Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-18 / 244. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. október 18., csütörtök Nézőtéri meditáció Hitchcock a kocka a Magyarok a prérin című új magyar filmből Bevallom, a hét három új filmje közül elsősorban a Ma. (lyarok a prérin című, színes magyar dokumentumíilmet akartam elsősorban megnézni és méltatni, ez lett volna heti kritikai jegyzetem fő témája. Hiszen a Nem fáj a feje a harkálynak című szovjet ifjúsági film kevesebb méltatást igényel, a bűnügyi filmek nagy öregjének, Alfréd Hitchcocknál; most hozzám ■ került Családi összeesküvése jellegénél fogva nem is nagyon tűri az elemzőbb bemutatást. A filmszáilítás kiszámíthatatlansága folytán — mint már nem először — nem 'ér. kezeit még a magyar film előzetes sajíóbemutatásra, így csak információként mondhatjuk el róla olvasóinknak, Hogy dr. Dojcsák Győző kutatásainak és Ungvári Tamás filmnovellájának felhasználó savai Révész György írta a forgatókönyvet, ő is rendezte, az operatőr pedig Felién Tamás volt. A film a MAFILM Híradó és Dokumen- tumlilm Stúdióban készült. A már említett forrásanyagok felhasználásával azt mutatja be. hogy a múlt század vége éveiben megindult nagy kivándorlás során Kanadába került magyar telepesek, ill. azok leszármazottai hogyan élnek e messzi országban. Az előzetes tájékozódás szerint a film sokszínű és sokrétű érdekes kénét fest a kanadai prérin élő magyarokról. A Családi összeesküvést. Hitchcock filmjét viszont lát. hattuk előzetes bemutatásban, és nem kell különösebb tehetség ahhoz, hogy megjósoljuk: az elkövetkező napok kasszasikere lesz. Hozzá kell tennünk mindjárt, hogy méltán lesz kasszasikefes tilm. A műfaj keretein belül a maximumot nyújtja, cselekmény- vezetése roppant izgalmas, fordulatos, sokszoros csavarással egyre növeli a feszültséget, és mert a bűnügyi filmeknél illetlenség lenne a fordulatokat előre elmondani, pusztán annyit jegyzőink itt fel, hogy egy viszonylag ártatlan szélhámosságban leledző 'párocska — csupa jóakarattal és jó szándékkal végzett nyomozása közben —- mindenféle bűnöző bandákkal kerül kapcsolatba, mindenki fél mindenkitől, mert senki sem tud a másikról semmit, csak persze mi tudjuk lent a nézőtéren, de ... ennyi is sok volt előre. Kitűnő színészeket látu.nk, akik y bűnügyi filmek követelményeit messze meghaladó alakításokkal jeleskednek, felvo. nul a bűnügyi irodalom arzenáljának csaknem egésze, a váltságdíjas emberrablásoktól az egyszerű gyilkosságig sokféle bűnesettel találkozunk benne, de mindvégig roppant izgalmas, érdekfeszítö előadásban. Ez a film az, amire azt mondhatjuk, hogy jó mozi. *Amikor Hitchcock filmjét melegen ajánljuk, akkor is nehéz megbékülniink azzal a gondolattal, hogy egy új ma. gyár film esetében ugyanakkor — önhibánkon kívül — csak szűkszavú előzetes információra kell szorítkoznunk. (benedek) Az Eszakmagyarországi TÜZÉP Vállalat építési I üvegszak boltot ovit Az üvegből! címe: Miskolc, III. kér., Gábor Aron u. 31. (Miskolci Üveggyár mellett) Nviíás október 22-én A nyitás időpontjával egyidejűleg a MISKOLC, SAJÓ-PARTI TELEPÜNKÖN AZ ÜVEGÁKUSÍTÁST MEGSZÜNTETJÜK. ^ t L A L ^ Eseményjáték a Vasasban A megszállott Szeretem a megszállottakat, a szent őrülteket, akik koronként elkiá'ljják, hogy mégis mozog a föld, s aztán csalódottan meghalnak. A világ mindig süket erre a kiáltásra, a világ nem mozdul. S ha mozdul, mozdulása mindig ellenállás. Nem hagyjuk magunkat megváltani. Persze, a meg. váltók mindig túl korán jönnek. Ezért kénytelenek istái, lóban szállásolni — barmok között. Korán jött ember Fazola Henrik is. A kétszáz évvel ezelőtti feudális Magyarországon (mikor dicső elődeink életüket és vérüket ajánlották a királynőért, de zabot' már nem nagyon akarták ajánlani) szinte lehetetlen vállalkozás volt az ipar- telepítés. Magyarnak nem is jutott volna eszébe ilyesmi. A megszállott Würtzburg környékéről jött, s nem elégedett meg azzal, hogy míves vasmunkáival Eger város legtekintélyesebb polgárává küzdötte fel magát; egy massáról, s hámorról kezdett álmodozni. Nagy, ro- ■mantikus álom ez... Nagy, romantikus dráma születhetett volna Fazola teremtő életéről. Erőinkből azonban csak egy illusztratív eseményjátékra futotta. Ez sem kevés. Mert ez az eseményjáték új szerzőt avatott, új színházat nyitott, s új közönségrétegeket vonzott. Vagyis elkezdődött valami Miskolc színházi életében. amit régen várunk. A többi között kiderült, hogy a megújult színháznak már van működő dramaturgiája, hogy sikeres kísérlet történt a Vasas Művelődési Központ bejátszására, hogy sikerült mozgásba hozni művészi erőinket. Az eredmények mindenképpen csak egy kísérlet eredményei. .Ha nem miskolciként nézném ezeket, talán fanyalognék. Így azért a néhány megragadó pillanatért is hálás vagyok, amelynek tanúja lehettem az előadáson. Mert sajnos, nem sikerült egységes stílust teremteni, küzdött a dramaturg a nagy információmennyiséggel, (ennélfogva sok a közlés és viszonylag kevés a drámai szituáció) s a szcenírozáson is lehetne vitatkozni. Ennek ellenére van az előadásnak hevületé, a legjobb pillanatokban valódi indulatok munkálnak. S maga a történés egészében izgalmas. A csúcspont kétségkívül a hős erkölcsi, szellemi és anyagi árverezésének képsora. Schwajcla György dramaturg ezen a ponton nyúlt a legszerencsésebb kézzel a drámai anyaghoz. Másutt hol túlságosan is tiszteletben tartotta a szerzőt, hol elszegényítette Krision Béla eredeti elképzeléseit. Egy csupasz, jelzésé» színpadon — ahol a szereplők azonban a reálista színjét'- '.is követelményei szerint funkcionálnak — eleve kudarcra ítélt1 kísérlet pé! iául egy farkaskai?nd mega' evenílése. Tekla előzmények ’ nélküli bejövetele (a rajongó kislány és Fazola korábbi találkozásait csak elmondják) viszont eléggé érthetetlen. A zavaró bőség közepette (ismerem az eredeti dara bot) az elsődleges cél persze az volt (nem is leitetet más), hogy Fazola útja tisztán rajzolódjék elénk. Ennek megvalósítása — ha olykor didaktikusán és il- lusztratíven is — sikerült. Egyértelműen jónak' ítél jük Fazola és a kamaragróf kettőseit, a prefektus és Fazola dialógusait. Életteli hun gulatpt ad az előadásnak Bandi jelenléte, s tetszett a részvényvásárlási jelenet sza- tirizáló hangvétele. S milyen 'súlya van oly kor egyetlen mondatnak is A kohó begyújtása után ünnepelnek, táncolnak a résztvevők. Fazola keserűen megszólal : (valami ilyesmit mond) mulatni, azt tudnak ... A siker letéteményese" a főszerepet játszó Körtvéíyesi Zsolt. Kitűnő alkati adottságokkal bíró, erőteljes színész, remek mozgáskultúra va.1. A produkció másik erőssége Varga Gyula (Col- loradó kamaragróf), aki a nagy játékosok bölcsességét, cinizmusát, sőt némi leki csinylő sajnálatát ötvöz! alakításában. S ~rrroín Tnrntr- járt M. Szilágyi Lajost .kell említenem. Bandija az előadás legnagyobb meglepeté se. Naiv, életteli paraszti figurát formál, irigylésre mél ló humorral. Szerencsi Éva Teklája üde, szép, á színésznő nemcsak a lányos dobogást, hanem az asszony ere jét is érzékelteti. További szereplők: Vité: László. Hall Zsuzsa, Eger szegi Judit, Kulcsár Imre. Kanalas László, Teszári László.. Díszlet- és jelmez- tervező: Ék Erzsébet. Zenijét összeállítottá: Kalmár Péter. Rendezte: Csiszár Imre és Szűcs János. (gyarmati) Közművelődés — Szikszón Nem harmadrangú kérdés... A türelmetlenség sokféle lehet. Azt hiszem, Szikszó kulturális, művelődési éielét az egészséges türelmetlenség jellemzi. A település 700 éves jubileumára • készülődnek. honismereti mozsaramnak, ; helytörténeti kutatásoknak e ad ösztönzőt — a mozgatórugó mégsem a jubileum. Leg. aláb'ois nem ez volt az elsőd, leges szempont, amikor a közelmúltban pártbizottsági ülésen is megvitatták: hogyan állnak a közművelődés-politikai határozat végrehajtásával, sikerült-e érdekeltté tenni az itt működő kis számú üzemet, intézményt a közös, ségi művelődésben? Hozmán Gyula, a Szikszói nagyközségi Pártbizottság titkára szerint igen, noha a helybeli Béke Termelőszövetkezethez hasonló aktivitási, odafigyelést még a többiek nem tudnak felmutatni. Ma is jobbára a termelőszövetkezetiek a jó.példák— csakúgy, mint néhány éve mindig —, ha arról van szó, hol .törődnek a dolgozók tanulásával, szórakozásával ? Mert lássuk csak: évek óta sikeresen működik a termelő szövetkezet asszonyainak kézimunkaszakköre, a nagyközségi könyvtár letéti könyvtárat nyitott náluk, íuelj'nek szakmai állományát a tsz vezetősége gyarapítja. A művelődési háznak nyújtott anyagi támogatás itt a legmagasabb — tízezer forint —, a ház különböző rendez, vényeire pedig rendszeresen eljárnak a tsz-dolgozók. Többnyire jutalomképpen kapott, jegyekkel. Ismerettel', jeszlő előadássorozatokat is szerveztek — elsősorban a -szakképzettség megszerzésére ösztönözték az érdeklődőket. Ha a többi üzemben nem is értek el hasonló sikereket, összességében mégis úgy tűnik, az elmúlt években egy, s más történt a községben. Hogy a legelején kezdjük: mindenekelőtt a művelődési , ház működésének tárgyi feltételei javullak. Magyarán szólva: pénzt fordítottak a ház berendezéseinek legalább í'észbeni felújítására, a foglalkozási termek csinosítására. A korábbi hideg-rideg termek helyett most barátságos környezet fogadja a látogatót. S ez sem'csekélység! De még ennél is fontosabb talán, hogy a közművelődés ügye — egyáltalán a művelődés, a tanulás ügye — nem másod-, vagy harmadrendű kérdés többé. A relpőtlokta- tás megszervezéséhez is mind több segítséget adnak az üze mek, 'ámbár mindmáig nem sikerült megoldani, hogy a felnőttoktatás üzemi keretekben történjék. Nőtt a munkásolvasók száma a könyvtárban. Bejáróklub működik — 2600-an eljárnak dolgozni a nagyközségből —, amely hetenkénti foglalkozásain irodalmi estek, ismeretterjesztő 'előadások, művészeti rendezvények, filmvetítések válogatják egymást. A klub- és a szakköri mozgalom különben is fellendülőben van — különösen a nagyközség ifjúsága körében. Működik ifjúsági klub, nők klubja, nyugdíjasok klubja, honismereti szakkör, bar- .ácsszakkör, különböző tanfolyamokat szerveznek, s ezenkívül énekkar és néptánccsoport is gazdagítja a választékot. A változatosságra törekvés . egyébként a látogatottságban érezteti hatását. 1977-ben pél. dául a ház 78 különböző, ren. dezvényén 8850-en voltak. Egy év múlva, 1978-ban már 86 saját rendezvénye volt a Petőfi Sándor Művelődési Háznak, több mint 12 300 látogatóval. A növekedés szembeszökő. Még akkor is, ha a hétezer fős nagyközségben főképp a fiatalok azok, akik rendszeies és visszatérő látogatói a művelődési ház rendezvényeinek. Csakúgy, mint a könyvtárnak. Most 1200 körüli a beiratkozott olvasó — de ’ a diákoknak — a régebbi olvasóknak — a napokban küldték ki az invitáló levelet: jöjjenek újra a könyvtárba, legyenek megint olvasók! A hatás bizonyára nem marad el. Már csak azért sem, mert a könyvtár és az iskolák között rendszeres a munkákap- csolat. Nemcsak a tanórákon ■ (noha iskolai könyvtár is működik mindenütt), hanem a napközis foglalkozásokon is. A hétből egy nap — a kedd — az iskolásoké, a gyerekeké. Mindezek -után - f alán- -1 #nár érthető, hogy általában, kedvezően ítélték meg az. említett pártbizottsági ülésen Sz.ikszó közművelődési helyzetét. Nemcsak a feltételek javultak, változott a szemlélet is! Mindez persze nem jelenti, hogy az. újjáalakuló, a művelődési ház munkáját segítő társadalmi bizottságra nem várnak nagy feladatok. Mert — többek között — van mit tenni azért, hogy a különböző üzemek, intézmények közművelődési terveit össze_ hangolják — már a tervezés időszakában! S jó lenne, ha anyagilag is hatékonyabb segítségei nyújtanának az. üzemek a művelődési háznak. S van még elégséges tennivaló a szocialista brigádok kulturális vállalásainak javításában is. De — s ez.t beszélgetésünkkor kiemelte Rozman Gyula — az értelmiség jobb, erőteljesebb bevonására is szükség van ahhoz, hogy a közművelődési munka még hatékonyabb legyen. Mostanáig ugyanis elsősorban csak a pedagógusok voltak azok — s a nagyközségben igazán tisztes számú egészségügyi értelmiség is él! —, akikre számítani lehetett. Csulorás Annamária Az. Eszakmagyarországi Regionális Vízmű Miskolci Üzemigazgatósága FELVÉTELT HIRDET: nyugdíjas kazánfűtők részére. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezési cím: Északmagyarországi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalni Miskolci Üzemi‘r»'''rsilósága Miskolc (Stromfcld-laktanya mellett) Telefon: 35-963.