Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. szeptember 19., szerda A mai napon Budapesten, a Parlamentben tartja ülé­sei, áss Országos Környezet- es Természetvédelmi Tanács. Örülünk, hogy a tanács le­hetőséget talált a borsodi iparvidék környezetvédelmé­nek értékelésére. A jelensé­gek összefüggéseinek értéke­lését megyénk Környezet-és Természetvédelmi Bizottsága írásos beszámolóval segíti. A borsodi ipari koncent­ráció területén a jelentős iparfejlesztés következtében a természeti, települési és emberi környezet az elmúlt évtizedekben nagy károkat szenvedett. Ez hangsúlyozott követelményt támaszt a már kialakult nehézipari bázis működésével és olyan irá­nyú fejlesztésével szemben, amely hozzájárul a települé­si környezet harmóniájához. Igen kedvezőtlen környe­zed tulajdonságai vannak Miskoicnak. A területfejlesz­tőihez kapcsolódva az agglo­merációs koncepció úgy fo­galmazza meg, hogy a völgy­be -beszorított várost „ki kell nyitni" K-i irányba a Sajó félé és a beékelődött ipari ütemeket az É-i és D-i irányban kialakuló új ipar- területekre kell kitelepíteni. Hasonlóan problematikus Ózd város helyzete is. A vá­ros most készülő általános rendezési tervének lesz fel­adata a termel oberen deze.sek telepítésével kapcsolatos fel­adatok megjelölése. Szól a beszámoló Kazincbarcika és Len in varos tér üle t fe j I es ztés i lehetőségeiről es korlátáiról. Összefoglalóan pedig az kö­vetkeztethető. hogy Ózd, Ka­zincbarcika es Miskolc tér­sége gyakorlatilag nem teszi lehetővé a nehézipar súlyos es jóvátehetetlen környezet- romboló, áthatások nélküli exsenziv fejlesztését. A területfejlesztési kérdé­sek között mutatjuk be a hulladékgyűjtés és -elhelye­zés. továbbá azok szakszerű kezelése és esetleges újra­hasznosítási feladatait. Azt következtetjük, hogy Miskol­con szemétégető megvalósí­tása, a többi városban szer­vezési intézkedések megtéte­le szolgálhatja a fejlődést. A vízgazdálkodás kereté­ben részletesen tárgyaljuk a vízellátást, a szennyvíztisz­títást és -csatornázást, vala­mint a térség vizeinek mi­nőségét. Meglevő gondjaink mellett is viszonylag kedve­ző helyzetről szólhatunk a vízellátás területéről. A fej­lődés ellenére problematiku­sabb a helyzet a szennyvíz- tisztítás és -csatornázásnál. A borsodi iparvidékre települt, a Sajó szennyeződésében mértékadónak minősülő ipa­ri szennyvízkibocsátások kö­zül napjainkban a leninvá- rosi térségben működő üze­mek ipari szennyvíztisztítása korszerű, gyakorlatilag meg­oldottnak tekinthető, s, ki­emelhető továbbá Kazinc­barcika térségében a Borso­di Vegyi kombinát, a Borso­di Hőerőmű. Miskolc térsé­gében a Lenin Kohászati Művek es a December 4. Drótmí vek szennyvíztisztí­tás terén kifejtett tevékeny­sége. Nagyobb teret szentelve foglalkozunk az iparvidék le­vegőszennyezettségével. A megyében nyilvántartott 1370 koncentrált és diffúz jellegű levegőszennyező forrás 80%-a az iparvidéken talál­ható. Elismerésre méltó kez­deményezés történt az. Ózdi .Kohászati Üzemek részéről. Két beruházás hatására a város levegőminősége ten­denciájában kedvezően vál­tozott. Nagy szükség voltra, mert még így is mintegy 8000 tonna év szilárd szeny- nyezés és dti 000 tonna'év szénmonoxid jut az Ózdi Kohászati Üzemekből a lég­térbe. A Borsodi Hőerőmű Vállalat 1973-t ól kezdődően nagy volumenű levegőtiszta­ság-védelmi programot va­lósit meg. Az erőművi szén­tüzelés ű kazánokat elek tro­til terekkel látják el. A prog­ram várhatóan 1083-ban fe­jeződik be. Miskolc légterének ülepe­dő- és szállópor-ierheiese többszöröse a megengedett mértéknek s határérték kö­rül ingadozik a kéndioxid- imissziós szint is. A közúti járműforgalom növekedésé­ből eredően — különösen esúcsf o iga 1 m i i d ősza k o k bán — a város forgalmi csomó­pontjain a nitrózu'sgáz. és szén monoxid-i misszió igen jelentős. Miskolcon a Ce­mentgyár rekonstrukciója hozzájárult a porszennyezés gyérítéséhez. Nagyobb fej­lesztésre lenne szükség a Lenin Kohászati Művekben és a Borsodi Ércelőkészilő Műnél. Azt is szóvá tesszük, hogy Len in város levegőtisz­tasága is kifogásolható. A térség légterének terhelése jelentős, néhány kompo­nensben határérték feletti, sőt a por- és nitrózusgáz- szint az utóbbi időben nö­vekvő tendenciát mutat. Levegőtisztaság-védelmi tevékenység 1071. óta folyik megyénkben. A hatósági fel­adatok ellátásán túl részt vet­tünk a szennyezést korláto­zó beruházások megvalósítá­sában. Hat év alatt 58,1 mil­lió forintos támogatással 310, millió forint értékű levegő­tisztaság-védelmi beruházás valósult meg. Folyamaiban van, illetve előkészítés alatt áil további 400 millió forint értékű beruházás. Igen sok még a tennivaló! Ezért a jövőben a levegőt károsan szennyező beruházásokat csak a járulékos környezetvédel­mi beruházásokkal, létesít­ményekkel együtt szabad tervezni és megvalósítani. Némi büszkeséggel számo­lunk be természeti értéke­inkről azzal, hogy ez a vi­dék szépségben is az ország egyik leggazdagabb tája. Vál- tozat os természeti - föl d ra jxi adottságainál fogva a Kárpá­tok jellegzetes növényei épp­úgy honosak, mint az alföldi növényvilág. Érdekességükre tekintettel mindhárom: a tu- dományos, az Idegenforgal­mi. a környezetvédelmi és a kulturális célú védelem meg­valósítása .egyaránt indokolt és szükséges. ■Jelenleg a megyében 11 országos jelentőségű termé­szetvédelmi terület élvez vé­dettséget. összesen 54 180 hektár területtel, a megye összterületének 7,5%-án. (Eb­ből egy nemzeti park, ket­tő tájvédelmi körzet, nyolc természetvédelmi terület.) Az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal fejlesztési tervében 1980 vé­géig további 54 0')0 hektár te­rület védelem aiá helyezése szerepel. Itt tartjuk nyilván rak igazgatóinak országos ta­nácskozását szeptember 25-e és 27-e között Miskolcon rendezik meg a Borsod me­gyei Rónai Sándor Művelő­dési Központ klubjában. A tanácskozás vendégeit sz.ep-i tember 25-én délelőtt Tóth József. a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára köszönti,, majd Kiss Béla SZMT-titkár! Bor­sod megye társadalmi, gaz­dasági és kulturális helyze­téről tart tájékoztatót. A szorosabban vett szak­mai programban meghallgat­ják és megvitatják — Andre Milclósnak, a SZOT kulturá­lis, agitáeiós és propaganda­osztálya munkatársának re­ferátuma alapján — a szak- szervezeti könyvtáruk műn-, kajáról és feladata ivói szóló értékelő jelentést: meghall­gatják Karácsonyi Jánosné, a vasasszakszervezet közpon­ti könyvtára vezetőjének, tó­• I ' / a Bükki Nemzeti Parkot, a lázbéréi tájvédelmi körze­tet, a, rudabányai öshomi- nida lelőhelyet, az aggtele­ki tájvédelmi körzetet, a kelemén Mohos tavakat, a tiszafüredi madárrezervá­tumot és a lisZaesegei hul­lámteret. Felsoroljuk a tennivalókat. Ezek szorosan kapcsolódnak az iparvidék ez irányú prob­lémáihoz. Szeretnénk, ha a jövőben a borsodi iparvidé­ken mindennemű iparfej­lesztés a környezetvédelmi előírások szigorú betartásá­val. á környezetvédelmi be­ruházások egyidejű megva­lósításával történne. A víz­minőség-védelem es a ter­mészetvédelem fokozottabb együttműködést igényel. Ki­emelt feladatnak indokolt tekinteni' a vízminőség-vé­delmi beruházásokat, első­sorban a Szartos-pataki víz­tározó megépítését, a bükki üdülőterületek, a lázbérei tá­rozó környéki települések, valamint a rnályi—nyékiád- házi tórendszer környéki te­lepülések csatornázását, s ál­talában a csatornaellátottsá-, gi szint országos átlagnál di­namikusabb fejlesztését. El­húzódnak a szennyviztiszti- tó művek beruházásai. Kü­lönösen lassan halad a mis­kolci szennyvíztisztító-telep kivitelezése. Ezekre tekin­tettel válna szükségessé fő­hatósági intézkedéssel a víz­gépészeti tevékenység javí­tása. Nagy feladatokat jelent a levegő tisztaságának védel­me. Az eddigi erőfeszítések csak szerény eredményi hoz­tak. Ösztönözni kell a fenn­tartókat további levegőtisz­taság-védelmi berendezések építésére! J Korábban természetvédel­mi és levegötiszlasag-védel- mi bizottságok működtek a megyében. A környezel- és természetvédelmi 1 e i a d a to k hatékonyságát növelendő szervező intézkedések/ tör­téntek. Ennek keretében ala­kult meg a megyei tanács- végrehajtó bizottsága szer­veként a Megyei Környezet­és Természetvédelmi Bizott­ság. Alakuló ülésén külön­böző munkacsoportok létre­hozását határozta el. A mun­kacsoportok e kérdéskörbe tartozó részfeladatok mun­kalói lesznek, hogy tevékeny közreműködésükkel elősegít­sék a környezet- és termé­szetvédelem hatékonyabbá válását. Dr. Pusztai Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a Megyei Környezet­és Természetvédelmi Bizottság elnöke jékozlatóját. a SZOT elnök­sége 1971. március 2Í)-i. u sza ksz e r vezeti könyvi a ra It távlati fejlesztéséről' intézke­dő állásfoglalásáról, illetve az annak végrehajtása1 során lett intézkedésekről, megvi­tatják az alapelvek'és köve­telmények módosított szöve­gét; Bereezky Lászlódé, a Könyvtártudományi, és Mód­szertani Központ munkatár­sa előterjesztése alapján megvitatják a szakszervezeti könyvtárait szervezeti és mű­ködést szabályzatát. A há­romnapos tanácskozást Moj- róti l.ászló. a SZOT osztály­vezető-helyettese összegezi és zárja be. A vendégek meglátogatják liudabányán a vasércbányát, a múzeumot és a könyvtárat, valamint a Diósgyőri Vasas Művelődési Központot és a könyvtárat és megtekintik a Munkáskönyvtárak Borsod­ban című dokumentumfilmet. A szakszfiívezeti ksnptársk igazpalóiil orszásos tanácskozása Miskolc A szakszervezeti könyvié­A Neoton A fiatalok népszerű együtteséről tévéfilm készül Kenyeres Gábor rendezésében. A IV-es stúdióban felvételre kerülő műsor opera­tőre: Haraszti Zsolt,. Négyrészes dokunien t um- film-sorozal készült a Ma­gyar Televíziónál Szakoly István rendezésében. Pusz­tuló műemlékeink nyomában címmel. Hazánkban nyolc és fél ezer műemléket, műem­lék jellegű, városképi jelen­tőségű épületet, épületmarad­ványt tartanak számon, a műemlékvédelemre fordítha­tó mintegy félmilliárd forint — bár igen jelentős összeg —. mégis csak 20—30 na­gyobb műemlék helyreállítá­sára elegendő évente. E mű­emlékek és (elhasználásuk nyomában járt a dokumen­tumfilm stábja', amely mint­egy félszáz helyszínen for­gatott 1978—70-ben. Olyan példákat igyekeztek keresni, amelyek magukon viselik azokat a .gondokat és prob­lémákat, amelyekkel a ma­gyar műemléki szervezet küszködik. A filmet szep­tember 20—töl heti egy al- k alommal súg á ro zzák. Szeptember 20-tól október 15-ig Munkás filmnapok, kamaramozik Borsod megyében har­madszor rendezik meg a munkás' filmnapok esemény- sorozatát. Mint ismeretes, ezeknek a sorozatoknak alapvetően az a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a filmet és a munkásközönsé­get, s elsősorban a magyar film és a közönség kapcso­latát erősítse. A lehetőség szerint mind több munkás- témájú, vagy a munkások életéhez kapcsolódó film ke­rül -ilyenkor a programba, s a vetítéseken túl alkotó—kö. zönség találkozók, különbö­ző eszmecserék segítik a film és a néző kapcsolatá­nak erősítését. Mint a korábbi években, az idén is a Hazafias Nép­front Borsod megyei Bizott­sága, a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának kul­turális. agitáeiós és propa- gandaosztálya és a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat, közösen készítette elő és rendezi meg a munkás film­napokat. amelynek ünnepi megnyitóját szeptember 20- án délután fél 5 órakor tartják Miskolcot), a Tán­csics' moziban. (Ez egyben a felújított mozi ünnepi át­adása is lesz.) A rendez­vénysorozatot Kiss Béla. az SZMT ti lkára nyitja meg, majd premier előtti díszelő­adás keretében bemutatják Gvarmalhy Lívia Minden szerdán című filmjét. A ve­títés .után a nézők gondo­latcserét folytathatnak- a rendezővel a mozi új klub­jában. A továbbiakban .34 filmet mutatnak be a munkás film- napok keretében Miskolcon és a megye mozijaiban, kö­zöttük három magyar film teljesen ú.j, vaUih-iint egy szovjet film most látható először. Nagymozibarr most kerül először a közönség elé egy további új magyar film és ugyancsak szerepel a programban öt további olyan film is, amely alig néhány hónapja került mozivászonra. A további 24 film igen szé­les körű válogatás során ke­rült a programba. Ilyen pél­dául a Kinek a, törvénye? című ' magyar film. amely­nek szeptember > 25-én Sze­rencsen lesz az egyik be- mutqlója.' és utána artkétot szerveznék a film alkotóival, eszmecserét a rendezővel. A kedves szomszéd című. ugyancsak ú.j magvar filmet Szendrőn mutatják be ün­nepi keretek között szep­tember 24-én, és e találko­zóra Kezeli Kovács Zsoltot, a rendezői várják. Október •1-en a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban A kis Valentino című magyár fil­met láthatja az ünnepi ve­títés közönsége, majd a vé­ti lést követően a film ren­dezőjével, _ Jeles Andrással találkozhat.' Ünnepi keretek között mulatják be Jancsó Miklós filmtrilógiájának el­ső kel részét. A munkás íilmnapck programja októ­ber 13-én Rudabányán zá­rul, ahol a Fogjuk meg és vigyétek című magyar Mi­met vetítik, a sorozatot pe­dig Tóvizi Sándor, a Bá­nyaipari Dolgozok Szakszer­vezete kujtúrnevelési es sportosztályáhak vezetője zárja be. j € A 'munkás filmnapok ke­retében adják át rendelteté­sének Miskolc ivét új kama­ramoziját, amely hihetőleg hamar népszerű találkozó- helye lesz a különböző film­barát rétegeknek. A két ka­maramozi tulajdonképpen kél régebbi mozi átépítése közben született. A Béke moziban az utcai emeletré­szen. ahol korábban ta mozi vállalat igazgatósága műkö­dőit. 50 férőhelyes velitőhe- lyiséget alakítottak ki. és an­nak átadására október 1-én kerül sor. Természetesen már most ' tervezik á vetíté­si programokat. Az áz el­képzelés. hogy váltott rend­szerrel, három rigóig délelőtt, három napig délután mgse- mnzi. illetve iskolamozi' le­svén benne, ez utóbbiban a tananyaghoz kapcsolódó fil­meket vetítene, azonkívül rövidfilmeket és híradókai, esténként pedig különböző A gimnáziumok elsősei ezekben a, napokban talál­koznak az idei tanterv újdon­ságával. Megkezdődött és a hónap• végéig tart' tudásszint, jiik felmérése. Á diákok ma­gyar nyelvből, oroszból é~ materputikából.' s helyenként más szaktárgyakból is mérő­lapokat töltenek ki. így ad­nak választ arra. hogy mi­lyen előképzettséggel érkéz, lek a, gimnáziumba. A tanu­lók személyiségének megis­merése -a hagyományos mó­don a tanév első napján már megkezdődött. A tanárok bi­zonyos képei alkothattak ta­nítványaikról. A mérőlapok sorozatokat állítanak össze magyar .filmekből es heten­ként ilyen keretek között két filmet tűznek műsorra 3—3 napra. Hasonló jellegű lesz a Táncsics moziban az átépítés során, ugyancsak az emeleten kialakított kama­ramozi, amelyben a délelőt­ti és délutáni iskolai é.s egyéb vetítések után estén­ként a fi lm baráti körök mű­sorából terveznek heti. két filmet, ugyancsak 3—3 na­pos vetítéssel bemutatni. Ide tartozik még az is, hogy szeptember -17-élöl az újdi- ósgyöri Szikra moziban is tartanuk' vetítéseket a film- baráti körök hálózatában forgalmazott, művekből heti egy alkalommal. • A korszerű filmforgalma­zás. a közművelődési réteg- politika már régóta követe­li. hogy a hagy, több száz néző befogadására képes mozik .mellett mind több mód nyíljék á. kiscsoportos, kis nézőtérül filmvetítésekre, olyanokra, ahol a kis létszá­mú közönség sajátos érdek­lődésének megfelelően lehet a műsort alakítani, illetve fordítva, a közművelődési- művészeti, koncepció alap­ján. kialakított műsorokhoz megfelelő módon .szervezni közönséget. A Miskolcon most megnyíló kamaramoz.ik nagyrészt ezt a feladatot is kielégíthetik, különböző fil­mes gondolatcseréknek is keretül szolgálhatnak. így közművelődési funkcióink vi­tathatatlan. működésük elé bizalommal kell / tekinte­nünk. És adott esetben vég­zett munkáinkat mérlegre is kell majd tennünk, (hm) kérdéseire adott válaszok tel­jesebbe formálják a képet. A mérőlapok kitöltése nem dolgozatírás, osztályzatot sem adnak rá. A felmérésnek az a célja, hogy a pedagógusuk és a diákok pontosan felis­merjék az alapvető ismere­tekben mutatkozó hiányokat. Egy-egy osztály diákiul más­más színvonalú általános is­kolából érkeztek. A tudásbeli hányok okai gyakran a kör­nyezetükben. uz egyéni adott, '■ágokban, az eltérő érdeklő­désben, a tanulási módszerek­ben és a viselkedésben lelhe­tők fel A felmérés kiterjed az életkörülményekre is. Az új tanterv íilnsáp

Next

/
Thumbnails
Contents