Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
1979. október 24., szerda 0 _ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Arak és minőség Vizsgálódás cipőiigyben Csoknem hatsiózerer forintot tizeitek vissta o vevőknek július 23-tól szeptember végéig a Centrumban. Fotó: Szabados György — Három és fél hónapja vettem ezt a cipőt, s már levált a talpa. Miért kell nekem bosszankodni, idegeskedni. hogy visszaveszik-e, vagy sem? Ráadásul az ára is elég magas volt. Hatszázhetven forintba került. — Azt hitlem. kétszázért rendes cipőt kapok. Nézzék meg, szétment az egész . .. — Azt hinné az ember, hogy az áremelés után rendes minőségű cipőt vásárolhat. Ezt három hétig hordtam. s tessék, összegyűrődött a bélése ... Ilyen, és ' ehhez hasonló panaszokkal szinte naponta találkozik a kereskedő a miskolci Centrum Áruházban. Persze, nemcsak itt, hanem mindenhol, ahol cipőt lehet kapni. A kereskedő mit tehet? Sajnálkozva tárja szét a karját, s szó nélkül veszi elő a reklamációs könyvet, A vevőknek — leszámítva azokat, akik szándékosan - teszik tönkre új lábbelijüket, mert nem tetszik nekik, és vissza akarják kapni a pénzüket — igazuk van. Néhány adat a Centrum etixiosztályáról: július 23-tól szeptember végéig 15UU pár cipő minősége ellen reklamáltak a vásárlók. A kifizetett kártérítés összege csaknem ti00 ezer forint volt. Az elmúlt év hasonló időszakát tekintve, csaknem kétszeres mind a reklamálások száma, mind a kártérítésre kifizetett összeg. Még egy adat: az áruházban augusztus végéig 48 151 pár cipőt adtak el. Hogyan látják a kereskedők a cipők minőségének állapotát? Palguta Józsefné. a cipö- osztálv vezetője, s a Centrum Áruházak szakmai bizottságának tagja: — Július 23-a után. körülbelül egy-másfél hétig, mérhetően visszaesett a forgalmunk. De hát a cipő nem luxuscikk, vásárolni kell. Véleményem szerint a gyerekcipők minősége viszonylag jó. Igaz, sok panasz van a festék 'minőségéi-e. A női lábbelik választéka lehetne szélesebb. A férficipők választéka sem kielégítő, minőségük pedig sok esetben rossz. Nagy György, a Centrum Áruház . áruforgalmi elöadó- j«: — Amíg a cipő a gyártótól hozzánk, illetve a vevőhöz kerül, sokféle vizsgálaton megy át. A leglényegesebb ezek közül a ' gyári minőségellenőrzés. Sajnos, ez , a legell'ogullabb is, hiszen igáz az a mondás, hogy minden szentnek maga leié hajlik a keze. A nagykereskedelmi vállalatok által továbbított szállítmányok ellenőrzésére itt. helyben már csak érzékszervi úton tudunk módot találni. 1078 januárjától működik egy, a gyártóktól független, közvetlenül a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó szervezet, a Ruházati Minőségellenőrző Egyesülés. Többek között feladatai közé tartozik a cipők minőségének ellenőrzése is. Azóta — jóllehet. a cipők minőségén van még’ mit javítaniuk a gyártóknak — érezhetően kevesebb a nagy-, illetve kiskereskedelmi forgalomba kerülő hibás lábbelik száma. A Ruházati Minőségellenőrző Egyesülés műszaki igazgatóhelyettese, Gedeon Szilveszter: — Az'egyesülés az ország 22 nagykereskedelmi vállalatának védi az érdekét. Áz általunk elvégzett minőségellenőrzések, minőségmeghatározások, a reklamációk elbírálása a kereskedelem, s ezáltal a vásárlók érdekeit védik. A cipők minőségellenőrzéséről talán annyit, hogy munkatársaink a gyári ellenőrzések után szintén ellenőriznek — természetesen, a gyártótól függetlenül. Az utóbbi egy-másfél év alatt sikerült jó kapcsolatot kialakítani az iparral, s a legtöbb helyen nem elleniéinek. hanem partnernek tekintenek bennünket az ipari vállalatok. Megfigyelhető tendencia, hogy a cipőgyárak munkája 1978-tól javul. Ez a minőségi javulás sí. év első felében még jobban megnövekedett. Természetesen van még mit tenniük a gyártóknak. Hihetné az ember, hogy , július 23-i áremelés után - amelyen belül a cipők ára 27 százalékkal növekedtek — jobb, tartósabb cipőket ki nál a kereskedelem. Hogy . cipók minősége olyan, ami Íven — nem a kereskedeler hibája. A minőség javításár vannak törekvések. Kellene! is hogy legyenek, hiszel egyelőre érezhetőbb az ára változása, mint a lábbeli minőségének javulása. Pusztafalvi Tivadar A Palota vend égernek: Minden este svédasztal A válásokat tekintve, túl- i ságosan is előkelő helyet I foglalunk el a statiszliká- [ ban. Magyaron.zág az első tíz európai ország közölt van, lekörözi az NSZK-l. | fej fej mellett halad Dániává!, s még az sem' jelenthet vigaszt, hogy Svédország i megelőz bennünket. Ráadág su! évről évre löbb fiatal ■ írja a családi állapotát lu- I dakoló rubrikába: elvált, j Míg 1980-ban 16 590, addig | 1976-ban 27 200 voll a válá- : sok száma. Igaz. a házasság- i kötések is megszaporodtak, i de korántsem olyan mérték- i ben. mint a házasságok l’ei- | bontása. Legtöbben 20-—-24 [ éves korban mondanak bú- ! csőt egymásnak, de előfordul az is. hogy 10 éven aluli lányok mondhatják elvált asszonynak magukat. Legtöbben öt-ki lene évet húznak ki együtt, de az sem megy csoda számba, ha a mézeshetek után adják be a keresetet. Az esküvői tanúk később a bírói pulpitus előtt I állva töltik be ugyanezt a ! posztot. Csak ilvehkor a boldog násznép és az ün- í neplő barátok. ismerősök hiányoznak a háttérből. Az Igazságügyi Miniszlé- | rium Bírósági Főosztálya a [ fővárosi és a megyei biró- I ságok illetékes kollégiumainak bevonásával ' elemezte a házassági bonlóperek ítélke- I zési gyakorlatát, s feltárták azokat az okokat is, amelyek legtöbbször' vezetnek az ágytól, ^szlaltól és minden I egyéb közöstől való elszakadáshoz. S hogy korántsem csalt az anyagiakon osztozkodnak a- perlekedők, bizonyítja az a szomorú lény, hogv a vizsgált két évben (1975. 1976) a felbontott házasságok 65 százalékából születeti gyerek, 39 538 kisfiú és kislány mondott búcsút j! egyik szülőjének. S ez az adat figyelmeztet igaziin a válások veszélyére, hisz nagyon kevés családban tudnak úgv elköszönni egymástól a felnőttek, hogy a gyereket megkímélik a nagyobb megrázkódtatásoktól. A bíróságok mindent megtesznek a házasságok megmentésére, csak hát, aki egyszer már beadta a keresetet, nemigen akár visszatáncolni. Ha mégis megteszi, nem ritka, hogy néhány hónap utón újra a bíróságra megy, mert ismét válni akar. Sok bíró hisz a békítésben, meg is lesz ezért mindent, de legtöbbször hiába, a bontóperhez vezető okokat ugyanis nem tudja, nem is feladata megszüntetni. Gyakori bontóok a mértéktelen italozás. A részegen hazatántorgó papák nem szoktak békések és nyugodtak. lenni, végigverik a család apraját és nagyjai. Nem beszélve arról, hogy ha a kocsmában folyik el a havi ' kereset, sokszor nélkülözni kénytelen a család. Sajnos • egyre gyakoribb, hogy a nők sem vetik meg az italt. Igaz, ők többnyire nem a'presszóban, vagy a talponállóban hajtják fel a léldecit, hanem a munkahelyi kisebb- nagyobb ünneplések alkalmával, vagy társaságban. A hűtlenség, vagy életviteli különbség is gyakran szerepel a bírósági iratokA vasúti, a közúti és az üzemi munkásszállítás helyzetéről. feladatairól tárgyalt kedden délelőtti ülésén az országgyűlés építési és köz lekedési bizottsága. A Volán Tröszt székhazában elmondották: 2450 személyszállító vonaton naponta ,830 000 utas ban. A családi háromszögek ritkán el visel ne lock. Sokszor épp a harmadik „szög" sürgeti a válást, sőt elmegy a válón eres tárgyalásra is. és ott kijelenti, hogy — leg- töobször a férjjel — új házasságot kíván kötni. De a feleségek sem töprengenek sokat, ha fellángolnak valamilyen új szerelemben. A gyerekre sincsenek tekintettel, bár bíznak abban, hogy a bíróság nekik ítéli majd. Furcsa, hogy milyen sok azoknak a száma, akik túl In. .on jönnek rá: rosszul választották meg életük párját. Néha több évi ismeretség előzi meg a boldogító igent, mégis csak a gyerekek megszületése után döbbennek rá. hogy nem egymáshoz valók. Más az érdeklődési körük, különbözőek a kulturális igényeik, másképp képzelték otthoni életüket. Elég sokszor szexuális problémák húzódnak meg az „elhidegülés” indoka mögött. „A lakáshiány' a legtöbb esetben nem játszik közvetlen szerepet... Közvetett hatása ugyan jelentős lőhet ...” — írja a jelentés. Megállapításait azzal is alátámasztja, hogy sok fiatal pár akkor szakít, amikor több évi albérlet után, végre jó körülmények közé jut, tehát lakáshelyzete megoldódott. Ez lény, de az albérlet nemcsak anyagilag szipolyozza ki a házaspárokat. Nehéz ép lélekkel átvergődni azokon az éveken, amikor nem vállalhatnak gyereket, állandóan alkalmazkodniuk kell nemcsak 'egymáshoz, hanem a főbérlőkhöz is. nem teremthetnek otthont maguknak, holott életkorukat, biológiai és szellemi adottságaikat: tekintve, épp az érré legmegfelelőbb korban vannak. Nem csoda hát, hogy mire révbe jutnak, kiégnek, s a nélkülözés megöli a szerelmet, az állandó visszafogottság, az egymás tiszteletét, megbecsülését. Ha a szülök szereznek lakást a fiataloknak, jogosultnak érzik magukat arra, hogy beleszóljanak a gyermekeik éleiébe. Legtöbbször nem sokáig, mert vagy az ifjú férj, vagy a feleség búcsút mond az, anyósnak és a lányának, a fiának is. Magyarázat sem kell ahhoz, miért rossz, ha a fiatalok a szülőkkel élnek egy fedél alatt a súrlódások végül a bíróságra vezetnek. Az okok között — sok egyéb mellett — figyelemre méltó: a fiatalon, meggondolatlanul kötött házasságok felbomlása, ' az sem ritka, hogy a • hő nem kívánt terhessége, vagy a nemi kapcsolat készteti a feleket az együttélésre. Az ilyen „kényszerhelyzetben” született házasságok is rövid életűek. A nő túlzott megterhelése, a városiasodás, a túlzottan anyagias szemlélet... még ki tudja hányféle magyarázata lehet a válásoknak. Az indokok — még ha elfogadhatóak is — azonban nem szépítik a statisztikát, s nem kímélnek meg számtalan gyereket attól, hogy „vasárnapi” apukája, -vagy anyukája legyen. V. V. közlekedik, s 75—80 százalékuk munkába, illetve iskolába járó. A_ Volán autóbuszjáratait naponta 5—6 nillió utas veszi igénybe, s 72 százalékuk ugyancsak dolgozó és tanuló. Az i pari. mezőgazda-ági üzemek mintegy 10 500 autóbusszal naponta 700 ezer utast szállítanak. 35 ezer QSL-lap Az amatőr rádiósok, amikor a küiönbözö országokban éiö ^sporttársaikka 1 az éter hullámain összeköttetést teremtenek, ezt a fényi, az egymásnak megküldött QSL- lapokkal nyugtázzák, amit egyébként erkölcsi kötelességüknek tartanak. A szeptember végéig hazánkba érkezett lapokat az MHSZ illetékesei minden októberben összesítik, s enn, : alapján megállapítják, hogy egy esztendő alatt milyen fejlődés tapasztalható az úgynevezett é t s rm u n ká ba n. A honvédelmi szövetség k 1 u bjai ban tevékenykedő Borsod megyei amatőrök — összeköttetéseik számát és a távolságokat tekintve — évek óta a legjobbak között szerepelnek, s nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi viszonylatban is. Az elmúlt év október 1. óta csaknem 10 ezerrel többször „társaloglak” partnereikkel, mint egy évvel korábban. Amíg ugyanis az előző értékelt időszakban valamivel több mint 25 ezer nyugtázólaoot kan- lak, ezek száma a legutóbbi egy esztendő alatt 34 832-re növekedett. Napi átlagban tehát (beleértve a vasár- és más ünnepnapokat is) a borsodiak hívására csaknem !)(>- an jelentkeztek a földkerekség valamely pontjáról. Legtöbbször a szovjet, majd a csehszlovák, jugoszláv, lengyel, román sporttársaikkal vették fel az éteri kapcsolatot, s ez a legtávolabb tevékenykedők közül az új-zélandiakkal, a japánokkal és az alaszkaiakkal is nemegyszer sikerült nekik. Csaknem minden ország rádiósainak szervezete bizonyos számú" összeköttetés után az amatőrök számára trófeát jelentő diplomát is küld a partnereknek. A legértékesebb diplomaként a szovjetekét tartják számon, amelyet a mindig májusban megrendezett ,.CQ Mir” (bé- keverseny) során elért eredmények alapján ítélnek oda a legjobbaknak. A szovjet rádiósok szervezete mind- , össze három diplomát küld szét a nagyvilágba, s örvendetes, hogy közülük egyet ebben az évben a Rónai MHSZ-klub amatőréi kaptak. Ezenkívül az idén még öt különböző „trófea” (ésrak- amerikai is) koruk a birtokukba. T. I. Az ország minden táj ámít fo^ad vendégeket a lillafüredi Palola*»íHó. es az ide érkezők nem kis meglepetésére. a vacsorát nem az asztaloknál tálalja fel a-pincér, hanem a svédasztal szem- fogó látványa fogadja az üdülőket. Alig fél évvel ezelőtt, még csak az ismerkedési,' vagy éppen búcsúesten szolgált ilyen meglepetéssel az üdülő. Járjuk kőről a Mllai svédasztalt, miből is válogathatnak a vacsorázok esténként. Ezek az asztalok a nagyterem közepén roskadoznak a sült és töltött húsokból, a salátákból, tejtermékekből készült hidegkonyhai költeményektől. Meri a svédasztal nem egyszerien csak hidegtálak halmozása, sokkal több annál, ötletesen, fantáziával készül. — Lehet minden este másképpen „öltöztetni” a svédasztalt? —' Nem könnyű a feladatunk. de lehet — súgja az asztal körüli zsibongásban László Jánosné főszakács, aki minden este kíváncsian szemléli végig a finom falatok fogadtatását. — Igyekszünk bőségessé tenni a ki- nalalot, bővíteni a választékot, így aztán úgv foglalhatnám össze a véleményeket, hogy mindenki megtalálhatja a számára leggusztusosabb falatokat. Gondolunk a diétásokra is, akik teát, tejtermékeket, kímélőételeket kapnak, illetve szedhetnek. Esténként az étterem tizenöt asztalából egyetlen, hatalmas „terülj asztalkám” kerekedik, ami 42 kiló búst, mimóza-, indiai. Károly, és franciasaláták sok-sok kilóját tartja. A hideg ételekhez, tíz liter olajból keverik a majonézt, és nem kevesebb, mint 300 tojást használnak fel. Ha gyümölcs kerül a svédasztalra. csaknem fél mázsa szőlő díszíti az étel- hegyeket. Legutóbb a kukoricasaláta aratott sikert. Virslivel, ami után többen érdeklődtek, lesz-e még egyszer a svédasztal étlapján elutazásuk előtt? — Az igazi ínyencségek csak ritkán kerülnek asztalra, mivel előállításuk drága, így aztán teszünk a vendég elé hagymasalátát is virslivel, amihez 10 kiló vöröshagymát tisztítunk meg. ezenkívül majdnem rendszeresen talál az üdülővendég felvágottakat (tizenkét kiló) és sajtokat is — így a főszakács. A SZOT-üdülők közül kísérletképpen az elsők közölt itt vezették be a svédasztalt a búcsúesteken. Most azzal kísérleteznek, hogy milyen módon állítható ki mindez estéről estére? Az üdülőben harminc éve dolgozó László Jánosné és munkatársai egyelőre túlórák és nem ritkán nagy erőfeszítések árán érik el. hogy estéről estére ott díszelegjen a vendégek előtt a korszerű étkeztetést nvújtó svédasztal A tapasztalatok alapján döntenek, hogy marad-e ez a vendég látási fonttá, hogy bevezetik -e másutt is, a többi SZOT-üdülöben. A konyhaművészeti jártasságot is igénylő vacsoraasztal meghonosítása a hazai üdülőkben nagymértékben attól függ. bogy a kísérleti ta-. pasztalatok összegzése milyen eredményeket hoz? Mindezt Varga Andrástól, a szálló vendéglátó részlegének vezetőjétől tudjuk meg. A Palotaszállóban ugyanis nemcsak fiatalok, nászutasok üdülnek. Nemcsak a középkorosztályt képviselők kérnek és kapnak ide beuta-I lót. de idősek, nyugdíjasok, megfáradt öregek is, akik a svédasztal minden szépsége ellenére, szívesebben fogadnák. ha esténként a pincér tenné eléjük az előre kiválasztott hifleg. meleg, vagy éppen diétás ételt. Most, hogv esténként terülj asztalkámhoz szólítja vendégeit a vacsoraidő, többen így vélekedtek: most jó lenni vendégnek itt. sok. ehhez hasonló kísérletet kívánunk másoknak is! Föszakács é üdülővezető legyen a tál pán. aki minden vendégne'; a kedvében szeretne járni. Nagy József i
