Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

8PI1ÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Eszű lUEiunatt AZ MSZMP.BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 209. szám Ära: 1,20 forint I’cntck, 1979. szeptember 7. KÖZLEMÉNY Helmut Schmidt Más magyarországi íátogatásáról­Kádár János és Helmut Schmidt hivatalos tárgyalásait plenáris iilcs zárta le a Parlament Delcgációs termében. Jelen voltak a két tárgyalódelegáció tagjai és siakértöi. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista1 Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa tag­jának meghívására Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szö­vetségi kancellárja 1979. szeptember 4—G. között hi­vatalos látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban. Kádár János és Helmut Schmidt átfogó vélemény- cserét folytatott a két ország kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A látogatás kereté­ben Helmut Schmidt szövet­ségi kancellár megbeszélést folytatott Lázár Györggyel, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöké­vel. A szövetségi kancellárt fo­gadta Losoncéi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A megbeszélések szívélyes légkörben és a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. A felek megelégedéssel üdvözölték a két ország kap­csolatainak jelentős fejlődé­sét. amely az utóbbi évek­ben — különösen Kádár Jánosnak! a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa tagjának a Né­metországi Szövetségi Köz­társaságban 1977-ben tett lá­togatása óla — minden terü­leten végbement. Megállapí­tották, hogy ez a fejlődés teljes összhangban van az 197J?. július 6-i közös nyilat­kozat céljaival, amely to­vábbra is a két ország hosszú távú együttműködésének irányadó dokumentuma ma­rad. A felek hangsúlyozták a két ország vezető államférfiul találkozóinak jelentőségét és megerősítették azt a szándé­kukat. hogy a jövőben is folytatják a magas szintű po­litikai véleménycserét. Üdvö­zölték a két ország törvény­hozó testületéi között létre­jött kanesolatf el vételt és un­nak tervezett folytatását. Méltatták a 1 kormánytagok gyakoribb találkozóinak hasz­nosságát, helyeselték a riia­gyar külkereskedelmi minisz­ter és a szövetségi gazdasá­gi miniszter ez év végére előirányzott találkozóját. Megállapodtak, hogy a kül­ügyminiszterek évenként kon­zultálnak egymással. Elégedetten állapították meg, hogy az ifjúsági csere, a szakszervezetek, sportszer­vezetek. szakmai szövetségek, más szervezetek és egyesüle­tek együttműködése, valamint a turizmus és a két ország állampolgárainak közvetlen kapcsolatai az 1977. július 6-i közös nyilatkozat céljai­val összhangban fejlődtek. Megerősítették azt a szándé­kukat. hogy ezt a fejlődést a jövőben is elősegítik. Kü­lönösen támogatják az utas­forgalom további könnyítése lehetőségeinek folyamatos vizsgálatát. A felek ismételten hang­súlyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének különös jelentőséget tulajdo­nítanak. Nagyra értékelték az ezen a téren elért pozi­tív eredményeket: az' árucse­re bővülését, a sikeres meg­valósítás stádiumában levő új kooperációs szerződések szá­mának jelentős emelkedését, a harmadik piaci együttmű­ködés fokozására irányuló törekvéseket. Ezzel összefüg­gésben méltatták a kormány­közi gazdasági vegyes bizott­ság eredményes tevékenysé­gét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttmű­ködés gyorsabb ütemű fej­lesztésének elősegítése érde­kében támogatják a kiegyen­súlyozott árucserét és struk­túrájának javítását, a terme­lési' eavütiműködési formák kialakítását, valamint a két ország vállalatai közölti kap­csolatok szélesítését, beleért­ve a közeoes és kisüzemeket is. M'v'álluoodtak. hofv a gazdasági vegyes bizottság a következő. 1980 tavaszán tar­tandó. ülésszakán megvizsgál­ja. milyen intézkedések szük­ségesek és lehetségesek a^ említett célok eléréséhez. A felek kifejezték érdekelt- • sémiiket a gazdasági együtt­működés feltételeinek továb­bi javításában és elhatároz­ták. Iiogv a kormányközi ve­gyes bizottság keretében rend­szeres információcserét foly­tatnak a két ország népgaz­daságának fejlődési tenden­ciájáról. Egyetértettek abban, hogy a jövedelmek, hozádé- kok és vagyonok kettős adóz­tatásának elkerüléséről 1977. július 18-án kötött egyez­mény javítja a két ország vállalatai együttműködésé­nek feltételeit. Üdvözölték, hogy a Magyar Kereskedel­mi Kamara és a német gaz­daság keleti bizottsága a kö­zeljövőben együttműködési megállapodást köt. A felek újólag megerősí­tették, hogy elő kívánják se­gíteni a tudományos és mű­szaki együttműködést, s az a szándékuk, hogy amint le­het, megfelelő egyezménye­ket és megállapodásokat is kötnek. Hangsúlyozták a kulturá­lis együttműködés jelentősé­gét a két ország kapcsolatai­nak hosszú távú fejlesztésé­ben és azt a közös szándé­kukat, hogy fokozzák a kul­turális cserét az 1977. július 6-i kulturális egyezmény alapján. Elhatározták, hogy a kulturális megállapodás­ban előirányzott v.egyes bi­zottságot 1980 elején össze­hívják, abból a célból, hogy megvizsgálja a kulturális csere továbbfejlesztésének lehetőségeit és közös elkép­zeléseket dolgozzon' ki. Mél­tatták az egymás országá­ban már megvalósult, vagy tervezett reprezentatív kul­turális rendezvényeket, mint értékes hozzájárulást a köl­csönös megértés elmélyítésé­hez. Üdvözölték, hogy 1980 januárjában Budapesten sor kerül a Németországi Szö­vetségi Köztársaság kulturá­lis hetére. A felek kifejezték meg­győződésüket, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság egyezményei és megállapodásai elősegítik a kapcsolatok erőteljesebb fej­lesztését. Elhatározták, hogy megvizsgálják a szerződéses alapok további kiépítésének lehetőségeit azokon a szak­területeken, amelyeken ez célszerűnek tűnik. Támogat­ják a szakértői konzultációk folytatását konzuli kérdé­sekről. abból a célból, hogy tovább javítsák a gyakorla­ti együttműködést ezen a té­ren. A nemzetközi kérdések megvitatása során Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács lagja és Hel­mut Schmidt szövetségi kancellár különös figyelmet szentelt az enyhülés, a le­szerelés. a fégvverzetlsorlá- tozás. a béke és biztonság kérdéseinek. Kifejezték szi­lárd meggyőződésüket. hogy a békés egymás mellett élés és az enyhü’és politikájának nincs ésszerű alternatívája. Ez alkalommal is méltat­ták a Szovjetunió, a. Len­gyel Népköz társasán, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság és a Németországi Szö­vetségi Köztársaság szerző­déseit. valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, ameb'ek megkötése jelentő­sen hozzájárult az európai envhöipsbez. Kifejezték meg­győződésüket. hogy az 1971. szeptember 3-i négyoldalú (Folytatás a 3. oldalon.) Heti iái- és iHiíisor (7. oldal) Ünnepi esemény síinheiye lesi ma délután Leninváros, fel­avatják a 860 megawatt teljesítményű Tiszai Erőmüvet. Az új létesítmény — amelynek építése 1972-ben keidödölt — határidőre elkészült. Az első két gépegységet 1977-ben helyezték üzembe, mig a harmadik és a negyedik blokk z múlt év második felében kezdte el a termelést. Az új erőmű tavaly már 3 milliárd kilowattóra villamos energiá­val járult hozzá az országos igények kielégítéséhez. Üzemavató Erdőbényén Tegnap délelőtt került sor az Országos Ere- és Ásvány­bányák Hegyaljai Müvei Er- dőbényei Kalcináíó Üzemének ünnepélyes átadására, ame­lyen a megjelenteket Hajdú Gyula, a mű vezetője üdvö­zölte, közöttük az elnökség­ben helyét foglaló dr. Bod­nár Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei párt bizott­ság első titkárát, dr. Kapolyi László nehézipari miniszter- helyettest, dr. Kolcszár Ist­ván rendőr vezérőrnagyot, a megyei pártbizottság tagját, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetőjét, Imri Gyulát, a járási pártbizottság titkárát, dr. Gagyi-Páljfy András Kossuth-dijast, az Országos Érc- és Ásványbányák igaz­gatóját. dr. Pocskodi Lajost, a járási hivatal elnökét. Dr. Kapolyi László nehéz­ipari miniszterhelyettes rö­vid ünnepi beszédében tol­mácsolta a nehézipari mi­niszter, a minisztérium üd­vözletét, majd köszöntötte mindazokat, akik részt vet­tek az új üzem kivite­lezési munkálataiban. A mi­niszterhelyettes rámutatott arra, hogy a közel 110 mil­lió forintos költséggel meg­valósult új termelőüzem fon­tos feladatot tölthet be nép­gazdaságunk jelenlegi életé­ben. Rámutatott arra, hogy hazánk nyersanyagszükségle­tének a felét importból sze­rezzük be, melynek csökken­tése igen fontos feladat. Emellett arra kell törekedni, hogy az importkiváltás mel­lett exportfeladatok realizá­lására is sor kerülhessen a külkereskedelmi egyensúly elérése érdekében. Ez az új tizem mintegy kétmillió dol­lár import megtakarítására, ki­váltására képes, ugyanakkor képes 1 millió dollár értékű exportfeladat realizálására is. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy az Országos Erc- és Ásványbányák a korszerű termelési szerkezet, a kor­szerű technológia és a kor­szerű termék megvalósítására törekedett ebben az esetben is. Így jött létre zz 20 ezer tonnás kapacitású erdőbényei kovaföld kalcináíó vizem, amely képes a hazai • es a külföldi megrendeléseknek is eleget tenni. A miniszterhelyettes a to­lvaj-hegyaljai térség földtani képét '■megrajzoló különféle tudományos intézmények és kutató szervezetek tanuimá- nyai, mutatói alapján az il­letékes minisztériumnak azt a véleményét hangsúlyozta, hogy e térség által kínált le­hetőségekéi. a lehető legjob­ban kell kihasználni.­— A magyar nyersanyág- iparhak — mondotta a. mi­niszterhelyettes — több funkciója is van egyszerre. Először is lényeges mennyi­ségi .és minőségi anyagot kell kiváltani importból, az előzőeknél sokkal többet keli szállítani exportra, ugyanak­kor a kitermelt nyersanya­got általában mind maga­sabb feldolgozási szinten és fokon kell átadni a további feldolgozóknak. Ez az új (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Kcipolyi László nehézipari miniszterhelyettes, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, gyei partbizottság első titkára társaságában átvágja a nemzetiszinü üzemavató szalagot.

Next

/
Thumbnails
Contents