Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 253. szám Szombaton Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese az Országházban fo­gadta Christoph A. van der Klaauwot. a hivatalos láto­gatáson hszánkban tartózko­dó holland külügyminisztert. A találkozón részt vett Púja Frigyes kül ügy miniszter. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. az MSZMP KB székha­zában fogadta Christoph A. van der Klaauwot. A szívé­lyes légkörű eszmecserén részt vett Pu;ia Frigyes. :Az enyhülés ügye iránti kölcsönös elkötelezettséget, az eddig is nagyon jó kétol­dalú kapcsolatok további erő­sítésének szándékát, s ma­gyarországi tárgyalásainak nyílt, őszinte légkörét hang­súlyozta Christoph A. van der Klaauw, a Hilton-szállóban megtartott nemzetközi sajtó- konferenciáján. Bányász Rezsőnek, a Kül­ügyminisztérium sajtófőosz- tálya vezetőjének megnyitója Ara: I,G0 forint után. a holland diplomácia vezetője — aki 27 évvel ez­előtt. Budapesten, hazája nagykövetségén kezdte pálya­futását — meleg szavakkal méltatta az élet mindén te­rületére jellemző, kiemelkedő magyarországi fejlődést. Or­szágaink kapcsolatai .szélesed­nek. erősödnek, s ez érvé­nyes a gazdasági s a kulturá­lis együttműködésünkre is — folytatta. — A magyarorszá­gi megbeszélések megerősí­tettek abban, hogy új lehe­tőségek kínálkoznak más oi - szágok piacain történő együt­tes magvar—holland fellépés­re. — A külügyminiszter el­mondotta: a mostani látogatás ösztönözte arra is. hogy ha­zaérve hozzájáruljon Bartók Béla születése 100. évforduló­jának 19Hl-es méltó hollan­diai megünnepléséhez. A két­oldalú kapcsolatok fejleszté­sét tovább ösztönző, újabb látogatások terveit is magá­val viszi Hágába Christoph A. van der Klaauw. magyaror­szági meghívást tolmácsolva Vasárnap, 1!I7Ü. október 28. például a holland miniszter- elnöknek. A holland külügyminiszter ezt követően szólt azokról a kérdésekről — egyebek kö­zött a közel-keleti helyzetről —amelyeket a nemzetközi politikában a két kormány eltérően ítél meg. Az embe­riség úgynevezett globális, nagy kérdéséről szólva, ha­tározottan leszögezte: — A holland kormány el­tökélten békére, az enyhülés­re törekszik, mert sem Euró­pa népeinek jólétéhez, sem pedig a harmadik világ gond­jainak megoldásához más út nincs. A már elért politikai enyhülés eredményei kiter­jeszthetők katonai térre is. E megállapítás kapcsán Chris­toph A. van der Klaauw ki­emelte, hogy Hollandia nem a tradicionális megoldást je­lentő fegyverkezés, hanem a mai kor követelményeinek megfelelő, a kölcsönös biz­tonságra alapuló leszerelés híve! Ennek megfelelően ta­nulmányozzák Hágában egye­bek között a Varsói Szerző­dés tagállamainak javaslata­it, s Leonyid Brezsnyev ber­lini beszédében elhangzott, s azóta a holland kormányfő­höz levélben is megérkezett szovjet indítványokat. Ezek alapján, újabb tárgyalások kezdődhetnek a nukleáris és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről, sőt Madrid­ban már döntések is szület­hetnek ezekben a kérdések­ben. A Magyar 'távirati Iroda munkatársát magyar részről tájékoztatták a magyar—hol­land külügyminiszteri meg­beszélésekről. Mint elmond­ták. a találkozókon a kétoldalú kapcsolatok áttekintése mel­lett, széles körű eszmecsere folyt a nemzetközi helyzet valamennyi lényeges kérdé­séről. különösen az enyhülés­ről és a leszerelésről. Magyar részről elégedetten nyilatkoz­tak arról, hogy a nemzelkö­(Foly talas a 2. oldalon.) Kádár lines legei a Híd Kádár János fogadta Christoph A. van der Klaauw holland kül­ügyminisztert. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminisz­ter is. A szereidében A Diósgyőri Gépgyár kábelgépeket gyártó gyáregységének szereldeüzemében Kovács Pál lakatos a DSO-40 típusú összecsapógép járom- és forgórészét szereli. Fulókércsi gépjavítók A kiszáradt, s most már a faayok miatt is kőkemény tala­jok „eszik" a gépeket. Egyre több sürgős munka vár a mezőgazdasági gépjavítókra. A képen: Dull István és Bé­res Lajos, a fulókércsi Úttörő Tsz szerelői javítják a nélkü­lözhetetlen l(—700-as erőgépet. Növekvő szőlőtelepítési kedv Agrárújságírók Tokaj-Hegyalján Hegyek gyöngykőzetből r Húszéves o pólhózi perlitbényászat. Eddig megközelítően másfél millió tonna ásványt ter­mettek ki a, föld mélyéből. A perlilet felhasználja az építő-, a vegy- és az élelmiszeripar, hasznosítja a környezetvédelem és a mezőgazdaság. A növekvő igények kielégítésére fej­lesztik a bányászatot, s megépítik a második őrlösort. A beruházás eredményeként meg­duplázza termelését a pálházi perlitbányászat. Riport a 3. oldalon. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége agrárpoli­tikai szakosztálya rendezé­sében az országos napi- és hetilapok, a rádió, a tv mezőgazdasági újságírói, tu­dósítói látogattak történelmi borv i d ék ü n kre, Tokaj-Hegy- aljára, hogy a helyszínen is­merkedjenek meg a neves tájegység szőlő- és borter­melésének jelenével, jövőjé­vel. . A tanulmányúton részt ve­vő újságírókat Kapás Pál. a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinál vezér- igazgatója fogadta, aki rész­letes, tájékoztatót adott, a bor­vidék helyzetéről, eredmé­nyeiről, gondjairól, kiemelten szólva a borkombinát integrá­ló koordináló szerepéről. Az 1971-ben megalakult borkom­binát elé ugyanis már meg­alakulása pillanatában olyan célokat, feladatokat állítottak, hogy koordinátor legyen a történelmi borvidék termelői, feldolgozói és piaci fázisai kö­zött, valamint bázist jelent­sen más termelő szektorok részére a modern gazdálko­dási módszerek általánosítá­sához. 1971-től 1979-ig az orszá­gos tendenciával ellentétben Hegyalja -szőlőterülete meg­közelítően 900 hektárral, 0327 hektárról 7209 hektárra nö­vekedett. A növekedésből na­gyobb részt az állami válla­latok. a háztáji és egyéni gazdaságok részesedlek. A borvidék fejlődéséhez jelen­tősen hozzájárult az 1973-ban létrejött Tokaj-hegvaljai Nö­vényvédelmi Társulás, amely­nek 25 üzem a tagja, és há­rom helikopterrel rendelke­zik. A légi védekezés beve­zetésével a termelésbiztonság ugrásszerűen megnövekedett, a járványszerű fertőzés ve­szélye Hegyalja területéről el­hárult. Egyebek közt ezzel is magyarázható, hogy a borvi­déken a betakarított hektá­ronkénti átlagtermés állan­dóan növekszik. Kapás Pál részletes tájé­koztatójából az újságírók megtudták azt is, hogy a szö­vetkezeti nagyüzemek szőlő- termesztési színvonala emel­kedő, néhány éven belül ál­lami vállalati szintű lesz. Több gond van viszont a kisüzemeknél. Kedvezőtlen a helyzet a munkagépellátás terén is. Az erősen kötött agyagtalajokon a kereskede­lemben kapható munkagép- típusok nem, vagy csak erő­sítésekkel alkalmazhatók ta­lajmunkára. A szállítások, főleg a nehezen megközelít­hető kisüzemi területek ese­tében okoznak gondot a ló­állomány lecsökkenése, a szükséges terepjáró gépkocsik hiánya miatt. Hallottuk azt is, hogy az utóbbi időben ör­vendetesen növekvő telepí­tési kedv, valamint a jó ál­lag biztosításához szükséges pótlások, fokozott mértékű szaporítóanyag-igénnyel je­lentkeznék a borvidéken. A vezérigazgató — most csuk kiragadott példákkal is­mertetett — tájékoztatóját az újságírók kérdései követték. A kérdések leginkább a to­kaji bor hírnevének meg­óvását, e tájegység fejlesz­tését. a borkombinát és a tasszövetkezetek kapcsolatá­nak jobbítását célozták. Az újságírók részére kiadott írá­sos tájékoztató első oldalán közölt Vörösmarty-vers egyik- sora mintha jellemezni akar­ná a borvidék jelenlegi hely­zetét: „Több jó napot, mint mennyi volt." A sajtótájékoztató után az agrárújsagírók megtekintet­ték a borkombinát Tolcsva határában levő szőlőültetvé­nyeit, az idei aszúfeldolgo­zást. s a gazdaság tolcsvai pincészetét. /

Next

/
Thumbnails
Contents