Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
) ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T979. szeptember 28„ péntek Meg a/. ötödik ötéves terv jóváhagyásakor úgy határozott a Sárospataki városi Tanács, hogy az ifjúsági és művelődési ház építéséhez.— a saját erőforrás biztosítására — kéri a helyi vállalatok, az intézmények és a lakosság anyagi támogatását. Ennek érdekében, a döntés után négymillió forint értékben bocsátott ki téglaje- gyeket. ötven- és százforintos címletekben. A vállalatok, a szövetkezetek ós az intézmények szocialista szerződésben rögzítették. vasalásaikat. a tanáccsal. Kulturális alapból több mint kilencszáze^er forintot, a dolgozók hozzájárulásából -pedig kétmillió forint befizetését vállalták. Sárospatak hetvenöt intézménye és szetA’e közül ötvennégy vállalt léglajegy- befizetéslA befizetés 1977- ben és 1978-ban megfelelő volt, a kezdeti jó ütem azonban ebben az esztendőben mérséklődött. Az élenjárók, mint például á Ruházati Szövetkezet, a Tanítóképző Főiskola, az Általános iskola7 Diákotthon és a BEFAG c. eszelc kivételével, jó né- ’ hány vállalat, csak többszörös felhívás után tesz eleget vállalt kötelezettségének. Jó lenne, ha az akció sikere érdekében, a helyi tanács és a társadalmi szervek még nagyobb összefogással mozgósítanák a lakosságot» a vállalatokat és emlékeztetnék a vállalásban rögzítettekre. Hasonló társadalmi összefogás eredményeként indult meg a ..Dolgozz egv napot varosodért!” elnevezésű mozgalom. amely immár a- második ötéves periódusban támogatja a város gyermekintézményének. elsősorban az óvodának az építését. A vállalatok és a szövetkezetek a kommunista szombatokon termelt értéket, az intézmények dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel e cél érdekében. Ez kétmillió forint saját erőforrást jelentett. amelynek teljesítése fos Jyamatos. Jelenleg 1.2 millió forintnál tartanak. A befizetésben élen jár az Egyesített Szociális Intézmény, az Építő- es Szerelőipari Szövetkezet. a Posta, a Csepel Jákó és az áfész. Eredményük, hogy a tervidőszakban az eddig befizetett hozzájárulásból sikerült a lakótelepi óvodát — amelyet pályázat útján nyertek cl. ölven férőhellyel — ecv évvel a tervezettnél előbb megépíteni. (monos) A Vörösmarty úti iskola Miskolcon. Fotó: Laczó J. Múzeumi hónap A 18. múzeumi és műemléki hónapot pénteken nyitják meg Nyíregyházán a sóstói falumúzeum avatásával. Az őszi műemléki rendezvények újabb lehetőségeket adnak történelmi, művészeti, néprajzi, kulturális kincseink megismerésére. A hagyományokhoz híven új kismúzeu- mokat avatnak ebben az időszakban. Tardi Sándor kiállítása Ózdon Az Ózdi járási Hivatal művelődésügyi osztálya a mezőkövesdi születésű, de megyénkben kevéssé ismert budapesti festőművész, Tardi Sándor kiállítását rendezte meg a képzőművészeti világhét alkalmából. Dobossy László, a kiállítás rendezője megtalálta az egységes han- gulatteremtés lehetőségét a sokféle, eklektikusnak tűnő képanyag elrendezésénél. Témakörönként. hangulati egységenként majdnem sikerült egy életmű fejlődésvonalát megteremteni. Körülbelül tíz év termését összegezi a kiállítás, ezért kelt a nézőben olyan érzést, mintha útkereső művésszel állna szemben. Mégis megfogalmazható Tardi művészetének lényege. legfőbb erőssége. Ez pedig az evn- berábrázolás, emberközpontúság. Még azokon a. képeken ’ is, ahol csak tárgyak vannak jelen (Első . cipők, Epilógus. A hagyatékból), érződik a tárgyakhoz kapcsolódó ember közelsége. Szín- technikája gazdag, sokrétű, mégis a meleg színek, a vörös, a sárga és' a barna a dominánsak (Impromptu, Ady emlékének, Üj élet), de bátran nyúl a hideg, kék, szürke színekhez is, amikor lebegövé. valószerűtlenné, tá- , volivá akarja tenni az ábrázolás tárgyát. (Jűdáspénz, Kert. Szivárvány.) A művész vallomása szerint tanítómesterei a legna- gyobbák közül valók; igazi mestereinek mégis családja tagjait, érzi, anyai nagyapját, édesanyját, édesapját. Portréi ezt a szoros kötődést örökítik meg. A látogatók nem tudnak közönyösen elsétálni képei előtt, Azonnal megindul az áramkör kép és néző között. Az érzések per- . sze különbözők: széretelre, együttérzésre, mosolyra vagy lázadásra, sőt felháborodásra sarkallok. Érzésvilágunk sokszínű. A reagálás is ilyen. ’ Pozitív vagy negatív, de erős töltetű. mindenképpen emberi» megnyilvánulás. Csépányi Valéria Színházi életünk 1949-ben I. Az „ötös bizottság” és a kezdet Kérdések (utas-)térzene közben Amint a városi autóbusz befutott a végállomásra (Tiszai pályaudvar), riadalmak-' hoz szokott érzékeink azonnal mozgósítottak: „Biztosan baleset történt"... . Pillanatok tört része alatt történnek az efféle dolgok, ni Hit ahogyan pillanatok-lé- pések kellenek ahhoz is. hogy megállapítsuk, jól működtek érzékeink avagy sem? Nos, ezúttal tévedtünk. Az embergyűrű ugyan valóban egymást tartó kíváncsiságban fogott össze egy teret a pályaudvar bejárata elölt, de nagyon is szabályosan; s nagyon is illemludóan. csendes íigyelem- mel-nyugalommal. A kör közepén ugyanis egyenruhás emberek ültek békességgel, kezükben hangszerrel... majd lendült a karmesteri pálca, s játszani kezdett a zenekar. A vasutasok' fúvószenekara játszott ezen a hétköznapi délutánon a Tiszai pályaudvar előtti téren. Ebben az időben sokan utaznak innen, munkából hazatérő ismerősök. A nap mint nap ismétlődő ..pályaudvarolás” egykedvűségébe mindig ugyanaz a gondolat jár ilyenkor vissza: ,,Ma vajon mennyit késik a vonat?” ... Ám ezen a délutánon ez a térzene megfényesítette a kedvet." És ugyanakkor. másfelé terelte a gondolatokat is. Jómagam, amint elnéztem a zenekar körül álldogálókat, elgondolkodtam ... ...azon gondolkodtam el: miéit törvényszerű az, hogy a naponta Miskolcra bejárni kényszerülök a munkaidő letelte és a vonal indulása között utcára ..kiverten” töltik az időt? Hogy bisztrók és kimérések előtl bol- rankozlatjak meg a városi lakókat? Hogy vágányok mellett, a peronokon róják, fel- alá, a kényszervárakozás lélekölő köreit? Miért törvényszerű: hogy csak ezt tehetik? A válasz kézenfekvő: azért, mert csak ez a lehetőségük van az időtöltésre. A kérdés, ismét, hasonlóan kézenfekvő: miért nincs más? Miért nincs hasznosabb, . a „kulturálódóit magasabb-magaszlosabb mezeire” vezető? A jegypénztárakon, a váróterem köves-kongó, hideg-rideg hodá- lyán; az étkezés és (föleg-elsősorban) az italozás magakellető helyein; a peronok hú- zatos-kedvű magánzárkáin kívül: miért nincs a Tiszai pályaudvaron helye a tartalmas, hasznos időtöltésnek? Helye: akut- túrának? (Ha úgy tetszik)... Ilyesféléken gondolkodtam el ezen a hétköznapi délutánon, ott, a pályaudvar előtti téren, miközben a vasutas fúvószenekar muzsikált. Éppen annyi időm volt. míg a fenti kérdések megfogalmazódhattak bennem. Aztán indulni kellett, indult a vonatom. Nem maradt idő: a válaszokon töprengeni. Meg aztán, igaz, bevallhatom, nem is nagyon strapáltam magam. Mert meglehet, hogy a válaszadás nem a mi gondunk-fel- adatunk. Nem a naponta utazóké ... ☆ ' (Azért, a biztonság kedvéért ideírom a végére zárójelben, hogy: én nem arra gondoltam, hogy minket bejáró dolgozókat. diákokat minden munkanap délután- ián fúvószenekar búcsúztasson a Tiszai pályaudvaron). (fónagy) Ismét cvadn,vitásra készül a Miskolci Nemzeti Színház. Megújult vezetéssel, új el- ,képzeletekkel kezdődik a nagy múltú intézmény 157. évadja. Harminc évvel ezelőtt ugyancsak nagy.-nagy megújulással nyitott a színház. Erre, emlékezem most. Nem történelmet írok, nem adathál mázzá 1 szolgálok, csak a régi színházlátogató, színházbarát néhány emlékéi jegyzem lel arról az időszakról. amikor elkövetkezett a miskolci színház államosítása. 1948 fordulatokban gazdag esztendő volt. A nagyüzemek államosítása .után államosították 194». augusztusában az iskolákat, ami azt .jelentene! hogy az ipari termelés és a felnövekvő generációk nevelése már állami kézbe került. Áz iskolán kívüli művelődés lehetőségei azonban jórészt magánkézben voltak és a budapesti Nemzeti Színház, valamint az Állami Operaház kivételével, az ország összes színháza gyakorlatilag' magánvállalkozás volt. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy Miskolcon Földessy Géza társulata a körülményekhez és lehetőségekhez képest jó, haladó színházat csinált. Bár, az államosítás idején megjelent egyes újságcikkek igen szigorúan mérlegelték és marasztalták el ezt a rövid időszakot, akik akkor is színházlátogatók voltunk, szívesen emlékezünk vissza több itt bemutatott darabra, előadásra. Ha az Éjjeli menedékhely. vagy az'Egerek és emberek, A revizor, a Jegor Buliesov, A rni kis városunk, a Viharos alkonyat előadásait idézzük, vagy az akkor Miskolcon játszó Ivomlós Juci, Bessenyei Ferenc, Pécsi Sándor alakításait. Az utolsó magánigazgatású évadban, az 1948—49- esben — ínint a Szabad Nép 1930. június 10-én megírta — 83 premiert tartott a színház, s azt átlagosan — illetve egy-egy darabot átlagosan — 1500 .néző tekintette meg. E hatalmas mennyiség természetesen nem jelenthetett egyenletes minőséget. Magam nagyon-nagyon szívesen emlékszem vissza az Estére jó barát érkezik című francia maki-drámára, Shaw War- renné mesterségének előadására, Kováts Terussal War- renné szerepében és a fiatal Inke Lászlóra, ugyanebben a darabban, vagy , Marcel Pagnol A pék felesége 'című drámájára. Juhász József máig emlékezetes pékjére. Mint említettem, mind a sajtó, mind pedig a közvélemény többször kifogásolta a nagytömegű munkában felbukkanó nívótlanságot és sürgette a színház állatni kézbe vételét. Ez elkerülhetetlennek látszott. 1049 kora tavaszának egyik estéjén népes társaság vacsorázott a miskolci Székelykert étteremben. Föidessy Géza színházigazgató néhány hetes nyugati tanulmányútra indult hivatalos állami kiküldetésbe. Öt búcsúztatta a társaság. A jelenlevők közül nem egyben felmerült a gondolat, vajon visszajön-e Földessy Géza, tréfálkoztak is ezzel és néhány hét múlva bizonyossá lelt, hogy a tréfa nem volt alaptalan. Földessy Géza itthagyta' a színházát, nem tért vissza. Az államosítást megelőző évad végére a színház vezetés nélkül maradt. A színház kommunistái fogtak össze. Segítségükre sietett a Magyar Dolgozók Pártja megyei bizottsága és megalakult a színház tagjaiból egy öttagú tanács, amely átvette az irányítást, <js vitte a színház ügyeit egészen az államosításig. Jóllehet, ez az ölős bizottság kényszer- helyzet szülötte volt, munkássága mégis rendkívül eredményes, mint színháztörténeti munkák feljegyzik, tevékenysége már szerves átmenetet képezett az állami színházak új műsorpolitikai célkitűzéseinek irányába. Az ötös bizottság tagja volt, emlékezetem szerint, Arday Aladár, a színház régi tagja, aki néhány éve hunyt el, luké László színművész, jelenleg a Thalia Színház tagja, Kalászdi Pál díszítőmunkás, ’ ma már nyugdíjas. Szabados Ambrus színművész, ma már nyugdíjas, de továbbra is játszik, és Szili János színművész, aki tavaly augusztusban hunyt el. Az ötös bizottság mellett, de nem annak tagjaként. részt vett a munkában Komlós Juci színművész — ma is ismert fővárosi színész —. Földessy Géza felesége. aki nem távozott külföldre és azóta is fővárosi színmű vészelünk élyonalába tartozik. Ilyen' előzmények utón érte Miskolcot, illetve a Miskolci Nemzeti Színházat a kormányrendelet a színházak állami kezelésbe vételéről. Lapunkban több cikk is foglalkozott 1949 augusztusában az államosítás tényével — korábban sürgetésével —, s amikor ismertté lett az új színházi vezetés személyi összetétele, szinte nap mint nap olvashattunk az elkövetkező évad ígéreteiről,.a várható fordulatokról, egyebekről. Az akkori követelményeknek megfelelően, a színház élére egy üzemigazgatót és egy művészeti vezetőt. illetve igazgatót neveztek ki. A színház üzem- igazgatója Májercsik Rezső, diósgyőr-vasgyári el munkás lelt. A Diósgyőri Munkár című lap 1949. szeptember ltján ezt írja: „A miskolci színház államosításával kulturális életünknek ez a fellegvára a dolgozó nép tulajdonába került. Ennek bizonysága az is. hogy a színház élére vállalatvezetőül diósgyör-vasa vári munkást, Májercsik Rezső elv társat állította a Párt bizalma. Személyében él munkás, s a munkáskultúra régi harcosa, került erre a fontos posztra.” Májeresik Rezső a diós- győr-vasgyári munkáskultúra régi kiemelkedő személyisége. aktív művelője volt. A színház művészeti vezetője Szendrő Ferenc lett. Szendrő Ferenc 193<l-tól * felszabadulásig a munkás kultűrmozgalom egyik országos vezetője; jelentős szerepet játszott a munkásszínpadokon. Hont Ferenc vezetésével részt vett 1937-től a Független Színpad munkájában, valamint a nagy hírű és roppant emlékezetes zene- akadémiai és műsoros estek szervezésében. A felszabadulást követően a Munkás Kujtúrszövelség főtitkára lett, 1949 augusztusától a miskolci színház igazgatója. Ezt követően Budapesten volt színházigazgató, 'majd 1957- ben ő alakította meg az önálló Irodalmi Színpadot. Ma már ő is, akárcsak Má.jer- csik, nyugdíjas és a fővárosban ét. Benedek Miklós (TolytatjukT/ Skála áruházi hetek 1979. OKTÓBER Í-TÖL MEZŐKÖVESDEN, AZ ÁFÉSZ Matyóföldi Áruházában és szakUzlctcibcn A SKÁLA—COOP Budapest, szövetkezeti nagyáruház korszerű és egyedi termékeiből BŐSÉGES ÁRUVÁLASZTÉK! Keresse fél ez a!kálómból is: Malyóföldi Áruházunkat, , szakiizlcteinkct, rendezvényeinket Október 1-én este 7 órakor a művelődési-házban , nagyszabású MŰSOROS DIVATBEMUTATÓ, előtte: délután 5 órától ÉLELMISZERIPARI, HIDEGKONYHAI és CUKRÁSZIPARI BEMUTATÓ Mezőkövesd és Vidéke Arésr. Mezőkövesd Felveszünk villanyszerelőket, lakatosokat, villanyszerelő betanított munkásokat, segédmunkásokat JELENTKEZÉS: VILLANYSZERELŐ-IPARI VÁLLALAT MISKOLCI Ki RENDELTSÉGE LKM, 11-es kapu, Pallós József művezetőnél i i
