Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

1979. november 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 i POSTÁNKBÓL ÜGYESSÉG, BÁTORSÁG ... HÓNAPOK ÓTA CSAK ÍGÉRGETNEK .. . Ez év július 9-én, a Mis­kolci .Szűcsipari Szövetkezet 1-es számú részlegéhez két darab vasalt bárány sálgal- lérl adtam be .tisztításra. Szeptember 7-én érdeklőd­tem, hogy készen van-e, de azt a választ kaptam, hogy még nem érkezett be, jöj­jek vissza két hét múlva. Október 18-án újra érdek­lődtem. amikor is kiderült, hogy minden szőrme beér­kezett, de a miénket nem ta­láljak. Kérték, jelentkezzünk egy hét múlva, addig meg­keresik. Amikor október 26-án is­mét leikerestük a szövetke­zetét, elmondták, hogy keres­ték, de nem találják a két prémet, jöjjünk vissza a kö­vetkező héten, s ha nem lesz meg. újat készítenek helyet­te. Mivel október 30-án sem találták, így november 8-án újra felkerestük az üzletet, de most is hiába fáradtunk. Ígérték. készítenek másik gallérokat nekünk, de már olyan fehér irhaprémük va­lószínűleg nem lesz, mint amilyen a miénk volt — tá­jékoztatott elég ideges han­gon a boltvezető. Idegesek — úgy gondolom — elsősorban mi lehetnénk. Nem tudjuk megérteni, hogyan történhet ilyen, s miért kell hóna­pokig várni, feleslegesen jár­kálni és bosszankodni — ahelyett, hogy időben intéz­kednének. Bősze Sándorné 3533 Miskolc, Ötödik u. í. A Miskolci Szűcsi pari Szö­vetkezet 1. részlegének ve­zetője. I-Iák András válaszol: „Szíves elnézést kérünk ez­úton is a levélírótól, s még egypár nap türelmét kér­jük. E héten érkezik be Ugyanis a tisztításra átvett szőrmék utolsó szállítmánya, s ha ebben sem találjuk a két sálgallért, úgy — mint azt már a levélírónak is meg­ígértük — újat készítünk ré­szükre. TANÁCSKOZTAK A SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETÖK A MÁV Miskolci Vontatá­si Főnökségnél október 30-án rendezték meg a szocialista brigád vezetők tanácskozását, amelyen a szocialista brigá­dok ez évben végzett mun­kájáról számolt be Majoros- sy Rezső, a vontatási főnök­ség vezetője. Többek' közöli ismertette,' hogy ebben az évben 91 szocialista brigád kötött szocialista brigádszer- zödésl. melyből 21 mint uta­zó brigád tevékenykedik. A brigádok részt vettek a kom­munista szombaton, az újító- mozgalomban, valamint gaz­dasági és társadalmi jellegű rendezvényeken is. A beszá­llódé azonban nemcsak ered­ményeket, hiányosságokai is tartalmazott, melyeken az év hátralévő részében még ja­vítani lehet ép kell. hogy a kongresszusi és a felszabadu­lási munka verseny ben vállal­lak' megvalósuljanak. Foglal­kozott még a beszámoló az anyag- és energiatakarékos­sággal. a balesetek csökken­tésével és a menetrendszerű- ség javításával. Ehhez, va­lamint a további munkához kérlc a brigádvezetök se­gítségét. A beszámoló elhangzása után számos brigád-vezető mondta el javaslatait, a ter­melés folyamán felmerült problémákat, Sepsi Gyula Miskolc A Sátoraljaújhelyi városi KlSZ-bizullsug. városi úttö­rőelnökség és a Sátoraljaúj­helyi MHSZ városi vezetősé­ge 1979. november 4-én a NOSZF 62. évfordulója, va­lamint a nemzetközi gyer­mekév tiszteletére városunk Honvéd utcai és Dózsa György utcai lakótelepén „Ügyesség, bátorság" cím­mel vetélkedőt szervezett a lakótelepen elő gyermekek részére. Az érdeklődés a Honvéd utcai lakótelepen volt na­gyobb. ahol több mint szá­zan vettek részt a különböző versenyszámokban. Volt ke­rékpár-ügyességi és KRESZ- vetélkedő, zsákbaníutás. kis- labda-célbadőbás, görkor­csolyaverseny, majd légpus­kalövészeiben mérték össze tudásukat a gyerekek. A szülők es a járókelők egy­aránt szurkoltak a résztve­vőknek. s együtt örültek egy- egy győztes jutalmának. Elmondhatjuk, hogy ezen a borús vasárnap délelötlön mindenki jól szórakozott: a versenyen részt vevő gyere­kek, a szurkolók és a ver­seny szervezésében részt ve­vők is. Sándor Andrásáé MHSZ agil.-prop. biz. elnöke SOKÁIG SZÉP EMLÉK MARAD ... /•I Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulói­nak megünneplése Aszaló községben is az gszi idöszule legkiemelkedőbb, legszíne­sebb eseménye. Már hagyo­mánnyá válik, hogy az ün­nep előtti napokban a fello- bogózolt utcákon minden házba bekopognak tanulóink és a község vezetőségének fi­gyelmességéi tükröző meghí­vókkal invitálják az ünnep­re a falu lakúit. Az idei ün­nepre, szóló meghívókon azonban találhattunk még valamit, ami a nap program­ját kedvesebbé, emlékeze­tesebbé tette. E napon ren­deztük ugyanis az öregek napját is. A délelőtti ünnepi műsort a község egyik legszebb he­lyén felállított Szovjet Hősi Emlékmű megkoszorúzása követte, amelyen az ünnep­ség minden résztvevője je­len volt. ,4 nap második fe­lében zajlott, le öregjeink kö­szöntése. A községi tanács mindkét ünnepi műsor ter­vezését ás kivitelezését, isko­lánk irodalmi színpadára és énekkarára bízta. ,4 gyerekek, lelkes munkája lehetővé tei­le. hogy mindkét műsort párhuza m osa n megtanulhat­lak. Tanulóink többek közölt eljaiszollak öregjeinknek egy — inár általuk az iskolából ismert — népballadái, több költeményt. szavallak, sőt dallal és harmonikaszóval is színesítették műsorukat. Fá­radozásukért viszonzásul a legszebb jutalmai, a nagyma- 4 mák és nagyapák ..hálás- könnyes" tapsát kaptak. .4 két kedves ünnep össze­kapcsolása így községünk minden korosztályának még sokáig szép emlék marad. KurecsUó Erzsébet Aszaló LEVELEKBŐL - RÖVIDEN — Községünkben előszűr kerüli megrendezésre az öre­gek napja, amely minden bi­zonnyal sokáig emlékezetes marad az ünnepségen részt vevő 125 idős embernek. Ün­nepi műsort adtak az isko­lás gyerekek, a Pálházi Kö­zös Tanács és Termelőszö­vetkezet. a helyi népfrontbi­zottság pedig üdítő itallal, egy-egy csokor virággal ked­veskedett az idős emberek­nek. Jo hangulatban, vidá­man telt az együtt töllölt pár óra, s ezért hálás szív­vel mondunk köszönetét az ünnepséget szervezőknek — írja levelében Koncsol Jó­zsef Kovácsvágásról.. — Az encsi Zója Mg. Tsz nagy örömet szerzett a mé- rai öregek napközi otthona lakóinak. A NOSZF és a pártkongresszus tiszteletére leli felajánlásaik között sze­repel a mérai napközi ott­hon patronálása. s ezt nap mint nap tapasztaljuk is. Kaptunk egy televíziót, egy rádiót, s a szocialista vil­lanyszerelő brigád társadal­mi munkában ezt már be is szerelte. Meglátogatott ben­nünket Táborfi Tibor, a tsz elnöke, s hosszasan elbeszél­getett velünk. Megígérte, hogy lehetőségeikhez mérten segít­ségünkre lesznek, hogy kör­nyezetünket még otthonosab­bá tegyék. Örültünk látoga­tásának, s kérjük, jöjjön el hozzánk máskor is — írja az öregek nevében Albert Zol­tán Méráról. — A Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat a KPVDSZ kulturális napok keretében a közelmúltban prózamondó versenyt, vala­mint hobbikiállítást rende­zett. A kiállításon szebbnél szebb hímzések, csodálatos horgolások, makramék, fafa­ragások. metszetek voltak lát­hatók. Szinte hihetetlen, hogy milyen rejtett tehetségek vannak vállalatunk dolgozói között, akik ezeket a mun­kákat otthon, a háztartási munka után kevés szabad idejükben végzik — írja Far­kas László, a vállalat műve­lődési bizottságának tagja. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Lapunk szeptember 13-i számában közöltük Osv’ai István Sajószentpéter, Pech A. u. 2. sz. alatti lakos le­velét. amelyben arról ír, hogy igazságtalannak tartja a la­kásszövetkezet eljárását. Fel­szólítást kapott ugyanis 1979. augusztus I3-án, amelyben azt közli a szövetkezet, hogy rosszhiszeműen használ egy mellékhelyiséget, s azt 15 na­pon belül ürítse ki, vala­mint 1977. július 1-ig visz- szamenőleg fizesse meg an­nak diját. A Sajószentpéleri I. sz. La­kásszövetkezet igazgatósági elnöke, Rákosi Mihályné a következő választ adja: Osvai István és neje évek óta két pincerékeszt használt. Az adásvételi szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy t.B szobás, mellékhelyiségek­ből álló. összesen 43 négy­zetméter alapterületű ■lakást vásároltál;, amelyhez pince- rekesz nem tartozik. A pin­cerekeszt senki nem vásárol­hatja meg, csupán használ­hatja. lakásonként díjmente­sen egyet. Mivel Osvaiék két pinccrekeszt használtak, s az egyikei díj fizetése nélkül, rosszhiszemű helyiséghaszná­lóvá váltak, mivel a pincere­kesz kiürítését sem szóbeli kérésre, sem az augusztus 13-i felszólításra nem telje­sítették. Kénytelenek voltunk azért a bírósághoz fordulni. ■4r október 11-én megtartott bírósági tárgyaláson Osvai Istvánná bejelentette. hogy október 10-én a pincerekeszt kiürítették, s nem ellenzi az elmaradt használati díj meg­fizetését. Elkerülhető lett volna ez a bírósági eljárás, ha a szö­vetkezet felszólításának ele­gei lesznek, s — ugyanúgy, mini a tagok közül többen is — keresik a békés megegye­zés lehetőségét, amely elől a szövetkezet igazgatósága so­ha nem zárkózik el. Gyűrűk Sikeres volt Az LKM Vendégház előtti területet a Lenin Kohászati Müvek által gyártott termékek teszik színesebbé Sikeres volt a műszaki- szellemi eredmények átadá­sát tárgyaló Patentinform ’79 elnevezésű tanácskozás — ál­lapította meg Béres György, az eseménysorozatot szervező kohó- és gépipari tudomá­nyos informatikai és ipargaz­dasági központ vezetője szer­dán a konferencia befejezése alkalmából az. MTl-nek adott nyilatkozatában. Mint el­mondta. az ötödik alkalom­mal rendezett Patentinform a korábbiaknál szélesebb kői­ben vonta be a szakembere­ket. mert a külföldiek mel­leit. most először nemcsak a kohó- és gépipar, hanem a könnyűipar képviselői is részt vettek, s Így alkalom nyílt számukra is. hogy meg­ismerhessék a másik ágazat legújabb műszaki-szellemi al­kotásait. A tanácskozás külföldi elő­adásaiból megismerhettük, hogy az. NDK-ban és a Szov­jetunióban a mi általános gyakorlatunkkal ellentétben a kutatók, fejlesztők szoros ér­dekkapcsolatban állnak a kül­kereskedőkkel. A vállalatok, kutatóhelyek érdekeltségi rendszerének módosításával a jövőben várhatóan nagyobb összhang alakul ki nálunk is a fejlesztők, a gyártók és a külkereskedők között. Sokszálú kapcsolatok A Magyarok Világszövetségének magyarságörző munkája Az elmúlt évtizedben a nyugati országokban elő ma­gyarokkal való kapcsolataink rendszeresekké és sokoldalú­akká váltak. A magyar nyelv megőrzése és megöriztetésc, a magyar irodalom értékeinek megismerése és megismerte­tése az állandóan bővülő kapcsolatok legerősebb biz­tosítója. A Magyarok Világ- szövetsége — különösen az elmúlt évtizedben — nagyon sokat fáradozott azért, hogy a sokszálú kapcsolatok mind­két fél számára hasznosak legyenek. 1970 nyarán Debrecenben tanácskozott az első anya­nyelvi konferencia, ezen részt vettek azok a nyugati országokban élő tanárok, or­vosok, papok, közgazdászok és mérnökök, akik kint ma­gyar nyelvet és irodalmat ta­nítanak. 1973-ban Szombat­helyen volt a második, 1977- ben Budapesten a harmadik anyanyelvi konferencia. A budapesti konferencián már a szocialista országokban dolgozó magyartanárok kép­viselői is megjelentek, a ta­nácskozások köre is kibővült: a magyar nyelven és irodai-' mon kívül helyet kapott a magyar tánc, ének és nép­művészet is. A SEGÍTÉS MÓDJAI 1979 augusztusában Buda­pesten tartották az anya­nyelvi konferencia védnök­ségének kibővített ülését. Ezen elhatározták, hogy a negyedik anyanyelvi konfe­rencia 1981 nyarán Pécsett lesz. A Magyarok Vilásszövet- sége keretében tevékenyke­dő anyanyelvi konferencia védnöksége sokféleképpen I segíti a külföldön élő ma­gyarok nyelvi és irodalmi nevelését, tájékozódását. 1970 óta tankönyveket ad ki a külföldiek számára. A ma­gyar pedagógia történetében ezek az első olyan tanköny­vek, amelyeket a hazai lan- könyvirók a külföldi magyar iskolák számára készítettek. Az is jellemzője ezeknek a könyveknek, hogy egyes fe­jezeteit a külföldi iskolákban kipróbálták, hogy lektorálá­sukat a külföldön tanító ne­velők végezték. E köteteket — külföldi úl- jaiman tapasztaltam — sok iskolában tankönyvként hasz­náljak. vannak olyan iskolák is, amelyekben — politikai vagy személyi okok miatt — „titokban” hasznosítják, ta­lálkoztam olyan nevelőkkel is, akiknek megtiltották e könyvek használatát. A legutóbbi kiadványt, a Beszéljünk magyarul! című könyvet így ajánlják a szer­zők a fiataloknak: „Felbe­csülhetetlen érték számotok­ra a magyar nyelv tudása. Ha jól megtanuljátok, hár­mas haszonra tesztek szert. Először: legalább két nyelven tudtok beszélni, s ez annyi, mintha két ember lakna ben­netek. Másodszor: ha Ma­gyarországra látogattok, meg tudjátok magatokat értetni, nem kell tolmács, otthon fog­játok magatokat érezni. Sze­retettel várunk is benneteket. Harmadszor: a magyar nyelv állal ismeritek meg szüléi­tek és nagyszülőitek óhazá­ját. a benne élő embereket, a' magyar nép történetét és műveltségét.” Folyóiratot is jelentet meg az anyanyelvi konferencia védnöksége a külföldiek számára. A Nyelvünk és Kultúránk tájékoztatja olva­sóit a magyar nyelv és iro­dalom tanításának időszerű kérdéseiről, a magyar kultú­ra külföldi terjesztéséről, fel­használható szövegeket és műsorokat közöl, beszámol a külföldi, magyar egyesületek tevékenységéről. A szerkesztő bizottság elnö­ke Lőrincze Lajos, az anya­nyelvi konferencia védnök­ségének elnöke, felelős szer­kesztő Imre Samu akadé­mikus. KÖLCSÖNÖS LÁTOGATÁSOK A középiskolás korú fiata­loknak Sárospatakon szervez­nek egyhónapos magyar nyel­vi tanfolyamot, az általános is­kolás korúaknak a Balaton mellett. A védnökség, a Világszö­vetség és a Kulturális Kap­csolatok Intézete támogatá­sával előadókat, tanárokat, művészeket küld ki külföld­re. hogy nyelvi és irodalmi előadásokat tartsanak a ma­gyar egyesületekben, órákat látogassanak a hétvégi isko­lákban. irodalmi műsorokat mutassanak be a közönség­nek. Ezek a látogatások köl­csönösen nagyon hasznosak a kinti magyarságőrző mun­ka újabb lendületet kap: va­lóságosabb képet kapunk a külföldi maavarok igényei­ről, helyzetéről. A magyarországi és a külföldi magyarok kapcsola­ta erősítheti hazánk és a befogadó ország érintkezését. Ennek jó példáját láthattam legutóbbi külföldi utam so­rán. MAGYAR KÖLTŐK - SVÉDÜL 1979. október 1-e es 6-a kö­zött részt vettem a Svéd Ok­tatási Minisztérium meghí­vására Stockholmban, a ma­gyar nyelvet és irodalmat ok­tatók továbbképzésén. Gut­ter Károllyal, a Budapesti Nemzetközi Előkészítő Inté­zet tanárával együtt mód­szertani előadásokat, óra- és műelemzéseket tartottunk a különböző városokból (Stock­holm Göteborg. 'Malmö, Uppsala) érkező tanároknak. A svéd minisztérium hiva­talos képviselője elmondta, hogy minden svéd adófizető gyermekének joga van ah­hoz. hogy anyanyelvet. ősei nyelvét megtanulja, az ál­lamnak kötelessége ezt a jo­got kielégítenie. Tapasztala­taim szerint a svéd állam pá­ratlan módon érvényesíti az állampolgárok jogát. Ha pél­dául egy szülő bejelenti egy iskola igazgatójának, hogy gyermeke szeretne magyarul tanulni, akko’- az iskola al­kalmaz nevelőt. Svédország­ban a tanítás, az étkeztetés az iskolákban ingyenes, így a magyar szülőknek sem kell gyermeke tanításáért fizet­nie. A tanfolyamon voltak olyan tanárok, akik 10—15 iskolában tanítanak. A ne­velő utazik a tanulókhoz, s lehet, hogy az iskolában csak egy-két tanítványa van. Eljött az előadásaimra Thinsz Géza költő, műfordí­tó. Tőle kaptam tájékozta­tást a magyar irodalom svéd­országi jelenlétéről. 1968-ban hat magyar költő — József Attila. Weöres Sándor, Sza­bó Lőrinc, Illyés Gvula. Nagy T..ászló és Juhász Ferenc — versei jelentek meg. 1973- ban A hallgatás tornya cím­mel Weöres, 1978-ban Illyés válogatott versei Rend a ro­mokban címmel. A különbö­ző kiadások jegyzéke bizo­nyítja, hogy Thinsz Gézának nagy szerepe van abban, hogy a magyar költészet leg­nagyobb alkotóinak műveit a svéd költők, műfordítók és olvasók is megismerhetik. J Nagy János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents