Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. november 27., kedd A képernyő előtt 6 Margit körút, meg három pta egy iái „Ha milliónak cl kell veszni, vesszen el" — hirdette a fa­sisztává züllött Szeleczk.y Zita azon a hajdani kívánsághang­versenyen, amelynek egy kis részletét láthattuk a múlt szer­dai Idézés című dokumentumfilmben. S ha milliók nem is veszlek el, a visszatérő hősként fogadott vitéz Jány Gusztáv elpusztított vagy százötvenezer magyart az ukrajnai havas harcmezőkön, aki pedig ez ellen szót emelt, vagy valamit tenni próbált, megismerte a Margit körutat. Aki valaha Hor­thy hadseregének fegyelme alatt állt, borzongva gondolt ar­ia az épületre, amelynek a helyén már csak egy emlékmű hirdeti a mai Mártírok útján, hogy ott állt valaha a hírhedt királyi katonai törvényszék és börtön, s annak udvarán lel­ték halálukat mindazok, akiknek volt bátorságuk szólni, vagy tenni valamit Horthy világa ellen. A Mihályfy László ren­dezte egyórás dokumentumfilmben előttünk hullott porba a félelmetes épület, tűnt el örökre a fehérterror negyedszáza­dának egyik szimbóluma, s közben láttuk és hallottuk a ke­vés túlélő fogoly emlékezéseit a börtön életére, az onnan soha ki nem jutott elvtársakra, a már nem élő, egykori elfo­gultakra, például a kitűnő orvos Weil Emilre, vagy Kondor György festőművészre. Emlékeztek az ismert és a nagykö­zönség előtt kevéssé ismert egykori rabok, az eredeti listákon olvashattuk a lefogott és kivégzett Horthy-tisztek nevét, Baj- csy-Zsilinszkyét és ott volt Boldizsár lliáné is. Emlékezett az egykori rab, emlékezett a látogatóba ott járt hozzátartozó és emlékezett az egykori foglár. (Nem esett szó arról, hogy a felszabadulás után is egy ideig itt működött a katonai bíró­ság és börtön, és a negyvenes-ötvenes évek fordulójáról e kórból is vannak szomorú emlékeink.) Igen markánsan raj­zolódott fel az eltüntetett épületkomplexum múltja és vele együtt egy elsöpört ellenforradalmi rendszer gyilkos mecha­nizmusa. Az emékezők egyre kevesebben lesznek, maga az épület mar nincs, de emlékét és tanulságait nem szabadna elfelejteni. Márpedig ennek a veszélye fennáll! Éppen a do- kumentumfilm, a benne megszólaltatott néhány kívülálló felnőtt teljes tudatlansága, tájékozatlansága figyelmeztet er­re. A rendező az épület bontásának és az emlékezéseknek képsorait meg-megszakította néhány hiradórészlettel, meg­idézve azokkal Horthy évtizedeit, köztük egy riportot az ak­kori iskolai történelemoktatásról, Trianon szajkózásáról. E régi filmrészletekkel gazdagabb, plasztikusabb lett. mindan­nak a megidézése, amit a Margit körút, jelentett, s amire ez a dokumenlumfilm emlékeztetni kívánt. Szeretnénk hinni, hogy látjuk még — nem is egyszer! — a képernyőn, s nem olyan kései árakban, mint a minap. i? Sütő András könyvé, az Anyám könnyű álmot ígér több kiadást megért könyvsiker. Bizonyára százezrek ültek felfo­kozott érdeklődéssel csütörtökön este a képernyők előtt, hogy a tévéváltozat élvezői lehessenek. Alighanem a többség csaló­dott, mert a mű igencsak ellenállt, a másfajta műfaj tala­jába történő átültetésnek. Sík Ferenc rendező munkája nem hozott teljes sikert. Sütő András Pusztakamarásának élete helyett egy díszletszagú játék pergett előttünk az eredeti mű­ből átemelt illusztráció-betétjeivel, eljátszott anekdotáival, amelyek az írót megszemélyesítő Györy Emil igen szép szö­vegmondása, Szabó Sándor, Töröcsik Mari és mások játéka ellenére sem voltak képesek Sütő regényének egyenértékű megidézésére. Nagy,kár lenne, ha sokan csak így ismernék meg Sütő András művét. Ez a tévéadaptáció talán sokaknak kedvet csinál az elolvasásához is. ☆ ttelet nélkül zárult egy igen hosszú bírósági tárgyalás a Zimrc Péter írta és Lengyel György rendezte ítélet nélkül című tévéjátékban. A vádlott meghalt, öngyilkos lett. az ügynek perrend szerint vége. Nem lett volna viszont érdek­telen a néző számára az igen precízen lkaméra elé állított és kitűnő színészi 'alakításokban gazdag tárgyaláson túl azt is megtudni, mi húzódhatott meg a tragikus végű pszichológus­nő mögött, mi késztette végzetes lépésére. Igen tisztes tévé­játékot láttunk, de ezzel a hiányérzettel emlékezünk rá. / Kellemes, ötletes huszonöt percet adott szombaton késő es­te a Fogfájás. Már ez is groteszk, hogy éppen a fogfájás ad kellemes élményt. A szöveg nélküli, a morbid humort sem nélkülöző játék — alkotója Bednai Nándor — kitűnő ötletre épült, poént poénre halmozott, jó ízléssel nevettetett. Kár, hogy hiánycikk képernyőnkön az ilyenfajta játék. ☆ Balázs Béláról szólt Illés Endre vasárnap esti Krétarajza, s ifjúkori versével, naplórészlettel, mesével, majd egyfelvo- násosokkal illusztráltan mutatta be munkásságának kevéssé ismert oldalait. A legismertebb, a filmes Balázs Béláról ez­úttal nem esett szó. Benedek Miklós A dolgozó fiaialok helyzetéről Szinetár Miklós rendezésében kerül képernyőre Mozart: Szöktetés a szercijból című vígoperájának Ív-változata. Sz:r!:esztö-dramalurg Bánki László. Vezető operatőr: Szalay András. Képünkön: Gregor József és Gulyás Dénes felvétel közben. Vírágti Endre hangversenye Kötelező kötelezők, avagy: Magatartásunk útvesztői Nyolcán ültünk a hajnali expressz egyik fülkéjében. Két idősebb asszony, s a ve­lük egykorú férfi faluról jö­hetett. s hogy gyakorlatlan utazók, maguk lebegték el, miközben megpróbálták a je­gyük szerinti ülést megkeres­ni. Akkori bdcsánatkérő ma- gyarázgulásukon tú! nem is igen szóltak többet, míg Pest felé robogott velünk a vo­nat, csak szemük kerekedett ki időnként a négy fiatal bő­beszédű locsogását, fecsegését hallgatva. A három lány és a han­goskodó egy szem fiú annál bőbeszédűbbnek mutatkozott. Meg jókedvűnek is. Egy fran­cia magazin újság kissé pi­káns .széljegyzetekkel” tűz­delt végiglapozásán kívül rövidesen, meglehetősen sok mindent megtudhattunk, ró­luk. Többek között azt is, hogy mostanában meglehető­sen gyakran utaznak, negye­dikes középiskolások réven tájékozódnak a főiskolák, egyetemek világában. Azután, hogy az egyik lány elfelej­tette bejelenteni hogy ő is utazik,'hogy a második óra matematika..., hogy jó len­ne, ha a vonal csak íutna- íulna, s meg sem állna a derék franciák szépségesen szép fővárosáig. Ügy mellé­kesen hallgattunk még fo­rint- es frankátváltásról, a külföldi boltok roskadásig lelt. s természetesen mindent felülmúló árukészletéről ... Azután hallottunk egy osz­tályról. ahol kordában tart­ják a lányokat, s egy másik­ról, ahol légypiszoknak sem igen tekinti ki a fiúkat. Töb­bé kevésbé azzal is tisztába jöhettünk, hogy székesfővá­rosunkban. mely felsőoktatá­si intézmények, mikor tart­ják fogadóóráikat a felsőfo­kú tanulmányokra „jelölt” fiataloknak. Mielőtt bárki generációs elfogultsággal vádolna, sietek leszögezni, alapjában véve igen jól szórakoztam, mi több. bocsánatos bűnnek tartom az ilyen bohó, önmu- logató fellengzősséget. Ha nem veszik .dicsekvésnek, s nem rónak meg nagyon érte, még- azt is megvallom, haj­danában jómagam is feltűnő módon (azaz: tessék kérem észrevenni!) lapozgattam ugyancsak francia nyelvű újságokat, s ha tehettem, for­dítottam is a cikkeket. Utó­lag legfeljebb remélem, hogy velem akkor a kupéban nem ült senki, aki hevenyészett s A dolgozó fiatalok anyagi helyzete, szociális ellátása az utóbbi evekben javult, a Bér- aránytalanságok csökkentek — állapította meg a SZOT elnöksége, amely hétfői ülé­sén a szakszervezetek ifjúság- politikai munkájáról tárgyalt. A legutóbbi ifjúsági parla­mentek tapasztalatai is azt igazolják, hogy a bérezésnél általában megszűntek a fia­talokra hátrányos megkülön­böztetések. ami azzal is ösz- szetügg, hogy a vállalatoknál égy re inkább a teljesítmé­nyekhez kapcsolják a bér­emelésekéi. Ez azonban csak viszonylagos eredmény', mert a fiatalok erkölcsi-anyagi ösz­tönzésében. a jobb szervezés­ben rejlő lehetőségeket még messze nem használják ki. A kormányzat lehetővé tette, hogy az ifjúsági brigádok, fiatal brigádtagok kitünteté­sekben részesüljenek, ezzel azonban nem mindenütt él­nek. A kiváló címet például tavaly kévesebben kaptak meg a vállalatoknál, mint három évvel korábban, s az egyéb kitüntetések száma is a legjobb esetben stagnál. Ennek az az oka, hogy el­mulasztják a munka folya­matos értékelését, s legfel­jebb arról gondoskodnak, hogy a .speciális ifjúsági ter­melési mozgalomba egy-egy viszonylag- kisebb réteget be­kapcsoljanak. A szakszerveze­teknek is jobban kell segíteni az ifjúsági termelési mozgal­makat. s egyben magába a szakszervezeti mozgalomba is jobban be kell vonni a fia­talokat. A fiatal szakszerve­zeti tisztségviselők aránya ugyanis a legutóbbi Választá­sok óta 23.ö-ról 20.8 száza­lékra csökkent, ami arra fi­gyelmeztet. hogy a természe­tes kiöregec^ssel járó káder­cseréknél csak kevés helyen törekednek a fiatalításra. Mindenképpen üdvözlendő az a sorozat amelyet a Mű­vészeti és Propaganda Iroda kezdeményezett, s amelynek célja az, hogy városunkban is ismerjék az itt élő művé­szeket. A már második alkalom­mal e címén rendezett hang­versenyen Virágh Endre or- gonaművész jubileumi hang­versenyét hallhattuk (kicsit megelőzve a tulajdonképpeni 25 éves évfordulót). Közre­működött Németh Zsuzsa énekművész.* Mindketten a Zeneművészeti Szakiskola es a Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának tanárai. Virágh Eridre 1955 augusz­tusa — óla tanít Miskolcon. A Zeneművészeti Főiskolán mestere Kodály' Zoltán, Pécsi Sebestyén* orgonamű vész, Kó- kai Rezső és más nagynevű művészek voltak. Pedagógiai munkássága mellett állandó­an hangversenyező művész, aki a hazai városokon kívül Csehszlovákiában, Jugoszlá­viában, Finnországban, Olasz­országban. a Némef Szövet­ségi Köztársaságban. Svájc­ban. Ausztriában szerepelt. Az olaszországi Citta de Cas- tellóban nyaranként mester­nagyüzemeiben örvendetesen fejlődnek a házi könyvtárak és növekszik, bővül olvasóik tábora. A téli szezonban min­den eddiginél több könyvet, olvasnivalót kínálnak az őszi munkát, végző dolgozók­nak. Az állami gazdaságok, erdészetek és vízügyi üze­mek annak ellenére, hogy ál­talában szétszórt munkahe­lyeken foglalkoztatják a dol­gozókat, sokat tesznek a mű­Jubileumi hangversenyt hallgatván, méltatlan lenne az alkalomhoz taglalni ,és újból megismételni Virágh Endre orgonaművészi kvali­tásait.. Műsorát nagyon öko­nomikusán és koncentráltan állította össze; két Bach-mü, egy magyar (Koloss Magyar Karácsony) és egy nagysza­bású -C. Franck-mü. Az elő­adottakból a C. Franck-soro- zatból összegeződtek magas művészi fokon az elmúlt 25 év művészi értékei. A nagy siker két ráadással zárult. Közreműködött .Németh Zsu­zsa két oratórikus áriával. A művésznőt gyönyörű hangja az élvonalbeli hazai művé­szek közé emelte. Hat le­mezfelvétel őrzi hangját, fő­leg oratóriumokban való közreműködéssel. Köztük Liszt Krisztus oratóriuma és a Via Crucis elnyerte a pá­rizsi Grand Prix-t. Számos országban hangver­senyzett már eddig: Auszt­riában, Svájcban, Olaszor­szágban. Finnországban. Franciaországban, Lengyelor­szágban, a Német Demokra­tikus Köztársaságban. A Magyar Rádió és az Orszá­gos Filharmónia szólistája. Reméljük önálló esten is hallgatjuk majd — itthon. V. Zalán Irén sítéséért,1 a könyvtári hálózat korszerűsítéséért. A 330 üze­mi könyvtár szolgáltatásait a dolgozók 40 százaléka veheti igénybe. Huszonnyolc önálló, nagyobb könyvtár várja- az olvasókat és 300 kisebb, úgynevezett leteli könyvtár működik a mezőgazdasági üzemek központjaiban. A könyvtárakat több mint 30 ezren látogatják. Mindenek­előtt a teli hónapokban ke­resik lel a kirendeltségeket. gyengécske fordításomra mo­solyoghatott volna magúban. Ha valaki tizennyolc éves. s égbe röpítik fiatalságának szélsebes indulatai s önön te­hetségébe vetett hite, az dé­le gyarlóságok múlandó té­nyezőnek is számíthatnak. Mégis, volt valami, ami azóla sem igen hagy nyu­godni. Ok négyen ugyanis elővették a kötelezőket. Már­mint a kötelező olvasmányo­kat. A kötelezőket, amelyet nincs diák, aki szeretne, bár­ha a világirodalom legna­gyobb remekművéről is le­gyen sző ... De en nem is a kötelező olvasmányokról sze­retnék szólni. Aligha lehetne politikai napilap témája — nem tart közérdeklődésre számot —, hogy melyik tjr- nár milyen módszerrel veszi rá mégis diákjait, hogy elol­vassák az előírt olvasmányt. Azon sem különösebben döb­bentem meg, hogy egy tizen­nyolc éves fiú ironikus han­gon megkérdezi; Nohát. vóll. olyan író. hogy Nagy Lajos? . A mi korunkban is bevett szokás volt, hpgy egymáséról másoltuk az irodalmi naplót. S minden bizonnyal a fia­talság fellengzössége is ben­ne volt abban, hogy „na és tudod, csak aláírja X. Y. tanárnő... A közepe mindig más. Felőle akár azt is be­írhatod, nem veszi eszre, hogy X. Y. tanárnő hülye...” Ettől a ponttól kezdve lett olyan a beszélgetés, amely már nemigen bírja a nyom­dafestéket... Gatlaslalan és arcátlan. És attól kezdve nem hagyott nyugodni egy levél, , amelyet tanácstalanul és te­hetetlenül ott hagytam he­verni már hetek óta íróasz­talom fiókjában. Egy peda­gógusnő írta. nekikeseredet­ten, s gondolom végső két­ségbeesésében- Személy sze­rint nem ismerem, de isme­rős pedagógusoktól kérde­zősködtem felőle. Lelkiisme­retes, jól felkészült kollégá­nak mondták, gyermekszere- tönek. Abban a levélben azt kérte, egyszer tegyük már szóvá, a gyerek is kivetkőz­het önmagából, mételyezheti a tanítási órát csakúgy, mint környezetét. A magja példáját hozta elő; egyik volt tanítvá­nya, akit pedig úgy „húzott at” egyik évről a másikra, minden ok nélkül véresre verte kisebbik gyerekét... „Hát nekem tűrnöm kell ezl? Nekünk mindent el kell tűr­ni Az ő esetében talán van megoldás, van törvény, amely megfékezheti a magából ki­vetkőző. gátlástalan volt la- nítványl? De viai-e törvény, s hol lehetne olyan rendelet, amely a fellengzős nagyké­pűségtől megvédhetné a pe­dagógus lisztes bee-öleiét? Az ember csak reméli, hogy talán, azok is elolvassák a cikket, 'akikről szól. s hogy, elgondolkodnak az ilyesfajta önmulogatáson azok. akiknek ei kellene gondolkodniuk S ha nem? Hát akkor csak az marad reménynek, hogy si­keres felvételi vizsga s ta­nulásban eltöltött kemény öt esztendő után u pedagógus pályán a maguk bőrén ta­nuljak meg. hogy a gyerekelv kíméletlenek . . Néha. s nem mindenki, de kímélet lenek ... Mert hogy el ne leledíem, negyük közül kelten tanár­nak készülnek .. Csulorás Annamária velődési lehetőségek kiszéle­Az építkezés alapja a jó terv. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából 135-lele korszej'ü, ajánlott terv készült a családiház-építok számára. Az ajánlott tervek alapján gyorsabb áz engedélyezési eljárás. Egy tervcsomag ára: 800 Ft. Külön az egyszerűsített kiviteli terv ára: 230 Ft. Az ajánlott tervekhez katalógus is kapható, 28. • illetve 02 Ft-os áron. A katalógusok.-,.illetve a kiválasztott tervek megvásárolhatók, vagy postán megrendelhetők: Budapest VII.", Majakovszkij u. 7. 1075. _ Tel.: 223-021. Debrecen, Vörös Hadsereg útja 75. 4025. / Tel.; 12-072. Győr, Eszperantó u. 28—34. 9023. Tel.: 1 1-408. Kaposvár, Berzsenyi U. 3. 7400. Tel.: 12'-504. Mjskole, Petőfi U. 5. 3530. . Tel.: 8IÍ-320. Pécs. Rákóczi úl 28. 7001. Tel.: 14-977. Szeged, Marx tér. ipari vásár. 0724. Az ajánlót! tervekkel kapcsolatban díjtalan építési tanácsokat adunk. , t kurzust is vezet. Fejednek a házi könyvtárak A mezőgazdaság állami

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents