Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-06 / 208. szám
T979. szeptember 6., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 fi niÉiÉip ércbányászat helyzete Voll egy viszonylag ’hosszú és keserves időszaka az elmúlt évtizedben a rudabá- ' nyai ércbányászatnak. Sokan •— ez idő tájt — megpecsételve látták ennek az ősrégi foglalkozásnak a sorsát ezen az ősrégi településen. Ez volt az az időszak, amikor a hazai kohászat illetékesei úgy gondolták, a vasgyártáshoz szükséges ércet olcsón és jobb minőségben külföldről maradéktalanul be lehet szerezni. Annak idején nem gondolhatták, hogy a világpiacon szinte robbanásszerűen megnövekedik majd szinte minden energiahordozó és szinte minden nyersanyag | ára. Már az MSZMP XI. kongresszusa határozata is rámutatott arra, hogy törekednünk ke)i a hazai nyersanyagok mind teljesebb kiaknázására, az importból , származó nyersanyagok bi- ; zonyos pótlására is. Mert , hiszen csak erre vagyunk , képesek a kohászat szem- i pontjából, hiszen köztudott, i hogy hazánk nyersanyagban j szegény országként könyvel- I telik el, ami elsősorban a vas-, a színes- és a nemes- érceket illeti. Ezzel a szemlélettel dolgoztak hosszú i éveken keresztül az Orszá- i gos Ere. és Ásványbányák í Rudabányai Vasércműveinek ; dolgozói is. Ebben a pers- j pektívátlannak tűnő sziluá- I cióbun évről évre gyengébb I lett a rudabányai ércbányá- | szat teljesítménye. Ezelőtt I hat esztendővel, 1973-ban í még nyereségesen termeltek, j azt követően azonban erősen ) csökkent a termelés és nö- i vekedelt a veszteség'. A kül- i sö szemlélő a két jelenséget j úgy is felfoghatná, hogy ok i és következmény. Az össze- í függés azonban nem volt i ilyen egyszerű és ma sem az. i Tény, hogy az elmúlt hat esztendőben a mű nem telje- i sítette egyszer sem maradéktalanul termelési tervét, | azonban az is tény, — mint I Bállá László főmérnök fogai, i mázott —, hogy a rudabá- i nyai vasérc termelői ára nem éri el annak tulajdonképpeni használati értékét sem. Mint mondotta, arra már több éve ígéretük van, hogy rendezik a vasérc - termelői árát, mivel enélkül a legnagyobb probléma hem megoldható. Az ugyanis, hogy a mű az idén — hal: esztendő után először — teljesíti termelési tervét, mégis mintegy 20 millió forint veszteséggel zárja az évet. Amikor az illetékesek annak idején felülvizsgálták a rudabányai vasércbányászat helyzetét, és döntöttek sorsát illetően, ígéretet tettek arra, hogy megfelelően rendezik az érc termelői árát, de ugyanakkor követelményként állították a több mint 1300 rudabányai ércbányász és vezetőik elé, hogy mindenekelőtt önerejükre támaszkodva, teremtsenek rendet(a „saját portájukon”, javítsak a munka- és üzemszervezést, a munkafegyelmet, a munkamorált, a munkaidő jobb kihasználását, törekedjenek a termelékenyebb, biztonságosabb külszíni ^fejtések fejlesztésére a "mélyművelésű bányászat „rovására”. Ugyan, akkor tízmillió forintot biztosítottak arra, hogy*a nagyon elhasználódott géppark egy részét felújítsák és az országos átlagnál jóval magasabb, 12 százalékos bér- fejlesztést hajtattak végre 1970-ban a rudabányai ércbányászoknál. Az elmúlt egy, másfél évben a vállalat kollektívája teljesítette a követelményeket; önerőből, számos intézkedés kapcsán megjavult a munkamorál, ma may nincsenek kilépők, sőt inkább jelentkezők vannak erre a nehéz munkára; a mű vezetői jól éllek a viszonylag magas bérfejlesztés lehetőségével, valamint a lehetőségekhez mérten — ahogy ezt a külkereskedelmi szervek bonyolítják —, jól használják fel a géppark bizonyos rekonstrukciójára szánt tízmillió forintot. Az idén a terv szerint 210 ezer fonna dúsított pátvasércet, 100 ezer tonna barna vasércet adnak a népgazdaságnak. A vállalat fő profilját meghatározó termékek azonban az- említett ok miatt veszteségesek. Ezért is igyekeznek ezek mellett értékesebb termékekkel különféle őrleményekkel foglalkozni. Ilyen például, a barritörlemény, amelyet bizonyos egészségügyi intézmények, használnak sugár- védelem céljára; és a bauxit- őrlemények, amelyek a íes- tékipar alapanyagai közé tartoznak, s amelyekből nyu. gali exportérdeklődés is van. A tervek szerint az idén 20 —25 ezer tonna rézércet is termelnek, amelyből 500— 000 tonna rézszínport Bulgáriában kohósítanak számunkra. Ez azt jelenti, hogy a megállapodás értelmében ezért cserében színrezet és színezüstöt kapunk. Némi túlteljesítés várható dolomitból, amelyből az idei terv 100 ezer tonna termelését írja elő. Úgy tűnik, a rudabányai ércbányászok legújabbkori történetében a múlt esztendő volt a kulcsév. Az idén, — bár minden feltétele megvan annak, hogy hosszú évek óta első ízben teljesítsék termelési terveiket — az Országos Érc- és Ásványbányák Rudabányai Vasércművei mégis súlyos milliókkal a „veszteség listájukon” zárja az ével; Lehetséges lenne ebben a nyersanyagszegény világban ismét megkérdőjelezni a rudabányai ércbányászat sorsát? Nem valószínű. Sót, ellenkezőleg. A helyi tartalékok -maradéktalan feltárásán és felhasználásán túl, további olyan segítségre van szűk. ség, amely később — talán a nem is távoli jövőben , — meghálálja a ráfordítást. Itt elsősorban a kutatásra gondolunk. Sokáig ezzel egyáltalán nem törődtek. Néhány esztendeje évente 15 millió forintot fordítanak kutatási célokra, melyet az országos vállalat központi kutatóműve és részben a mű kutatócsoportja hajt végre. A fúrásokat azonban csak 300 méterig kéjesek mélyíteni. Így is kiderült azonban már ez idá. ig is, hogy szideritben igen gazdag ez a vidék és nem kevésbé színesércekben. Érdemes lenne ennek alaposabb kiderítésére az előbbiektől mélyebb, ezerméteres mélységű kutatásokat megkísérel, ni, mint annak idején Recs- ken. Arinál is inkább, mert a vállalat, a rudabányai mű saját műszaki gárdájával, ö ná 1 ló kezdem ényezéskén t kísérleteket folytat. Például a nyersére, illetve a dúsítómű meddőhányójából a gazdaságosabb barritkinyerésre, az úgynevezett savanyú pátvas- ércek hasznosítására, amelyekből jelentős vagyonnal rendelkeznek, de nem termelik. Ugyanez vonatkozik a savanyú barna vasércek, a mállóit barna vasércek hasznosítására is, amelyből szintén gazdagnak mondható ez a táj. A kísérletek itt tulajdonképpen a dúsítóbun heve. zetendő új technológia kidől, gozására irányulnak. A rudabányai ércbányászok az elmúlt több mint másfél esztendőben túljutottak a mélyponton. Ott tartanak, ahonnan már csak saját erőből nehéz előrelépni, de minden körülmények közölt tartósítani kívánják az elért: szintet. A múlt évben 1977-hez viszonyítva a műben hozzávetőlegesen 20 szá. Zalákkal nőtt a termelékeny, ség, ami az idén — várhatóan — még mintegy 4—5 százalékkal nő. Ez utóbbi számok, valamint az, hogy hat esztendő után ismét teljesítik termelési tervüket, bizonyíték arra, hogy igyekeznek maximálisan eleget tenni a követelményeknek és tőlük telhető módon élni a lehetőségekkel. Ez azonban mindaddig felemás és bizonyos értelemben hátrányos következményekkel jár, míg a vasércek termelői árát nem rendezik. Oravcc János Stumpf János, az I. sz. szakaszmérnökség locsóvezetöje Az új sárospataki gátörtelep Bodrog mentén Az ál'- és belvizek elleni védekezés révén alakult ki hazánk egyik legrégebbi szervezete, a vízügyi szolgálat, még a múlt «zúzádban. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a múltból számos régi, elavult védművet, gátőrházat örökölt. Nem csoda, ha szinte folyamatos a különböző védműveknek az erősítése, kiépítése, régi gátőrtelepek korszerűsítése, illetve új gátőrházak, gá tortelepek építése. Az .igazgatóság I. számú, sárospataki szakaszmérnökségének területén az utóbbi esztendők rekord magasságú árvizei miatt nagy figyelmet kellet), és kell fordítani a védművek állapotúra. Több éve kezdődött meg például a Bodrog ba! parti töltésének magasítása, szélesítése, erősítése Viss és az országhatár közötti, több mint 12 ezer méter hosszúságban. Az idén befejeződő részként Felsóbe- recki térségében dolgozlak t c feladat megvalósításán. Mint a töltéserősítést, a galeri szolgálattal kapcsolatos objektumok kiépítését, korszerűsítését is saját kivitelezéssel oldja meg a vízügyi igazgatóság. Üj gát- őrtelepeket alakítottak ki és adnak át: még az idén Sárospatakon. Felsőberecki- ben, Vajdácskán új gátőr- ház épült, és még az év vége előtt befejezik a vissi gátörielep korszerűsítési munkálatait. Cél: az energiatakarékosság Népgazdaságikig kiemelt Mit mutatott a határszemle? feladat napjainkban az energiával való fokozottabb takarékosság. Ennek érdekében születnek új tervek a gyárakban, üzemekben, s a végeredmény összességében százmillió forintokban mérhető. Ezen a területen azonban még jelentősek a tartalékok, ezért nagyon örvendetes minden ez irányú kezdeményezés. A Kéményseprő és Tüzete»- tech'nikai Szolgáltató Vállalatok Társasága műszaki fejlesztési bizottságának tegnap, a megyei KÉTÜSZ-nél tartott tanácskozása is az energiatakarékosságot célozta előmozdítani. Amint arról Mains Attila, a bizottság vehetője tájékoztatott: a vegyszeres vízkőoldali tisztítás bevezetésének, SHetve országos elterjesztésének tennivalóit, az ezzel kapcsolatos gondokat beszélték meg a szakemberek. A témában leginkább járatos győri vállalat főmérnöke terjesztett elő javaslatot, majd a jelenlevők megvitatták a gyakorlati kivitelezés kérdéseit. A tapasztalatokat, a felvetéseket magába foglaló írásos anyagot hamarosan megkapja mind a huszonöt KÉTÜSZ vállalat, s sor kerül az új tisztítási eljárás alkalmazására. A tanácskozáson elhangzott olyan javaslat, hogy a kommunális és lakossági fogyasztóknál is vezessék be a tüzeléstechnikai berendezések’ vegyszeres vízkőoldali tisztítását. A hatásfok elóreiakiválóan 5 százalékkal jav öthat ezáltal, illetve ennyivel, kevesebb energiát fogyasztanak majd a kazánok ogyamarvnyi ivó előállí tásához. A napokban megtartott halárszemlék tapasztalatai szerint a mezőgazdasági nagyüzemek földhasznosítási ver- vüket teljesítve, valamennyi megyében megfelelő ütemben veszik használatba a korábbi években parlagon maradt földeket. Nőtt a mezőgazdasági művelés alá vont terület, így az őszi érésű növényeket az eddiginél nagyobb felületről kell betakarítani. Az idei tavaszon 4-5 százalékkal kevesebb föld voK műveletien, mint 1978- ban. A vetetlen szántóterület 17 ezer hektárral csökkent. A mezőgazdasági nagyüzemei?: vették elsőként gondozásba a parlagot és az idén 4790 hektárral több területük van. mint az elmúlt év azonos időszakában. Mindennek ellenére még mindig jelentős területek esnek ki a művelésből. Igaz, hogy ezek a földek általában gyenge minőségűek, gyakoriak rajtuk az ár- és belvizek. Az elhagyott területek szétszórlak, elaprózódtak és « nagyüzemi gépek számára a domborzati viszonyok miatt szinte elérhetetlenek. Sok»a hagynak fel idős koruk miatt a földműveléssel. Földjeiket felajánlják a tsz-éknek, vagy a helyi tanácsoknak, de többen egyszerűen sorsára hagyják. Általába« nagyüzemi művelésre nem alkalmas földekről van szó. Sokfelé a termelőszövetkezeteknél tárgyalnak, miképpen lehetne biztosítani ezeken a helyeken a nagyüzemi művelés feltételeit. Pályakezdők között az EPFU-nál A 3. számú ÉPFU-nál évenként közel 70 pályakezdő fiatal áll . munkába. Az üzemegység politikai, mozgalmi, gazdasági vezetősége nagy gondot fordít arra, hogy a fiatalok az útbaindításhoz kellő megbecsülést, segítséget kapjanak. Igyekeznek velük megszerettetni a munkahetet, hogy számításukat megtalálva, mind többen váljanak törzstaggá. Erről a közösségbe való beilleszkedésről beszélgettem három pályakezdővel. A karosszérialakatosi Négyesi Béla 18 éves. Ez évben szerzett szakmunkás- bizonyítványt. — Az általános iskola elvégzése után a 101. sz. Ipari Szakmunkásképző 1 ntézet- hez nyertem felvételt. Gyakorlati foglalkozásra az ÉPFU-t jelölték ki számomra. Két évig a tanműhelyben dolgoztam és a harmadikban kerültem a cementes gépkocsikat szerelő műhelybe. Az ifjú a vizsga után augusztus 1-én állt munkába. Saját kérésére visszakerült a cementes-gépkocsi szerelőkhöz. — Többen csodálkoztak, hogy miért éppen ide jelentkeztem, hiszen ez a munka nem a legnépszerűbb a szerelők körében. Gyakran a cementes tartályba is be kell mászni, főleg hegesztések végett. Két műszakban öt-öt fős csoportban dolgozunk. — Hogyan fogadták az üzemegységnél ? — Tulajdonképpen hazajöttem. Kezdő órabérem 12 forint lett. A csoport fiatalokból áll, mindenben szót tudunk érteni. A műhely felszerelését is nagyon jónak tartom, ez nagyban megkönnyíti munkánkat. Az autószerelő: Maurnyi Géza novemberben lesz 18 éves. Ez év márciusában a szakmunkástanulók országos versenyén a negyedik helyezést érte el. így már áprilisban megkapta a szakmunkás-bizonyítványt és azóta szakmunkásként is dolgozik. — Én is a 1*01. sz. ipari Szakmunkásképző Intézettől kerültem ide gyakorlati foglalkozásra. Tanulóéveimben szinte minden műhelyt végigjártam. Az első évtől kezdődően szakmunkások mellett dolgoztam. A legtöbb időt a futó-javító, valamint a lég- fékjavító műhelyben töltöttem. A szakma elsajátításában sokat segített Gerjúk Pista bácsi, Makranczi István, Kammel Lajos. — Szakmunkásként a mo- torosmühelyben dolgozom. Órabérem 13 forint. Az elmúlt hónapban került bevezetési-e a teljesítményhez kötött bérezési forma. Norma szerint négy nap alatt kell egy motort felújítani, amelyet általában a megadott határidőn belül teljesítünk is. — Milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan? — Jelenleg a KAV munkásszállójában lakom. A szobában négyen lakunk, s mindannyian itt dolgozunk. Hétvégeken járok haza Jós- vafőre. Terveim? Nagyon szeretem a motorokat, a gépkocsikat. Szeretnék hivatásos gépjárművezetői jogosítványt szerezni, s a szakmában megbecsült dolgozója lenni az üzemegységnek. Az üzemmérnök: Kriván Tibor pályázat út- r jáh 1977-ben került az egységhez. Diplomáját Budapesten, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán szerezte. — A megyében, Homrog- don lakom, részben azért is jöttem ide. Kezdetben tervezéssel. szerkesztéssel bíztak meg. segítettem az újító dolgozóknak a műszaki rajzok elkészítésében. Az üzemegység, az itt dolgozó közösség teljesen ismeretlen volt számomra. A beilleszkedésben, a munka megismerésében nagy segítségemre volt Trauer János műszaki osztály- vezető. Gyakran beszélgettünk, azt is megkérdezte, hogy milyen területen szeretnék leginkább dolgozni. A nagyobb gyakorlat elsajátítása végett nem az íróasztal érdekelt. A vágyam: mind több időt tölteni a termelők között. Ez év márciusában a nehézgépszerelő műhelybe kerültem, mint gépészeti üzemmérnök. Jelenleg a termelés irányításával és részben a poranyagtárolók műszaki ellenőrzésével foglalkozom. A pályát 2800 forinttal kezdtem, jelenlegi munkabérem 3150 forint. Megvan-e elégedve munkájával. megbízatásával ? — Nemrég múltam 25 éves. Az elmúlt év tavaszán nősültem. Feleségem szintén Miskolcon dolgozik a vízműnél. Jelenleg gyes-en van 11 hónapos kisfiúnkkal. Má- lyiban vettem házhelyet, ott szeretnél: egy családi házat .építeni. Három fiatallal beszéltem a sok közül. Sorsuk, életútjuk szinte egybekapcsolódik, egyben azonos: Élethivatásnak tekintik szakmájukat, s bíznak benne, hogy egy életre szólóan megtaláljak számításaikat. Molnár Lajos