Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1979. november 4„ vasárnap ' ' Rem forog a dorozsmai szélmalom... „Nem forog a dorozsmai szélmalom..Hát csali- ugyan így van, ahogy Daniié Pista nótája mondja. Már rég nem forog, s nemcsak a dorozsmai — ez csalt azért híresebb valamivel a többinél, mert az ő nótái a cigányzene-kedvelők széles táborában és éppen e műfaj fénykorában terjedtek el. A GŐZMALOM MEGFOJTOTTA Akkor amikor — tehetjük hozzá tüstént — a szélmalmok alkonya beköszöntött Pontosan, persze, aligha lehet meghúzni az időbeli határt, de történelmi mértékkel nem is egy-két évszám a fontos, hanem a változás, ami okozta. S ez a gőzmalmok elterjedése volt. Korforduló, nemcsak technikailag, hanem társadalmilag is. A technikában a természetes energia- források közvetlen hasznosításáról a gőzgép felfedezése utáni áttérés a nagyobb erejű és lehetőségű energia felszabadítására és befogására. A szén hajtóerővé alakítása egyúttal a polgári fejlődés, a gyáripar kezdete, nyitja. Magyarországon késve \ kezdődött, illetve késve kapott szabadabb utat ez az 1848-ban már aktuális folyamat. S amikor a múlt század utolsó harmadában kibontakozhatott, akkor.először a malomipart modernizálta és lendítette fel. Ez érthető is. Akkor az ország egyik legfőbb és legexportképesebb terméke az Alföld búzája volt, illetve az ebből készült liszt. Az először Budapesten elszaporodó (s fővárosunkat a világ egyik legnagyobb malomvárosává tevő) nagy gőzmalmok, majd az elterjedő vidéki műmalmok hamarosan elszívták a „levegőt", azaz az őrletnivalót a szélmalmok elől. Azok megpróbálkoztak más célú őrléssel, darálással is, de mindhiába — előbb-utóbb le kellett állniuk. Az Alföldön persze tovább fújt az ingyenes erőforrás, a szél — most már kihasználatlanul. AZ ALFÖLD MALMAI A szélmalom nem volt ritkaság másutt sem Európában — a XII. századtól tudunk földrészünkön használatukról. Eléggé közismert a XVI—XVII. századi spanyol írónak, Cervantes világhírű regényéből, a Don Quijotéból az a jelenet, amikor a nevét a regény címéül adó képzeletdús lovag óriásokat lát a szélmalmokban és megtámadja őket (innen ered a szélmalomharc kifejezés). Hogy Magyarországon éppen az Alföld tájain terjedt el a legjobban ez az erőműfajta, annak nem az volt a fő oka, hogy az Alföld a legszelesebb (bár az sem volt mellékes, hogy szinte mindig mozog a levegő). hanem az, hogy nem állt rendelkezésre más természetes erőforrás, vagyis — mert lényegében ez jöhet csak szóba — elég gyors folyóvíz. A Dunán, illetve a patakok mellett vízimalmokban őröltek. Ahol nem volt vízenergia, másutt is épültek szélmalmok — például a Bakonv- ban. Egy-egy szélmalmot használó vidéken kialakult a rá jellemző malomtípus is. Másmilyenek voltak a hollandiai vagy franciaországi szélmalmok, megint másfélék a dobrudzsaiak vagy a Duna romániai deltavidékén használtak. S még Magyarországon is eléggé különböztek a bakonyi szélmalmok az alföldiektől. Ez utóbbiak sem voltak egyformák. például anyagukal tekintve. De jellemző épületükre a fölfelé keskenye- dő forma, a kerek és nem meredek csúcsos tető és a négy szárny, amelyre vitorlát vontak: MALOMSZERZÉS, MOLNÁRKODÁS ' A szélmalmok szerkezete I ából készült, készítőik maguk a molnárok voltak, mert aki ezt a szakmát tanulta, az kitanulta az alkatrészek készítését is. Ezért a molnár szerszáma, s állandó társa volt a sze- kerce. amelyet borkőtől- övén hordott. A molnárkodás egész embert kívánó foglalkozás volt. Nem hagyott szabadságot és szabad időt. A molnárnak nemcsak a garatra, s a lisztre kellett ügyelnie, hanem főképpen az időjárásra, a szélre, a malomtetőn levő szélkakasra. Ha fordult a szél, tüstént újra szembe kellett fordítani a vitorlát a kör- , forgó tetőrésszel. Ha viharosra fordult a szél, sürgősen le kellett vásznazni a vitorlaszárnyakat. S mol- náménak lenni sem volt valami kényelmes — az asszonynak sokszor kellett kisegíteni, helyettesíteni az arát. Azt aligha tudnánk ösz- szeszámlálni, hány szélmalom kerekét forgathatta egykor az alföldi szél. Egy- egy város területén is több működött. Kiskunhalas belterületén (nem számítva másfajta szárazmalmokat) tizennyolcat, a külterületén további tizenhatot vett számba a kiskunsági szél- molnárkodás néprajzi kutatója, Nagy Czirok László. Egy ma is áll a Kölcsey utcában — a múlt század * első feléből való. A szomszédos Jánoshalma is őriz egy szélmalomépületet. Kiskunfélegyházán a múzeum udvarában áll a hasonló korú. Pajkos—Szabó-féle szélmalom. A dorozsmai is 1820 körül épült — most helyreállítva, tavasztól őszig fogadja a látogatókat. Több szélmalom található Hódmezővásárhely környékén is — a legépebfi talán az közülük, amelyik Márté- lyon Szalay Ferenc festőművész nyári otthona. De közvetlen az útról is láthatunk szélmalmot Tótkomlósra, meg Székkutasra menet. Kunhegyes határában is áll egy múlt századi szélmalom. Karcagon úgyszintén — helyreállítva. S ezzel korántsem me- -ü ettük ki a sort. Németh Ferenc A dorozsmai szélmalom. A csárdának felújított kecskeméti szélmalom. Hét bátor fiatal vállalkozása Sítalpakkal az Északi-sarkon Expedíció másfél ezer kilométeren Si-errel '•■égződóu az a sarkköri tudományos sport- expedíció. amelyet Komszo- molszkaja Pravda szerkesztősége szervezett « közelmúltban. Mint az expedíció tagjai utólag elmondták, az Északi-sarkon az utolsó i előtti lépések voltak ' legnehezebbel. Az expedíció március 1G- án kezdte meg útját a Hen- riette-szigetnél. Ütiuk az Északi-leges-tengeren úszó óceáni jégmezőkön vezetett keresztül. A hatalmas, másfél ezer kilométeres símara- toninak1 nemcsak a sport, hanem a tudomány szempontjából is nagy jelentősége van. A sarki körülmények között mutatkoznak meg igazán az ember fizikái és lelki képességei, jól tanulmányozható a stressz és az adaptáció, az alkalmazkodási képesség a rendkívüli körülmények között. Az expedíció tagjai egyébként útjuk során kipróbáltak egy sor felszerelési tárgyat, speciális öltözéket és élelmiszert. Ezeket, amennyiben megfeleltek, használatra javasolják majd a sarkvidéken dolgozók számára. A szenzációs expedícióban hét tapasztalt, edzett, egymással több éve barátságot tartó férfi vett részt. Dmitri] Sparo docens, moszkvai egyetemi tanár volt a csoport vezetője. A tudományos munkát Jurij Hmelevszkij, a matematikai tudományok doktora irányította. Vlagyimir Legyenyev volt az expedíció gazdasági ügyeinek- intézője. Anatolij Melnyikov pedig a rádiós. Kamcsaíkaí tarisznyarák Sítalpakból készül a sátor váza. A csoport egyetlen „hivatásos” sarkköri tagja Va- gyim Davidov, az expedíció orvosa, aki az egyetem elvégzése után sokáig dolgozott sarkköri vidékeken. A Komszomolszkaja Pravda expedíciója több száz átkelést hajlott végre, a jég- és hótorlaszok végtelen sorát mászta meg, kegyetlen fagyokat és hóviharokat vészelt át. S az eredmény bizonyítja: állták a próbát A Ptyicsij nevű parányi sziget a Kamcsatka-lélsziget partjai közeiében fekszik. Az év nagy részében csaknem teljesen kihalt, csupán ;. meteorológusok maradnak il a téli idényre. Nyáron azonban a kis sziget lakossága tízszeresére, tizenötszöröséi« növekszik: itt van a báziskikötője a „Vörös Október” kolhoz kis halász- és rákászflottájának. A hajók hajnalban kifutnak a tengerre és éjfél tájban gazdag zsákmánnyal térnek vissza. A szakemberek szerint világ legjobb tarisznyarák) itt, a Kamcsatka-félszige partjai mentén található. Ez i fajta tarisznyarákot kam :satkai ráknak is nevezik A szovjel kormány álta oganatosított rendszabályok eredményeként ez az értékes állat számszerűen növekszik. Az egyik ilyen intézkedés volt a rákhalászat idejének korlátozása. Fontos szerepet játszott az új halászati módszer bevezetése is. \ hagyományos fenékhálók telyett. amelyekbe nősté- lyek és apró egyedek is be- .erűitek, ma speciális csapiákat alkalmaznak. A csaplába került, nem megfelelő néretű rákot haladéktalanul visszadobják a tengerbe. A rákokat konzervként dolgozzák fel. Hatalmas lék keresztez! az ex- Hát ezek kicsodák? pedició útját. Gazdag zsákmány. Pjotr Katajev matróz és a tarisznyarák.
