Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

I eSZAK-MAGYARORSZAG 2 1979. november 6., Redd A Tanácsköztársaság gazdaságpolitikusa Budapest huszonkettedik kerületének szép központi tere viseli nevét Varga Je­nőnek, aki hosszú utat tett meg a nagytétényi szegény tanító — édesapja — házá­tól a világhírig, az akadé­miai tagságig, a Lenin-ren- dekig-di jakig. Nyolcán voltak testvérek, 6 a legíiatalabb., Apja nem tudta taníttatni gyermekeit, így ők korán, gyerekfejjel megismerték a kenyérkere­set kemény munkáját. Alig ."volt tízéves, amikor egy gazdálkodóhoz adták dolgoz­ni. Felnőttként, 32 éves ko­rában, a napi munka, mel­lett és kitartó szorgalom­mal, rendíthetetlen akarással középiskolai tanári történe­lem-földrajz szakos diplomát szerzett. Tanári munkája mellett közgazdasági tanulmányokat folytatott, és maga is cik­keket, tanulmányokat írt a . Népszavába, a Szocializmus­ba és más lapokba. A szo­ciáldemokrata párt tagja­ként,- a Népszava szerkesz­tőjeként hamarosan k bal­oldal egyik jelentős alakja lett. Egyben a kor értelmi­ségének reprezentáns szer­vezeteiben, a Galilei-körben és a Társadalomtudományi Társaságban is szerepet vál­lalt. Közgazdasági munkás­ságának első klasszikussá vált művét 1912-ben adták ki: „A magyar kartellek” címmel. A forradalmak korában mar országosan ismert gaz­dasági szaktekintély, a pol­gári demokratikus forrada­lom győzelme után egyetemi tanári katedrát kapott a Budapesti Tudományegyete­men. Ekkor lett tagja az MSZDP pártvezetőségének is. Tanulmányai, cikkei sor­ra jelentek meg. Egyik is­mert munkája 1918-ból: „A pénz: uralma a békében, bukása a háborúban”. A la­káshelyzettel, a munkanél­küliséggel, a nemzetiségi kérdéssel, vagy az adórend­szerre), államosítással fog­lalkozó ’ írásai mind-mind égetően időszerű kérdésekét tárgyaltak, és a hatalmas adattömeg statisztikai, szo­ciológiai. társadalompolitikai vizsgálódásainak eredményét tükrözi. Varga Jenő a Tanácsköz­társaság idején először pénzügyi népbiztos, ma’jd a szociális termelés népbizto­sa lett. A Forradalmi Kor- ■ mányzótanács júliusban ki­nevezte a proletár-állam gaz­dasági szervének élére, a Legfelső Népgazdasági Ta­nács elhökének. A proletárdi k tatára leve­rését követően ausztriai fogságában vetette papírra a Tanáeskoöztársaság gazda­ságpolitikájának elemzését ,,A proletárdiktatúra gazda­ságpolitikájának problémái” címmel. A tizenhárom feje­zetből álló tanulmány össze­foglalásában olvasható: „Marx tanítását a tőkés tér-, melési mód elkerülhetetlen pusztulásáról és a szocializ­mus eljövetelének gazdasági megalapozottságáról helvle- telenül értelmezték úgy, hogy a kapitalizmus pusztu­lása automatikusan, a pro­letariátus forradalmi, küz­delme nélkül bekövetkezhet. Ez végzetes hiba. A kapita­lizmus bukását előidéző té­nyezők között Marx első helyre a forradalmi proleta­riátust tette. Önmagában sem a termelési anarchia, sem a válságok, sem a pro­fitráta süllyedése, sem a tö­megek el nyomorod ása nem eredményeznék a tőkés tár­sadalom bukását. Ezt csak a munkásosztály tudatos for­radalmi harca hozhatja meg... A Tanácsköztársa­ság hibái ellenére dicsőséges fejezetet jelent a világfor­radalom győzelméért vívott karc történetében.’’ Etnigrációs éveit is, ame­lyeket Ausztriában, Német­országban, majd a Szovjet- , unióban töltött, szintén a szüntelen tanulás, önképzés jellemezte. Máig a példa ere­jével hatnak a berlini évei­ben szerkesztett negyedéves világgazdasági elemzései, ér­tékelései, amelyeket több nyelven is kiadtak. Részt vett a Kommunista Interna- cionálé munkájában, mint a Végrehajtó Bizottság tagja, ahol elismert gazdasági szak­értőként tartották számon. Húsz évig állt a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miája Világgazdasági és Vi­lágpolitikai Intézetének élén. Ezt a tudományos intéz­ményt egyébként ő szervez­te meg. Szovjetunióbeli munkásságát a szovjet kor­mány több más kitüntetés mellett, a legmagasabb elis­meréssel jutalmazta: 1959- ben Lenin-rendet, 196'3-ban Leriin-díjat kapott. Moszkvából is állandóan ügyelemmel kísérte a hazai eseményeket. A leiszabadu­lást követően, azonnal eleget tett a párt meghívásának, hogy vegyen részt a bonyo­lult gazdasági feladatok meg­oldásának Segítésében. 1945. október 1-én a párt Politi­kai Bizottságának ülésén el­mondta véleményét a gazdá­sági élet problémáiról és a tennivalókról. 1948 nyarán ismét Budapesten tartózko­dott. Részt vett és felszólalt a Politikai Bizottság és a Titkárság ülésein. Cikkeket írt a pártsajtóba, előadója volt a szakszervezeti veze­tők és az üzemi bizottságok képviselőinek augusztus 15-i értekezletén. Visszatérve a Szovjetunió­ba, továbbra is figyelemmel kísérte a fiatal magyar népi demokrácia sorsát. A jó fo­rint megteremtéséhez ő is hozzájárult és féltőn óvta azt a távolból is. 1948-ban megjegyzéseket fűzött az ötéves terv elsg vázlatához. Napjainkhoz is szól akkori észrevétele: „Föl akarnám hívni a figyelmet a tervezett beruházások üte­mének a kérdésére: .attól tartok, hogy az ötéves terv első évében túl sok befekte­tést kezdenek meg egyszer­re, amelyek mind csak az ötéves terv végén nyernek befejezést. Ez azt jelenti, hogy .a nemzeti termelésnek egy igen nagy része egyelő­re improduktív formában le lesz kötve és nem ad áru- többletet, ami inflációs ár­emelkedést okozhat. A rész­letesebb kidolgozásnál erre tekintettel kell lenni: oko­sabb kevesebb befektetést kezdeni és ezeket, gyorsabb tempóban befejezni és üzem­be hozni, mint sokat kezde­ni és valamennyit az ötéves terv végén befejezni.” Szemlélete és elemzési módszere kortársaira rendkí­vüli hatást gyakorolt. Szá­mos országban tanulmányoz­ták állásfoglalásait és a konkrét helyzet elemzésére irányúié tudományos eljá­rását. Ö világított rá először az állam szerepére korunk monopol kapi tál izmusa ban és a modern kapitalizmus ^új jelenségeire. Az általa felis­mert igazságokat következe­tesen védte a dogmatikusok­kal szemben, amiért számos esetben volt éles viták és tá­madások célpontja is. Nyolcvanadik születésnap­ján a sok ezer távirat kö­zött volt egy. ámelvet 24 ja­pán egyetemi tanár irt. alá. hitet téve arról. bőgj' Varga Jenőtől tanulták meg a ja­pán valóság mélyebb tanul­mányozásának módszereit. Közel 500 tanulmányt, cik­ket és 75 könyvet, brosúrát írt. A Szovjet és a - Magyar Tudományos Akadémia is tag­jává választotta. 1904. októ­ber 8-án halt meg Moszkvá­ban 85 éves korában. Vida Sándor Vsfegdai vendégek a szerencsi járásban A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 62. évfordu­lója alkalmából Borsod test­vérmegyéjéből, Vologdából kedves vendégek, Vilalij Ga­nichev elvtársnak, a Volo- dovszkája-i Baromfiipari Kombinát Pártbizottsága tit­kárának vezetésével négyta­gú küldöttség érkezett Sze­rencsre. A vologdai vendégek egy Írétig ismerkednek megyénk­kel. elsősorban a szerencsi járás mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemeinek életé­vel. Itt-tartózkodásuk első két papján már látogatást tettek a Szerencsi Állami Gazda­ságban, ahol dr. Bárány Ist­ván, a gazdaság igazgatója ismertette meg őket megyénk egyik legeredményesebb me­zőgazdasági nagyüzemének életével, munkájával. Megte­kintették a szerencsiek idén 57 millió darab étkezési to­jást termelő baromfitelepét, s megismerkedtek a gazda­ságban folyó szocialista mun­kaversennyel, a szocialista brigádok kongresszusi válla­lásaival, amelyek már az idén mintegy 6—7 millió forint többtermelést és megtakarí­tást eredményeznek. Tegnap, hétfőn a vologdai vendégek ellátogattak a Sze­rencsi járási Pártbizottságra, ahol Imri Gyula, a járási pártbizottság első titkára . és Éles Gábor, a járási pártbi­zottság titkára folytatott ve­lük baráti eszmecserét. A vologdai küldöttség tag­jai itt-tartózkodásuk során el­látogatnak többek között a Szerencsi Cukorgyárba és a Szerencsi Csokoládégyárba, valamint a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezetbe és részt vesznek Szerencsen a no­vember 7-ike alkalmából rendezett különböző ünnep­ségeken. i Megemlékezés a népfrontnál Tegnap, november 5-én ünepséget tartottak Miskol­con, a Hazafias Népfront megyei bizottsága termében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából. Amriskó Gusztáv, a HNF megyei titkára em­lékezett meg az évforduló jelentőségéről. — Hatvankét évvel ez­előtt a cári Oroszország vá­rosaiban, falvaiban világtör­ténelmi események zajlot­tak le, a kommunisták ve­zetésével megszületett a vi­lág első szocialista állama. Az eltelt 62 év alatt meg­változott a világ, az októbe­ri forradalom eszméi az em­beriség millióinak gondolko­dását formálták. Az első szo_ cialista állam a béke és ba­rátság szimbóluma lett. A Szovjetunió napjainkban is kitartó küzdelmet vív a bé­kéért — mondotta, majd ünnepi beszéde további ré­szében a szovjet nép ered­ményeiről szólt. A HNF megyei bizottsá­ga elismeréseként az ünnep­ségen adták át a Kiváló tár­sadalmi munkás jelvényt a kiemelkedő népfrontmunkáí végző aktivistáknak. Úttörő­csapatok, rajok kapták meg az Országos Béketanács em- lékplakettjél, emléklapját, békemozgalmi munkájuk el­ismeréseként. liiifiepség a megyei rendőr-főkapitányságon A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 62. évfordu­lójának tiszteletére ünnepsé­gét rendeztek tegnap a me­gyei rendőr-főkapitányság épületében. A jelenlévőket, valamint az elnökség tagjait, közöttük dr. Lovas Lajost, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának osztályvezetőjét és dr. Koleszár Istvánt, me­gyei rendőr-főkapitányság ve­zetőt Németh János, a kapi­tányság pártbizottságának tit­kára köszöntötte, majd dr. Kovács László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára tartott ünnepj meg­emlékezést. Beszédében mél­tatta a világ első szocialista forradalmának jelentőségét, méltatta a Szovjetunió eddig elért eredményeit, s beszéli az időszerű gazdaságpolitikai tennivalókról. A nagy figyelemmel kísért előadás után az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Polgári védelmi kalÉetei avattak Mezőkövesden Tegnap délután, a mező­kövesdi Martos Ferenc Ál­talános Iskolában polgári védelmi kabinetet avattak fel. .A városi-járási pártbi­zottság nevében Juhász Pé­ter üdvözölte a megjelente­ket, a vendégeket, közötti!If dr. Sziláyyi Jánosi a járási hivatal elnökét, a városgaz-, dálkodási vállalat vezetősé­gét, a szocialista brigádok képviselőit, és mindazokat, akik részt vettek a polgári védelem kabinet létrehozá­sában. Ezt követően Zsebe si László ezredes, a megyei Polgári Védelem törzspa- rancsnoka szólott a kabinet rendeltetéséről, és ezzel kap­csolatban a fiatalok honvé­delmi neveléséről, a lakos­ság felkészítéséről, a szak- szolgálat' továbbképzéséről. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a polgári védelmi kabinet más társadalmi szer­vek és intézmények céljait is szolgálhatja. Ezután Molnár Miklós al­ezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képviseletében megköszönte a közös Összefogást, mely­nek következtében ez a jól felszerelt, kettős rendelteté­sű objektum létrejöhetett. Az új objektumot Palaki István, a városi tanács el­nöke, a Polgári Védelem mezőkövesdi parancsnoka vette át. A polgári védelmi kabinet kialakításáért, be­rendezéséért külön köszöne­tét mondtak a Mezőkövesdi Városgazdálkodási Vállalat­nak és szocialista brigádjai­nak. A Polgári Védelem me­gyei parancsnokságának pénzjutalmát Gábor József őrnagy, a Polgári Védelem mezőkövesdi törzsparancsno­ka kapta meg. Nemzetközi értekezlet New Yorkban Segítség Kaibodzsásak Hétfőn az ENSZ székhe­lyén és a világszervezet égi­sze alatt megkezdődött a Kambodzsa megsegítésével foglalkozó nemzetközi érte­kezlet. Kezdjük a lényeg­gel : ennek a sokat szenve­dett országnak bizony nagy és sürgős szüksége van a se­gítségre. Yos Por, a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának fő­titkára tömören, világosan megfogalmazta a TASZSZ Phnom Penh-i tudósítójának a jelenlegi nehéz helyzet okait: „Pol Poték a belső élel­miszerhiány ellenére, a meg­termelt rizs jelentős részét Kínába szállították, menekü­lésük előtt pedig .megsem­misítették a megmaradt tar­talékokat. elpusztították a rizsültetvények jó részét. Így került az új rendszer olyan helyzetbe, hogy súlyos élel­mi.szerellátási sehézségekkel kell szembenéznie.” A Kambodzsai Népköztár­saság mindössze néhány hó­napja létezik, ez pedig saj­nos, nagyon kevés idő egy, szinte teljesen elpusztított ország helyreállítására. Kam­bodzsa igazi barátai a Szov­jetunió, Vietnam és a szo­cialista országok az első pil­lanattól kezdve mindent megtettek a nehézségek eny­hítésére. Miközben Kína és a nyu­gati hatalmak sorozatos dip­lomáciai és egyéb támadáso­kat intéztek az'ezer sebből vérző kis ország ellen, és minden eszközzel akadályoz­ták a gazdasági-politikai konszolidációt, a szocialista országok mintegy negyed- millió tonna élelmiszert jut­tattak a kambodzsai szííköl- ködőknek- Egyedül a Szov­jetunió ebből kétszázezer tonna rizst szállított, de a nagy nehézségekkel küszkö­dő Vietnam is sokat tett az élet megindításáért Kam­bodzsában. A most kezdődő konferen­cián 33 ország vesz részt:, köztük — elsősorban az Egyesült Államokra gondo­lunk — olyanok is. ame­lyeknek oroszlánrészük van a kambodzsai nép szenvedé­seinek felidézésében. Alap­vető erkölcsi kérdés, hogy azok, akik annyit ártottak a — Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szavaival — „szeretetreméltó kambodzsai népnek”, most törlesszenek, tegyenek jóvá valamit. Ha azonban azt hiszik, hogy ezt politikai feltételek­hez köthetik, hogy küldetné-} nyeiket bármilyen zsarolás­ra használhatják fel, hamar rá fognak döbbenni arra, hogy tévednek. Igen, Kambodzsának nagy és sürgős szüksége van se­gítségre. De igazi segítségre — humanitárius gesztusokra és nem a jól ismert akna­munka új formájú folytatá­sára. ■ Hí Iráni diákok követelése Az iráni rádió közlése szerint vasárnap több száz tüntető megostromolla és el-í foglalta az Egyesült Álla­mok leheráni nagykövetsé­get. Az épületet megszállók több túszt ejtettek. A tünte­tők azt követelik, hogy az amerikai hatóságok adják ki Iránnak az ország egykoii uralkodóját, az Egyesült Ál­lamokban tartózkodó Reza Pahlavit Iráni egyetemisták hétfőn ellogialták az Egyesült Álla­mok két vidéki konzulátusát is, a tabrizit és a shirazit. A konzulátusok épületében nem tartózkodtak amerikai diplomaták. .Teheránban, ahol egyete­misták egy csoportja válto­zatlanul megszállva tartja az Egyesült Államok nagykövet­ségét, lógva tartva annak mintegy 60 alkalmazottjai, a nagykövetség épülete előtt ötezres tömeg tüntet, Ame- rika-ellenes jelszavakat han­goztatva. Iráni diákok hétfőn — az amerikai nagykövetség után — elfoglalták Nagy-Britannia leheráni nagykövetségét is, követelve Londontól Sapur Baktiarnak, a megbuktatott sah által kinevezett utolsó miniszterelnöknek kiadatását. Az akcióra röviddel azután került sor, hogy Khomeini ajaloilah Qumban támadta a brit kormányt, amiért mene­déket ad Baktiarnak, s kia­datását kérte. „Amennyiben az Egyesült . Államok és Nagy-Britannia nem lesz haj­landó kiadni az árulókat —• a sahot és volt kormányfőjét —, újabb akciókat kezdemé­nyezünk” — jelentette ki. ta Kuo-fesg római tárgyalásai A hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Hua Kuo-feng kínai minisz­terelnököt hétfőn a Quirinaip- paiotában fogadta Sandro Pertini olasz köztársasági el­nök és díszebéden látta ven­dégül. Az olasz kormányfő és kí­nai vendége eddigi tanácsko­zásairól kiszivárgott érlesü­A Kínai Ifjúsági Szövetség lapja elsö( oldalas kommen­tárban figyelmezteti a belpo­litikai helyzet „egyoldalú megközelítésére és az anar­chiára hajlamos” fiatalokat: okuljának a közelmúltban tizenöt évi börtönre ítélt Vej Csing-seng esetéből és időben hagyjanak lel a rendszer és a vezetés bírálatával. Kíná­nak — ahol a lakosság csak­nem fele huszonegy éven aluli fiatal —- a pártvezetés által meghirdetett négy mo­dernizálásra kell .koncentrál­nia. Ilyen helyzetben a fia­talok részéről kemény mun­kára és megértésre van szük­ség, mert az általuk felve'- tett problémákat a gazdasá­gi, a tudományos és a leül-' turális elmaradottság' miatt lések szerint Hua Kuo-feng a londonihoz hasonló kemény hangot ütött meg a Szovjet­unióval szemben, de Cossiga kissé lecsillapította. Az olasz kormány ugyanis törekszik a Pékinghez fűződő kapcsolatok sokrétű elmélyítésére, de nem akarja feláldozni a Szovjet­unióhoz és a többi szocialis­ta országhoz fűződő viszo­nyát. csak lépésről-lépésre lehet megoldani, és mindehhez el­engedhetetlen feltétel a sta­bilitás és az egység — mu­tat rá a kommentár. Az ifjúsági szövetség lap­ja arra szólítja fel a hely­zettel és a vezetéssel elége­detlen fiatalokat, hogy véle­ményüket hivatalos összejö­veteleken és ’ más „normális csatornákon” keresztül ves­sék .fel, és hagyják, abba a nagybetűs faliújságok írását. Mint írja, a nagybetűs fali­újságok, amelyeket az utcán függesztenek ki, nem alfcal- 1 masak arra, hogy a szüksé­ges komolysággal tükrözzék a problémákat. félrevezetők azok számára, akik olvassák őket és nincsenek tisztában a •szükséges tényekkel. 100 ive sziled Varsa lesi A kínai fiatalok fiiyelineztefése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents