Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

1979. szeptember 29., szombat

ÉSZAK-MAGYARÖRSZÁG 3

B

izonyos körökben — nácid vessem közbe már így elöljáróban is, nem a kétkezi munkások között — van egy olyasfajta nézet: ha az ember alapos önvizsgálat után összeméri a képességeit tés a vele szembe támasztott nagyon is reális igényeket és a közérdeket szem elölt tartva, nem vállalja azt, amit nem képes megoldani, rámondják, megfutamodott. Ha viszont má- ■ sok próbálják meggyőzni róla, hogy képességeit meghaladták az egyre bonyolultabbá váló feladatok, ezért más munkakörbe helyezik, gyorsan rásütik: leváltottál;. Pedig voltaképpen sem az egyik, sem a másik esetnem ilyen egyszerű, és nem igényel hasonlóan sárkos fogalmazást, csak mindenfajta munkakörváltozásnál gyakorta hajlamosak vagyunk abból a nézőpontból kiindulni, hogy az új beosztás erkölcsileg és anyagilag többet vagy kevesebbet jelent az előzőtől. Pedig az ilyenfajta megítélés nemcsak csalóka, hanem egyszersmind káros és veszélyekkel is terhes.

A megfutamodás és a leváltás között — érzésem szerint — van az úgynevezett természetes mozgás. És ezeknél a munkahely-változtatásoknál nem lehet az a mérce, hogy az új beosztás a ranglétrán feljebb vagy lejjebb van, mert ez már félő, hogy valamiféle rangkórság csiráját hordozná — hanem annak kell perdöntő erővel bírnia, hogy a társadalom kinek- kinelc a képességeihez és képzettségéhez legjobban igazodó munkakört keres. Következésképpen nálunk az emberi emelkedés nem beosztások, vagy címek témája, hanem az adja a rangot, ha saját munkánkat legjobb tudásunk szerint, odaadóan elvégezzük. Ez a mi mércénk! És ez a mérce olyan, hogy egy szakmáját kiválóan értő, a közösségért önzetlenül fáradozó munkást többre tart, mint egy rossz üzemvezetőt.

Manapság olyan feladatok megoldására. gyürközünk, amelyek nem tűrik el az előítéletek béklyóját. Néhány borsodi üzemben már elkezdődött és minden bizonnyal folytatódik egyfajta természetes munkaerőmozgás éppen az iménti mérce aspektusából. Félreértés ne essék, senki sem gondol valamifajta erőltetett , .tisztújító s- ra:\ nehéz éveken át helytálló emberek „leírására’'. Konkrét esetek tanúsítják, hogy többségükben nem ' erről van szó. még akkor sem, ha mondjuk valakit leváltanak. Mert más az. ha |egv becsületesen dolgozó vezető felkészültségét, vagy egészségi állapotát meghaladják a holnap máris látható nagy feladatai, és ezért mást állítanak a helvébe. neki pedig nagyon emberséges módon új inun’kaJeört szánnak. És megint más az. ha valaki visszaél a hatalmával» i embertelenül él és ítélkezik, törvényt és morált sért — és ezért helyezik el. Mint ahogy más az, ha valaki nem tud elszámolni a rábízott pénzzel — vagv évtizedek fokozott'szellemi és . fizikai megterhelésé* miatt elfáradt és ezért könnvebb munkára osztják be. Felületes ítélkezéssel általában rá lehetne mondani, hogy le- váltás történt. Azonban a konkrét esőtek nagyon is deriválttá lehelik ezt a rossz csengésű, előítéletekkel terheli kifejezést.

A társadalomnak, az üzemnek és az egyénnek is jól felfogott érdeke, akkor is, ha közhelyként hangzik, hogy k.i-lzi saját posztján, a legtöbbet és a legjobbat ■nyújtsa. Ha pedig valahol tévedés történt, vagy az idő

eljárt a felkészültség, esetleg a tegnap még elégnek tűnő szorgalom fölött, akkor mégint csak közös érdek a hibát helyrehozni. Hogy ezekhez a voltaképpen természetesnek tűnő mozgásokhoz mégis természetellenes jelenségek tapadtak, annak egyfelől oka az is, hogy a környezet netán a helyi közvélemény . gyakorta bukott, embernek tekinti azt. akit talán éppen nagyon is humánus céloktól vezetve, más beosztásba helyeznek. Pedig ez a szemlélet azért is vétkes, mert egy ponton túl már megkérdőjelezi azt, ami a szocialista értékrendünkből fakad : mi valljuk és hisz- szük, hogy az emberek értékét nem a cím, és a ^rang teszi, hanem a munka, a magatartás, a hivatástudat és a társadalmi tevékenység. Csalóka volna úgy mérni az embereket, hogy .csakiá az lehet értékes és tekintélyes, aki meghatározott időközönként lép egyet a ranglétrán. Hiszen száz és százezrek vannak, akik fiatal koruktól a nyugdíjas évekig kétkezi munkásként .élik le életüket. Egyet sem lépnek a ranglétrán, mégis megérdemelnek és bízvást meg is kapnak mindenfajta tisztességet, megbecsülést.

A megújhodással járó természetes mozgás körül azért is veszélyes bukoltság atmoszféráját. kreálni, mert az ilyen légkör arra sarkallhat, hogy mindenáron meg kell kapaszkodni a már megszerzett pozícióban. Talán ez a legkeservesebb dolog az egyén számára is. Mert naponta találja szembe magát olyan feladatokkal, amelyekkel már nem tud meggyür- kőzni. És így a munka nem örömet, hanem gyötrődést okoz. A sikerélmény helyéi elfoglalja a kudarc keser- . nyés íze. Ilyenkor a beosztás kérdése már nem is egyszerűen egzisztenciális, vagy anyagi jellegű motivációkat tartalmaz, mégcsalc nem is á hatalom vágya, hanem a rosszul ítélkező közhiedelemtől, elnézést a kifejezésért, a szégyenkezéstől való félelem.

És amikor már veszélyesen kísért az erőtlenség, vagy az alkalmatlanság érzése, ■félő, hogy eltorzul a szemlélet is. A környezetben felszínre kerülnek a „megnyugtató'’, a kritikátlan hízelke- dok, akik esetleg mások előtt jó hírét keltik a vezetőknek. Icaiakul a klikk- rendszer. Veszélyes ez, hiszen ilyenkor már nem a munka, az ügy iránti elkötelezettség vagy a közösség érdeke kerül előtérbe, hanem sajnálatos módon, a személyes törekvés -— annak minden salakjával.

V

égül hadd mondjam el, ha valaki átadja a helyét másnak, vagy el sem vállalja azt. amit nem tud igazul csinálni, nem lebukás és nem megfutamodás. Érzésem szerint, ez. tisztességes magatartás, ha úgy tetszik, emberi nagyság. Mert egy beosztás, legyen az bármily magas is. nem afféle sajt, ami példabeszédhez hasonló módon kieshet a szánkból, hanem nvunka. kö- telesség és felelősség, nemesen szép ötvözete. Következésképpen nálunk az ad rangot, ha valaki saját feladatát legjobb tudása szerint, becsülettel oldja meg. Ez a mi mércénk.!

Paulovils Ágoston

Az edzőben

Podhajeciki Géza a V-1500 típusú nagyfrekvenciás edzögép programozását végzi a Diósgyőri Gépgyár hőkezelő üzemében.

Fiaial újítók a TIFO-nál

A Tiszai Kőolajfinömító fiataljai a KISZ-szervezetek segí tségével eredményesen

vesznek részt az újítőmoz- galomban. A felmérések szerint l!)75-ben még csak 28 volt. az újítások száma, míg 1978-ban már meghaladta a

A Csepel Művek sárospataki gyáregysége az első fél évre meghatározott, 188 millió forintos tervvel szemben 198 millió forintos tervtelje- sítést ért el. Az üzemben ebben az évben, mintegy 100 ezer kerékpárt szerelnek ösz60-at, 1979. augusztus 1-ig a fiatalok pedig már 23 újítást adtak be. Igaz ugyan, hogy a beadott újítások csak egy részét fogadták el, de az igyekezet, amellyel a fiatalok dolgoznak, minden dicséretet megérdemel.

sze, amelyek jelentős része — mintegy 90 százalék — kerül exportra. A gyáregységnél új csarnok építésére is sor kerül. A létesítmény be ruházási költsége eléri a 16 millió forintét.

Ütköző érdekek

I takarmányozás takarékossági

Talán nincs a mezőgazdaságnak még egy olyan ellentmondásos területe, mint a takarmánygazdálkodás. Ha kíváncsiságból felelevenítené valaki azokat az érdekeket, amelyek az ágazatot befolyásolják, rájönne, hogy önmagában nem is tudna létezni. Az érdekek harcában, ütközésében háttérbe szorul, hiszen más, erősebb üzemágtól függ. A növénytermesztéstől. annak egyoldalú hozamszemléletétől, az árbevétel szempontjából fontosabb árunövény elsőségétől. A népgazdasági érdek abrak-, s import fehérjetaka- rékosságot szolgáló kívánalmától, amelynek megint alá kell rendelni az állattenyésztés érdekét. Végső soron. tehát a takarmányozás érdekütközésből származó kompromisszumok sorozata, és nem mindig szerencsés sorozata.

Ahhoz, hogy az ellentmondó érdekeket, s a termelés ezernyi feltételét ösz- szehangoljuk, szakítani kell például azzal a szemlélettel, hogy az állatot takarmá- nyozzuk. A szarvasmarhatartás sajátossága akár tej-, vagy hústermelésnél, hogy a bendőben élő baktériumok életfeltételeit szolgáljuk ki. Ugyanis ezek a baktériumok bontják le a takarmányt azokra a savakra, fehérjékre, amelyektől a sikeres termelés függ. Számos kísérlet bizonyítja, hogy a rostos takarmányok a tej zsírszáza- lekát biztosítják, amíg az abraktól a tej mennyisége függ. Ezek alkotóelemét a cellulózt, s a keményítőt, eltérő baktériumok bontják le, s ezért a takarmányok össze- válogatásánál legjobban arra kell figyelni, hogy az összhang érdekében a takarmányok 20 százaléka rostos legyen. Ha ez az arány felborul, akkor a termelés bánja meg.

Biztos sokan megkérdeznék: hogyan lehet ezt az arányt elképzelni, vagy meg- valósítani anélkül, hogy ne ütközzön az abraktakarékos» ság érdekével, hiszen nagy energiatartalmú takarmányok benne az elsőrendűek?

Exportra gyártanak

Akrobaták a magasban

A tízmilliárdos beruházásnál

Gyarmati Jenő, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat íőépitésve- zetöje sárga és piros védősisakot nyújt felém. Választhatok ... Fejembe húzom a pirosat, és kilépünk az építésvezetőségből. Alig teszünk néhány lépést, máris ott állunk a Lenin Kohászati Müvek kombinált acélművének alapjai mellett. Kalmár László építésvezető panaszkodik:

— Nagyon kevés a hely.

Szétnézek. Tekintetemmel nem tudom befogni az építkezés hatalmas területét. Aliul állunk, a csarnokszerkezei 8—9—10-es pillérosztásainál, egyik helyen már készen van a csápuskúl-alap, szomszédságában még csak készül egy szekrényalap, ám jóval odébb már a csarnokszerkezet míniumtól vöröslő csontvázái látom. Itt-ott-már e váz a végleges zöld ..zínl viseli. A magasba nézve — a földön "szinte én tántorodom meg — az egyik, mintegy 30 méter magas darupályán, mint a sétatéren, lassú nyugalommal kiskatona sétál egyik oszloptól a másikig. Kisvártatva az egyengető kalapács csengő-bongó hangja száll felénk dübörögve.

A Minisztertanács 1977. január 13-án döntött az LKM kombinált acélművének megépítése mellett. Azóta különösen felgyorsult időszámításunk. Az ajánlatkérések, azok kiértékelése, a szállítók kiválasztása, egyszóval az előkészületek rohamos léptekben követték egymást. 1977 júliusában eldőlt, hogy a beruházás 1-es szakaszának szállítója a nyugatnémet DK- MAG—Disburg cég lesz. Ezután a szerződéskötések következtek. A generáltervező a KŰGÉPTERV lelt. az ÉA- ÉV-vel koordinációs szerződést kötöttek. Ezeket összegezték. és főként erősítették- a szocialista együttműködési szerződések.

A íerületfels/.abadítás után megjelent az építőipar. Megkezdték az alapok, a felvonulási épületek, a kiváltások készítését. Elkészült közben a mű megvalósítására vonatkozó ütemterv is. Az ÉGSZI miskolci irodája dolgozta ki a megvalósítás hálótervét, illetve az úgynevezett kritikus utat. (Más kérdés, hogy ez a program már elkészülésének időpontjában sem volt hibátlan, hiszen számos, előre nem látható tényezővel; például anyagellátási gondokkal sem számolhattak a tervezők. A folyó építés egyik ellentmondása közé tartozik éppen ezért, hogy a beszámoltatás alapját mégis a megvalósítás első — rendszeresen nem karbantartott — ütemterve képezi.)

Az új munkásszálló, a 2000 személyes étkező, a finom- hengerdei szociális épület még 1977—78-ban elkészült. 1978 közepén végezlek el az első acélszerkezetű oszlopok felállítását, rögzítését. 1979 augusztusáig mintegy 10 ezer tonna acélszerkezet-oszlop, szelemen, stb. került leszállításra, és ebből 6 ezer tonnát a kivitelező vállalatok beszereltek.

Gergely István acélszerkezeli főépitésvezető szerint a legnagyobb gondot az öt fut- ballpáíya nagyságú terület beépítésénél nem az alapozás okozta. Sokkal nagyobb erőfeszítést igényelt a csarnok acélszerkezetének szerelése. Ezen belül is elsősorban ott voltak nehézségek, ahol a technológiával együtt kellett szerelni.'

— Nagy volt az aggodalom — mondja Gyarmati Jenő —-. mert 'igaz. hogy az EAEV dolgozói a 10—150011- nás súlyokat, szerkezeteket már megszokták, de itt néni ritkák a 40—50 tonnás vas- szerkezeti darabok sem. Általában erre az építkezésre a szokatlan nagyság és a szokatlanul rövid megvalósítási határidő a jellemző.

Az elért eredmények — a tétovázókkal szemben — az optimistákat igazolták. Azo. kát, akik nem azt keresték, mit miért nem lehet megcsiA kérdés hangzatos, „fogós'’, amelyre csak egyféle választ lehet adni: olyan takarmányt kell etetni, amely nem abrak. de energiatartalma

nagy. És mi ez? A választ legalább annyira sokan .ismerik, mint amennyien az

előző kérdést feltették. A

jól termelt silókukorica. És nem a növénytermesztői

szemmel jól termelt! Bár igaz. még itt se tartunk. Megyénkben sajnos, jellemző, hogy akkor vetik, amikor más fontosabbnak tartolt növények magja már földben van. Vagyis későn, s korán aratják, hogy még a napraforgó. s a kukorica betakarítása előtt lekerüljön a tábláról. A lerövidült tenyész- idö gyenge minőségű tömeg- takarmányt eredményez. A másik hátráltató tényező, az egyoldalú hozamszemléleí- ben van. Azokban az üzemekben is, ahol ma már a silókukorica, a fő növény, s úgy is termesztik, akkor takarítják be, amikor viszonylag a legnagyobb zöldtöpie- get adja. Pedig az állattenyésztés érdeke azt kívánná, hogy akkor tartósítsák, a Vilikor legnagyobb a szárazanyag-tartalom. vagyis a viaszérés végén, a teljes érés elején. Jó üzemszervezéssel, az állattenyésztés jövedelmét. nyereségét helyezve előtérbe, ezt meg lehetne oldani.

A putnoki szakközépiskolában rendezett tanácskozáson — amelyet a megyei állattenyésztési felügyelőség szervezett —. dr. Szentmihá- lyi Sándor, az Állattenyésztési Kutató Intézet kutatási igazgatója tartott előadást a szarvasmarha-takarmányozás időszerű kérdéseiről. Sajnos, kevés résztvevő szakember előtt, pedig a takarmányozás gazdasági oldalát említve. meg kell jegyeznünk, a tehenészetek termelési költségeinek 80 százalékát is elérheti a takarmányozás. Könnyű kiszámítani, hogy mit 16161111101 akkor pár százalék megtakarítás. -Milliókat. országosan milliárdö- kal. Tehát itt a takarékosság tényleg mindnyájunk jelentős érdeke.

nálni, ■megszerelni. Bonyolult módon, megdöntve, de helyére került a mosótorony; a víztartály. Beszerelték — a félve leli — konvertergyűrüt is. A tartalékálláson is készült a konvertertest. Úgy tűnik a laikus szemnek: a nyersvasfogadó is jó Ütemben épül. Döcögőst talán csak ott lehetett tapasztalni, ahol a 31-es ÁÉV birkózott a késésben levő. jugoszláv importé vasszerkezet ..életre keltésével”.

Ottjáríamkor közel 2 ezer ember dolgozott az LKM kombinált acélmű beruházásán. Az ÉÁEV 1300 dolgozója mellett ott tevékenyked- nek a 31-es AÉV. valamint a Kohászati Gyárépitő Vállalat és a Gyárr és Géosze- relő Vállalat szakemberei is. Most már. hogy múlóban a kezdeti feszültség — amikor mindenki egyszerre akart, pomosabbati szeretett volna megoldani mindent — a munka is jobban halad.

*

Ezt tükrözték a legutóbbi szemle alkalmával dr. Steppelteid Sándor szavai is. amikor elmondta:

— Technológiai sorrendben célszerű az építési munkákról szólni: a hagyományos építési feladatokat — többek között alapozások elkészítését. épületek megvalósítását példás ütemben végzik

A szemlén végül is megái, lapították: az építési feladatok jelenleg5 készültségi állapota és ütemessége alapvetően összhangban van a

technológiai szerelés igényével, a megvalósítási program követelményeivel.

Buciiért Mikló«