Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG M> 1979. október 28., vasárnap Korabeli metszel a Puskás-féle telefonközpontról Miről híres Mátészalka? A magyar elehlreteciiiÉa emlékei Bióthy Ottó árammérője 1920-as években azonban már megjelentek a mai értelem­ben vett világító reklámok. Amikor pedig a francia Claude feltalálta a neoncsö­vet, az 1920-as évek végén teljésen forradalmasítva a reklám világítást, s ezzel meg­alapozva a mai, korszerű köz- világítás alapjait is. Gyürüíü vagy Vérteskozma? Falvak jövő nélkül? Kiút-e az üdülőfalu”? A feleimben szereplő két község közül a Baranya megyei Gyűrűit! ma már nem léte­zik. Pontosabban halott falu. 1970 novembe­rében az .utolsó lakosok is elköltöztek onnan, s azóta az üresen álló házak omladoznak, az udvarokat felverte a gaz. A 650 éves falut utolérte szomorú végzete. A másik községet, a Vértes belsejében meghúzódó Vérteskozmát a 70-es évek elején ugyanígy a pusztulás árnyéka fenyegette. Mindössze 25 család élt akkor a településen, s a házak jó része itt is üresen állt, de akkor egy véletlenül arra járó pesti építész felfe­dezte a falut, s olyannyira megszerette, hogy rövid időn belül házat vett, amit üdülővé ala­kított át Példáját barátai, ismerősei, majd mások is követték, s ma Vérteskozma virágzó üdülőfalu. Egyetlen elhagyott romos házat nem látni a településen. Igaz, az épületek funkciója az új tulajdonosok jóvoltából át­alakult. Állandó lakás helyett ma az üdülés céljait szolgálják az évszázados épületek. A Blóthy-Déri-Zipernowsky-féle transiformótor Mátészalkán állítólag arra a legbüszkébbek, hogy a mai Magyarország területén ennek a városnak volt először közvi­lágítása, 1888-ban. S akinek erről dicsekednek, meggyő­ződhet e jelentős dátum hi­telességéről a Budapesti Elektromos Művek Kazinczy utcai bemutatótermében, ahol a Magyar Elektrotechnikai Egyesület gazdag gyűjtemé­nye vonultatja fel az elektro­technika fejlődését, 1875-től, a hazai villamos energia be­vezetésétől, 1935-ig. A Jedliik-teremiben a ma­gyar elektrotechnika nagy alakjaival, így többek között Jedlik Ányos István, Ganz Ábrahám, Mechwart András, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar és Bródy 'Imre mun­kásságával ismerkedhetünk meg. A Ganz-teremben pe­dig a villamos gépek fejlődés- történetét szemléltetik a kora­beli fotók, különböző rendel­tetésű gépek, motorok, transz­formátorok, generátorok és áramváltók. Ugyancsak itt mutatják be a mai Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár és az Egyesült Villamosgépgyár hajdanvolt elődjét, a Villám- világítási és Munkaáttevő Gyárat, ahol 1886-tól a vilá­gon az elsők között már szén­szálas izzólámpákat gyártot­tak. A múlt század nyolcva­nas éveitől kezdve gyorsan terjedt a városi közúti villa­mosközlekedés. Budapesten sokáig féltették a városképet a felsővezetékektől, ezért a vágányok alatti csatornákban helyezték el a munkavezeté­keket, melyekkel a kocsik ál­tal vontatott áramszedők érintkeztek. A felső vezeték­től való idegenkedésnek azon­ban volt előnye is. Ezért épí­tették meg nálunk először a kontinensen az első föld alat­ti vasutat, mely nagy világ- 'eltűnést keltett a millennium idején. Ki. gondolná például, hogy nár a század elején felvető- ölt a gondolat, hogy a Vil­mos energiát né csak fűtésre, anem hűtésre is használják, edig a Déri-teremben bemu- tott korabeli Bosch abszorp- ;ós rendszerű hűtőgép erről anúskodik, s ugyancsak a .téri-teremben látható az a forróvíztároló, mely alig kü­lönbözik a mai, modern utó­daitól, pedig 1931-bő-l szár­mazik. S ezek után azon sem lehet csodálkozni, hogy egy századeleji villamosított kony­hát is berendeztek a terem egyik sarkában, s hogy a be­mutatott készülékek tanúsá­ga szerint már a húszas évek­ben megtervezték a kapute­lefon elődjét. A Bródy-teremben a köz- és a díszvilágítás kezdeti kor­szakával és fejlődésével is­merkedhetnek meg a kiállí­tás látogatói. Különösen a fiatalok érezhetik magukat a régi filmek világában, ami­kor láthatják az ezerkilenc- s zúz tíz es és -húszas évek kü­lönböző típusú légüres, szén­szálas izzólámpáit, ugyan­csak a századelőt idéző, sze­cessziós közúti lámpákat és a különböző kapcsolóval ellátott fali és talpas foglalatokat. Az S, a kiállítás utolsó állo­másaként a villamosság fej­lődését a Bláthy-teremben így foglalják össze a tablók adatai: a közhasználatú vil- lamosenergia-szolgál tatás 110 V feszültségű egyenáram rendszerrel kezdődött. Később tértek át a kétszer 110. majd a 150 és a 220 V feszültségű rendszerre. Budapesten az 1920-as évek végén már ainy- nyira megnövekedett a villa- mosenergia-fogyasztás, hogy 30 kV-os alaphálózatot kellett építeni. A Tatabánya—Tokod közötti energiaátviteli rend­szer számára épültek az első hazai 60 kV-os kapcsolóbe­rendezések. A bánhidi erő­műből két 110 kV-os feszült­ségű, kétrendszerű szabadve­zeték szállította a villamos energiát Budapest és Győr meglevő erőmüveinek, vala­mint biztosította a Budapest —Hegyeshalom közötti villa­mos vasútvonal energiaszük­ségletét. A Bánhida—Buda­pest közötti 110 kV-os távve­zeték a későbbi országos há­lózat első vezetékeként épült 1929-ben, s ma is üzemben van. A kiállítás anyagából kitűnik, hogy az országos táv­vezeték-hálózat állandóan fej­lődik, és minden irányban csatlakozik a KGST Egyesí­tett Energiarendszeréhez. A hazai hálózat gerincét és a jelenlegi nemzetközi kooperá­ciós összeköttetéseket 400 kV- os távvezetékek alkotják, de már épül a Szovjetunió déli energiarendszeréhez csatlako­zó 750 lcV-os távvezeték is, mely a Szovjetunió után a második lesz Európában. Így mutatja be ez a ma­gát szerényen gyűjteménynek nevező kiállítás a magyar elektronika múltját, és ismer­teti a jövőbe előretekintő je­lenét. Ágh Tihamér 0V3 OPg babakozmetika a test hajlatainak, nyílá­sainak fürdetés előtti tisz­títására. Az olajos áttörlés - szükség esetén - a für­dést is pótolja. [Mifefürdető kellemes illatú fürdetöszer, kiválóan tisztítja, de nem szárítja a bort. f---------\ i Mb©sampon & fertőtlenítő, borgyulladást gátló fejmosó szer, amely nem csípi a baba szemét. OVS 0 fürdetés után a baba egész testének ápolására. Bőr­nyugtató és bőrtápláló hatású. megakadályozza a pelenka alatti nedvesség okozta ártalmakat. Két véglet. Az évről évre néplelenedő, el­öregedő, több száz magyar falunak ugyan me­lyik véglet jut? Gyürüíü, vagy Vérteskozma?. Az apró- és kisfalvak fo­kozatos elöregedése, elnépte­lenedése ugyanis valóság. Okai a természeti környe­zetből, a művi környezetből, a társadalmi-gazdasági fej­lődésből következnek. A la­kosság városba, iparvidékek, re való áramlása nem csu­pán magyar jelenség. így van ez világszerte. Népgaz­dasági szempontból — nyu­godtan mondhatjuk — ez a folyamat szükségszerű, de amikor ezt hangsúlyozzuk, káros hatásáról sem feled­kezhetünk meg: a települé­sek elhalása nemzeti vagyo­nunk csökkenését is jelenti. Ilyen s ehhez hasonló szép parasztházak várnak új gazdára, új funkcióra Tornakápolnán és a többi elnéptelenedő faluban. menthető. Csak egyesek, mondhatnám úgy is, ame­lyek természeti, művi kör­nyezetükből adódóan arra ér­demesek. De ezek száma nem csekély. Mielőtt ezen írásunk a ta­lán lehetséges kivezető utak közül egyet-----konkrétan az e lnéptelenedő falvak üdülés­re való felhasználását — megvizsgálná, evezzünk ha­zai vizekre, s kezdjük cáfol­hatatlan tényekkel, bizonyít­va, a téma fontosságát. |idő- szerüségét. Borsod-Aibaúj- Zemplén megyében 95 tele­pülésnek a lakossága nem haladja meg az ötszáz főt, ezen belül is 15 falu lakos­sága 200 fő alatt van. A csökkenés évek óta tart, s félő, hogy ha valamiféle vál­tozás nem áll be, néhány éven belül ezek is Gyűrűfű sorsára jutnak. Az elnéptelenedő falvak sorsával, megmentésükkel számos fórumon, számtalan formában foglalkoztak már. Az üdülés, az üdültetés, mint lehetőség azonban úgy ér­zem, mind ez ideig kellő sűly- lyal nem merült fel. Pe­dig ... ... mint ahogy szinte ter­mészetes az emberek váro­si centrumokba, a megélhe­tés jobb feltételei közé vá­gyódása, illetve vándorlása, Ugyanúgy tenmészetes az is — az ember természet irán­ti vonzalmából ered —, hogy időnként elvágyódik a váro­si környezetből. Szilágyi Kinga építész ír­ja a Valóság ez évi első szá­mában: „A lakosság-kon­centráció és az urbanizáció következménye az üdülőtel­kek és a hétvégi házak »dir vakja«... A jelenlegi igé­nyekből arra következtethe­tünk, hogy a jövőben az összlakosság 20 százaléka számára kell üdülőtelkek Lé­tesítéséhez területet kijelöl­ni... Hazánk divatos üdülő- tájai és körzetei (Balaton, Velencei-tó, Dana-kanyar) már jelenleg is túlterhel­tek." Tehát igény van. S tényez is, hogy ezeket az igényeket a divatos üdülőhelyeken kí­vül máshol kell kielégíteni. Igen, például a sorvadó fal­vakban. S miközben ézt ál­lítom, semmiképpen sem azt akarom, hangsúlyozni, hogy ezzel a móddal, s így . min­den sorvadó település meg­Akadályok... Szín, Közös Községi Ta­nács. — Kérem, én szeretnék az igazgatásuk alá tartozó Tor­nakápolnán egy üres paraszt­házat megvenni. Lehetséges? Ráki József vb'titkár: — Van Önnek lakása? — Van. Miskolcon. — Akkor nem lehet. Egy állampolgárnak a személyi tulajdonában a 31/1971. (X. 5.) kormányszámú rendelet szerint csak egy lakóháza le­het. — De én üdülőnek, hétvé­gi háznak venném! — Sajnos, Tornakápolna nincs üdülőfalunak nyilvá­nítva. Így a vásárolt ház la­kóháznak minősül... — Mi szükséges ahhoz, hogy egy falut üdülőfalunak nyilvánítsanak? Dr. Vodilla Barna, az Ede- lényi járási Hivatal elnöke: — Annak elég szigorú fel­tételei vannak. Vízvezeték, közmű, magas színvonalú ke­reskedelmi ellátás. Tudvale­vő, hogy ezek a legtöbb el­néptelenedő falu esetében nincsenek meg. — Ezek szerint a fennálló rendelkezések inkább gátol­ják, mint támogatják á fal­vak üdülési hasznosítását. — Fogalmazhatunk így is. Ha ezen a téren lépni aka­runk, mindenekelőtt a ren­deletén célszerű módosítani. — Az edelényi járásban — amely közismerten aprófal­vas — hány olyan kis tele­pülés van, amely adottságai­nál fogva üdülésre haszno­sítható lehetne? — Sok. Ezt most pontosan nem tudnám megmondani, de néhányat felsorolok: Te- resztenye,. Tornakápolna, Debréle, Irata, Imola, Kánó. Varbóc, Égerszög ... Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság idei. május 24—i ülése elé terjesztett je­lentésben olvastam: „Az egyes természeti adottságok terhelhetősége alapján iga­zolható, hogy Aggtele k-Jós- vafö közvetlen térségében az adottságok károsodása nélkül mindössze napi ötezer fö idegenforgalmi-üdülönépes- ség fogadható, a további 15 ezer fö részére egyéb lehe­tőségeket kell feltárni." A házak, telkek magánvá­sárlása csupán az egyik le­hetőség lenne. Mi magunk elképzelhetőnek tartjuk azt is: a vállalatok, üzemek, az üdültetést lebonyolító szervek ahelyett, hogy drága pénzen új üdülőket építenek, eze­ken a szép környezetű he­lyeken, már meglevő épüle­teket alakítanának át ilyen célokra. Különösen jónak véljük ezt a lehetőséget a nagycsaládosok üdültetése esetében. Jó levegő, nagy szabad térség, kért, gyümöl­csös. Az adottságok tényleg az üdülés legfontosabb cél­ját. a pihenést szolgálnák. Az üdülés, üdültetés ezen formájának, különösen a kez­deti szakaszban elengedhetet­len feltétele a jó és széles körű propaganda. Mert pél­dául szinte biztosra vehető, hogy a hazánkba látogató külföldiek közül a többség nem a Hiltonban, ,vagy az Intercontinentalban akar megszállni. Olyat otthon, Pá­rizsban, Bécsben. Zürichben is talál, de például egy fa­ragott tornácú, szép paraszt­házat, mint: Tornakápolnán, nem valószínű. A paraszthá­zak (megfelelő komfort izálása a turizmusnak, a vendégcsa­logatásnak ma még kiakná­zatlan, fantáziával teli lehe­tősége. Mindezek kiaknázá­sával nem valamennyi elnép­telenedő falu esetében kelle­ne megpróbálkozni. Ekkor ugyanis átesnénk a ló másik oldalára. S egyébként sem lenne hozza eiég anyagi for­rásunk. Néhány kijelölt, úgy­nevezett „modellfalu”, s az' ott szerzett tapasztalatok azonbah alapot és irányt ad­nának ahhoz, hogy az ilyen­fajta- üdülési forma a jövő­ben országos méretű valóság­gá váljon. Adódik a kérdés, hogy a magánvásárlásokat leszámít­va mindennek ki, kik legye­nek a gazdái? Dr. Vodilla Barna úgy fo­rgalmazott: Olyan szervek — akár összefogva is, sőt úgy lenne igazán eredményes —, akiknek az üdültetés elsősor­ban a funkciójuk, .s akiknek pénzük is van hozzá ... Az érvek mellé soroljunk fel még egyet. Ne feledkez­zünk meg arról sem. a sor­vadó íalvainkban sok érté­kes, megóvásra érdemes épü­let található. A falvak üdü­lőtelepülésekké alakítása a műemlékvédelemben is előre, lépést jelentett. Falvak jövő nélkül? — kérdezi a cím. Ügy érzem, a jövő lehetősége megyénk leg­több faluja előtt adott. Mon­dom, a lehetőség, de a lehe­tőség valóra váltása koránt­sem az ottélőkön múlik. Olvastam valahol, hogy né­hány iparosodott tőkés or­szágban már — drága pénzért — álíalvakat építenek, ki­elégítve ezzel a romantikus­sá szépült ősi paraszti élet­mód utáni nosztalgiát. Mi még nem tartunk itt. Ma még nem. De holnap? Hajdú Inir«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents