Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

É5ZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 október 2„ kedci Udvözío távirat Pekingire A Kínai Népköztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke távirat­ban üdvözölte Hua. Kuo-fenget, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökét. A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe .Jelentős évfordulóról emlé­keznek meg október 1-én Kínában; harminc évvel ez­előtt kiáltotta ki Pekingben a Népi Tanácskozó Testület a Kínai Népköztársaságot, a Föld legnépesebb országában ezzel- megnyílt az új élet épí­tésének lehetősége. A Kínai Népköztársaság kikiáltását hosszú fegyveres es politikai harc előzte meg. A felszabadító harc vezető ereje a Kínai Kommunista Párt volt, amely fellépett az országot kiszolgáltató bur- zsoá tömörülés, a Koumin- tang ellen is. A második világháborúban aratott győzelem kedvező fel­tételeket teremtett a kínai nép felszabadító harcának is: a szovjet hadsereg a japán me£i;zállás alól felszabadítot­ta liszakketet-Kínát, s ezzel létrejött a népi erők legje­lentősebb bázisterülete. Á kí­nai népi felszabadító had­sereg nagy mennyiségű fegy­vert és egyéb felszerelést ka­pott a Szovjetuniótól, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy 1940-ben döntő győzel­met arathasson az amerikai imperializmus támogatását élvező. Csang Kaj-sek sere­gei lelett. A népköztársaság kikiáltá­sa után megindult fejlődés­ben Kína támaszkodhatott a Szovjetunió tapasztalatára, s sokoldalú politikai-gazdasági segítségére. A Szovjetunióval megkötött szövetség biztosi- tolla a fiatal népi állam szá­mára a, békés fejlődés ga­ranciáit, a gazdasági támo­gatás a rendkívül elmaradott gazdaság modernizálásának megkezdésére adott lehetősé­get. Sajnálatos módon azon­ban már 'ezekben az évek­ben jelen volt (habár nem. töltött be domináló szerepelj a Kínai Kommunista Párt­ban áz a nacionalista, hege- monista irányzat, amelyet Mao Ce-tung és köre képvi­selt. A kínai pártban folyó belső harcban az ötvenes évek végén Mao Ce-tung vo­nala háttérbe szorította a következetesen internacio­nalista erőket. Ennek követ­kezménye volt az igen nagy károkat okozó „nagy ugrás” kísérlete, s a pártot és a tár­sadalmat megbénító úgyne­vezett „nagy proletár kultu­rális forradalom”. A belpoli­tikában eluralkodó szektás­dogmatikus irányzat együtt járt a szovjetellenességgel, a nacionalista külpolitikai vo­nallal, a nemzetközi mun­kásmozgalom megosztására irányuló kísérlettel. A hatvanas és hetvenes évek gazdasági-politikai vál­sága rendkívül nagy kárt okozott a kínai népnek. Ezt felismerték a Mao Ce-tung halála után hatalomra került vezetők is, akik a korábbi időszak hibáiért a felelőssé­get a „négyek” csoportjára hárítva megpróbálkoznak ki­utat találni a belső nehézsé­gekből. a gazdasági elmara­dottságból. Ez a kísérlet azon- , ban nem járt együtt a ko- I rábbi külpolitikai vonallal, a szovjetellenességgel való sza­kítással. Bizonyítja ezt Kí­na ázsiai politikája, a Nyu­gattal kiépített kapcsolatok jellege, az a kísérlet, hogy fokozott fegyverkezési prog­ramot hajtsanak végre az imperialista hatalmak segít­ségéve1. A szocialista államok kö­zössége. a Szovjetunió több ízben kifejezte azt az eltö­kélt szándékát, hogy Kíná­val, ezzel a hatalmas, ősi kultúrájú országgal gyümöl­csöző, jó viszonyt tartson fenn. Ennek a mi oldalunk­ról nincs semmilyen akadá­lya, s a kínai fél jóindulatát és készségét bizonyíthatja a napokban megkezdődött moszkvai tárgyalásokon, s elsősorban azzal, ha felhagy a szocialista Vietnam elleni katonai fenyegetéssel, az in­dokínai országok belügyeibe való beavatkozással. A magyar nép nagy tiszte­lettel tekint azokra az ered­ményekre, amelyet a kínai nép az elmúlt évtizedekben áldozatos munkával, szorga­lommal, tehetséggel eléri, ezért. — szövetségeseinkkel együtt — azt reméljük, hogy Kína visszatér a szocialista országok közösségébe. Ebben a szellemben kö­szöntjük Kína nagy népét a nemzeti ünnepén, a népköz- társaság kikiáltásának har­mincadik évfordulóján. * Főiig Jü-csiu, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy­követe, hazája nemzeti ünne­pe alkalmából hétfőn foga­dást adott a nagykövetségen. A fogadóson megjelent Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes. Szili Gésa nehézipari miniszterhe­lyettes, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tünk több ismert személyisé­ge. Ott volt a budapesti kül­képviseletek számos vezetője és tagja. Nagyjavítás az LKM Éirvalieif ÉjÉn Eves nagyjavítás kezdő­dőit vasárnap éjjel a Be­nin Kohászati Müvek dur- vallengerdéjébén., A 12 na­posra tervezett karbantartás résztvevői — mintegy 1606- an — a kongresszusi és lei- szabadulási munkaverseny tiszteletére vállalták, . hugy 11 nap alatt elvégzik a nagy­szabású munkát. — Ehhez minden feliéleit; anyagot, gépeket, szerszámo­kat idejében biztosítottunk — tájékoztat Bárkái Imre, a hengermű gyáregység főme­chanikusa. — A legnehezebb munka a gerendasoron vár­ja a szerelőket: a melegráma alsó gurítósorának felújítása roppant időigényes. Ezért olyan műszaki intézkedése­ket hoztunk, amelyek lehe­tővé tették, hogy a gurító­sor javítása — a részleges üzemelés mellett —‘koráb­ban elkezdődhessen. ! A blokksoron es a buga- sórun az öntecsbuktaíó, a bugaszál litó berendezés, az állványgörgők cseréjét, a ma­nipulátorok és a cseh gyárt­mányú bugaolló felújítását kell elvégeznünk. A három sor nagyjavításával párhu­zamosan elvégezzük még — többek között — a mélyke­mence darupályájának sín­cseréjét, a 47-es számú mély­kemence daru teljes felújí­tását és az öntecsbeadó vá­gány hídszerkezetének cseré­jére is sor kerül. A munkálatokban a gép- viliamos-karbantartó, .az épü- letkarbantartó. az energia-, a hengermű gyáregység, vala­mint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a Villamosipari Vállalat szakemberei vesznek részt. Az elvégzendő munka értéke 40 millió foript. Az pedig, hogy >— terveink sze­rint — egy nappal előbb in­dul majd be a termelés, kö­zel 24 millió forint termelé­si értéknövelést jelent. A határidő előtti teljesítés­hez adottak a feltételek, hi­szen a bevezetőben említet1- lek mellett, a héten kezdődő kommunista műszakokra vál­lalt társadalmi munkával is hozzájárulnak a sikerhez a szerelők. S*. L Nem múzeum Leonyid Brezsnyevt ■ fl líIítÉS Megnyílt a Lévay Könyvtár A leszerelés időszerű kér­déseiről folytatott megbeszé­lést Leonyid Brezsnyev, áz SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szo­cialista Intfernacionálé lesze­relési munkacsoportjának küldöttségével, amely Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemok­rata Párt elnöke, a munka- csoport elnöke vezetésével tartózkodik Moszkvában. Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió Kommunista Pártja mindig kulcsfontossá­gú kérdésnek tekintette a leszerelést, amely minden or­szág dolgozói számára létér­dek. Az 1970-es években si­került elérni azt, hogy a fe­szültség jelentős mértékben enyhüljön, sikerült háttérbe szorítani a hidegháború'hive­it a ti Alekszej Koszigin: A békeért vívott küzdelem kérdéseiről, nemzetközi prob­lémákról szólt Alekszej Ko­szigin szovjet kormányfő po­hárköszöntőjében, amelyet hétfőn este mondott a hivata­los látogatásra Moszkvába érkezett görög kormányfő, Konsztantinosz Karamanlisz tiszteletére adott díszvacso­rán. Koszígin megállapította: a Szovjetunió továbbra is min­den tőle telhetőt megtesz annak érdé jben. hogy elő­segítse a nemzetközi feszült-' ség enyhülésének további el­mélyülését, azt, hogy ez a flroajánlat ősi nemcsak az iskolai oktatás­ban töltött be jelentős sze­repet. Zsedényl Béla példá­ul 1929-ben (Miskolc szelle­mi élete és kultúrája, 86. old.) ezt írja az állományról: ,.21 ezer kötelével Miskolc­iul k ma is legnagyobb köz- könyvlá ra." Vagyis nem történt más,' mint. hogy újra a köz szol­gálatába állitta tolt a gyűjte­mény. Tegyük hozzá: „any- nyi balszerencse, s oly sok viszály után .. .” Mert a II. világháború jelentős káro­kat okozott az állományban, a felszabadulás után pedife számos dokumentum került Sárospatakra, majd az ala­kuló megyei könyvtárba. Ugyanakkor az újjászervező­dő iskolák régi könyvanyaga a Lévay Könyvtár állomá­nyába került. 1976-ig a Zrínyi Gimnázi­umban őrizték (óvták) — sajnos olykor a kutatóktól is! eg— a könyveket, azóta pedig raktáron hevertek, s voltak iKpillanalok, mikor úgy hit­re tűk. hogy ez a becses ál lő­ni mány felesleges teher a vá- zi rostiak. Jv Rosszul hittük! Bejárom — a vonzova va- l'arázsolt épületben — a négy termet, s nem nehéz meg- v^yőződnöm, hogy milyen 1(>fjnyagi és szellemi eröfeszíté- j se k szükségeltettek ahhoz, mjtogy újjászülessen a régi zi Könyvtár. esc Ami az anyagiakat illeti, »rről már szóltunk, a feldol- ""”;ozás — nagy szakértelmet, dől és türelmet igénylő — «unkájáról pedig adalékul alán elég annyi, hogy 1977 » Az új könyvtár olvasóterme . márciusától mostanáig há­rom szakember 5646 darab könyvet tárt fel tudományos alapossággal. Pillanatnyilag ez a hozzá­férhető (vagyis korszerűen katalogizált) olvasótermi ál­lomány. Amit gazdag kézi­könyvtár egészít ki. melyben a legújabb kiadású munkák is megtalálhatók. A könyvtár gyűjtőköri idő­határa egyébként 1945. Az említett történeti áttekintés­ből megtudjuk, hogy az ál­lomány humán orientációjú; nagyobbrészt történettudo­mányi. nyelvészeti, pedagó­giai, filozófiai, vallástudo­mányi müveket találhat itt az, olvasó, bár nem elhanya­golható a XIX. századi ter­mészettudományi tárgyú könyvek száma sem. Az ál­lomány nagyobb hányada idegen nyelvű. S még egy je­lentős adat: az eddig feldol­gozott dokumentumok 8.1 százaléka régi magyarorszá­gi nyomtatvány. (Laczó Jórsef felvétele) Az állomány muzeális jel­legéből következik, hogy a könyvtár nem kölcsönöz! A barátságos olvasóterem azon­ban 26—24 érdeklődőnek biztosít nyugodt olvasási, kutatási feltételeket. Kicsit kipróbálom. A betű­rendes katalógusban (szer­zői és cím szerinti. ETO. ..re­gi szak’) azonnal találok kedvemre való — s jórészt hozzáférhetetlen — színház- történeti munkákat. Deltát ezeket v- a hivatalos nyitás előtt — még nem illik ki­kérni. A Czuczor—Fogarasi nagyszótár egyik kötetéi vi­szont leemelhetem a kézi­könyvek polcáról. Nem veszem észre, hogy közben a kertészek hivata­losan is átadták a .könyvtár .parkját, hogy lefötl a kávé, most még a cigaretta sem hiányzik... Jo volna itt maradni. Jó lesz visszajönni! (gyarmati) (Folytatás az 1. oldalról) szánnak. A férfiaknak ajánl­ják például a romániai im­portból származó, úgyneve­zett vikszos csizmákat, ame­lyeknek az ára sem emelke- det az átlagos mértékben. Az utóbbi évek egyik leg­kedveltebb gyermeklábbeli jé- vé vált a csehszlovák gyárt­mányú színes gumicsizma. Az igények olyannyira meg­nőttek, hogy további import vált ezekből szükségessé, s a hiányzó mennyiséget ugyan­csak Romániából pótolják. Az elmúlt napokban több tízezer férfi flanelling érke­zett Kínából és Egyiptomból a RÖVIKÖT miskolci raktá­rába. A flanell az idén diva­tos holminak ígérkezik, an­nál is inkább, mivel ezek az ingek már divatos szabás­mintával készültek, s a szí­nek is követik a mai igénye­ket, ugyanúgy, mint a kord- bársonvból készített „társa­ik”. A RÖVIKÖT pillanat­nyilag mintegy 160 millió forintos készlettel rendelke­zik. amely várhatóan elegen­dő lesz.az igények kielégíté­sére. Mindenkinek ajánlják a középárasnak számító, kártolt pulóvereket. Ezeket a Hódmezővásárhelyi Kötött­árugyárban készítik, s szín­ben. fazonban követik a di­vatot. Egyéb, vastag kötött­árunál is megfelelő mór a hazai gyártás, ez tette lehe­tővé az import csökkentését. Különösen gyermekholmik­ból ígérkezik jónak az ellá­tás, de nem mondható már ugyanez el a fehérneműre. Hiánycikként tartják számon a férfi kötött alsóneműket, amelyeknek sem mennyisége, sem választéka nem elegen- . dő. Akadozik a bellöldi szál- s litás, s ez meg re látszik a - boltok kínálatán. Mindezen o '^élesített egyetemen, de az íe6rás bemutatja az egyetem 1 előzményeit is az 1735-ös "Selmecbányái banyaiskolá- n.'.ól a miskolci egyetémala- ÍHbílásig. Természetesen nem DMll meg az alapításnál, rö- a;riden áttekint az .első éve­den. _A következő fejezetben ,V-?.igyancsak dr. Zsámboki l_,ászló tollából a z egyetem in Vezetéséről, szervezetéről ka­riunk részletes képet, meg­ismerjük a karokat, a hoz- i'.ájuk tartozó tanszékekkel, u. i harmadik fejezet pedig, , ymelynek a . szerzője Tar z1 Sándor, az egyetemi, oktató­in unkái ismerteti. E nagy­szabású írást követi dr. Taj- "aa/őt József tollából a tudo­mányos kutatómunka bemu­tatása. majd. igen részlete­den megismertet a kötet a tanszékek oktatási és kula- t- lási területeivel. Ezt követően rövid ismén- v tetést kapunk az egyetemi j könyvtárról, majd az egye­temi ifjúság életéről, illetve ( a: ifjúsági mozgalmi elet- . röl. végezetül pedig a, polili- | kai és társadalmi szerveze­tek egyetemi tevékenységé­ről. • E két utóbbi szerzője Orosz László, az előzőé dr. Zsidai József. A kötelet igen sok totó gazdagítja. A Nehézipari, Műszaki Egyetem jelentősebb tudo­mányos eredményei (I9í'J— 1979.) című kötet főszerkesz­tője 'Verplan Zénó. a bányá­szati rész felelős szerkesztő­je Zambo János, a kohásza­tié Horváth Zoltán, a gépé­szetié Terplán Zenó, a ter­mészettudományoké Vine,se Endre, a társadalomtudomá­nyoké Kun László. E kötet előszavában arról olvasha­tunk.-hogy korábban a Köz­lemények három kötete is . foglalkozott az egyes jubi­leumokon az egyetem törté­netével. de viszonylag kevés szó esett azokban a kötetek­ben o miskolci tanszékek hasznosult tudományos ku­tatásairól. Enneki pótlását 'javasolta az Egyetemtörténe­ti Bizottság, javaslatát az egyetem vezetői elfogadták és így jöhetett létre ez a ju­bileumi emlékkötet. Termé­szetesen, nem lehetett a tel­jességre törekedni, hiszen az összes adat felsorolása — kétségtelen értéke mellett — áttekinthetetlenül terjedel­mes kötetet tett \ volna ki. A gyüjté? alapelve szerint tanszékenként csak néhány kiemelkedő, a tanszék tu­dományos területére jellem­ző és megvalósult tudomá­nyos kutatási eredmény ösz- szeíoglálására került sor. A tanszéki összeállítások meg­világítják az egyetem kap­csolatai! is a hazai bánya-, kohó- és gépiparral, a tu­dományos es ipari kutatóin­tézetekkel, tervezőintézetek­kel, hazai és külföldi társ­egyetemekkel. Az is örven­detes. hogy az egyetemen be­lül az egyetemi karokon mi­lyen sok láma kidolgozását oldotta meg több tanszék közösen, és hogy több tan­szék vette célszerűen igény­be a Matematikai Intézet számítógépét. A továbbiak­ban a kötet két és fél száz oldalán megismerhetjük az- egyes tanszékek legkiemel­kedőbb tudományos ered­ményeit. Az egyes beszámo­lókat a tanszékek vezetői készítették. (bin) urális napok dr. Réti László, az MSZMP Politikai ^Főiskolájának do­cense tart vitaindító előadást a Fejlett szocialista, társada­lom időszerű ágitációs és propagandafeladatairól. Ok­tóber 18-án oecJIg dr Sebők Éva. a KPVDSZ Központi Vezetőségének a titkára ve­zeti a bizalmiak tanácsko­zásai. i melynek témája a megnövekedett hatáskörrel kapcsolatos tapasztalatok- és a további feladatok megbe szélese lesz. Húszéves jubileum Kur kelemért Múzeumbaráti ünnepi ülést tartott va­sárnap a Tompa 1 Mihulyról elnevezett, kelemén kultúr- otthunban. amelyeh dr. Üj- váry Zoltán professzor, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Neon»izi Intézetének vezetője tartott előadást Gömör történelméről.’ népraj­záról. a kutatások jelenleg’ állásáról. Rövid megemlékezés hangzott el Tompa Mihály költői pályájáról. majd Molnár Mihály számolt be a kör 20 éves tevékenységé­ről. Az ünneoi ülés zá­róakkordjaként dr. 'raggytts Istvánnak és. ifj. Dobossy Lászlónak átadták a ..Közös­ségért" című ’elvén,vt. , Ezután került sor a klub­házban u Herman Ottó Mu­zeum anyagából kialukibut tárlat megnyílására. A válo­gatás tematikus:\ borsodi festő!- borsodi tájképei. Far­kas Pál országgyűlési képvi­selő megnyitójában „a sem­miből valamit teremtő em­beri akarást” méltatta. ’

Next

/
Thumbnails
Contents