Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. október 18., csütörtök Nézőtéri meditáció Hitchcock a kocka a Magyarok a prérin című új magyar filmből Bevallom, a hét három új filmje közül elsősorban a Ma. (lyarok a prérin című, színes magyar dokumentumíilmet akartam elsősorban megnézni és méltatni, ez lett volna he­ti kritikai jegyzetem fő té­mája. Hiszen a Nem fáj a feje a harkálynak című szov­jet ifjúsági film kevesebb méltatást igényel, a bűnügyi filmek nagy öregjének, Al­fréd Hitchcocknál; most hoz­zám ■ került Családi összees­küvése jellegénél fogva nem is nagyon tűri az elemzőbb bemutatást. A filmszáilítás kiszámítha­tatlansága folytán — mint már nem először — nem 'ér. kezeit még a magyar film előzetes sajíóbemutatásra, így csak információként mond­hatjuk el róla olvasóinknak, Hogy dr. Dojcsák Győző ku­tatásainak és Ungvári Tamás filmnovellájának felhasználó savai Révész György írta a forgatókönyvet, ő is rendez­te, az operatőr pedig Felién Tamás volt. A film a MA­FILM Híradó és Dokumen- tumlilm Stúdióban készült. A már említett forrásanyagok felhasználásával azt mutatja be. hogy a múlt század vége éveiben megindult nagy ki­vándorlás során Kanadába került magyar telepesek, ill. azok leszármazottai hogyan élnek e messzi országban. Az előzetes tájékozódás szerint a film sokszínű és sokrétű ér­dekes kénét fest a kanadai prérin élő magyarokról. A Családi összeesküvést. Hitchcock filmjét viszont lát. hattuk előzetes bemutatás­ban, és nem kell különösebb tehetség ahhoz, hogy megjó­soljuk: az elkövetkező napok kasszasikere lesz. Hozzá kell tennünk mindjárt, hogy mél­tán lesz kasszasikefes tilm. A műfaj keretein belül a maxi­mumot nyújtja, cselekmény- vezetése roppant izgalmas, fordulatos, sokszoros csava­rással egyre növeli a feszült­séget, és mert a bűnügyi fil­meknél illetlenség lenne a fordulatokat előre elmondani, pusztán annyit jegyzőink itt fel, hogy egy viszonylag ár­tatlan szélhámosságban le­ledző 'párocska — csupa jó­akarattal és jó szándékkal végzett nyomozása közben —- mindenféle bűnöző bandák­kal kerül kapcsolatba, min­denki fél mindenkitől, mert senki sem tud a másikról semmit, csak persze mi tud­juk lent a nézőtéren, de ... ennyi is sok volt előre. Ki­tűnő színészeket látu.nk, akik y bűnügyi filmek követelmé­nyeit messze meghaladó ala­kításokkal jeleskednek, felvo. nul a bűnügyi irodalom ar­zenáljának csaknem egésze, a váltságdíjas emberrablásoktól az egyszerű gyilkosságig sok­féle bűnesettel találkozunk benne, de mindvégig roppant izgalmas, érdekfeszítö elő­adásban. Ez a film az, amire azt mondhatjuk, hogy jó mo­zi. *­Amikor Hitchcock filmjét melegen ajánljuk, akkor is nehéz megbékülniink azzal a gondolattal, hogy egy új ma. gyár film esetében ugyanak­kor — önhibánkon kívül — csak szűkszavú előzetes in­formációra kell szorítkoz­nunk. (benedek) Az Eszakmagyarországi TÜZÉP Vállalat építési I üvegszak boltot ovit Az üvegből! címe: Miskolc, III. kér., Gábor Aron u. 31. (Miskolci Üveggyár mellett) Nviíás október 22-én A nyitás időpontjával egyidejűleg a MISKOLC, SAJÓ-PARTI TELEPÜNKÖN AZ ÜVEGÁKUSÍTÁST MEGSZÜNTETJÜK. ^ t L A L ^ Eseményjáték a Vasasban A megszállott Szeretem a megszállotta­kat, a szent őrülteket, akik koronként elkiá'ljják, hogy mégis mozog a föld, s az­tán csalódottan meghalnak. A világ mindig süket erre a kiáltásra, a világ nem mozdul. S ha mozdul, moz­dulása mindig ellenállás. Nem hagyjuk magunkat megváltani. Persze, a meg. váltók mindig túl korán jön­nek. Ezért kénytelenek istái, lóban szállásolni — barmok között. Korán jött ember Fazola Henrik is. A kétszáz évvel ezelőtti feudális Magyaror­szágon (mikor dicső előde­ink életüket és vérüket aján­lották a királynőért, de za­bot' már nem nagyon akar­ták ajánlani) szinte lehetet­len vállalkozás volt az ipar- telepítés. Magyarnak nem is jutott volna eszébe ilyesmi. A megszállott Würtzburg környékéről jött, s nem elé­gedett meg azzal, hogy mí­ves vasmunkáival Eger vá­ros legtekintélyesebb polgá­rává küzdötte fel magát; egy massáról, s hámorról kezdett álmodozni. Nagy, ro- ■mantikus álom ez... Nagy, romantikus dráma születhetett volna Fazola te­remtő életéről. Erőinkből azonban csak egy illusztra­tív eseményjátékra futotta. Ez sem kevés. Mert ez az eseményjáték új szerzőt ava­tott, új színházat nyitott, s új közönségrétegeket von­zott. Vagyis elkezdődött va­lami Miskolc színházi életé­ben. amit régen várunk. A többi között kiderült, hogy a megújult színháznak már van működő dramatur­giája, hogy sikeres kísérlet történt a Vasas Művelődési Központ bejátszására, hogy sikerült mozgásba hozni mű­vészi erőinket. Az eredmények minden­képpen csak egy kísérlet eredményei. .Ha nem mis­kolciként nézném ezeket, ta­lán fanyalognék. Így azért a néhány megragadó pillana­tért is hálás vagyok, amely­nek tanúja lehettem az elő­adáson. Mert sajnos, nem si­került egységes stílust te­remteni, küzdött a drama­turg a nagy információ­mennyiséggel, (ennélfogva sok a közlés és viszonylag kevés a drámai szituáció) s a szcenírozáson is lehetne vitatkozni. Ennek ellenére van az elő­adásnak hevületé, a legjobb pillanatokban valódi indula­tok munkálnak. S maga a történés egészében izgalmas. A csúcspont kétségkívül a hős erkölcsi, szellemi és anyagi árverezésének képso­ra. Schwajcla György dra­maturg ezen a ponton nyúlt a legszerencsésebb kézzel a drámai anyaghoz. Másutt hol túlságosan is tiszteletben tartotta a szerzőt, hol el­szegényítette Krision Béla eredeti elképzeléseit. Egy csupasz, jelzésé» színpadon — ahol a szereplők azonban a reálista színjét'- '.is köve­telményei szerint funkcio­nálnak — eleve kudarcra ítélt1 kísérlet pé! iául egy farkaskai?nd mega' evenílése. Tekla előzmények ’ nélküli bejövetele (a rajongó kis­lány és Fazola korábbi ta­lálkozásait csak elmondják) viszont eléggé érthetetlen. A zavaró bőség közepette (ismerem az eredeti dara bot) az elsődleges cél per­sze az volt (nem is leitetet más), hogy Fazola útja tisz­tán rajzolódjék elénk. En­nek megvalósítása — ha olykor didaktikusán és il- lusztratíven is — sikerült. Egyértelműen jónak' ítél jük Fazola és a kamaragróf kettőseit, a prefektus és Fa­zola dialógusait. Életteli hun gulatpt ad az előadásnak Bandi jelenléte, s tetszett a részvényvásárlási jelenet sza- tirizáló hangvétele. S milyen 'súlya van oly kor egyetlen mondatnak is A kohó begyújtása után ün­nepelnek, táncolnak a részt­vevők. Fazola keserűen meg­szólal : (valami ilyesmit mond) mulatni, azt tud­nak ... A siker letéteményese" a főszerepet játszó Körtvéíyesi Zsolt. Kitűnő alkati adott­ságokkal bíró, erőteljes szí­nész, remek mozgáskultúra va.1. A produkció másik erőssége Varga Gyula (Col- loradó kamaragróf), aki a nagy játékosok bölcsességét, cinizmusát, sőt némi leki csinylő sajnálatát ötvöz! alakításában. S ~rrroín Tnrntr- járt M. Szilágyi Lajost .kell említenem. Bandija az elő­adás legnagyobb meglepeté se. Naiv, életteli paraszti fi­gurát formál, irigylésre mél ló humorral. Szerencsi Éva Teklája üde, szép, á színész­nő nemcsak a lányos dobo­gást, hanem az asszony ere jét is érzékelteti. További szereplők: Vité: László. Hall Zsuzsa, Eger szegi Judit, Kulcsár Imre. Kanalas László, Teszári László.. Díszlet- és jelmez- tervező: Ék Erzsébet. Zeni­jét összeállítottá: Kalmár Péter. Rendezte: Csiszár Im­re és Szűcs János. (gyarmati) Közművelődés — Szikszón Nem harmadrangú kérdés... A türelmetlenség sokféle lehet. Azt hiszem, Szikszó kulturális, művelődési éielét az egészséges türelmetlenség jellemzi. A település 700 éves jubileumára • készülődnek. honismereti mozsaramnak, ; helytörténeti kutatásoknak e ad ösztönzőt — a mozgatóru­gó mégsem a jubileum. Leg. aláb'ois nem ez volt az elsőd, leges szempont, amikor a kö­zelmúltban pártbizottsági ülé­sen is megvitatták: hogyan állnak a közművelődés-politi­kai határozat végrehajtásá­val, sikerült-e érdekeltté ten­ni az itt működő kis számú üzemet, intézményt a közös, ségi művelődésben? Hozmán Gyula, a Szikszói nagyközségi Pártbizottság tit­kára szerint igen, noha a helybeli Béke Termelőszövet­kezethez hasonló aktivitási, odafigyelést még a többiek nem tudnak felmutatni. Ma is jobbára a termelőszövetke­zetiek a jó.példák— csakúgy, mint néhány éve mindig —, ha arról van szó, hol .törőd­nek a dolgozók tanulásával, szórakozásával ? Mert lássuk csak: évek óta sikeresen működik a termelő szövetkezet asszonyainak ké­zimunkaszakköre, a nagy­községi könyvtár letéti könyvtárat nyitott náluk, íuelj'nek szakmai állományát a tsz vezetősége gyarapítja. A művelődési háznak nyúj­tott anyagi támogatás itt a legmagasabb — tízezer forint —, a ház különböző rendez, vényeire pedig rendszeresen eljárnak a tsz-dolgozók. Többnyire jutalomképpen kapott, jegyekkel. Ismerettel', jeszlő előadássorozatokat is szerveztek — elsősorban a -szakképzettség megszerzésére ösztönözték az érdeklődőket. Ha a többi üzemben nem is értek el hasonló sikere­ket, összességében mégis úgy tűnik, az elmúlt években egy, s más történt a községben. Hogy a legelején kezdjük: mindenekelőtt a művelődési , ház működésének tárgyi fel­tételei javullak. Magyarán szólva: pénzt fordítottak a ház berendezéseinek legalább í'észbeni felújítására, a foglal­kozási termek csinosítására. A korábbi hideg-rideg ter­mek helyett most barátságos környezet fogadja a látoga­tót. S ez sem'csekélység! De még ennél is fontosabb ta­lán, hogy a közművelődés ügye — egyáltalán a műve­lődés, a tanulás ügye — nem másod-, vagy harmadrendű kérdés többé. A relpőtlokta- tás megszervezéséhez is mind több segítséget adnak az üze mek, 'ámbár mindmáig nem sikerült megoldani, hogy a felnőttoktatás üzemi keretek­ben történjék. Nőtt a mun­kásolvasók száma a könyv­tárban. Bejáróklub működik — 2600-an eljárnak dolgozni a nagyközségből —, amely he­tenkénti foglalkozásain iro­dalmi estek, ismeretterjesztő 'előadások, művészeti rendez­vények, filmvetítések válo­gatják egymást. A klub- és a szakköri moz­galom különben is fellendü­lőben van — különösen a nagyközség ifjúsága körében. Működik ifjúsági klub, nők klubja, nyugdíjasok klubja, honismereti szakkör, bar- .ácsszakkör, különböző tan­folyamokat szerveznek, s ezenkívül énekkar és nép­tánccsoport is gazdagítja a választékot. A változatosságra törekvés . egyébként a látogatottságban érezteti hatását. 1977-ben pél. dául a ház 78 különböző, ren. dezvényén 8850-en voltak. Egy év múlva, 1978-ban már 86 saját rendezvénye volt a Petőfi Sándor Művelődési Háznak, több mint 12 300 lá­togatóval. A növekedés szem­beszökő. Még akkor is, ha a hétezer fős nagyközségben fő­képp a fiatalok azok, akik rendszeies és visszatérő lá­togatói a művelődési ház rendezvényeinek. Csakúgy, mint a könyvtár­nak. Most 1200 körüli a be­iratkozott olvasó — de ’ a diákoknak — a régebbi olva­sóknak — a napokban küld­ték ki az invitáló levelet: jöjjenek újra a könyvtárba, legyenek megint olvasók! A hatás bizonyára nem marad el. Már csak azért sem, mert a könyvtár és az iskolák kö­zött rendszeres a munkákap- csolat. Nemcsak a tanórákon ■ (noha iskolai könyvtár is működik mindenütt), hanem a napközis foglalkozásokon is. A hétből egy nap — a kedd — az iskolásoké, a gyere­keké. Mindezek -után - f alán- -1 #nár érthető, hogy általában, ked­vezően ítélték meg az. em­lített pártbizottsági ülésen Sz.ikszó közművelődési hely­zetét. Nemcsak a feltételek javultak, változott a szemlé­let is! Mindez persze nem jelenti, hogy az. újjáalakuló, a művelődési ház munkáját segítő társadalmi bizottságra nem várnak nagy feladatok. Mert — többek között — van mit tenni azért, hogy a kü­lönböző üzemek, intézmények közművelődési terveit össze_ hangolják — már a tervezés időszakában! S jó lenne, ha anyagilag is hatékonyabb se­gítségei nyújtanának az. üze­mek a művelődési háznak. S van még elégséges tennivaló a szocialista brigádok kultu­rális vállalásainak javításá­ban is. De — s ez.t beszélge­tésünkkor kiemelte Rozman Gyula — az értelmiség jobb, erőteljesebb bevonására is szükség van ahhoz, hogy a közművelődési munka még hatékonyabb legyen. Mosta­náig ugyanis elsősorban csak a pedagógusok voltak azok — s a nagyközségben igazán tisztes számú egészségügyi értelmiség is él! —, akikre számítani lehetett. Csulorás Annamária Az. Eszakmagyarországi Regionális Vízmű Miskolci Üzemigazgatósága FELVÉTELT HIRDET: nyugdíjas kazánfűtők részére. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezési cím: Északmagyarországi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalni Miskolci Üzemi‘r»'''rsilósága Miskolc (Stromfcld-laktanya mellett) Telefon: 35-963.

Next

/
Thumbnails
Contents