Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

1979. október 24., szerda 0 _ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Arak és minőség Vizsgálódás cipőiigyben Csoknem hatsiózerer forintot tizeitek vissta o vevőknek július 23-tól szeptember végéig a Centrumban. Fotó: Szabados György — Három és fél hónapja vettem ezt a cipőt, s már levált a talpa. Miért kell nekem bosszankodni, ideges­kedni. hogy visszaveszik-e, vagy sem? Ráadásul az ára is elég magas volt. Hatszáz­hetven forintba került. — Azt hitlem. kétszázért rendes cipőt kapok. Nézzék meg, szétment az egész . .. — Azt hinné az ember, hogy az áremelés után ren­des minőségű cipőt vásárol­hat. Ezt három hétig hord­tam. s tessék, összegyűrő­dött a bélése ... Ilyen, és ' ehhez hasonló panaszokkal szinte naponta találkozik a kereskedő a miskolci Centrum Áruház­ban. Persze, nemcsak itt, hanem mindenhol, ahol ci­pőt lehet kapni. A kereske­dő mit tehet? Sajnálkozva tárja szét a karját, s szó nélkül veszi elő a reklamá­ciós könyvet, A vevőknek — leszámítva azokat, akik szán­dékosan - teszik tönkre új lábbelijüket, mert nem tet­szik nekik, és vissza akar­ják kapni a pénzüket — iga­zuk van. Néhány adat a Centrum etixiosztályáról: július 23-tól szeptember végéig 15UU pár cipő minősége ellen rekla­máltak a vásárlók. A kifi­zetett kártérítés összege csaknem ti00 ezer forint volt. Az elmúlt év hasonló idő­szakát tekintve, csaknem kétszeres mind a reklamálá­sok száma, mind a kártérí­tésre kifizetett összeg. Még egy adat: az áruházban au­gusztus végéig 48 151 pár ci­pőt adtak el. Hogyan látják a kereske­dők a cipők minőségének állapotát? Palguta Józsefné. a cipö- osztálv vezetője, s a Cent­rum Áruházak szakmai bi­zottságának tagja: — Július 23-a után. kö­rülbelül egy-másfél hétig, mérhetően visszaesett a for­galmunk. De hát a cipő nem luxuscikk, vásárolni kell. Véleményem szerint a gyerekcipők minősége vi­szonylag jó. Igaz, sok pa­nasz van a festék 'minőségé­i-e. A női lábbelik választé­ka lehetne szélesebb. A fér­ficipők választéka sem ki­elégítő, minőségük pedig sok esetben rossz. Nagy György, a Centrum Áruház . áruforgalmi elöadó- j«: — Amíg a cipő a gyártó­tól hozzánk, illetve a vevő­höz kerül, sokféle vizsgála­ton megy át. A leglényege­sebb ezek közül a ' gyári minőségellenőrzés. Sajnos, ez , a legell'ogullabb is, hiszen igáz az a mondás, hogy minden szentnek maga leié hajlik a keze. A nagykeres­kedelmi vállalatok által to­vábbított szállítmányok el­lenőrzésére itt. helyben már csak érzékszervi úton tu­dunk módot találni. 1078 ja­nuárjától működik egy, a gyártóktól független, közvet­lenül a Belkereskedelmi Mi­nisztériumhoz tartozó szer­vezet, a Ruházati Minőség­ellenőrző Egyesülés. Többek között feladatai közé tarto­zik a cipők minőségének el­lenőrzése is. Azóta — jólle­het. a cipők minőségén van még’ mit javítaniuk a gyár­tóknak — érezhetően keve­sebb a nagy-, illetve kiske­reskedelmi forgalomba ke­rülő hibás lábbelik száma. A Ruházati Minőségellen­őrző Egyesülés műszaki igazgatóhelyettese, Gedeon Szilveszter: — Az'egyesülés az ország 22 nagykereskedelmi válla­latának védi az érdekét. Áz általunk elvégzett minőség­ellenőrzések, minőségmegha­tározások, a reklamációk el­bírálása a kereskedelem, s ezáltal a vásárlók érdekeit védik. A cipők minőségel­lenőrzéséről talán annyit, hogy munkatársaink a gyári ellenőrzések után szintén el­lenőriznek — természetesen, a gyártótól függetlenül. Az utóbbi egy-másfél év alatt sikerült jó kapcsolatot ki­alakítani az iparral, s a leg­több helyen nem elleniéi­nek. hanem partnernek te­kintenek bennünket az ipari vállalatok. Megfigyelhető tendencia, hogy a cipőgyá­rak munkája 1978-tól javul. Ez a minőségi javulás sí. év első felében még jobban megnövekedett. Természete­sen van még mit tenniük a gyártóknak. Hihetné az ember, hogy , július 23-i áremelés után - amelyen belül a cipők ára 27 százalékkal növekedtek — jobb, tartósabb cipőket ki nál a kereskedelem. Hogy . cipók minősége olyan, ami Íven — nem a kereskedeler hibája. A minőség javításár vannak törekvések. Kellene! is hogy legyenek, hiszel egyelőre érezhetőbb az ára változása, mint a lábbeli minőségének javulása. Pusztafalvi Tivadar A Palota vend égernek: Minden este svédasztal A válásokat tekintve, túl- i ságosan is előkelő helyet I foglalunk el a statiszliká- [ ban. Magyaron.zág az első tíz európai ország közölt van, lekörözi az NSZK-l. | fej fej mellett halad Dániá­vá!, s még az sem' jelenthet vigaszt, hogy Svédország i megelőz bennünket. Ráadág su! évről évre löbb fiatal ■ írja a családi állapotát lu- I dakoló rubrikába: elvált, j Míg 1980-ban 16 590, addig | 1976-ban 27 200 voll a válá- : sok száma. Igaz. a házasság- i kötések is megszaporodtak, i de korántsem olyan mérték- i ben. mint a házasságok l’ei- | bontása. Legtöbben 20-—-24 [ éves korban mondanak bú- ! csőt egymásnak, de előfor­dul az is. hogy 10 éven alu­li lányok mondhatják elvált asszonynak magukat. Leg­többen öt-ki lene évet húz­nak ki együtt, de az sem megy csoda számba, ha a mézeshetek után adják be a keresetet. Az esküvői tanúk később a bírói pulpitus előtt I állva töltik be ugyanezt a ! posztot. Csak ilvehkor a boldog násznép és az ün- í neplő barátok. ismerősök hiányoznak a háttérből. Az Igazságügyi Miniszlé- | rium Bírósági Főosztálya a [ fővárosi és a megyei biró- I ságok illetékes kollégiumai­nak bevonásával ' elemezte a házassági bonlóperek ítélke- I zési gyakorlatát, s feltárták azokat az okokat is, ame­lyek legtöbbször' vezetnek az ágytól, ^szlaltól és minden I egyéb közöstől való elsza­kadáshoz. S hogy korántsem csalt az anyagiakon osztoz­kodnak a- perlekedők, bizo­nyítja az a szomorú lény, hogv a vizsgált két évben (1975. 1976) a felbontott há­zasságok 65 százalékából születeti gyerek, 39 538 kisfiú és kislány mondott búcsút j! egyik szülőjének. S ez az adat figyelmeztet igaziin a válások veszélyére, hisz na­gyon kevés családban tud­nak úgv elköszönni egymás­tól a felnőttek, hogy a gye­reket megkímélik a nagyobb megrázkódtatásoktól. A bíróságok mindent meg­tesznek a házasságok meg­mentésére, csak hát, aki egy­szer már beadta a keresetet, nemigen akár visszatáncol­ni. Ha mégis megteszi, nem ritka, hogy néhány hónap utón újra a bíróságra megy, mert ismét válni akar. Sok bíró hisz a békítésben, meg is lesz ezért mindent, de legtöbbször hiába, a bontó­perhez vezető okokat ugyan­is nem tudja, nem is fel­adata megszüntetni. Gyakori bontóok a mér­téktelen italozás. A részegen hazatántorgó papák nem szoktak békések és nyugod­tak. lenni, végigverik a csa­lád apraját és nagyjai. Nem beszélve arról, hogy ha a kocsmában folyik el a havi ' kereset, sokszor nélkülözni kénytelen a család. Sajnos • egyre gyakoribb, hogy a nők sem vetik meg az italt. Igaz, ők többnyire nem a'presszó­ban, vagy a talponállóban hajtják fel a léldecit, ha­nem a munkahelyi kisebb- nagyobb ünneplések alkal­mával, vagy társaságban. A hűtlenség, vagy életvi­teli különbség is gyakran szerepel a bírósági iratok­A vasúti, a közúti és az üzemi munkásszállítás hely­zetéről. feladatairól tárgyalt kedden délelőtti ülésén az országgyűlés építési és köz lekedési bizottsága. A Volán Tröszt székhazában elmon­dották: 2450 személyszállító vonaton naponta ,830 000 utas ban. A családi háromszögek ritkán el visel ne lock. Sokszor épp a harmadik „szög" sür­geti a válást, sőt elmegy a válón eres tárgyalásra is. és ott kijelenti, hogy — leg- töobször a férjjel — új há­zasságot kíván kötni. De a feleségek sem töprengenek sokat, ha fellángolnak vala­milyen új szerelemben. A gyerekre sincsenek tekintet­tel, bár bíznak abban, hogy a bíróság nekik ítéli majd. Furcsa, hogy milyen sok azoknak a száma, akik túl In. .on jönnek rá: rosszul vá­lasztották meg életük pár­ját. Néha több évi ismeret­ség előzi meg a boldogító igent, mégis csak a gyere­kek megszületése után döb­bennek rá. hogy nem egy­máshoz valók. Más az ér­deklődési körük, különböző­ek a kulturális igényeik, másképp képzelték otthoni életüket. Elég sokszor szexuális problémák húzód­nak meg az „elhidegülés” indoka mögött. „A lakáshiány' a legtöbb esetben nem játszik közvet­len szerepet... Közvetett hatása ugyan jelentős lő­het ...” — írja a jelentés. Megállapításait azzal is alá­támasztja, hogy sok fiatal pár akkor szakít, amikor több évi albérlet után, végre jó körülmények közé jut, tehát lakáshelyzete megoldódott. Ez lény, de az albérlet nem­csak anyagilag szipolyozza ki a házaspárokat. Nehéz ép lélekkel átvergődni azokon az éveken, amikor nem vál­lalhatnak gyereket, állandó­an alkalmazkodniuk kell nemcsak 'egymáshoz, hanem a főbérlőkhöz is. nem te­remthetnek otthont maguk­nak, holott életkorukat, biológiai és szellemi adott­ságaikat: tekintve, épp az ér­ré legmegfelelőbb korban vannak. Nem csoda hát, hogy mire révbe jutnak, kiégnek, s a nélkülözés meg­öli a szerelmet, az állandó visszafogottság, az egymás tiszteletét, megbecsülését. Ha a szülök szereznek la­kást a fiataloknak, jogosult­nak érzik magukat arra, hogy beleszóljanak a gyer­mekeik éleiébe. Legtöbbször nem sokáig, mert vagy az ifjú férj, vagy a feleség búcsút mond az, anyósnak és a lányának, a fiának is. Ma­gyarázat sem kell ahhoz, miért rossz, ha a fiatalok a szülőkkel élnek egy fedél alatt a súrlódások végül a bíróságra vezetnek. Az okok között — sok egyéb mellett — figyelemre méltó: a fiatalon, meggon­dolatlanul kötött házasságok felbomlása, ' az sem ritka, hogy a • hő nem kívánt ter­hessége, vagy a nemi kap­csolat készteti a feleket az együttélésre. Az ilyen „kény­szerhelyzetben” született há­zasságok is rövid életűek. A nő túlzott megterhelé­se, a városiasodás, a túlzot­tan anyagias szemlélet... még ki tudja hányféle ma­gyarázata lehet a válások­nak. Az indokok — még ha elfogadhatóak is — azonban nem szépítik a statisztikát, s nem kímélnek meg szám­talan gyereket attól, hogy „vasárnapi” apukája, -vagy anyukája legyen. V. V. közlekedik, s 75—80 szá­zalékuk munkába, illetve is­kolába járó. A_ Volán autó­buszjáratait naponta 5—6 nillió utas veszi igénybe, s 72 százalékuk ugyancsak dol­gozó és tanuló. Az i pari. mezőgazda-ági üzemek mint­egy 10 500 autóbusszal napon­ta 700 ezer utast szállítanak. 35 ezer QSL-lap Az amatőr rádiósok, ami­kor a küiönbözö országok­ban éiö ^sporttársaikka 1 az éter hullámain összeköttetést teremtenek, ezt a fényi, az egymásnak megküldött QSL- lapokkal nyugtázzák, amit egyébként erkölcsi köteles­ségüknek tartanak. A szep­tember végéig hazánkba ér­kezett lapokat az MHSZ il­letékesei minden október­ben összesítik, s enn, : alap­ján megállapítják, hogy egy esztendő alatt milyen fejlő­dés tapasztalható az úgyne­vezett é t s rm u n ká ba n. A honvédelmi szövetség k 1 u bjai ban tevékenykedő Borsod megyei amatőrök — összeköttetéseik számát és a távolságokat tekintve — évek óta a legjobbak között szerepelnek, s nemcsak ha­zánkban, hanem nemzetközi viszonylatban is. Az elmúlt év október 1. óta csaknem 10 ezerrel többször „társa­loglak” partnereikkel, mint egy évvel korábban. Amíg ugyanis az előző értékelt idő­szakban valamivel több mint 25 ezer nyugtázólaoot kan- lak, ezek száma a legutóbbi egy esztendő alatt 34 832-re növekedett. Napi átlagban tehát (beleértve a vasár- és más ünnepnapokat is) a bor­sodiak hívására csaknem !)(>- an jelentkeztek a földkerek­ség valamely pontjáról. Legtöbbször a szovjet, majd a csehszlovák, jugo­szláv, lengyel, román sport­társaikkal vették fel az éteri kapcsolatot, s ez a legtávo­labb tevékenykedők közül az új-zélandiakkal, a japánok­kal és az alaszkaiakkal is nemegyszer sikerült nekik. Csaknem minden ország rádiósainak szervezete bizo­nyos számú" összeköttetés után az amatőrök számára trófeát jelentő diplomát is küld a partnereknek. A legértékesebb diplomaként a szovjetekét tartják számon, amelyet a mindig májusban megrendezett ,.CQ Mir” (bé- keverseny) során elért ered­mények alapján ítélnek oda a legjobbaknak. A szovjet rádiósok szervezete mind- , össze három diplomát küld szét a nagyvilágba, s örven­detes, hogy közülük egyet ebben az évben a Rónai MHSZ-klub amatőréi kap­tak. Ezenkívül az idén még öt különböző „trófea” (ésrak- amerikai is) koruk a birto­kukba. T. I. Az ország minden táj ámít fo^ad vendégeket a lillafüre­di Palola*»íHó. es az ide ér­kezők nem kis meglepetésé­re. a vacsorát nem az asz­taloknál tálalja fel a-pincér, hanem a svédasztal szem- fogó látványa fogadja az üdülőket. Alig fél évvel ez­előtt, még csak az ismerke­dési,' vagy éppen búcsúesten szolgált ilyen meglepetéssel az üdülő. Járjuk kőről a Mllai svéd­asztalt, miből is válogathat­nak a vacsorázok esténként. Ezek az asztalok a nagy­terem közepén roskadoznak a sült és töltött húsokból, a salátákból, tejtermékekből készült hidegkonyhai költe­ményektől. Meri a svédasz­tal nem egyszerien csak hi­degtálak halmozása, sokkal több annál, ötletesen, fantá­ziával készül. — Lehet minden este másképpen „öltöztetni” a svédasztalt? —' Nem könnyű a felada­tunk. de lehet — súgja az asztal körüli zsibongásban László Jánosné főszakács, aki minden este kíváncsian szemléli végig a finom fala­tok fogadtatását. — Igyek­szünk bőségessé tenni a ki- nalalot, bővíteni a választé­kot, így aztán úgv foglalhat­nám össze a véleményeket, hogy mindenki megtalálhatja a számára leggusztusosabb fa­latokat. Gondolunk a diétá­sokra is, akik teát, tejter­mékeket, kímélőételeket kap­nak, illetve szedhetnek. Esténként az étterem tizen­öt asztalából egyetlen, ha­talmas „terülj asztalkám” kerekedik, ami 42 kiló búst, mimóza-, indiai. Károly, és franciasaláták sok-sok kiló­ját tartja. A hideg ételekhez, tíz liter olajból keverik a majonézt, és nem kevesebb, mint 300 tojást használnak fel. Ha gyümölcs kerül a svédasztalra. csaknem fél mázsa szőlő díszíti az étel- hegyeket. Legutóbb a kuko­ricasaláta aratott sikert. Virslivel, ami után többen érdeklődtek, lesz-e még egy­szer a svédasztal étlapján elutazásuk előtt? — Az igazi ínyencségek csak ritkán kerülnek asztal­ra, mivel előállításuk drága, így aztán teszünk a vendég elé hagymasalátát is virsli­vel, amihez 10 kiló vörös­hagymát tisztítunk meg. ezenkívül majdnem rend­szeresen talál az üdülőven­dég felvágottakat (tizenkét kiló) és sajtokat is — így a főszakács. A SZOT-üdülők közül kí­sérletképpen az elsők közölt itt vezették be a svédasztalt a búcsúesteken. Most azzal kísérleteznek, hogy milyen módon állítható ki mindez estéről estére? Az üdülőben harminc éve dolgozó László Jánosné és munkatársai egyelőre túlórák és nem rit­kán nagy erőfeszítések árán érik el. hogy estéről estére ott díszelegjen a vendégek előtt a korszerű étkeztetést nvújtó svédasztal A tapasz­talatok alapján döntenek, hogy marad-e ez a vendég látási fonttá, hogy beveze­tik -e másutt is, a többi SZOT-üdülöben. A konyha­művészeti jártasságot is igénylő vacsoraasztal meg­honosítása a hazai üdülők­ben nagymértékben attól függ. bogy a kísérleti ta-. pasztalatok összegzése mi­lyen eredményeket hoz? Mindezt Varga Andrástól, a szálló vendéglátó részlegé­nek vezetőjétől tudjuk meg. A Palotaszállóban ugyanis nemcsak fiatalok, nászuta­sok üdülnek. Nemcsak a középkorosztályt képviselők kérnek és kapnak ide beuta-I lót. de idősek, nyugdíjasok, megfáradt öregek is, akik a svédasztal minden szépsége ellenére, szívesebben fogad­nák. ha esténként a pincér tenné eléjük az előre kivá­lasztott hifleg. meleg, vagy éppen diétás ételt. Most, hogv esténként terülj asztal­kámhoz szólítja vendégeit a vacsoraidő, többen így véle­kedtek: most jó lenni ven­dégnek itt. sok. ehhez ha­sonló kísérletet kívánunk másoknak is! Föszakács é üdülővezető legyen a tál pán. aki minden vendégne'; a kedvében szeretne járni. Nagy József i

Next

/
Thumbnails
Contents