Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

É5ZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1979. október 18., csütörtök Egy játékos delfin idomítása mutatványos célra delflnáriumban, természetesen A tenger élőlényei közül különösen /érdekesek, és újabban különféle okok mi­att „divatosak” a delfinek. Nagy népszerűségnek ör­vendenek, cirkuszokban, delfináriumokban nagy né­zőközönség előtt végeztet­nek mutatványokat az ál­latokkal. Tény, hogy rend­kívül könnyen idomíthatok, nem különösebben igénye­sek. a fogságot jól tűrik. Az elmúlt évtizedekben a bio­lógusoknak, sőt a biopszi- chológusoknak is kedvenc kísérleti állatává lépett elő. A kutatások megállapítot­ták, hogy agyvelejük arány­lag nagy és a felületén igen sok az agytekervény. A fogva tartott állatokkal számos intelligenciakísérle­tet végeztek, ezek eredmé­nye alapján a szakembe­rek a delfinek szellemi ké­pességét a majmokéval ha­sonlítják össze és nagyra értékelik. E tulajdonságai miatt sajnos, olyan kísérleteket is végeztek és végeznek a del­finekkel, amelyek kifejezet­ten a katonai célú felhasz­nálásra irányulnak. Az USA-bán merült fel az a borzalmas gondolat, hogy idomított delfineket hajók felrobbantására használja­nak fel. Az „értelmes tor­pedók” az egyik elképzelés szerint sebészi beavatkozás­sal kapnák meg á robbanó­töltetet: az előgyomorba operálnák. Másik elképzelés szerint, a robbanótöltetet a háiúszóhoz erősítik, és az állat zsinóron vontatja ma­ga után a henger alakú ak­nát. Olyan kísérletek is ismer­tek, amelyek az állatoknak azt a tulajdonságát hasz­nálja ki, hogy a delfinek sebesült fajtársaikat a fel­színen tartják. A torpedót ebben az esetben injekciós tűvel ellátott ampullával helyettesítik, amelyben bé­nító, vagy gyilkoló gyógy­szert helyeznek el. Ez a módszer természetesen a békaemberek elleni védeke­zésre volna alkalmas. Ismét .más elképzelés szerint arra idomítanának delfineket, hogy tengeralattjáró-elhárí- tó rakétákat azonosítsanak és emeljenek ki, erre a cél­ra egyébként állítólag a fó­kák is alkalmasak! Bár, egyes katonai terve­zők nagy reményeket fűz­nek a delfinek ilyen irányú idomítására és hatalmas összegeket költenek a kísér­letekre, nem valószínű, hogy e téren jelentős eredménye­ket érhetnének el. Asszad elutazott Moszkvából Katonai tiszteletadással búcsúztatták Moszkvában Hafez Asszadot, az Arab Űjjászületés Szocialista Párt­ja főtitkárát, a Szíriái Arab Köztársaság elnökét, aki moszkvai hivatalos tárgyalá­sai befejeztével szerdán a szovjet fővárosból Jereván­ba utazott. A Szíriái elnöktől a repü­lőtéren vett búcsút Alekszej Koszigin szovjet miniszter- elnök, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Dmitrij Usz- tyinov marsall, honvédelmi miniszter, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai, Borisz Ponomarjov, a Poli­tikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, valamint több más magas rangú szovjet személyiség. Asszad Koszigin kíséretében vonult el a tiszteletére fel­sorakozott díszalakulat előtt. A Szíriái elnököt Örmény- országba elkísérte A. Vat- csenko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyette­se. Eladó A PAMÜTFONÓIPARI VÁLLALAT Szikszótól 4 km-rc, közvetlenül a Hcrnád-paríon levő Másztanyája Elsősorban közületek részére. Részletes felvilágosítást ad a gyár munkásellátási osztályán Bárdos Józscfné. Telefon: 34-374. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, Joao Freitas Grúz­nak, a Portugál Köztársaság külügyminiszterének meghí­vására 1979. október 15. és 17. között hivatalos látoga­tást tett Portugáliában. A külügyminisztert fogadta An­tonio Ramalho Eanes tábor­nok, a Portugál Köztársa­ság elnöke és Maria de Lo­urdes Pintasilgo miniszter- elnök. Púja Frigyes tárgya­lásokat folytatott a portugál kereskedelmi, az iparügyj és a mezőgazdasági miniszter­rel is. A külügyminiszterek szé­les körű véleménycserét folytattak országaik-kétoldalú kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Megelégedéssel üdvözölték Magyarország és Portugália kapcsolatainak folyamatos fejlődését, amely az utóbbi években minden területen megnyilvánull. Ennek kife­jezése volt Ramalho Eanes elnök 1979 márciusi ma­gyarországi látogatása. A portugál köztársasági elnök találkozója Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárával és Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács el­nökével bebizonyította., hogy a felek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a két ország vezetői találkozóinak, mivel etek előmozdítják országaik kapcsolatainak gyümölcsöző fejlődését. Megállapították, hogy az ilyen jellegű érintkezések aktívan hozzájárulhatnak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában foglalt célok meg­valósításához, elősegítik az előrehaladást a kétoldalú együttműködés különböző te­rületein. A külügyminiszterek hang­súlyozták a kereskedelmi forgalom fejlesztésének ési kiegyensúlyozottabbá tételé­nek szükségességét. A két miniszter egyetér­tett abban, hogy folytatná kell áz országaik közötti mű­szaki-tudományos együttmű­ködést és ösztönözni kell a kulturális egyezmény alap­ján létrehozott vegyes bizott­ság tevékenységét. Az idegenforgalmi egyez­mény adta lehetőségek ha­tékonyabb kihasználását mindkét fél kölcsönös ér­deknek nyilvánította. Énnek megfelelően ösztönzik az i.l­letékes kormányszervek, ide- genfórgalmi vállalatok és in­tézmények együttműködésé­nek fejlesztését. A nemzetközi kérdéseket érintve a két külügyminisz­ter különös figyelmet fordí­tott az enyhülés, a leszerelés, a biztonság és a nemzetközi együttműködés, valamint az igazságosabb nemzetközi gaz­dasági rend kérdéseire. Elégedetlen állapították meg, hogy a két fél állás­pontja több fontos kérdésben hasonló, vagy közel áll egy­máshoz. mint ahogyan azt a Portugál Köztársaság elnöké­nek Magyarországon tett lá­togatásáról kiadott közlemény is kifejezi. . Megerősítették azt a meg­győződésüket. hogy a békés egymás mellett élés és az enyhülés politikájának nincs ésszerű alternatívája. A két külügyminiszter alá­húzta. hogy szükséges az eny­hülési folyamatot megfelelő intézkedésekkel katonai térre is kiterjeszteni. Ebből a szem­pontból üdvözölték a szovjet —amerikai SALT—II. tár­gyalások sikeres befejezését, és kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a szerződés ratifi­kálása elősegíti a leszerelés terén történő előrehaladást más vonatkozásban is. Az új nemzetközi gazdasá­gi rendet illetően a miniszte­rek aláhúzták annak szüksé­gességét, hogy minden ország nyilvánítsa valóságos politi­kái szándékát az előrehala­dásra a már meghatározott problémák hosszú távon tör­ténő megoldásában. Olyan nemzetközi munkamegoszlás és világgazdasági struktúra kialakítása szükséges, amely elősegíti az államok közötti gazdasági kapcsolatok 'ki­egyensúlyozott és kölcsönö­sen előnyös fejlesztését, hoz­zájárul a fejlődő országok gyors ütemű gazdasági növe­kedéséhez minden érintett ál­lam érdekeinek és egyenlő­ségének ' tiszleléfben tartasIT mellett. A magyar külügyminiszter látogatása idején folytatott tárgyalások szívélyes légkö- rűek voltak, és tükrözték a két fél azon szándékát, hogy fejlessze Magyarország és Portugália együttműködését és baráti kapcsolatait. Púja Frigyes meghívta a Portugál Köztársaság kül­ügyminiszterét magyarorszá­gi hivatalos látogatásra. A miniszter a meghívást köszö­nettel elfogadta. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Bu­dapesti'? érkezett'Andrej Ki­rilenko, a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a 'Köz­ponti Bizottság titkára. Kísé­retében van Valenlyin Ma- kejev, az SZKP KB tagja, a Moszkvai városi Pártbizott­ság másodtitkára és Jevge- nyij Razúmov, az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának tag,ja. a KB pártszer­vezési osztályának helyettes vezetője. Andrej Kirilenko és kísé­rete fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Baranyai Tibor és Berecz Já­nos, a Központi Bizottság osztályvezetői.- Jelen volt Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Délután Andrej Kirilenko .és kísérete megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén és a Szovjet Hő­(Folytatás az 1. oldalról) berlini beszédében kijelen­tette — az Utóbbi tíz évben európai területén a közép- hatótávolságú nukleáris fegy­ver-hordozók mennyiségét egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte. Sőt, a Szovjetunió kifeje­zi készségét, hogy a jelenle­gi szinthez képest csökken­ti a nyugati területéig tele- ~ piték középhalótávolságú nukleáris eszközök mennyi­ségét, de természetesen csak akkor, ha Nyugat-Európá- ban nem helyeznek el to­vábbi hasonló eszközöket. A Varsói Szerződés béke- szeretetének és jóakaratának további konkrét bizonyítéka az, hogy a Szovjetunió a Varsói Szerződés más álla­maival folytatott konzultá­ciók után úgy döntött, hogy egyoldalúan csökkenti a Kö- zép-Európában állomásozó szovjet csapatok létszámát. A legszegényebbek! Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája (UNCTAD) 1972-ben hozott először határozatot a legsze­gényebb országokkal kapcso­latosan. Azokat az országo­kat sorolták ebbe a csop'ort- ba, amelyekben az egy főre jutó hazai , össztermék 100 dollár alatt van, a feldolgo­zó ipar részaránya a hazai össztermelésben 10 százalék­nál kevesebb, s ahol a 15 éven felüli népesség közel 80 százaléka analfabéta. Noha az elmúlt évek során ezek az grtékek emelkedtek vala­mit, a legszegényebb orszá­gok problémái nem csökken­tek. A tőkés országok recesz- sziója, az emelkedő olajárak, a növekvő élelmezési gondok tovább sújtják ezen országok gazdaságát. A több mint 30 érintett országban élő 200 millió ember sorsa nem le­het közömbös a világ többi része számára, társadalmi berendezéstől függően azon­ban máslfént ítélik meg 'a segítségnyújtás módszereit. A tőkés országok elsősorban az adósságok elengedésében, se­gélyprogramok meghirdetésé­ben és adományok felaján­lásában látják a megoldást, de az -eddigi eredmények so­ványak. A szocialista országok vé­leménye szerint, a gyarmati rendszer, az egykori gyar­mattarló országok felelősek elsősorban a legkevésbé fej­lett országokban kialakult helyzetért'.1 A kibontakozás lehetőségeit pedig elsősorban a komplex műszaki-gazdasá­gi együttműködésben, objek­tumok’létesítésében. a szak­emberképzés elősegítésében, a kereskedelmi forgalom nö­velésében. valamint hosszú lejáratú állami, kereskedel­mi hitelek nyújtásában kell megvalósítani. Ezen elvek alapján, a szocialista orszá­gok 250 ipari üzemet és lé­tesítményt adtak át, 160 ezer szakember kiképzését bizto­sították térítésmentesen, nö­velik az importot ezekből áz országokból, s hitelek for­májában tettek és teszik le­hetővé nagy értékű beruhá­zási javak beszerzését a szo­cialista piacokról sók Emlékművét a Szabadság téren. Mindkét koszorúzásnál jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Berecz János, Ezt követően a Központi Bizottság székhazában Ne­mei h Károly és Andrej Kiri­lenko vezetésével megbeszé­lést folytatott a magyar és a szovjet tárgyaló csoport. Tag­jai : Somogyi Sándor, Bara­nyai Tibor és Berecz János, illetve Valentyin Makejev, Jevgenyij Razumov és Vla­gyimir Pavlov. Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott- sága vacsorát adott Andrej Kir.ilenko és kísérete tiszte­letére. A vacsorán részt vet­tek a magyar és a szovjet, tárgyaló csoport tagjai, Bor­bély Sándor, Győri Imre, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság» titkárai, valamint Méhes Lajos, a KB tagja, a- Budapesti Pártbizottság első titkára. A vacsorán Németh Károly és Andrej Kirilenko pohár- köszönlőt mondott. E döntéssel összhangban az .elkövetkezendő 12 hónap so­rán a Német Demokratikus Köztársaság területéről 20 ezer szovjet katonát, ezer harckocsit és más haditech­nikát von ki. i Meggyőződésünk, hogy ez a nagy kezdeményezés, ame­lyet az az őszinte óhaj ve­zérel, hogy az európai kon­tinensen kivezessük a zsák­utcából a katonái enyhülés érdekében lett sokéves erő­feszítéseket,’' találkozik Euró­pa és az egész világ népei­nek ’egyetértésével. Felhívjuk a NATO-tagbrszágok parla­mentjeit, hogy méltó módon értékeljék a, szocialista or­szágok kezdeményezését, és ösztönözzék országaik kor­mányát e jó i példa követé­sére. A Varsói Szerződés tagál­lamai amellett vannak, hogy tovább szélesítsék az európai bizalomerősítő intézkedése­ket. Természetesen továbbra is érvényesek a Varsói Szerző­dés tagállamainak korábbi javaslatai: az össz-európai értekezlet minden résztvevő­je kössön szerződést, hogy elsőként nem alkalmaz egy­más ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvere­ket; ne bővítsék Európában a katonai-politikai csoporto­sulásokat; tájékoztassák egy­mást azokról a nagyszabású légi- és haditengerészeti gya­korlatokról, amelyeket az össz-európai értekezleten részt vevő államok területi vizeinek közelében folytat­nak; terjesszék ki a biza­lomerősítő intézkedéseket a Földközi-tenger térségére is. A Varsói Szerződés tagál­lamai — mint ismeretes — kifejezték készségüket, ho’gy megvizsgálnak minden más javaslatot is,. amely az álla­mok közötti bizalom erősíté­sére és a háborús veszély csökkentésére irányul Euró­pában- Mély meggyőződésünk szerint a parlamentek és a képviselők számára nem le­het megtisztelőbb és felelős­ségteljesebb feladat, mint népeik békés életének bizto­sítása. Felhívással fordulunk á NATO.-országok parlamenti képviselőihez, hogy emeljék fel szavukat azok ellen a tervek ellen, amelyek az amerikai nukleáris rakéta- fegyverek új típusainak eu- rópai területen történő elhe­lyezésére vonatkoznak, és amelyek megvalósítása a nemzetközi helyzet kiélező­désével fenyeget Európában és az egész világon. Porlugál-aaiyar fázis kéziénél? Andrej ffirüilo hazáakka érkezett Közlemény a prágai partaetó talicskázásról

Next

/
Thumbnails
Contents