Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
i > / V. oktobei 28., vasai nap EöZAK-MAGYAROkísZAG ó Hogy ne legyen veszélyben az ember! Sátoraljaújhelyen a Tisza Bútoripari Vállalat 2-es számú gyáregységében a közelmúltban a gyár munkavédelmi helyzetét vizsgálták. Fontos kérdés ez. hisz minden érték forrása az emberi munka. az ember pedig csak akkor tud dolgozni, ha ép és egészséges. Ezért kérdeztük Almágyl Lászlót, a gyáregység .szb-titkárál a gyáregységben tapasztalható munka- védelmi helyzetről. — Tisztázzuk talán először a munkavédelem foglárnál. — A termelés során számos veszély fenyegeti a dolgozó embert — mondja Al- mágyi László. — A munka- védelem: a dolgozókra veszélytelen m unkák örül ménvek szervezett biztosítását jelenti. A szakszervezetnek elsősorban a jogi és igazgatási eszközök alkalmazásában van jelentős szerepe. Ez többek között abban is megnyilvánul. hogy a munkavédelem majd minden területén a szakszervezetek kel egyetértésben kell a rendelkezéseket kidolgozni. — A szakszervezetek jelentős munkavédelmi feladata tíz ellenőrzés, az elemzés. Ez év elejétől, szeptemberig terjedő időszakban. 14 üzemi baleset történt gyáregységünkben, Az előző év azonos időszakához képest ez 27 százalékos növekedést jelent. Szerencsére a balesetek kevésbé voltak súlyosak, amit az is igazol, hogy a balesetek következtében kiesett munkanapok szama, jelentősen csökkent. Nagyon gyakori — és éz sajnos gyáregységünkre is igaz — az anyagmozgatásból eredő sérülés. Ez teszi ki az összes balesetek 42 százalékát. Érdekes és jellemző adat. hogy a gyáregységbe egy éven belül belépett dolgozók közül heten szenvedtek balesetét. Az adatokat elemezve, megismerkedhetünk a balesetek okaival is. Az előforduló balesetek 2li százaléka a dolgozók figyelmetlensége, gon- dallanságif a kellő körültekintés hiánya miatt következett be. Gyakran okozója a szabályszegéseknek az új dolgozók szabálytalansága. a helyismeret hiánya, esetleg „a bizonyítani akarás", illetve másik végletként a régi dolgozók túlságos magabiztossága. — Nézzük ezeket a tényezőket közelebbről. — Köztudott, hogy eredményesen és biztonságosan csak az dolgozhat, aki figyel a munkájára. A figyelem fontosságát nyomatékosan kell hangsúlyozni. Másik, ugyancsak lényeges kérdés, a begyakorlottság. A sokszor ismételt. azonos munkafolyamatok egyes elemeinek elvégzése önmagában is elegendő lehet a következő elemek felidézéséhez, illetve a helyes, biztonságos cselekvés kiváltásához. A begyakorlottság növeli a munkavégzés biztonságát, sőt a dolgozó teljesítményét is A másik végletként említett túlzott begyakorlottság a figyelem lanyhulására vezethet: ami veszélyhelyzet forrásává válhat. — A tapasztalatokat figyelembe véve. milyen intézkedések születtek' a munkavédelem. a baleset-elhárítás érdekében? — Négy esetben műszaki, három esetben szervezési intézkedést tettünk. Két esetben felelősségre vonásra is sor került. Ezeken az intézkedéseken kívül megfelelő védőfelszerelésekkel: egyéni védőeszközökkel, védöruhákr kai. védőitallal is megnyug tató módon elégítjük ki a különféle területen dolgozók igényeit. — Nemcsak a termelésben, de sajnos a munkavédelem területén is gondot jelent, hogy a lermelőberendezések jelentős része már eszmei értékre amortizálódott. Ezeken a gépeken dolgozik a gyári létszám mintegy 50 százaléka. Az öreg gépek természetesen fokozott veszélyforrást jelentenek. Tisztában vagyunk azzal, hogy még jó néhány évig a jelenlegi felszereltséggel kell termelési célkitűzéseinket teljesíteni. Ezért a megelőzés többféle eszközét együttesen vesszük igénybe. — Gépeinket, berendezéseinket kezelési, karbantartási utasításokkal látjuk el. Több dolgozót, például, akik a szállítással foglalkoznak, biztonságtechnikai vizsgára kötelezzük. Az ismétlődő munkavédelmi oktatások színvonalát ellenőrizzük, illetve az oktatás színvonalának emelésére segédeszközöket, kazettás diavetítőt alkalmazzuk. A fokozottan balesetveszélyes munkahelyeket figyelmeztető és jelzőtáblákkal látjuk el. Az ismétlődő ellenőrzések során figyelembe vesszük a tapasztalatokat, és ahol javulást nem észlelünk, ott radikális eszközöket — gépleálli- tást. esetenként prémiumcsökkentést. vagy -megvonást — alkalmazunk. Kedvező változás esetén viszont, anyagilag' is jutalmazzuk a dolgozókat. A munkavédelem fontosságából adódóan, a szocialista brigádok közötti munkaversenynek is lényeges eleme a balesetek megelőzése. Buciiért Miklós, Egy nehé örömei Vilm Odafenn a hegyekben, a csúcsok környékére, ha átmenetileg is. de már hósapkát húzott október végének lelet idéző időjárása. Ule- lenn, a 1-lernád völgyében is fagyos a Kárpátok felől érkező szél. Pedig alig néhány napja, amikor a vetőgépek kavarta porfelhő megállásra kényszerűéit az országúton, még ingujjban dolgozott a traktoros, s a portól szürke faros, aki azt kérdezte, félig tréfásan. félig komolyan, hogy miért nem rendszeresítenek porálarcöt a növény- termesztőknek. Nem csoda, hogy Csősz Lászlóval, a vilmányi Új Élet Termelőszövetkezet elnökével az idei .szélsőséges, sok gondot okozó . időjárás emlegetésével kezdődött el a beszélgetésünk. Meglepett, amikor azt mondta, hogy nekik még nem is lehet túl sok panaszuk az idei esztendő időjárására. Sőt. azt is hozzátette. hogy ennek a nehéz esztendőnek is megvoltak az örömei ... És, hogy meggyőzzön róla. nem tréfának szánta, sorolni kezdte . .. # Elsőnek azt. hogy nincs panaszuk a búzatermésre. Hektáronként több, mint 40 mázsájuk termett. És a kipusztulások, a kifagyások ? — Szerencsére, gyorsan határoztunk. Nemcsak a tervezett árpát vetettük el idejében. A kifagyott búzák helyére is még optimális időben. jó minőségű tavaszi árpa került, amit sörárpána1- tudtunk értékesíteni. Így azután az egyik kalászos kiesését a másikkal pótolni tudtuk. — Igaz, termelési költségeink a tervezetthez viszonyítva több növénynél megnőttek. De a termelési érték növekedésével ezek duplán meg is térülnek. Számításaink most már majdnem pontosak. hiszen a kukorica betakarítását is hamarosan befelezzük. * Aztán kiderül, hogy Vil- mányban az idei nehéz esztendő örömei közé tartozik a silókukorica hektáronkénti 250 mázsás, a kukorica 00 mázsa körüli átlagtermése. És a silót ráadásul rendkívül gyorsan, a legjobb minőségben sikerült betakarítani. A háztáji területtel együtt 200 hektáron termelt burgonya hozamterve 250 mázsa volt hektáronként. A betakarított termés viszont jócskán meghaladja a 300 mázsát. (Igaz, már tavaly az IKR 31 burgonyatermelő gazdaságának versengésében a harmadik legmagasabb átlagtermést sikerült elérniük.) És burgonyából nemcsak a mennyiség, hanem a minőség, főleg a 130 vagon, magas áron értékesíthető vető- gumó az. ami a legnagyobb örömet okozza. A szálas takarmányokra sincs panasz. A vöröshere- táblákon néhány százezer forintot érő „ráadást”, kétszáz, mázsánvi értékes vetőmagot is sikerült fogni. Az állattenyésztők sem maradnak el a növénytermesztési ágazat idei ’redményei mögött. Tejprémium is lesz. Még messze járnak tejtermelésben a „plafontól”, de így is szép a tehenenként közel 500 literrel jávuló éves fejési átlag. — ■ Ahhoz, hogy jobban, eredményesebben tudjunk gazdálkodni, szükség van minden egyes forintra — jegyzi meg az elnök. — Például most is két új burgonyakombájnt és kél DT—75- ös erőgépet vásároltunk. Még így is gond, hogy termésünk zömét csak az év vége felé tudjuk értékesíteni. Most áramlik befelé a forint, pedig a gazdálkodáshoz év köz. ben is kell a pénz. Sajnos az üzemvitelhez hiteleket kell igénybe vennünk, s a kamatok bizony megeszik a nye- 'reseg egy részéi. * Végül mégiscsak együtt szidjuk az időjárást. Hogy legalább ez a kis eső jött volna valamivel korábban. Ne kellett volna a jó magágy egy részét olyan kínkeservesen elkészíteni, s a növénytermesztő gépi munkásoknak annyit szenvedni a portól. Persze a lényeg az. hogy még így is sikerült az őszi búzát mind a 600 hektáron október 20. előtt elvetni. A legjobbkor. Mert ez a kis csapadék most már biztosítani fogja az egyenletes kelést. És amikor az ember meglátja azokat a kizöldüiő táblákat, azt a milliónyi pici búzaszálat, egyszeriben elfelejti a nyújtott műszakokat. a porfelhőket, s már amiatt izgul, hogy jaj, csak idejében kapjon vastag hótakarót a holnapnak ez az ígérete. -(P. s.) Húszéves a pálházi perIitbányászat Giammra mélik a perlit litersúlyát Hat nem faj a szivük ezeknek az embereknek, amiért így elcsúfítják a csodálatos környezetet?! Pál háza- halárában, közel a műfűhöz teraszokban bontják- hordják az egykoron erdö- börítöltá. turisták járta hegyet. s alatta őrlőmű szeny- nyezi az egyébként tüdőt tisztítóul! éles, friss levegőt. Fájni talán fáj, csakhogy értékes ásványt, perli let rejt errefelé a föld mélye, s ki- bányászásáért érdemes áldozatokat hozni. A perlit — savanyú vulkáni közel. Szétmorzsolva apró gyöngyökre sík szét. innen kapta német elnevezését. Az a tulajdonsága teszi kelendővé, hogy 1000 Celsius-fok körüli hőmérsékleten megolvad az anyag, s a belőle elpárolgó víz tíz-húszszorosára fújja fel a térfogatát. Ebből következően a szemecskék a nagyságukhoz képest rendkívül könnyűvé válnak, lilersúlyuk mindösz- sze 50—100 gramm. A perlit hasznosítása viszonylag rövid múltra vezethető vissza, bár már régebben ismerték. A hazai lelőhelyek felkutatása Werner német bányász nevéhez fűződik. s az időpont a múlt század közepére tehető. A világon először, a huszadik század harmincas éveinek tágén az Amerikai Egyesült Államokban élő Boyer nevű szakember ismerte fel a perlit duzzaszthatóságát. ennélfogva az előnyeit. Gyorsan tért hódított az alkalmazása is. mi azonban csak húsz évvel ezelőtt kezdtünk hozzá az ásványkincs kiaknázásához. — Tíz évig évente maximum huszonnyolc ezer tonna perlitet bányásztunk ki — mondja Nagy Gyula üzemvezető. aki még a „hőskorban” jött ide dolgozni. — igaz, lapáttal rakodtunk és kézi erővel, csillével szállítottunk. A gépesítés bevezetésével kétszeresére, majd háromszorosára növeltük a termelést. Az idén kilencvenezer tonna őrleményt értékesítünk, de az igény ennél jóval magasabb. Soha nem volt még ekkora a kereslet az ásvány iránt, mint manapság. s a jövő további fellendülést ígér. A Pálházán kibányászott perlit kétharmadát külföldre szállítjuk eladásra. A legjelentősebb vásárló Ausztria, aztán sorrendben a Német Szövetségi Köztársaság, kisebb mennyiségben rendel Jugoszlávia, Svájc és Csehszlovákia. Végeredményben örülnünk kel! a nagyarányú exportnak. hiszen valutát hoz az országnak. Elgondolkoztató ugyanakkor a belföldi felhasználás alacsony szintje, lassú emelkedése. Érthetetlen, miért nem élünk lényegesen jobban idehaza a perül adta lehetőségekkel?! — Az ásvány legszámottevőbb alkalmazási területe az építőipar — magyarázza Varga Tibor, az üzem laboratóriumának vezetője, aki ugyancsak I960 nyarától dolgozik a bányászatnál. — A perlit kiváló hang- és hőszigetelő. s alkalmas a tűz elleni védelemre. Az alkalmazás módja változatos. Készítenek belőle könnyűszerkezeteket. préselnek különféle színűre színezhető és a panelházakra felragasztható lapokat. s előállítanak polietilén fóliába töltéssel úgynevezett perlitpaplant. Vakolatként is felvihető az épületre a duzzasztott perlit, ekkor mészhidráttal. gipsszel és kötésszabályozóval keverik. Pontos adataim nincsenek, de több tíz százalékkal kevesebb fűtőanyag szükséges a perlittel hőszigetelt lakás fűtéséhez. Ezt az előnyt pedig a hazai építőknek sem volna szabad figyelmen kívül hagyniuk, főleg manapság, amikor annyi szó esik az energiatakarékosságról! Az igényeket tekintve ma már szinte egész évben őszi méretű forgalmat bonyolít le a közlekedés, a klasszikus értelemben vett őszi csúcs azonban most is nagy erőpróbája a vasútnak és a Volánnak. A megnövekedett feladatok zavartalan lebonyolítására több központi intézkedést tettek. Szeptembei 1-től rövid távú szállításokat a vasúttól a közúti közlekedés vette át. A hétvégekre szervezett rakodásokhoz a vasút garatálni tudja a kocsikat. Elmondható, hogy az idén a korábbinál szervezetAz ásványt a környezetvédelemben is felhasználják. A duzzasztás során hidrofobi- záló anyaggal kezeit perlit olajfel vevő tulajdonságot kap. s ebből adódóan alkalmazható az olajtól szennyezett folyók, tavak vizének tisztítására. A szemcsés szü- röperlit ma már nélkülözhetetlen a vegyiparban és az. éleim isze ri pa rba n egy a rá n t. Egyre inkább bekapcsolódik a mezőgazdaság is a perlit hasznosításába, mivel a kötött talajt lazítja, a duzzasztáskor keletkező kamrácskák a tápoldat hordozására, a csapadék tárolására képesek. A sokrétű felhasználási lehetőség indokolja, sőt sürgeti a termelés növelését. Ehhez fokozni kell az örlőka- pacitást. s szükség van egv második technológia; sor megépítésére. A beruházás már folyamatban van. s első ütemét. 1981. második szakaszát 1984 végere fejezik be. A költségek meghaladják a 100 millió forintot, s több forrásból biztosítják. A fejlesztés eredményeként megduplázza termelését a pálházi perlitbánya és őrlőüzem. — A fellendülés jele — említi a laborvezető —. hogy az idén szabványosították a perlitet. Hasonlóan szabványosítottak és országszerte bevezették az általunk önerőből készített laboratóriumi perlitduzzasztó készülékét. A készülék iránt már külföldről is érdeklődnek, s legyártottunk egyet ausztriai megrendelésre. Ma már Nyír- telek-Belegrádon. Tapolcán es Pásztón üzemel feldolgozó gyár. s a jövő esztendőre negyvenezer tonna a hazai megrendelés. Az egyik legégetőbb kérdés a szállítás megoldása. Miniszteri határozat írja elő a kisvasút felszámolását, holott ezen fuvarozták el a tér. melés több mint kétharmadát. Ä közúti szállításra való áttéréshez tehergépkocsikat kell majd vásárolni, s szükség lesz egy új. nagy befogadóképességű átrakó megépítésére Sátoraljaújhelyen. Az átállás nehézségét ellensúlyozza, hogy a kialakítandó szállítási rendszer lényegesen korszerűbb lesz a jelenleginél. A távlatok tehát reményt keltőek. Kérdés: van-e elegendő perlitvagyon? .Köztudott ugyanis, hogy a pillanatnyilag fejtés alatt álló bánya legkésőbb tíz év múlva kimerül. — Azok a hegyek — mutat ki az üzemvezető az ablakon — még hosszú évtizedekre elegendő ásványt rejtenek. Eddig megközelítően másfél millió tonna perlitet termeltünk ki. de az ismert perlit vagyonnak ez csak a töredéke. Még az unokáink is perli tbán y ászként mehetnek majd nyugdíjba. Kolaj László Fotó: Laczó József tebb munkával teljesíti feladatait a közlekedés. Csökkent a kocsi hiányból adódó feszültség. A legtöbb munkát ezekben a hetekben a rukor- répaszállítás adja. Hetek óta reklamáció nélkül, zavartalanul folyik a szállítás. Kü-, lönösen kitűnik ebben a pécsi vasútigazgatóság. A szabolcsi kedvező almatermést a debreceni vasútigazgatóság fuvaroztatja. A szovjet part- nerek október 20. óla a korábbiakon felül naponta további 40 széles nyomtávú kocsit adnak.
