nyert! — És most már elnevette magát. — Ismeri maga a héjakútmácsonyát. Az á bogánesféle az. látja? Észrevette azt. is. hogy takarja az irányt? Ez a második tájékozódási pontom. Olyan, mintha a telkén valaki karókat verne be. Azoknak is fedniük kell egymást, mert akkor .ió a határ. Tanulságaim közé beírom: a bogáncs útjelző is lehet. Sőt. megszabhatja az egyenest. — Sok ilyen bogáncs kellene az. életben. Tudnánk, hogy merre megyünk. A célt mindig könnyű meghatározni. De iszonyú sokat kell té- velyegni. ha nincsenek bogáncsaink. — Mondta erre a traktorosom. — Ezek szerint, lehet szeretni u bogáncsot? — Kell szeretni. Ok jelölik ki utunkat. Attila 30 eves. Ili született, ide nősüli, s négyéves már a fia. És ez volt a célod? Egyenesen néz rám: — Ez. Nem akartam elmenni innen. Akkor jöttem rá először, amikor általános iskola után nem vettek fel helyhiány miatt Sopronba erdésznek. Gondolkoztam: ícllebezzek-o? Azután rájöttem: minek? Elkerülök innen, s ha már valaki megfogja a vándorbotot, az másképp látja a világot. Nem úgy, mint ahogy én innen Novajidrán.vból. — Így lettél más-válasz- tásom-se-volt traktoros? — No, nem egészen. Először is kedvet kaptam hozzá a szomszéd fiútól. Azután elmentem iskolára. Szántóra szántónak. Olt meg ránk ijesztettek. Pár hét múltán kezdett széjjel szélednj a banda, vagy tizen kimaradtak. az igazgató — góndolom — beijedt, s ezért inkább minket is megijesztett. Hogy ki abbahagyja, azzal visszafizettet 15 ezer forintot. Sejlem, így már utólag, hogy ez nem volt igaz, de a lényegen mii sem változtat, gyorsan túladott rajtunk, s a/, osztályt már Péíervásá- ron képezték ki szántónak. Hu nincs meg benne* a makacsság, u mindenáron! ilthbnmarudás akarása, meg kevesebb bérért is, akkor biztos elmegy innen. Igaz, hogy in a traktorosoknak paradicsomi élete volt? Igaz, hogy olyasmiért is kaptak fizetést, amit meg sem csinálták? — Tudtommal ilyen nem volt. Kélrészre szakadt akkoriban itt minden. Az elnök meghalt, újat választottunk. Hosszul álltunk, milliós mérleghiánnyal zártuk az évet. Ráadásul az elnök .pont akkor szenvedeti balesetei. A föagronómussal különben sem egyezlek, s az igyekezett kihasználni a helyzetet. Azután amikor az elnök meggyógyul!, egyszerűen elment. — lis ha ö leli volna az elnök?-— Akkor én már nem lennek ill. Már be volt adva* a felmondásom, mert rajtunk csattant az ostor, az ostora annak, amikor a vezetők nem egyeztek. Mert kire hallgassunk, kinek fogadjuk el az igazát, anélkül, hogy meg ne sei tsük a másikat. Őszintén mondom, a főagronónnis nem idevaló ember volt... Megkérdezteijn, hogy ez meglátszott-e a munkán? Vállat vont: nyilvánvaló. A munkához kedv kell. a kedvhez bizakodás, a bizakodáshoz pedig nyugalom. Hogy milyen nyugalom? — Ezen a tavaszon nyakunkon lógott az idő. Sietni kellett, nagyon sietni. Uj vetőgépet kaptam, egy IH Cykiót. Nem ismertem, csak a falurádióból, amikor róla beszéltek. Annyit tudtam róla. hogy végre nem hátra kell nézni csak előre. hi-, szén televíziózok. Előttem a képernyő, amiről leolvashatok mindent. Nos, egyszóval, nem úgy ment a dolog, eny- nyi kényelemhez nem volt az ember hozzászokva. Dolgoztam éjfél után kettőig, hajnalban megint kimentem. Odajött akkor a föagronómus Vadász Pista, s mondta, menjek haza. Neki nem rohammunka. minőség kell Pihenjek, aludjam ki magam i senki nem hibáztat azért hogy elhúzódik a munka. Es? Noviijidi'ánvban HU mázsás kukoricatermést arattak le idén hektáronként a kombájnok. Ez rekord. A környéken kimagasló eredmény. Szaknyelv: a lomlés elsősorban a tőszóm függvénye. Vagyis a hozamot a vetés határozza meg. — Ezt elmondták nekem, s hozzátették nagyon köszönjük. Hogy mit? A munkáinál feleltél* ők. Es ngm hitték el. hogy csak a kötelességem teljesítettem. Kármán István hogy a közéleti-várospolitikai érdeklődést elősegítő törekvéseket ösztönözze, az itt tanuló és majd végző hallgatók által segítse. De hogyan ? — A városlakók tájékoztatásában, köz.életiségének növelésében nyilvánvalóan tonlos szerepe kell hogy legyen a tanácsnál, a kerületi hivataloknál dolgozó és a más területen tervezéssel, beruházással, kommunális, egészség- ügyi és más kérdésekkel foglalkozó szakembereknek — folytatta dr. Sárvári Károly. A speciális kollégium többek között segít feloldani a „csak az én területem ismerem, ez a legfontosabb” szőkébb szakmai szemléletének esetenként még meglévő, tapasztalható maradványait, A résztvevők tanulmányaik során is jobban megismerik egymás munkáját, az egyes munkaterületek gondjait. A problémákat megvitatva és tisztázva megfelelőbb áttekintés kapnak a tanácsi munka, a várospolitika egészéről, majd később jó propa- gandsitái lesznek — nagyrészt már ma is azok — ennek a tevékenységnek. A párttitkár által elmondottak alapján tehát bővül azoknak a köre, akikkel eddig különböző fórumokon, tájékoztatókon találkoztak a város lakosai. Szükség van erre. hiszen az elmúlt években is volt rá példa: ha időben és megalapozottan tájékoztatják a lakosságot, egyes kerületek, városnegyedek lakóit környezetük fejlődésének. változásának legfontosabb kérdéseiről, akkor ők is reálisabban látták volna a várostervezők, beruházók, tanácsi dolgozók problémáit, lehetőségeit. A speciális kollégium hallgatóinak többsége irányító poszton dolgozó kommunista: munkájuk olyan közszolgálat, amely egyben politikai munka is: ez azt is jelenti, hogy mindennapos feladatuk a lakossági kapcsolatok erősítése. A kollégiumon szerzett átfogó ismeretek hasznosítása ezt is elősegítheti. Beszélgetésünk során a pártvezet őség oktatásfelelőse is megerősítette: a speciális kollégium eddigi tapasztalatai biztatóak: a hallgatók fegyelmezetten tanulnak: tanulmánynak is beillő kiselőadásokat készítenek, a kéthetenkénti foglalt; ■ kon érdemi és aktiv viták folynak. ezek sok tapasztalatot hoznak mindenki számára. Az osztáiytanár — fejlesztési bank egyik vezető szakembere — elégedett a hallgatók eddigi munkájával: bizonyára az év v égi záródolgozat elköszön óig is megmarad ez a lendület. Az itt végzett hallgatókban megerősített szemléleti és cselekvési eav- ség hatása kisugárzik maid s remélhet 'ee minden szin- •<?n hntét-onvabban segíti >• városnolii'kn irányítóinak és ■rtinden részesének egvüttmü- ködését. l’otra József 1
