Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

1979. sieptembei 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A fórum után Egészségügyi kérdések \ A Magyar Rádió Miskolci Stúdiójában megtartott fó­rumon a/. egészségüggyel kapcsolatban felmerüli kér­dések válaszadására dr. Sza­bó László megyei főorvost kértük meg. Kárdós: Az egészségügyi törvények értelmében ha­zánkban szabad orvosválasz­tás van, tehát ha valaki nincs megelégedve körzeti kezelő orvosával, kérheti máshoz való beosztását. Ez a körzeti orvosokat nem ér­dekli, sőt általában örülnek, hogy,, kevesebb dolguk lesz. Ezen változtatni kellene, mégpedig úgy, hogy az or­vos a belcgszám alapján kapná meg fizetését, lehal érdeke «lenne a betegek meg­tartása. Válasz: . Hazánkban min­den állampolgárnak joga van más körzeti egészség- ügyi szolgálat kijelölését kér­ni, akár orvos, akár ápoló­nő esetében. Városokban a rendelőintézetek igazgatójá­tól, községekben, nagyközsé­gekben pedig az illetékes szakigazgatási szervek veze­tőitől. A változtatásnak e jo­ga mindkét felet érinti, Vé­leményem szerint, nem he­lyes az a felfogás, miszerint •a körzeti orvos örül,, ha be­tegei áthelyezésüket kérik. Hiszen ez esetben — ha többször is előfordul — mun­kaalkalmassági vizsgálatot indítunk a körzeti orvos el­len. Mulasztás. visszaélés esetén pedig megtesszük a szükséges i n tézkedeseket. Egyébként a beteg és orvos közötti jó kapcsolat kialakí­tására mindkét félnek töre­kedni kell.-Az orvosi gya­korlatban nagy előnye van a több éves ismeretségnek, a bizalomnak, különösen a körzeti orvosoknál, akik a lakosság nagy részének egészségügyi állapotát éve­ken, sőt évtizedeken keresz­tül figyelemmel kísérhetik, A tavalyi bérrendezés óla lé­nyegesen javult az egészség- ügyi ellátás, és ezt a színvo­nalat. ha kell, felelősségre vo­nással is, de meg kell tarta­ni. sőt tovább kell fejleszte­ni. Kérdés: Hogyan ellenőrzik az utókezelést szolgáló sza­natóriumi és gyógyfürdői be­utalók kiutalását, és mi az oka aktnak, hogy egyes be­utalások nem időrendi és sziiksegessegi sorrendben történnek V Válasz: Általában az a ta­pasztalat, hogy amiből kevés van. olt mindig probléma merül tel. Ilyen a szanató­riumi es gyógyfürdői beuta­lás is, amelynek elosztása országosan központi. Kivéve azoknál a gyógyfürdőknél és szanatóriumoknál, ahol a felügyeletet megyei szervek látják el. Tény, hogy lénye­gesen kevesebb a szanatóri­um és a gyógyfürdő, a szük­ségesnél, Az elosztást egyéb­ként állandóan ellenőrzik. Előnyben részesülnek a fizi­kai dolgozók. A döntés joga — a beutalók odaítélésében — mindenkor az illetékes rendelőintézet igazgatójáé, a szakorvos véleményezése alapján. A beutalókat akkor szabad kiadni, ha az ellá­tás belátható időn belül biz­tosítható. Itt kapcsolódik az idő- és sorrendiség. Előfor­dul, hogy mire a szanató­riumi beutaló megérkezik, addigra a beteg teljesen fel­gyógyul. lehal az utókezelés gyakorlatilag már felesleges­sé válik. Éppen ennek elke­rülése érdekében — súlyo­sabb eseteknél — alkalmaz­zuk gyakorta a sürgősségi beutalást, ami természetes. A fő cél. a várakozási idő le­rövidítése, Ehhez azonban újabb fürdőkre, szanatóriu­mokra. , férőhelybővítésre van szükség." Borsod megyében sokan szenvednek reumás megbetegedésben, amelynek gyógyfürdői kezelése szinte elengedhetetlen. Ezért ter­vünkben szerepel további gyógyfürdő létesítése Mező­kövesden a Zsófinál, talán jövőre sikerül. Az inl'arclu- sos betegek részére a mis­kolci tüdőgyógyintézetben húszágvas utókezelőt szerel­nénk létesíteni a közeljövő­ben. a balatonfjiredi szívkór- ház mintájára. Itt állandó kontroll mellett történik majd- az utókezelés. Végül, nem utolsósorban szén ered­ményünk. hogy az idén Fii- zérradványban — az átalakí­tások során — sikerült me­gyei szanatóriumi elhelye­zést biztosítani ideg- és bel­gyógyászati betegek részére. (monos) r fltaiakal Gvor lieivárcsa Jelentősen megváltozik Győr belvárosának arculata az új Kisfa­ludy Színház környékén. Négy év alatt felépül a Gorkij lakóte­lep, mintegy félezer lakása. Idén 160 lakást adnak át a GYÁEV dolgozói. A lakóépületek földszintjén közületi helyiségek, szolgál­tató' létesítmények kapnak majd helyet. Az építkezés 1981-re fe­jeződik be. Szünidő Zajos belvárosi presszó. A szomszéd asztalnak két. csi­nos nő beszélget. — Sietnék, de nem jön ez a felszolgáló ... — Hagyd, én kifizetem az enyémet. Tekintetükkel mindketten a pincért keresik. — Jól eltelt ez a nyár — így a szőkébb. — Csak a hajamat kell egy. kicsit belestetni, mért megszivla a tenger. — Ne is mondd — vág szavába a másik. —1 A fod­rászom halra vár, de koz­metikushoz már csak hol­nap jutok el. Szinte egyszerre néznek órájukra. — Még lekésem a fod­rászt — türelmetlenkedik az egyik szebbik, s türelmetle­nül kopog az asztal lápján, ezüstös körmével. A pincér megérkezik. — Kel konyak, két kóla — vési a blokkra, miközben csábosán mosolyog rájuk. — Nem bánom, ha fize­ted a magadét — néz at az asztal fölött barátnőjére a fodrászhoz készülő. Nincs harag, ktiiön-külon fizetnek. — Tudod, ez a sok tan­könyv. meg a füzetek..." — Hát persze ... — Holnap matekkal kez­dünk. ES ti V . ,. — Azzal az átkozott tör­ténelemmel .. . — Csak ez az utolsó év teljen el — sóhajtanak szín­ié egyszerre, s valószínűleg ebben a pillanatban elátkoz­nák mindent, ami nyári szünidejüket megszakítot­ta... — pusztafalvi — Kisebb csoporttal indulunk a i £ vendéglátó egységbe. Feltűnő, hogy a kis csoport néhány i tagjának igen elszánt, mondhatni konok az arca, valami tehát ittsem- i miképpen sem stimmel, valami büz. 1 ük, készül Miskolcon, (Pardon! A J helységnevet nagy kár volt leírni, de i ha már itt van. hát itt van. nem | dobható el a papír, ezzel is lakaré­i koskodni kell.) Szép helyre — a megszokott, una- i lomig ismert helyre — érkezünk, de [ liát hová lehet itt menni? Felhős az i ég. enyhén csepereg az eső. de a fe­1 deli részen már nincs hely. kinn a ! szabad ég alatt még igén. Illetve. i a hosszúkás, ugyancsak fedett, részen [ is ott várakoznak a terített asztalok, i A csoport kinevezetlén vezetője ha­] tározott léptekkel megindul ezek fe­i lé, de a fiatal ..pincér” ugyancsak 1 határozottan útját állja, közölve, ! miszerint eme fedett részre csupán i vacsorakor szabad fölmenni, most J pedig arra a szabad térre kell men­i ni. Megdermedünk, mert nyilvánva. [ ló, hogy itt most összecsapás követ­i kezik. Egyikünk elejét veendő a 1 bajnak, engedékenyen megjegyzi: — Menjünk oda, hová a hatóság i parancsolja! i — Nem oda megyünk! — ordít [ vissza a csoport kinevezel len veze­tője, és határozottságán mit sem vál- 1 loztatva lépked a tiltott, ámbár fe­! dett. rész felé. közben nem átallja i kijelenteni, hogy ő itt vendég és oda J ül. ahová akar! Nem lesz ennek ,iö i vége. az nyilvánvaló. Még hogy oda’ J ül. ahová akar! Hol él ez? Egy ven­i déglálólpári hatósággal szemben mer J ilvesmit állítani? Hát ki ö. mi ö? i Ezt kérdi csendben a ..pincér” is oda-. 1 érkező társától, de az is fiatal, nem i tudja hová tenni a jelenetet és most ■ már ketten nézik, mi lesz ebből. A csoport egyik, az előbb már szei'e- i pcltetelt, békés természetű' tagja i i Lázadás suttogva feléjük fordul: Hagyják bé­kén! Nagyon ideges ember, nem ér­demes vele kötekedni! Mi is me­gyünk arra. amerre mondja! Mit csináljunk"? Vállvonogatás a válasz, és amolyan majd meglátjuk! Önelégült tekintettel foglalunk he­lyet a tiltott asztalok egyikénél. A csata első összecsapását megnyertük. Nagyon jól tudjuk, hogy most a..pin­cérek” következnék, a szerva náluk. Ha akarják, nem vesznek rólunk tu­domást. nem szolgáinak ki. Ülünk, ücsürgünk kicsinyég. majd hosszabb ideig, ainikoris — van Isten! — a túlsó oldalon a vendéglátó egység egyik vezetője halad át. aki ismerőse a most már hallgatólagosan elismeri csoportvezetőnknek, ki erélyes han­gon, hogy iménti ..pincérünk” is hall­ja, átkiált neki néhány üdvözletét. A vezető pedig fogadja, szintén ki­áltva, mivel messze van. Mindahá- nyan kellő módon értékeljük a stratégiát, melynek eredményessé­gét bizonyítandó, a „pincérünk” is megjelenik, kérdi, mit, parancsolunk. Nem éppen így. de a lényeg ez. Amíg ott. tartózkodik, szintén bedo­bódili néhány név a főnökségről. Ez sem rossz. A kért italféleség nieg is érkezik kissé langyosan, melegen.de mit számit most ez? Mikor tulaj­donképp. ha úgy vesszük, már majd­nem teljes a győzelem, a visszavá.’ gas! Mire? ­Konok arcú két társunk elsorjá/zn ezt is. Az egyik hölgy. Barátnője társaságában ebédelni jött pár napja eme egységbe. Érkez.tük után har­minc perc elteltével, jött hozzájuk a „nincér” megkérdezni, mit. akarnak. Étlapot akarlak. Beletekintettek, de a „pincér” dobogni kezdett a lábá­val es közölte velük, hogy ö nem er rá várakozni, siessenek, válasszanak már! Hirtelenjében ráböktek vala­mire. az egység dolgozója elment. Ök pedig vártak. Negyven percig, majd akkor leiálltak és elmentek. Ebéd nélkül, mivel a •„pincér” addig nem került, elő. (Talán már érthető, hogy a „pincér" kifejezés miért van idézőjelben.) A másik történet csoportvezetőnk­kel esett meg. Barátjával üli le sö- rözgetni, de egy óránál hosszabb idő alatt csupán kétszer jött hozzájuk a pincér, hiába kérték. így hát tovább álltak. De bosszúból most életében először annyit fizetett, amennyi a számlán volt. Fillérre»annyit! Igaz. beleizzadt, elsápadt, de megtette! Eme mostani, szervezett, előre megfontolt szándékú jelenlétünk a tiltott asztalnál pedig valójában az iménti történetek következménye! Csak azért is ideülünk! Ahova nem csepereg az eső! Ahol van lielv! Ahol még senki sem ül! Hajjaj'.Szó­val-a kedves vendég a vendéglátói hatóság ellen mer fellépni? Rebellió' Lázadás! Kell ez nekünk? Kinek jó ez? Csoportvezetőnk az eddigi si­0 kereken felbuzdulva még egy italt akár kérni, de nem t'i- gvelnek rá. Az illetékesek. Mi meg közös erővel lebeszéljük. Minek le szilem tovább a lutri? Menjünk be kességgel. emelt fővel innen, győz­tesként! Hiszen leülhettünk, kér tünk valamit és megkaptuk! Mi kel' in ég ? Ebben maradunk. És a sikeres ív bellié .ió érzésével telítetten hagy luk el a vendéglátóioari egysége' Hogy melyiket? Ennek megnevező sót még ne kívánják. Ennyire azét még nem mertünk fe'lázadni! Priska Tibor Tovább bővült a gyümölcstermelési rendszer Másfél évvel ezelőtt mégy állami gazdaság és négy termelőszövetkezet rész. véte­lével megalakult a Bodrog­közi Állami Gazdaságnak mint rendszerköz.pontnak a szervezésében Borsod-Aba- új-Zemplén megye első gyü­mölcs termei esi rendszere. Amint Spisák Barna rentí- szei'vezetö elmondotta, az­óta további öl termelőszö­vetkezet. éspedig az igrici Kossuth, a csobaji Takta- köz. a krasznokvaidai Bás­tya. a sa.ióvámosi Arany­kalász és a fúlókércsi Úttö­rő Tsz is csatlakozott a rendszerhez., s így jelenleg a rendszerhez tartozó mező­gazdasági üzemek már 2683 hektárnyi területen foglal­koznak gyümölcstermesztés­sel. A terület 58 százalékán alma. 31 százalékán körte terem, míg 9 százalékáról kajszit. 2 százalékáról egyéb csonthéjas gyümölcsöt szü­retelnek. A Borsodi Gyümölcster­melési Rendszer egyre bő­vülő mértékben tud nyúita- ni különféle szolgáltatáso­kat a taggazdaságoknak. Az elmúlt — viszonylag — rö­vid idő alatt metsző- és permetezőgépeket, targoncá­kat. tárcsákat, mélyműlrá- gvaszórókat szereztek be és tudnák tagjaik rendelkezé­sére bocsátani. Segítenek a gének, növényvédő szerek, különféle alkatrészek be­szerzésében. az úi gépek be­járatásában. s létrehozták a speciális gyomöltstermeszté- si gének rendszeres szerviz- ellátását. . Kidolgozták az alma- és körtetermesztés korszerű technológiáiét, kutatók be­vonásával javaslatot tettek a megyében található, rész­ben terméketlen csonthéjas ültetvények, kertek rendbe­hozatalára, s a taggazdasá­guk kérésére elkészítettek és a továbbiakban is elké­szítik a létesítendő uj gyü­mölcsösök telepítési alapok­mányát és kiviteli tervét. Ebben az évben és 1980-ban kíván nagyobb területet be­telepíteni almával, körtével, kajszival és másféle csont­héjassal a Nagymiskolei. a Szikszói, a Hejömenti, Álla­mi Gazdaság és a kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet. Az új telepítés összeseit 43? hektárral gyarapítja majd megyénk gyümölcstermő te­rületét. Ezenkívül a Bod­rogközi Állami Gazdaság a vele szomszédos tiszakarádi Üi Élet Termelőszövetke­zettel Ulti hektáron közös körleültetvényt létesít. A rendszer vezetősége minden évbén gondoskodik ■ a taggazdaságok szakembe­reinek továbbképzéséről, hogv elsajátíthassák és a gyakorlatban alkalmazhas­sak a legújabb gyümölcs- termelési technikát, techno­lógiát. A rendszerközpoht szerepét ellátó Bodrogközi Állami Gazdaság 460 vago- nos hütötárolójában bizto­sítja valamennyi gazdaság számára gyümölcstermésük egy részének, vagy egészé­nek a • manipulálását, tárolá­sát. sőt értékesítését is.- Ugyanott megteremtették egy ezervagonos léüzem épí­tésének anyagi feltételeit, s elkészítették ennek beruhá­zási dokumentációit. Meg­építésével és üzembe hehe- •zésével még jövedelmezőbbé válik maid megyénkben a gyümölcstermelés, mert az exportra és hazai fogyasz­tásra alkalmatlan, hullott almából a külföldi piacokon és ideltaza is nagyon ked­veli és keresett sűrítményt tudnak készíteni. H. BIK—VASVILL Együttműködési megállapodás A Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat és a VASVILL Borsod megyei Kirendeltsége az MSZMP XII. kongresszusa tiszteleté­re együttműködési megálla­podást kötött. A kél vállalat közölt nem ez az első megállapodás, hi­szen már 1976-ban aláírtak egy. az V. ötéves tervidő­szakra szóló tervet, amely­nek elsődleges célja volt a VASVILL és a BIK üzlet­politikai célkitűzéseinek, a tervidőszak kereskedelmi feladatainak mind teliesebb végrehajtása. A középtávú tervet a két vállalatnál a napokban vizsgálták felül, s a közelgő kongresszus .tisz­teletére bővítették azt. Acél egyértelmű: eleget kell ten­ni azoknak az igényeknek, amelyet a lakosság támaszt vállalataikkal szemben. Ez pedig csak úgv lehetséges, ha együttműködésük az ed­digieknél is szorosabb les/. Például: a BIK vállal ía. hogv a VASVILL által szál­lított áruféleségeket — elő­Hidegfény­A lumineszcenciával, vagy­is a hide^l'eny-sugárzással, valamint az ezzel azonos tudományos alapon műveit lézerkuta lássál kapcsolatos eredményeket és feladato­kat tűzte napirendjére a kedden Szegeden megnyitott III. nemzetközi luminesz­cencia konferencia. Az öl­napos tanácskozáson minl­zetes megbeszélés után — munkaidőn túl. vagy mun­kaszüneti napokon is átve­szi. Ennek fejében a VAS­VILL a rendelkezésre álló árualapjából megfelelően biztosítja az ellátást, még az úgynevezett „szűk kereszt­metszetű” árukból, magya­rán: a hiánycikkekből, úgy, ahogy azt a piaci helvzet kí­vánja. A VASVILL Vállalat a különféle vásárlási akcióit időben közli a BIK-kel, s időben biztosítja ehhez a szükséges árjegyzéket is. A BIK a jövőben további egy­ségeket ielöl ki a konténe­res szállítmányok átvételére, növelve ezzel a szállítási kö­rülmények iavitását. Ezzel szemben a VASVILL az ed­digieknél naevobb gondot fordít a konténerek gazda­ságosabb kihasználására. A közös megállapodás ér­telmében a jövőben mind­két vállalat lobban odafi­gyel a vásárlói reklamációk csökkentésére; ezt ai^ előírá­sokon felüli áruvizsgálattal kívánják elérni. sugárzás egy százhúsz hazai és kül­földi szakember vész részt. Amint erre már az első napi előadások utaltak, a szegedi egyetemi kutatók évtizedek óta nemzetközileg elismert sikereket érnek el a lumi­neszcencia jelenség, vagyis a különféle anyagok által ki­bocsátód hidegfény törvény- szerűségeinek feltárásában.

Next

/
Thumbnails
Contents