Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

1979. október 20., szombat .-v.vi ÉSZAK:MAGYARORSZÁG 3 Oldatos vagy szilárd műtrágya? A fogazóüzemben Árusítás: október 25-e után Bizonyítanak a kísérletek A mezőgazdaságban dol­gozó szakemberek a meg­mondhatói annak, hogy je­lenleg nincs megoldva a szilárd műtrágyák egyenle­tes terítése. Egyetlen mű­trágyaszóró gép sem végez tökéletes munkát, s ebből következően ahová kevesebb műtrágya jut, ott kevesebb a termés, ahová több, ott vi­szont nagyobb lesz a hozam. A kettő közötti különbség viszont soha sem egyenlítő­dik ki. Évekkel ezelőtt a Borsodi Vegyikombinát ag­rokémiai kísérleti telepén kísérletek kezdődtek meg a vízben oldott műtrágyák használatára. A kutatások után a kísérleti telep dol­gozói kimutatták, hogy míg a szilárd műtrágya kiszórá­sánál 35 százalékos egyenlőt- lenségi hiba, vagy ennél is kevesebb, már jó eredmény­nek mondható, addig az ol­datos műtrágya használatá­nál a 35 százalékos egyen- lőtlenségi hiba már kedve­zőtlen eredménynek számít. A kísérleteket követően a kombinátban megkezdték az oldatos műtrágya. nagyüzemi gyártását. A kutatómunka eredményeiről és az oldatos műtrágya használatáról kér­deztük dr. Kiss A. Sándort, a kísérleti telep vezetőjét. — Sok minden szól az ol­datos műtrágya használata mellett — mondja. — A szi­lárd műtrágya kiszórásához például több emberi erő, beavatkozás szükséges, ugyanis a szórás kevésbé gé­pesíthető. Az oldatos műtrá­gya talajba való juttatása teljesen gépesíthető munka­folyamat. Korábban problé­mát okozott, hogy . az egy hatóanyagú műtrágyából csak híg oldatot lehetett ké­szíteni, ha viszont ammóni- umnitrátot és karbamid mű­trágyát vegyesen oldunk fel, sokkal töményebb, 28—32 százalékos nitrogéntartalmú oldat is készíthető. Ezekből az oldatokból szemcsekivá­lás, vagy anyagkiválás mí­nusz 10 fokig nem követke­zik be, azaz késő ősszel, vagy kora tavasszal is hasz­nálható az oldatos műtrágya, anélkül, hogy a szóró-, vagy permetezőgép eltörnöd né. A kísérletekhez nagy segítséget kaptunk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi és agroké­miai központjától, valamint a Szerencsi Állami Gazda­ságtól, ahol a nagyüzemi kí­sérletekre került sor. Az el­múlt év júliusában kezdtük meg az oldatos műtrágya nagyüzemi gyártását. Hidra- nit—30 márkanévével. A szerencsi gazdaságban elért eredmények is bizonyítják, hogy a 30 százalék nitrogén- tartalmú oldat használata rendkívül gazdaságos. Meg­oldódott az oldat tárolása is a gazdaságban, ahol javas­latunkra földbe ásott és pvc- íóliával bélelt gödrökben történik a tárolás. — A számítások szerint az oldatos műtrágya felhaszná­lása nemcsak azért gazdasá­gos, mert hatóanyagra szá­mítva olcsóbban vásárolható meg, hanem azért is. mert a tárolása rendkívül egysze­rű és olcsó, minden folya­mat gépesíthető, s azonos hatóanyag kijuttatása esetén, hozzávetőlegesen 10 százalé­kos költségmegtakarítás ér­hető el a gazdaságokban. De a 10 százalékon felül, liszta jövedelemként jelentkezik az egyenletes kiszórás révén el­ért terméstöbblet is. Egy esztendeje már, hogy az oldatos műtrágyát az igé­nyeknek megfelelően, folya­matosan gyártja a Borsodi Vegyikombinát. Időközben bővült a felhasználók kö­re is, a bekecsi termelőszö­vetkezetben elsősorban az ősziele alaptrágyázásánál használják a Hidranit—30-at. Természetesen tovább foly­tatják a kutatómunkát a kombinát kísérleti telepén, valamint a Pulnoki Mező­gazdasági Kutatóállomáson. Putnokról egyébként rend­kívül kedvező eredményekről tájékoztatták a kombinát kísérleti telepének vezetőjét. Arra a megállapításra ju­tottak a putnoki kutatók is, hogy az oldatos műtrágya használata kedvezőbb, mint a szilárd műtrágyáké. Ezt a termés mennyiségén is le le­hetett mérni. Figyelemre méltó ered­ményt értek el dr. Kadlics- kó. Bála . állomásvezető irá­nyításával a putnokiak más tekintetben is. Nevezetesen, azt vizsgálták, hogy a külön­böző műtrágyák milyen ha­tással vannak a cellulózle­bomlásra. Ez alatt azt kell érteni, hogy a talajba jutott szalma, kukoricaszár és egyéb növényi részek, milyen gyor­san alakulnak át humusszá. Az első kísérleti eredmények azt mutatják, bogy a Hid­ranit—30 hatására az átala­kulás 15—20 százalékkal gyorsabb, mint a szilárd mű­trágyák esetében. — Mi ennek a jelentősége? — kérdeztük dr. Kiss A. Sándort. — Elsősorban az, hogy a lassan lebomló cellulóz, pen- tozánhatás néven ismert terméscsökkenéshez vezet. Tehát a Hidranit—30, nem­csak az egyenletes eloszlás révén, hanem a talaj bioló­giai életének javításával (cellulózbomlás) is elősegíti a jobb, magasabb termésho­zamot. Szarvas Dezső Részletes beszámolót kö­zöl hazánk vadgazdálkodá­sáról, a különböző nagyva­daink állományának alaku­lásáról legutóbbi számában a vadászok népszerű szak­lapja, a Nimród. Érdekes adatokat tudhatunk meg eb­ből a tájékoztatóból a Bükk és a Zempléni-hegység er­deinek vadállományáról is. Megyénk erdőterülete — a folyóirat cikke szerint — 159 150 hektárt tesz ki. Erdő­ségeinkben összesen 2420 szarvas él, ami az állomány lassú növekedését mutatja. Ugyanis az utóbbi hét év alatt a szaporodás 128 darab volt, ami — ha soknak nem mondható is — mindeneset­re gyarapodást jelent. Talán az idén megfigyelt és a szo­kottnál , többre becsült nö­A legjobban igénybe vett országos főutunk az 5. szá­mú, a legfontosabb fővárosi útvonal a Tanács körút, a hidak közül pedig az Erzsé- bet-híd. A megállapítás a Központi Statisztikai Hivatal nemrégen kiadott Közlekedé­si és Hírközlési Évkönyvéből való, amely egyebek között külön fejezetben tartalmazza a közúti gépjármű-forgalom­számlálás legfontosabb ada­tait. A megfigyelések szerint, az 5. számú főúton Szegednél naponta 14 528 gépjármű ha­ladt át, csaknem kétszer any­vendéklétszám jelentősen hozzájárul majd az állomány további növekedéséhez. Az elbírálásra bemutatott trófeákról is ad kimutatást a Nimród'cikke. Eszerint hét évvel ezelőtt 114 trófeát bí­ráltak el, s ebből 45, tehát a bemutatott mennyiségnek ii 48 százaléka bizonyult érem­re méltónak. Legutóbb már 200 agancsot bíráltak el a szakemberek, de ebből csak 56, vagyis a 28 százaléka lett érmes. Trófeák tekintetében tehát van még jócskán tennivaló, erdőségeink szarvasállomá- nyában, annál is inkább, mert az ország 19 megyéje közül csak a Bács-Kiskun és Nógrád erdeiben nevelt szarvasok trófeái voltak gyengébbek a borsodiakénál. nyi, mint 1970-ben. Sorrend­ben a 2. számú főút a kö­vetkező, amelyen Vácnál 14 181 jármű a napi átlag, míg a 8. számú főúton Veszprém­nél 12 430, a 4-esen Vecsés- nél 11 454, a 6-oson Pécsnél pedig 11 279. A 3-as út is megelőzi a látszatra legfor­galmasabb — nyáron két­ségtelenül a legzsúfoltabb — M7-es autópályát, amelynek éves viszonylatban 9 952 jár­mű a napi átlaga. Az elmúlt nyolc évben egyébként szin­te valamennyi fő közlekedési útra jellemző a forgalom megkétszereződése, sőt a 8- ason a megháromszorozódása. KözIfiMési statisztika a Szputnyik utcában Amíg ott tartózkodtam — körülbelül két óra hosszányit —, megfordult a telepen 15 —20 érdeklődő. Facsemetéért jöttek, pontosabban azt meg­tudakolni, mikor kezdődik meg az elárusitás. Egyébként engem is hasonló cél vitt oda a Szputnyik utcai gyümölcs- fa-lerakatra. Ez nem csoda: ősz van, a telepítések — ha nem is egyetlen, de mégis — optimális ideje. A kertész- kedőket ez idő tájt joggal foglalkoztatja: idén ősszel mi várható, milyen fajtaválasz­ték, az elmúlt években hi­ánycikknek számító egyes gyümölcsfafajtákkal idén végre találkozhatnak-e? Mindjárt feltűnt, hogy új a gazda. Az idei évtől a be­kecsi Hegyalja Tsz üzemel­teti a faiskolai lerakatot. Az a gazdaság, amely egyébként Miskolcon széles körű szol­gáltató ágazatot épített, épít ki. Persze, a lerakatot sza­porítóanyaggal továbbra is elsősorban a régi üzemeltető, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz látja el. Innen érkeznek a gyümölcsfák és a díszfák, díscserjék egy része. Ez évtől azonban az ellátók köre bő­vül, a bogyós gyümölcsöket (például a köszmétét) a deb­receni áfész keretében mű­ködő szakcsoporttól kapják, a szőlőoltvány az abasári Rákóczi! Tsz-ből érkezik, s bekapcsolódik az ellátásba jelentős1 díszfa-, díszcserje­választékkal a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság is. Mindezeket az információ-: kát a bekecsi tsz szolgáltató ágazatának vezetőjétől, Kez­dődi Csabától, s az áruda vezetőjétől, Kisfalusi László­imtól tudtam meg. Persze le­het. hogy mindez a kertész- kedőket kevésbé érdekli, ölt joggal mondhatják: felőlünk lehet bárki a gazda, az ellá­tó, őket az érdekli, kapható-e abból a fajtából, amit éppen keresnek. Hogy ennek elle­nére mégis leírtuk a megye, a város ellátásában részt ve­vő gazdaságok nevét, tettük azért is: a vásárlók majd tudjanak kit dicsérni, netán szidni annak függvényében, amilyen az ellátás. Mi na­gyon reméljük, s az ellátók is bíznak benne, hogy in­kább dicséretre kerül sor, hi­szen az elmúlt évekhez ké­pest tovább kívánják bőví­teni a választékot. Mindezek után, néhány in­formáció az árusítás kezde­téről, helyéről, választékáról. — Az áruda már most is nyitva tart, hétköznap 8-tól 16, szombaton 8-tól 14 óráig (a későbbiekben is ez a nyit­vatartási rend), de egyelőre csak konténeres díszcserjé­ket (julián borbolya, sóska- borbolya, tűztövis, fagyai, madárbirs stb.) árusítanak. S a gyümölcsfák? — A hosszú szárazság mi­att a csemeték idén később „érnek”, ezért a faiskolában a szokásosnál később kezdő­dik meg a felszedésük. Vdr- hatóan október 25-e körül érkezik a köszméte, a ribisz­ke, s a díszfák egy része. A gyümölcsfákat viszont, csak november elseje körül kap- juk meg. (Amennyiben még­is hamarabb érkezne meg a szaporítóanyag, úgy ígéretet tettünk, hogy erről a kertba­rátokat értesítjük a lap ha­sábjain.) Annál is inkább, mert a Szputnyik utcai tele­pen még nincs teiefon, bár nagyon remélik, hogy a posta jóvoltából ez a gondjuk rö­videsen megoldódik. A tele­fon annál is inkább létszük­séglet, mert az idei évtől, ez az egyetlen facsemetét áru­sító hely a megyeben, a vá­rosban. így várhatóan az ér­deklődés megduplázódik. A korábbi években a Búza tér mellett, a Bolond utcában üzemelő .lerakat ugyanis — erről így tájékoztattak —, idén már nem üzemel. Mivel azonban a Szputnyik utcai áruda nem a város központ­jában található (bár jól meg­közelíthető, pontosan a 24-es busz végállomásánál van), sokan nem vállalják, hogy a helyszínre kiutaznak érdek­lődni, mondván, hátha feles­legesen kell utazniuk. A te­lefon a lakosság informálá­sában éppen ezért nagy se­gítséget jelentene. Ezek után térjünk vissza a várható ellátásra. — Igényeinket leadtuk a szaporító gazdaságoknak, s azokat mind visszaigazolták. Nagyon bízunk benne, hogy a visszaigazolt mennyiséget, fajtákat le is szállítják. Tegyük mi is hozzá: ez na­gyon jó lenne! Mert akkor most őszei tíz és fél ezer őszibarack-csemete érkezne, s lenne a tavaly ugyancsak hiánycikknek számító önbe­porzó meggyekből, valamint kajsziból és szilvából. Újdon­ságnak ígérkezik — eddig még nem volt — a mandula! Elsősorban a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság jó­voltából bővül a díszfa-, díszcserjeválaszték. Többek közt érkezik gömbjuhar, gömbakác, vadgesztenye, kü­lönböző nyárfák, platán, hár- sak, galagonya, sőt még japán cseresznye is. Az üzemeltető, a bekecsi tsz nagyon kéri az üzemeket, vállalatokat, községi tanácso­kat, időben rendeljék meg, mire van szükségük. Ebben az évben nagy előny, hogy az üzemeltető nemcsak beszerzi a szaporítóanyagot, de ha megrendelik, a parkokat is megépíti. Jó, s a korábbiaknál jobb ellátás ígérkezik ebben az évben a szaporítóanyagokból. Mi reméljük, hogy nemcsak ígérkezik, hanem végül való­ságban is így lesz. Mi minden­esetre azt megígérjük, hogy az árusítás idején újra ellá­togatunk a Szputnyik utcá­ba. Hajdú Imre FÖLDGÁZTARTALÉKOK Üj földgázmezőt fedeztek fel Hollandiában. A lelőhely 150 milliárd köbméter föld­gázt rejt Hollandia északi részében a slochtcreni föld­gázmezőnél — jelenti a gaz­dasági minisztérium. A tel­jes mennyiségből eddig 56 milliárd köbméter a bizo­nyított tartalék. Becslések szerint ez a mennyiség az ország jelenlegi fogyasztását mintegy 3 és lel éven át ké­pes lenne fedezni. Az első fél év végén megjelent leg­újabb becslés szerint az or­szág teljes földgázkészletei — a most feltárt mezőt le­számítva — elérik a 2226 milliárd köbmétert. KIÉLEZETT VERSENY Már négy ország (Japán, Dél-Korea, az NSZK és Olasz­ország) előzte meg az Egye­süli. Államokat az átfogó építőipari tervezés és kivi­telezés exportjában. Az USA kereskedelmi minisztériuma szerint három év leforgása alatt (1976. és 1978. között) az Egyesült Államok az első helyről az ötödik helyre csúszott vissza. 1976-ban évi 8,6 milliárd dollár értékű exportüzletet kötöttek, 1978- ban viszont már csak 3,2 milliárd dollár értékű szál­lítás valósult meg. Az utóbbi időszak legjelentősebb vál­tozása, hogy a komplex épí­tőipari tevékenység piacán eladóként megjelent több. nagy kapacitással rendelkező fejlődő ország. Ezek sorába tartozik Dél-Korea, Brazília, India, a Fülöp-szigetek és Pakisztán. MUNKANÉLKÜLISÉG A Közös Piac országaiban felnek a növekvő munkanél­küliségtől. Ez derül ki egy reprezentatív felmérésből, amelyet a brüsszeli bizott­ság tett közzé. A tagorszá­gok közül leginkább Fran­ciaországban, legkevésbé az NSZK-ban tartanak a mun­kanélküliség terjedésétől. A felmérés szerint az EGK- országokban élők közül min­den második közvetlenül vagy közvetve szembekerült a munkanélküliséggel vagy álláskereséssel. Az álláskere­sők fele hajlandó lenne le­szállítani igényeit, részmun­kát vagy képzettségétől elté­rő jellegű munkát vállalni. A megkérdezett állásnélkü­iek 20 százaléka (többségük nő) már feladta a reményt, hogy állásra tegyen szert. CSILLAGASZATI olajár Líbia és Irán már nem tart­ja az OFEC-árat. A Petroleum Intelligence Weekly legújabb száma azt állítja, hogy Líbia és Irán már nem tartja ma­gát az OPEC által megálla­pított árplafonhoz. A Kőolaj- exportáló Országok Szerve­zete, mint ismeretes, barre­lenként 23,50 dolláros pla­fonárat állapított meg 1979. második félévére. A lap sze­rint Líbia az összes minőséf gekre vonatkozóan 2,77 dol­lárral emelte barrelenként az árat, Irán pedig 1,50, illetve 2,80 dolláros emelést hajtott végre, minőségtől függően. Ha csupán 1 százalékkal jobb hatásfokkal használnák fel az importfehérjét, ez évente 2 millió dollár meg­takarítást jelentene. Csak­nem hasonló értékű import- fehérjét pótolna, ha a takar­mánykeverékeknél egy szá­zalékkal jobban hasznosíta­nák a búza és a kukorica fehérjetartalmát. A mezőgaz­daság sok más ágazatában rejlenek hasonló megtakarí­tási lehetőségek, ezekhez azonban nagyon pontosan is. merni kell a termelés és fel- használás minden paraméte­rét. A termelési eszközök és el­járások gyors- fejlődése mel­lett, ilyen ismeretek csak korszerű laboratóriumi mé­réstechnika segítségével sze­rezhetők meg. így érthető az a nagy érdeklődés, amely a NIM esztergomi továbbképző intézetében pénteken meg­nyílt konferencia iránt meg­nyilvánult. Az ország min­den tájáról érkezett ipari, és mezőgazdasági gyakorlati és kutatószakemberek az elekt­ronika és az automatika me­zőgazdasági alkalmazásának tennivalóit vitatták meg, s — főként a Labor Műszeripari Művek laboratóriumainak ta­pasztalatai alapján szö­vették a továbblépés ségeit. Ä világgazdaság hírei Elektronika is automatika a igzipz&sáilSB A Diósgyőri Gépgyár „A”-gyóregységének fogazóüzemében Kol- cza József, a Maag típusú fogvésögépen fogaskerék vésését végzi. Fotó: Fojtán László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents