Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
1(979. október 24., szerda ÉSZM-M^YARORSZÁG 3 A mérce a végzett munka legyen A szocialista bérezési elvele következetes érvényesítése napjaink egyik halaszthatatlan feladata. E nélkül aligha számíthatunk a •vállalati és egyéni teljesítmények növekedésére, a gazdálkodás általános javulására. A végzett munka menynyi sege és minősége szerinti bér- és keresetdi f íerenci ál ás olyan lehetőség — de egyben követelmény is a vállalatok számára —, amellyel élni kell. Helyes elvek Az elvek hangoztatásával a vállalatok egy része általában eddig sem nagyon fukarkodott. A megvalósítás során azonban gyakran eltérlek a differenciálástól. Ez legtöbbször oda vezetett, hogy azok is részesülhettek béremelésben, akik munkájukkal erre csak részben, vagy egyáltalán nem szolgáltak rá. Ily módon a bérfejlesztésre rendelkezésre álló összeget szétaprózták, s ami még talán ennél is nagyobb /baj volt, elveszítette ösztönző hatását. Most, amikor a gazdálkodás minőségi tényezői kerültek minden szinten előtérbe, az üzemek fokozottabban rákényszerülnek, úgy is mondhatnánk, érdekükben áll, hogy valóban a végzett munka alapján, messzemenően figyelembe véve a dolgozóknak a termelésben tanúsított helytállását, felkészültségét, szakmái tudását, differenciáltan jutalmazzák az elért teljesítményt, ft Megyénkben is jó néhány helyen tapasztalhatjuk, hogy a vállalatok igyekeznek szakítani a régi, gyakorlattal, s a javulás kézzelfogható jelei mutatkoznak a munka díjazásában. Nézzünk egy konkrét példát. A Tiszai Vegyikombinát igazgatósága a múlt év decemberében terjesztette a •szakszervezeti tanács és a bizalmi küldöttek együttes ülése elé a vállalat 197!). évi termelési, gazdálkodási tervére vonatkozó javaslatát. A tervet — amely megfelelően -igazodott a megnövekedett népgazdasági követelményekhez — a testület széles körű vita után egyhangúlag elfogadta. Ebben egyebek között szó volt arról is, hogy az év során elért gazdasági eredményektől függően, szerényebb mértékű bér- és jö- vedelemszínvonal-növekedést helyénvaló meghatározni, így szavaztak a háromszázalékos bérfejlesztés mellett. Változó feltételek Talán sokak számára — akik a TVK-l a jól gazdál- godó és jól fizető vállalatok között tartják számon — túl . kévésnek tűnt a három százalék, hiszen korábban jelentősebb béremeléshez voltak hozzászokva.. Igen ám, csakhogy a vezetőknek és a dolgozó kollektíváknak egyaránt tudomásul kellett venni, hogy a gazdálkodás feltételei, körülményei időközben , szigorúbbá váltak, s egyelőre szerényebb bérfejlesztésre van mód. Ugyanakkor nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy évközben, amikor a tervteljesítés sorún a vállalat számottevő gazdasági, termelési eredményeket ér el, újabb bérfejlesztésre is sor kerülhessen. Amikor nemrégiben a vállalatvezetés megvonta az év első kilenc hónapjának mérlegét, várakozáson íeKili termelési, gazdasági sikereket könyvelhetett el. Dr. Vajdahunyadi Emil gazdasági igazgatóhelyettes erről a következőket mondta: — A vállalati terv' az év első kilenc hónapjára 8(H) millió forint eredmény elérését írta elő. Ezt alaposan túlteljesítettük, ugyanis szeptember 30-án már 1 milliárd 238 milliónál tartottunk. Jelentősen növekedett tőkés exportunk is, amely 37,3 százalékkal volt magasabb a tervezettnél, s ez döntően közrejátszott a vállalat munkájának eredményességében. A TVK időarányos termelési értéke is kedvezően alakult, meghaladta a 7 milliárd forintot, ez 2,7 százalékos túlteljesítést jelent. Kedvező tapasztalatok A hatékonyság növekedése mérhető le a gazdálkodás minden területén. Tapasztalatait Mészáros János, , a TVK szakszervezeti bizottságának titkára az alábbiakban foglalta össze: — Termelési és gazdálkodási mutatóinkat úgy javítottuk, hogy az előirányzottnál kisebb létszámmal oldottuk meg u nagyobb feladatokat. Egyrészről sikerült továbbfejleszteni a vállalati belső szervező munkát, amely nagyobb tervszerűséggel és szakszerűséggel is párosult. Más vonatkozásban a vállalati szervező munka helyes irányú fejlesztése egyben feltételezte és elősegítette, a fejlett üzemi demokráciát, azt a munkahelyi légkört, amely igényli az egyének, dolgozó kollektívák kezdeményezőkészségét és annak hasznosítását. Az eltelt háromnegyedév tapasztalataiból azt a figyelemre méltó megállapítást is levonhatjuk, hogy a kombinát dolgozói, a gyárak, üzemek, főosztályok munkáskollektívái nemcsak az éves terv kidolgozásában működtek aktívan közre, de legalább ilyen cselekvőén vették részt a vállalati célok valóra váltásában is. Újabb bérfejlesztés — Az elmondottakat tehát úgy kell' értelmeznünk, hogy az első háromnegyedév során a gazdálkodásban, elért sikerek megfelelő alapul szolgáltak az újabb bérfejlesztéshez? — örülünk annak, hogy szeptember elején összehívhattuk a szakszervezeti tanács rendkívüli ülését, ahol Huszár Andor, a kombinát igazgatója ismertette az újabb bérfejlesztés, lehetőségét. s feltételeit. A testület tagjainak messzemenő helyeslésével találkozott az igazgató bejelentése, hogy a vállalat dolgozóinak eddigi kimagasló munkája, a termelésben és a gazdálkodásban elért sikerek alapján, július 1-i hatállyal rendkívüli, 4 százalékos bérfejlesztésre nyílt lehetőség. A szakszervezeti tanács egyetértett az igazgatónak azzal a javaslatával is, hogy a rendelkezésre álló pénzt minden eddiginél differenciáltabban kell elosztani, hogy Hálom kiállítás A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont idei programjának utolsó három szakki- / állítását, a korrózióvédelmi Hungarokorr, az elektronikai MIPEL és a környeteet- védelmi Protenvíla nemzetközi bemutatót kedden délelőtt nyitotta meg Pál Ló- nárd akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Október 28- ig tart nyitva a három kiállítás. Ez év márciusától üzemel az ónodi Rákóczi Termelőszövetkezet melléküzemágaként a textilüzem, amely a bedolgozókkal együtt 130 lánynak, asszonynak ad mindennapi munkát. Az itt készült női köntösök, hálóingek, tornanadrágok zömében a Szovjetunióba kerülnek. Fotó: Laczó József Teljesíti versenyvállalását a Borsodi Hierimíí Vállalat az még jobb, hatékonyabb munkára .serkentsen. Ezt. fejezi ki az a testületi állás- foglalás is, amely az órabérben dolgozók esetében, a bérfejlesztés alsó határát egy forintban, míg a nem fizikai dolgozóknál havi kétszáz forintban állapította meg.- A béremelés tehát ennél kevesebb nem lehet. Differenciálni az elosztásnál Egyet lehet érteni asszak- szervezeti tanács döntésével, amely leszögezi, hogy csak a kiemelkedő munkát végző dolgozók részesülhetnek az újabb bérfejlesztésből, amit differenciáltan kell eloszlani. Különben már maga az a tény is figyelemre méltó, s egyúttal jelentős változásra utal, hogy ez alkalommal a TVK dolgozóinak csak 81 százaléka részesült a bérfejlesztésből, s a fizikai állományúak átlagosan 7,3 százalékkal kaptak többet, mint az alkalmazotti dolgozók. Az is kellőképpen kifejezi a differenciálást, hogy a fizikai dolgozóknak több mint 7 százaléka 2 forintnál magasabb, 60 százalékuk pedig 1,50—2 forint óra béremelést kapott. Mint az írásban szereplő példánk is bizonyítja, a Tiszai Vegyikombinát gazdasági és politikai vezetése nagyfokú következetességet tanúsít a Központi Bizottság határozataiban foglalt elvek és célokv gyakorlati megvalósításában. Teszik ezt abból a megfontolásból, hogy az anyagi elismerés és ösztönzés a minőségi tényezők további , ejősöjdését eredményezze a vállalati gazdálkodásban. Lovas La jos Az év derekán — amint arról beszámoltunk — a Borsodi Hőerőmű Vállalat is csatlakozott a hazánk felszabadulása 35. évfordulója és pártunk XII. kongresszusa tiszteletére országosan kibontakozó munkaversenyhez. A kollektíva vállalásai elsősorban, az úgynevezett rendelkezésre állás fokozására, a fajlagos hőíogyasztás csökkentésére, az anyaggal és energiával való takarékosabb gazdálkodásra irányultak. Az idei felajánlás nagyságára jellemző, hogy értéke megközelíti a 15 millió forintot. A harmadik negyedévi műszaki-gazdasági mutatók eiemzése alapján kiderül, hogy a vállalat máris jelentős eredményeket ért el a munkaversenyben. A tervezett rendelkezésre állást a hőerőmű 3,6 megawattórával túlteljesítette. Az elért szint megtartása további gyors, pontos hibaelhárítást és rugalmas üzemvitelt követel, mert a főjavítások befejezé- se után minden óra állásidő a teljesítőképesség csökkenését okozza. Hőértékesítésnél a fajlagos hőfogyasztásban megtakarítás jelentkezik. Fontos feladat az őszi-téli csúcsban a fogyasztók igényének maradéktalan kielégítése. Az energiatakarékossági célkitűzéseket segíti a Megyei Távhőszolgáltató Vállalattal kialakított kísérleti üzemmód, ami kedvező hatással van az önfogyasztásra. A kiadott villamos energiára vonatkozó fajlagos hőfogyasz- tás is számottevően javult az utóbbi időszakban, s kilowattóránként 3203 kilokalória. A vállalásban szereplő 3175 kilokalóriás érték eléréséhez a termelés minőségét kell még javítani. A következő tervidőszak zavartalanabb áruellátását segíti elő, a hiánycikkek körének csökkentését szolgálja a Belkereskedelmi Minisztérium országos kiállítása, amelyet kedden Selmeci La- josné miniszterhelyettes nyitott meg a kohó- és gépipar Technika Házában, a Rákóczi úton. Az október 26-ig nyitva tártó kiállításon 12 nagykereskedelmi vállalat szakmaik szerinti csoportosításban —. vasáruk, járművek és alkatrészek. műszaki cikkek, valamint kultúrcikkek és vegyi áruk — csaknem lilillt olyan apröbb-nagyobb fogyasztási cikket mutat be, amely hiánycikknek számít. A minisztérium az országos kiállításon felvonultatott cikkekre termelőket keres. A kiállítást megelőző sajtótájékoztatón Gábor Pál főosztályvezető elmondotta, hogy többségében évek óla hiányzó, s a lakosságnak sok bosszúságot okozó cikkekre keresnek gyártási kapacitást. Különösen a háztartási készülékek, berendezések, a műszaki cikkek között van ma még sok hiába keresett cikk. A jelenleg ismert igények alapján a következő tervidőszakra a beikereske- delemnek szüksége van például 680 ezer mákőrlőre, • 1.1 millió sze mél ym ériegre, 4 millió zsebkon »érv nyitóra, 3,5 miMió teafőzőre, 600 ezer zománcozott bögrére, bfW) ezer műanyag felmosó vödörre, 2,5 millió műanyag cumisflakonra, de kellene még 4.5 ‘millió tollporoló, 40 ezer gyúrótábla, több mint 200 ezer húsvágó deszka, sőt 270 ezer lópatkószeg, félmillió vihar- és petróleumlámpa is. Egy kertész Az, ember örök vágya, hogy kertté tegye a sivatagot. — Erre vágytál, Sanyi*? — Erre. A mi „sivatagunk” az, a Nagyerdő-dűlő volt, s a mi kertünk most az a Nagyerdő-dűlő. A mi „cseres z nyéskertü nk”. s Egy adat... A jelenleg termő fancsali gyümölcsöskert 78 hektár, s.a rövidesen termőre forduló újabb 90 hektár. Alma, cseresznye, meggy, kajszi, mogyoró. Tényleg „cseresznyéskert”. Véletlenül tudtam meg az egyik volt „főnökétől”, hogy Péiervári Sándor, a fancsali Egyetértés Tsz főkertésze Szegeden vasútforgalmi technikumban érettségizett. — Csodálkozol? — kérdezte. — Apám vasúti tűzoltó volt, kis keresetű, mi meg négyen voltunk gyerekek. Továbbtanulásra pénz nemigen akadt, volt annak akkor fontosabb helye. A vasútforgalmi technikum meg szinte ingyenes volt... — Én azon csodálkozom, ezek után, hogyan lettél mégis kertész? — Az embert az első élményei örökre rabul ejtik. Garadnán, ahol akkor éltünk, volt egy nagy kertünk. Apám, ha levetette, az egyenruhát, tulajdonképpen parasztember volt. Ö telepítette be azt a holdat gyümölcsfákkal. Ö adta a példát, s a tudást. Az oltás, szemzés, növényápolás, ismeretét ... A konklúzió, kész... A gyermeknek a kert, túl a közérzeti örömökön, egy sor intellektuális örömöt is tartogat. Fokozatosan megismerkedik az éjő növény érzékeny éleiével, folyamatosan kibontakozó szépségével, a természet ritmusával. A gyermek a kertben mintegy újra éli azt a tapasztalatsort, ami őseinket alakította a természeti környezetükben. — Tudod, manapság az a baj, a gyerekek úgy nőnek fel, hogy nincs hol megismerkedniük a mezőgazda- sági munka örömeivel, és fáradalmaival. Ezért' aztán nem szeretik a fizikai munkát, később kerülik, vagy lenézik. ytrtréjáktz Nyíregyházán a felsőfokú kertészeti technikumban végzett, majd megszerezte az üzemmérnöki diplomát, aztán a növényvédelmi képesítést. Pétervári Sándor 1967 óta a fancsali Egyetértés Tsz főkertésze. — Sanyi, mi a fancsali gyümölcs- termelés titka? — Titka? Nincs itt titok. A gyümölcsös a' falu, e kis közösség szeme fénye, egyben boldogulása. Az értő-óvó munkáért a fa igen hálás. Bárhol legyen, a fa. a fák, a gyümölcsös árulkodik. Mindig megmutatja a gondozó tudását, szeretelét. Tudás... A természet törvényeivel szembekerülni, azokkal ellentétesen a kertben alkotómunkát végezni lehetetlen. Kazinczy írta egykoron: „Aki nem leste, hogy a hely minémű karakter elfogadására a legalkalmasabb. annak minden fáradozása hiába lészen”. — A kertészet szép és komoly do- log. De nehéz is, hiszen azért tudomány. — Elsősorban nvi av, ami köt a szakmádhoz? — Az alkotás Tehetősége. Példává . amikor metszek, alkotok. Minden mozdulat évekre meghatározza a fa sorsát. A metszőollóval úgy bontom ki a fából a biológiai értekeket, ahogy a szobrász lehel vésővel életet a holt márványba. Az évenkénti almatermés mintegy 80 százalékát exportáló fancsali gyümölcsös eredményei persze nem egyedül Pétervári Sándor érdeme. (Szó sincs róla. De az övé is! A bizonyságot ő maga adja. Dicséri elnöke. Szalipszki Andrásnak e gyümölcsös kialakításában, egyáltalán. létrejöttében szerzett elévülhetetlen érdemeit; dicséri a közvetlen munkatársak, szakvezetők, szak- és betanított munkások összeková- csolódott csapatát. A tervekhez — mert anélkül nem kertész a kertész —, az „emberi íru^g”, tehát már most adott. S a tervek szépek, merészek, mégis reálisak. — Telepítünk 30 hektár kajszit. Terveinkben szerepel 60 hektár cseresznye, meggy és ugyancsak 60 hektár szilva telepítése is. Egyes területeken megvalósítjuk a csepegtető öntözést a dánszenimiklósi Micsurin Tsz tervei alapján. Távlati tervként a megyei tanács, á TESZÖV Gönc— Fancsal körzetében csonthéjas bázist kíván létesíteni. — Lesz feladat Sanyi! — Állok elébe. Állunk elébe. Pétervári Sándor 38 éves. A szakgárda is fiatal. A mohamedánok szent könyve szerint á túlvilági élet egyik boldogsága nem más, mint virágzó, szép kertben üldögélni, sétálgatni; ápolni á fákat, növényeket. Fanesalban nem kell ehhez túlvilág! — Sanyi, mondd, mi az, amit a szakmádon kívül szeretsz? — Szeretem a hosszú beszélgetéseket. a jó barátokat. Szeretem a sportot, a csendet, a csendes esőt. Szeretem a napsütést, a cseresznyefa menyasszonyi ruháját. Szeretem a Cserehátot, s még inkább a csere- hali embereket. Hajdú Imre Fotó: Szabados György Az ónodi varroda
