Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1979. szeptember 26., szerda

[ (folytatas a 11. oldalról.)

keppen kezelnünk. Nem engedhető meg. hogy az élelem, például a kenyér a szemétbe kerüljön, mivel telik rá. A pénzzel is jól kell gazdálkodni. még a háztartásban is. És ha valaki m'egkérdezi, hogy meddig lesz így. hogy a közérdeket, a munkahelyet is becsülni kell. hogy takarékosan kell bánni mindennel; azt mondom, hogy addig, amíg a szocializmus építése tart.

— A fiatalokkal alapjában véve minden rendben van — mondta Kádár János. — Tanulnak, dolgoznak.- eleget tesznek honvédelmi kötelezettségüknek. Velük kapcsolatos gondjaink kicsit- már szocialista viszonyainkból következnek. Hosszabb ideig ..fiatalok". mert hosszabb ideig tanulhatnak, amikor pedig dolgoznak már. sok szülő megelégszik azzal, ha keresetüknek csak egyharmadát adják haza, mondván: hadd öltözzön, hadd szórakozzon, nekem úgysem jutott ... S nem gondol rá. hogy talán epj>en ezzel rontja el gyermekének jövőjét. Hisz az is csaladot alapít majd, s nem kis megrázkódtatás lesz, ha maga is tapasztalja, hogy mar nem elég a fizetés egy- harmadát hazaadni. Bizonyos értelemben az is jobb helyzetünkből. viszonyainkból következik, hogy az új nemzedék teherbírása, fizikuma is hagy kívánnivalót maga után.

— Az ifjúság nevelésével sokat es sokan foglalkoznak: a család, a pedagógus, a KISZ, a társadalmi szervezetek. a munkahelyek. A kulcskérdés: a példa ereje. Hiába mondanak a felnőttek -akármit, ha a gyermek azt látja, hogy nem úgy élnek, ahogy mondjak. A jó példa erejével kell hatni hz ifjúságra. Ez a leghatásosabb pedagógiai módszer.

— Őszintén szólva, sajnálattal gondolok ; ifjúságunk egy töredékére, amely itt-ott cselleng, aluljárókban időz- get. Velük is törődnünk kell. Nagy kár lenne, ha ezeknek a gyermekeknek, .akár csak egy részéből is cinikus, munkakerülő ember lenne. Valamiképpen meg kell nekik magyarázni: az a bizonyos aluljáró az úttest szintje alatt van. és a magyar jövő, az ő jövőjük nem ott épül. Igyekezzenek ök is a napvilágra, találják meg ott a helyüket.

— A X1J. kongresszusra készülődve őszinte óhajunk —- és ennek megfelelően kell dolgoznunk —, hogy a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irányvonalát, amelyet .nem kevés idő alatt formáltunk ki. Ehhez hozzáteszem: politikánk kollektív munka eredménye. Amennyire csak lehetséges, volt, a nép legszélesebb körét bevontuk kialakításába és a tennivalókat is közösen vitattuk meg. Valójában ez az . alapja a pártegységnek és a szocialista nemzeti egységnek is. Politikánk töretiensége további fejlődésünk, erősödésünk biztosítéka. E- politikát marxista—leninista elveink alapján dolgoztuk ki,, minden lényeges kérdés megoldásában figyelembe vettük a szocialista forradalom nemzetközileg közös, lő törvényszerűségeit, nemzeti sajátosságainkat, országunk adottságait.

— Fontos törekvésünk vívmányaink, köztük az eddig elért életszínvonal megvédése, a további haladás feltételeinek megteremtése. Becsületesen. őszintén meg kell mondanunk, hogy miként a népgazdaság fejlesztésében most nem tudunk gyors tempót diktálni, úgy az életszínvonal tekintetében is az eddigi szint megőrzése a jelenlegi feladatunk. Nem tudunk többet vállalni. Ám ez sem kevés, van mit megőriznünk.

— Ami politikánk eredményeit illeti: szocialista nemzed egység, szilárd népi hatalom van Magyarországon, pártunk egységes, a párton- kívüliek között erős a szövetséges táborunk. Ez legfontosabb vívmányunk, amelyet meg kell őriznünk. Ennek á birtokában minden feladattal, nehézséggel szembenézhetünk.

— A vívmányok között tarthatjuk számon a szocialista forradalom fejlődését is..

. Hiszen végre tudtuk hajtani a mezőgazdaság szocialista átszervezését, befejezve ezzel a szocialista társadalom alapjainak lerakását, s most már joggal mondjuk, hogy a fejlett szocialista társadalmat építjük. '

— A Magyar Népköztársaság' gazdasági alapja is szilárd. az életszínvonal fejlett. A nemzeti jövedelem 2.7-sze- resére növekedett nem egészen 20 esztendő alatt. Az ipari termelés háromszorosára nőtt, a mezőgazdaság — alig több mint feleannyi emberrel — a húsz esztendővel ezelőttinél 80 százalékkal többet termel. Ebben az időszakban egymillió-háromszázezer új lakás épült, csaknem négymillió ember költözött új otthonba. Az egy főre jutó húsfogyasztás 48 kg-ról j75 kg-ra növekedett. Vannak más eredményeink is: 1960- ban a családok egy százalékának volt hűtőszekrénye, :i százalékának televíziója, 15 százalékának mosógépe. Ma a családok 80 százalékának van hűtőszekrénye, 90 százalékának mosógépe. Még égy számot említek, bár ennél megoszlik a nemzeti egység, mert vannak birtokosok is,

1 igénylők is: húsz évvel ezelőtt a magyar családok egy százalékának volt személy- gépkocsija, most pedig 30 százalékának. Általános lett a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás minden állampolgárnak ingyenes járandósága, és bevezettük a gyermekgondozási segélyt. S még hosszan sorolhatnám a fiatalok, az idősek érdekében tett intézkedéseinket. Ezeket az eredményeket népünk a pártot követve érte ei.

— Most a nemzetközi fizetési mérleg javítását — különböző okok miatt — az első helyre tesszük. Amikor azonban népgazdasági egyensúlyról beszélünk, sokféle egyensúlyra gondolunk. A belső költségvetési egyensúlyra, a rendelkezésre álló munkaerő és a munkahelyek megfelelő arányára és arra is, amire mindig vigyáztunk, hogy ne legyen nagyobb a vásárlóerő, mint amelyhez biztosítani tudjuk a fogyasztási cikkeket. Ha mindezt megtartjuk, az emberek továbbra is perspektívát látnak munka' i.

— A kibontakozás útját megjelöltük, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a fogyasztást akarjuk csökkenteni, vagy hogy az_ ország gazdasági egyensúlyát áremeléssel akarnánk biztosítani. Az áremelés azért volt elkerülhetetlen lépés, mert reális álakkal, kell dolgozni. Nem azt akarjuk, hogy most böjt következzék, hanem azt. hogy legyen tényleges termelés, s olyan vásárlóerő, amelyhez meg tudjuk teremteni a megfelelő árualapot.

— Ha mindenki teljesíti kötelességét, akkor feladataink megoldhatók: á Magyar Népköztársaság töretlenül fejlődik tovább, a dolgozó ember élete nem rosszabb, hanem jobb lesz. Dé csald akkor, ha mindenki elvég. . feladatát. Az ország vezető politikai, kormányzó testületéi. az aktivisták, a párttagok és minden dolgozó, aki munkát, kötelezettséget vállalt magára megteszik, ami rájuk tartozik. Meggyőződésem: ily módon nemcsak közelgő nagy tanácskozásunkig, hanem utána is lendületesen haladunk tovább a szocialista fejlődés útján.

— -Készüljünk ebben a szellemben a kongresszusra. Számottevő szervező munkál kell elvégeznünk. lesznek taggyűlések és pártértekezletek is. De eközben a napi munka nem szenvedhet csorbát. Ha a kongresszusra való készülődés és a napi munka szorosan összekapcsolódik, összeforr, akkor e kettő kölcsönösen segíti. kiegészíti egymást. Így lesz kongresz- szusunk az élet eleven kérdéseit napirendre tűző, azokban határozottan eligazító tanácskozás.

— A Központi Bizottság úgy véli — s nekem személyes meggyőződésem —, hogy van elég erőnk. Az előttünk állóknál sokkal nagyobb akadályokat is leküzdöttünk már. A gazdálkodás új, mostanában sokat emlegetett elemeit szocialista építésünk tartós részeivé kell tennünk. Ha így gondolkodunk és dolgozunk, új lendületet kaphat a szocialista társadalom építése.

— Van világos célunk, van erőnk, a feladatok megoldásához. Dolgoznunk kell és előre fogunk menni. Támaszunk a párt. a nép egysége, nemzetközi téren pedig barátainkkal való internacionalista együttműködésünk. S hadd említsem külön is a főváros kommunistáit, hisz a magyar szocialista forradalom sorsa lényegében évtizedeken át az öntudatos budapesti munkásság harcain. helytállásán múlott. A Központi Bizottság a kongresszusi felkészülésben is, s a napi feladatok megoldásában is számít a 210 ezer budapesti kommunistára és a főváros politikailag érett, öntudatos lakosságának megértésére és támogatására. Sok sikert és jó egészséget kívánok mindnyájuknak.

A Központi Bizottság első titkárának nagy tapssal fogadott felszólalása után Somogyi'Sándor mondott elnöki zárszót. Megköszönte a főváros kommunistáinak cselekvőkészségét. tenniakará- sát tükröző hozzászólásokat és .sok sikert kívánt a tervbe vett feladatok hiánytalan megoldásához.

A kommunista aktíva az 1 nternacionálé hangjaival ért véget.

Tennivalók 3 termékszerkezet Miimtl

Együttes ülést tartott tegnap délelőtt Miskolcon, az SZMT székhazában, a-SZOT műszáki-gazdasági bizottsága és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa műszaki-gazdasági bizottsága. A tanácskozás résztvevőit, valamint az elnöki asztalnál helyet foglaló Juhász Ottót, a SZOT titkárát, Drolos Lászlót, Miskolc város Pártbizottságának első titkárát, dr. Tolnai Lajost, j* megyei pá r tb izo t tsá g o.s z tá I y ve ze tőjét Tóth József, az SZMT vezető titkára köszöntötte.

Ezt követően „A műszaki dolgozók teendői az MSZMP KB 1977. október 2U-j határozata megvalósításának gya: korlati elősegítésében’’ címmel Juhász Ottó tarloM: vitaindító előadást. A tartalmas előadást tizennégyen gazdagították értékes észrevételeikkel. Felszólalt dr. Tolnai Lajos is.

A termékszerkezet átalakításának Borsod megyei tapasztalatairól Körössy József, az SZMT műszaki-gazdasági bizottságának tagja, az MNB- megyei igazgatóságának osztályvezetője tájékoztatta az ülés résztvevőit.

Gromike felszólalása az ENSZ-ben

Kedden folytatódott New Yorkban az ENSZ-közgyülésen az általános politikai vita. Az érdeklődés előterében Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszéde állott.

A szovjet diplomácia vezetője a délelőtti ülésen szólalt fel, elölte Husszein jordániai király, majd Carlos Romulo, a Fülöp-szigelek külügymi nisztere beszélt.

Andrej Gromiko beszédében rámutatott, hogy az az irányvonal, amelyet általában enyhülésnek neveznek, a hetvenes években már széles folyamattá növekedett. Ennek az irányvonalnak bölcsőjénél ott állt a Szovjetunió. Ennek az évtizednek elején születtek meg ázol; a szerződések, amelyek Európában elvezetlek a háború után kialakult realitásoknak megfelelő nemzetközi kapcsolatok megteremtéséhez. Ekkor jöttek létre az első szovjet—amerikai szerződések is.

Gromiko aláhúzta annak fontosságát, hogy a világban egészséges legyen a politikai légkör. Ezzel kapcsolatban rámutatott: az olyan kampányok, amelyeket például Kubával kapcsolatban indítottak, s amelyek sofán Kuba és a Szovjetunió politikájáról a legkülönbözőbb kitalálásokat terjesztik, rendkívül ártalmasak erre a légkörre. A Szovjetunió s a szocialista közösség országai senkit sem fenyegettek, most sem fenyegetnek senkit.

A szovjet külügyminiszter ugyanakkor megállapította, vannak a világon olyan erők is, amelyek a fegyverkezési versenyt szítják. Hangsúlyozta: a világ ma már odáig jutott, hogy a fegyverkezési verseny valóban teljes esz- telenség. „Felhívjuk az ENSZ minden tagállamát, hogy ezzel az eszlel enséggel szegezze szembe a józan ész követeléseit.”

Napjainkban nincs siirge- . több feladat, mint a nukleáris háború veszélyének megszüntetése. A Szovjetunió kész arra, hogy más államokkal együtt megvitassa ezt az alapvető jelentőségű problémát, s azt javasolja, hogy

térjenek át a gyakorlati tárgyalásokra.

„A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés aláírása meggyőzően bizonyítja, hogy megállapodásra lehet jutni a legnehezebb kérdésekben is. ha megvan ehhez a jó szándék, megvan a készség arra. hogy figyelembe vegyék egymás jogos érdekeit — folytatta a szovjet külügyminiszter. — Ez a szerződés utat nyit • a hadászati fegyverzet további korlátozásához, csökkentéséhez.”

Az európai helyzetről szólva, Gromiko kijelentette, hogy ma az európai földrészen a korábbinál szilárdabb alap van az államok békés együttműködéséhez. Az enyhülésnek az európai talajba eiesztett gyökerei azonban csak akkor lehetnek ' életképesek. ha a katonai enyhülés terén is gyakorlati lépésekre kerül sor.

fi szovjet külügyminiszter ismételten megállapította: a Küzel-ICeleten a Szovjetunió az átfogó és igazságos rendezésért foglal állást. Szilárdan az arab népek oldalán áll. amelyek határozottan el-, utasítják a jogos érdekeik kárára létrejött alkut.

„Abban, hogy a világ békéje szilárdabb, vagy bizonytalanabb lesz-e, igen nagy jelentősége van a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya alakulásának — hangsúlyozta Andrej Gromiko. — A Szovjetunió ve- .zetöi nem titkolják, hogy normális, sőt továbbmenően baráti kapcsolatokat akarnak az Egyesült Államokkal. Ehhez csupán arra van szükség. hogy azokat az elveket, kövessék, amelyek már széles utat nyitottak maguknak a nemzetközi - kapcsolatokban: az államok békés egy. más mellett élésének, a mások ügyeibe történő be nem avatkozásnak elveit.”

Gromiko Leonyid Brezs- nyev megállapítását idézte: Nincs a világon olyan ország és nép, amellyel a Szovjetunió ne kívánna jó viszonyt, nincs olyan időszerű nemzetközi kérdés, amelynek i __________________

m

egoldásához a Szovjetunió ne volna kész hozzájárulni, nincs olyan háborús veszelv. góc, amelynek békés eszközökkel történő felszámolásában a Szovjetunió ne volna érdekeli.

A továbbiakban Andrej Gromiko áttéri a hegemo- nizmus kérdésére. Megállapította: bár ez a meghatározás nemrég keletkezett, tulajdonképpen nem új keletű. Ellenkezőleg: a hege- monizmus ősidők óta ismeretes. Lényege: uralkodásra törekvés más népek, más országok fölött.

„A szovjet álláspont világos a hegemonizmus és az egyeduralom kérdésében — hangoztatta Gromiko. — A szovjet állam fennállásának eisö napjától kezdve határú, zollan szembeszállt azzal, hogy bárki is egyeduralomra jusson, mások pedig az ő akaratának legyenek alávetve. Szem beszállt azzal, hogy egves államok uralmi helyzetet foglaljanak el másokkal szemben. Jtt az ideje annak. hogy valamennyi ENSZ-lagállam félreérthetetlen álláspontra helyezkedjék a hegemóniát illetően. ítélje el és állja útját minden hegemonisztikus törekvésnek a világ ügyeiben”.

A Szovjetunió ettől vezérelve azt javasolja, hogy a jelenlegi ülésszak napirendjére vegyenek fel egy fontos kérdést, a hegemonizmus megenged hetet fenségéről a nemzetközi kapcsolatokban — hangsúlyozta Gromiko. Közölte: a Szovjetunió az ülésszak elé terjeszd erre vonatkozó megfelelő határozati javaslatát. A javaslat lényege az, hogy egyetlen állam. vagv államcsoport, semmiféle körülmények között, semmiféle indítékkal sem tarthat igényt hegemóniára más államokkal, vagy államcsoportokkal szemben.

Andrej Gromiko befejezésül kijelentette: a Szovjetunió minden tőle telhetőt meg akar tenni, s meg is tesz azért, hogy a közgyűlés 34. ülésszaka olyan határozatok elfogadásával érjen véget, amelyeket a világ népei hálásan fogadnak.

Harmincéves a magyar-szoviet tudományos-miszaki eptlmiiés

(Folytatás ne 1. oldalról.)

napot. Ez egyben elismerést is jelent Borsod számára, ahol különösen szembetűnő a vegyipar erőteljes fejlődése.

A Diósgyőri Vasas Művelődési Központban sorra került ünnepi megemlékezésen Szilágyi Gábor, a Magyar Kémikusok Egyesülete Bor. sód megyei Szervezetének elnöke köszöntötte az ország és a megye jeles vegyipari szakembereit, az elnökségben helyet foglalt szovjet és magyar vendégeket, köztük M. M. Miljutyin szovjet vegyipari miniszterhelyettest, L. Sz. Glikman szovjet vegyipari és kőolajipari gépgyáldási miniszterhelyettest. V. V. Lobanov szovjet vegyipari minisztériumi főmérnököt, dr. Havasi Bélát, a Borsod megyei Pártbizottság titkárát, dr. Kovács Lászlót, a Miskolci városi Partbizottság titkárát. Az ünnepi ülést dr. Havasi Béla. a megyei oárt- bizottság titkára nyitottá meg.

— A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése az eltelt harminc év alatt egész gazdaságunk fejlődésének lendítő erejévé vált — kezdte beszédét a megyei pártbizottság titkára. — Kapcsolataink fejlődésében 1960—70 között az együttműködés magasabb ‘ színvonalát jelentő, a termelési együttműködést tartalmazó gyártásszakosítás és kooperációs egyezmények alapjait vetettük meg—folytatta dr. Havasi Béla. — Ekkor dolgoztuk ki a járműipar és a híradástechnika fejlődését szolgáló, a timföld, alumínium hasznosítását elősegítő megállapodásainkat, a gyógyszeripari termékek csereegyezményét. Egyezményeinket a KGST komplex programja is rögzítette. Ezek az államközi megállapodások tették lehetővé, hogy megyénk iparán belül a vegyipar' a legdinamikusabban fejlődő ágazattá vált. Az olefinkémiai egyezmény meg. valósításával világszínvonalon álló modern és gazdaságosan termelő etilénüzem létesült Leninvárosban, a Tiszai Vegyikombinátban, míg a szovjetunióbeli Katusban vinilklorid és pvc-gyártó kombinát épült, amely a magyar etilénnek több mint a felét — évente mintegy 130 ezer tonnát — dolgozza fel. Az olefinkémiai egyezmény minőségileg új formál jelent a KGST-tagországok, ezen belül a Szovjetunió és Magyarország együttműködésében. hiszen az alapanyagot előállító és felhasználó üzemek technológiája egységes komplexumot alkot, amelyet 320 kilométeres etilén távvezeték kapcsol össze. Elmondhatjuk. hogy a két gyár között a folyamatos és zavartalan termelés eredményeként az emberi kapcsolatok is mind tartalmasabbá! élőbbé váltak.

Dr. Havasi Béla megnyitója után M. M. Miljutyin vegyipari miniszterhelyettes A vegyipar eredményei és a fejlődés perspektívái a Szovjetunióban címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért elő. adást. Elmondotta, a szovjet népgazdaság kemizálásának meggyorsításában és ennek

alapján a termelés hatékonyságának növelésében nagy szerepe volt az SZKP Központi Bizottsága 1958-as májusi plénumának, amely minőségileg új szakasz alapjait vetette meg a vegyipar fejlesztésében. Az elmúlt évek jellegzetes sajátosságává vált az ágazat műszaki korszerűsítése, a berendezések kapacitásának növelése, a folytonos technológiai folyamatok bevezetése. Ennek eredményeképpen a 70-es évek végére a Szovjet unió vegyipari termelésének volu. mene Európában az első, a világon , pedig a niásodik helyre került 1 ,

A következő előadó L. Sz. Glikman vegyipari és kőolajipari gépgyártási miniszterhelyettes volt. aki, a szovjet és a magyar vegyipari és kőolajipari gépgyártás területén kialakult termelési ijs m üszak í egy ü tt m ű ködösről

adod részletes tájékoztatási. Beszéli azokról a kél- és sokoldalú egyezményekről, amelyek a két ország közötti gyártó ^szakosítás és kooperáció fejlesztéséi hivatottak segíteni.

A tudományos ülésszak további részében V. V. Lobanov. a szovjet Vegyipari Minisztérium főmérnöke a műanyagok népgazdasági fel- használásáról. dr. Szántó 1st. ván. a Magyar Vegyipari Egyesülés elnöke A fejlesztési együttműködés lehetősé, gei az intermedierek területén címmel, míg tír. Somló György, a Vegyiműveket Tervező Vállalat igazgatója Az ol ef i n -egy ü Um ű k öd és l o v ti b - bi fejlesztéséről tartott előadást.

I