Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-18 / 218. szám
Lengyelországi útijegyzetek (I.) Varsó mégis él! ESZAK-MAGYARQRSZÁG 2 . Az óvárosi főtér Varsó leglátogatottabb pontja 1979, szeptember 13., kedd A képzőművészeti világhét miskolci nyitánya: „A gyermekköiiyv nemzetközi nyelve o qraiika" Az ősrégi időkben történt, hugy a Visztula partján találkozott a Keletről jött daliás legény, Warsz és a Nyugatról érkezeit gyönyörűséges lány, Sawa. A találkozásból első látásra szerelem lett. A Hálálok ültek a Skarpa lejtőjén, s tanakodtak, hol építsenek maguknak otthont. Ekkor kiemelkedett a habokból a folyó sel- lője, s szíves szóval marasztalta őket. A szerelmesek szót fogadtak, letelepedtek, várost alapítottak. Keltőjük egyesített nevét kapta a lengyel főváros: Warsz-sawa, azaz Warszava. A félig hal-, félig asszony- testű, ezüstös pikkelyekkel borított sellő pedig ott látható Varsó címeiében. Hogy’ mindez legenda, melyet a hazánkból elszármazott és három évtized után is szép magyarsággal beszélő Júlia asszony mesél el nekünk? Annyi baj legyen! A lengyel romantikus nép, szereti és kifogyhatatlanul mondja szülőföldje mondáit. Varsónak másfél millió lakosa van, területe mintegy negyvenöt négyzetkilométer. Rövid idő alatt bejárni, megismerni úgyszólván lehetetlen, s aki sokat markol, keveset fog. Mi a Stare Miastot, vagyis az óvárosi szeretnénk felfedezni. Kocsival behajtani tilos! — jelzi a tábla, persze nem is volna érdemes. Sétálva lehet csak igazán szemügyre venni a sok-sok látnivalót. A Zsigmond-oszlop, a város legelső emlékműve előtt elidőzünk. A magas, karcsú, kivont kardú királyalak annak a Waza-házból származó III. Zsigmondnak állít emléket, aki 1568-ban emelte Varsót Lengyelország fővárosává. A márványoszlop ugyancsak szimbóluma a városnak. Azt tartják, valahányszor veszélybe kerül Varsó, a király felemeli a kardját, s elűzi az ellenséget. Két világ mezsgyéjén állunk: mögöttünk a sokemeletes házak fegyelmezett sora, a nagyváros forgalma, előttünk a középkort sejtető szűk utcáktól elválasztott, egymás fölé ágaskodó oromzatok, templomtornyok, oltalmazó városfalak közé zárt házacskák tömege. Az óvárosi főtér a főváros tálán legfestőibb látványossága. leglátogatottabb pontja- Körben a XV—XVI. században épített és gondosan restaurált 'gótikus stílusú, keskeny, változatos díszítésű, homlokzatú téglaépületek állnak. Ezekben annak idején a város legmódosabb polgárai laktak. Középen foglalt helyet a városháza, előtte a polgári fegyelmezés tartozékaival: a pellengérrel és a kalodával. Sok esemény kapcsolódik az óváros főteréhez: itt robbant ki például a Kosciuszko-léle felkelés, itt húzták bitóra a hazaárulókat, ez volt a színhelye a hazafias tüntetéseknek. Most a hajdani piactér egyik sarkában szabadtéri kávézó várja a vendégeket. De csak az üljön le, akinek sok az ideje, mert a pincér- nő itt is sokára érkezik. Odébb, a túlsó oldalon fiatal lestök árulják alkotásaikat, s vásárolni lehet különféle emléktárgyakat. Öl konflis is várakozik a tér peremén, a bal-ion népviseletbe öltözött kocsisok ülnek, de amíg ott tartózkodunk, senki nem veszi igénybe a szolgáltatásukat. Pereg a film a Varsói Történeti Múzeumban. Drámát látunk, húsz percben. Az eredeti, nemegyszer német katonai felvételek a lengyel főváros halálát vetítik a soknyelvű nézőközönség elé. A megszállók, a rájuk jellemző német alapossággal térképezték fel a legjelentősebb műemléképületeket, sorszámmal látták el ezeket, s aztán ennek megfelelően felrobbantották. Később válogatás nélkül romboltak a hódítók, s amikor már nagyon sürgette az idő őket, lángszóróval égették ki az épületeket. Muszáj feloldanunk az iménti film okozta feszültséget, beülünk egy pohár mézborra a Fukier-ház 300 eves pinceborozójába. Angol szakértők állították — mondja Júlia asszony —, hogy három emberöltő is kevés lesz Varsó újjáépítéséhez. S lám, fél emberöltő is elég lett a nagy munkához, s a város ma szebb, mint azelőtt volt. Széles, fasorral szegélyezett selaúton, a történelmi várostengelyen, az úgynevezett Királyok Ütvonalán haladunk. Valaha a Zamkowy téren levő palotából, az ujazdovi várba ezen a reprezentatív utcasoron hajtattak hintájukkal a királyok, innen kapta a nevét. Az egykori grófi Varsó hangulatát sugározzák a gazdag mágnás , paloták, amelyek közül is kiemelkedik a Művelődésügyi és Művészeti Minisztérium székháza, a volt Pofocki-palota, s a Minisztertanács mai székháza, a Radzivill-palola. Utóbbiban írták alá 1955-ben a szocialista országok képviselői a Varsói Szerződést. A 73 hektár nagyságú, ezerféle fának, fűnek, virágnak otthont adó Lazienski-park, a kastélyépületek kiépítése a művészetbarát utolsó lenIrak az egyik leggazdagabb fejlődő ország. A gazdaság alapja az ásványi kincsek — elsősorban a kőolaj — bősége. Az ország olajkészleteit már 1977-ben 4,7 milliárd tonnára becsülték, s azóta több új olajmezőt fedeztek fel. Az átlagos évi olajtermelés nem haladja meg a 120 millió tonnát, mert a kormány a termelés szabágyel király, . Poniatowski Szaniszló nevéhez fűződik. A íősétány jobb oldalán található a Fehér-palota, a kis négyszögöletes, négy oldalán azonos homlokzati kiképzésű díszes épület. Valaha királyi vendégház volt. Ma csak napos időben látogathatják a kíváncsiskodók, mert a vizes ruhák párája kikezdené a falak freskóit. Mesterséges szigetre épült a Nyári kastély, a csatornán átvezető híd közelében a bécsi törökverő, Szobieszki János szobor-emlékművét látjuk: A klasszicista stílusú; csipke finomságú Tóparti palotába csak nemezpapucsot húzva léphetünk be, ugyanis védik a termek fapadlóját. Holland csempével borított fürdőszoba, bálterem, benne Herkules és Apollo szobormásolatokkal, lengyel, királyok, köztük Báthory István képmása. Az emeleten királyi lakosztályok, megmentett korabeli bútorokkal berendezve, holland, olasz festők képei, a király egykori hálószobája, a múltat felidéző kiállítás. A tömérdek látnivalótól bódultán lépünk ki az őszi napfénybe. Visszafelé megállunk a nagy lengyel muzsikus, az 1810-iben Zelazowa Wolában született, Chopin bronzszobránál. lyozásával kívánja elejét venni az olajmezők korai kimerülésének, s elhárítani a kereslet csökkenésének gazdasági visszahatását. Irak olajból származó bevétele egyre növekszik. Az iparfejlesztés legfontosabb területe a nehézipar, ezen belül is a petrolkémia, a műtrágyagyártás, a koháA magunk védelméért (Folytatás az 1. oldalról) környezet- és. természetvédelmet érintő elvi és operativ kérdésekkel foglalkozó koordináló, javaslattevő szervezet és mint ilyen, a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakmai tanácsadó véleményező, ellenőrző testületé. Mindebből nyilván kitűnik: kellő hatáskörrel bír, sok mindent tehet. A rend kedvéért hadd álljon itt: elnöke dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, titkára Balabán Péter. A bizottság tevékenységéről az elkövetkező időszakokban rendszeresen beszámolunk. Biztosak vagyunk benne. hogy lesz majd miről beszámolni. Ennek érzékeltetéseként utaltunk tudósításunk elején is arra, hogy a tegnapi alakuló ülést az ünnepélyesség helyett inkább kisebb csetepaté jellemezte. Jó értelemben vett, szimpatikus csetepaté. A tegnapi ülésen ugyanis a vízszennyezéssel, a levegő szennyezésével, a hulladék megsemmisítésével, az erdők védelmével és még egy sor kérdéssel kapcsolatosan máris sok észrevétel, megjegyzés hangzott el. Az üzemek — felelős — képviselői máris felsorakoztatták, mit tettek eddig a szennyezés csökkentéséért, • vagy megakadályozásáért, és mit akarnák, vagy éppen mii szeretnének még tenni. Mert kel! tenni A bizottság elnöke hangsúlyozta — ugyancsak nem lehet kétséges: a bizottság tagjai itt nem az üzemeket képviselik, hanem a megye környezet- és természet, védelmének ügyét. Hogy ez mennyire fontos, ne hangsúlyozzuk. Hadd említsük mégis meg, hogy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács holnapi ülésén a borsodi iparvidék környezetvédelmi helyzetéről tárgyal. Ennek valamint a természetvédelem számos feladatának tisztes kimunkálásán fáradozik majd a tegnap megalakult megyei bizottság is, mely tagjainak, tisztségviselőinek az egészségen kívül sok türelmet és sikert kívánunk. gyagyar — Basra és Az Zu- tiair — belépése a termelésbe azt eredményezi, hogy Irak rövid időn belül műtrágya-exportáló lesz. Az Zu- bair-ben ezenkívül acélmű (évi 1,6 millió tonna teljesítmény) és alumíniumkohó is épül. A könnyűiparon belül elsősorban az élelmiszeripart és a" jelentős hagyományokkal rendelkező textilipart fejlesztik. A közlekedés és a szállítás fellendítése igen fontos feladat az ipari fejlődés folyamatában. Az 1979-es terv 3,3 milliárd dinár (egy dinár egyenlő 3.4 dollár) beruházásainak jelentős részét is erre a célra fordítják, megépítenek többek között 1980-ig 5500 km utat, bővítik a basrai kikötőt, sőt új kikötőket is építenek: A gazdaság egyik leggyengébb ága a mezőgazdaság. Az adottságok ellenére — elsősorban a szakszerűtlen irányítás, a szakemberhiány, valamint az évszázados szokások miatt — nem kénes a-lakosság ellátására. Ezért nagy erőfeszítéseket tesznek a- mezőgazdaság fellendítésére. 1978- ban 500 millió dinár támogatást folyósítottak, mintafarmot szerveztek Kirkuk közelében, gátakat építettek a Tigrisen és az Eufráleszen. valamint csatornahálózat építésével. alagcsövezéssel növelik az öntözhető területet. Irak az ólaiból származó jelentős bevételeit motorként használja a mo'dern gazdaság megteremtéséhez. Kiállítás a József A képzőművészeti világhét egész országot átfogó rendezvénysorozatának három kiemelkedő, országos jellegű eseménye a szombaton nyílt budapesti kiállítás, a Műcsarnokban, a kiskun- halasi pályázati kiállítás, valamint a Miskolcon tegnap délután megnyílt. ,’,.4 gyerm ekköny v nemzetközi nyelve, a grafika” című kiállítás. Ismeretes, hogy a Miskolci városi Könyvtár — más szervekkel együtt — ez év tavaszán pályázatot hirdetett gyermekkönyvek illusztrálására. A pályázatra 72 művész küldte be 383 pályaművét. s abból a zsűri 27 művész 98 munkáját fogadta el. Azokból rendeztek az országos jellegű kiállítást a József Attila Könyvtárban. Hernádi Istvánná, a Miskolci városi Könyvtár igazgatója köszöntötte tegnap délután öt órakor a könyvtár kiállítótermében megjelent nagyszámú érdeklődőt. Szabálytalanságok lácölata miatt ételmérgezés történt a hét végén a Szabolcs megyei Szakolyban és Balkányban. Mint a megyei KÖJÁL vizsgálatai megállapították, a balkányi ABC-árul.ázban vásárolt disznósajt okozta a mérgezést. Attila Könyvtárban majd Csohány Kálmán grafikusművész tartott megnyitó beszédet. Ezt követően került sor a pályázat díjainak átadására. A vendéglátó város nevében Csótai János, Miskolc megyei város Tanácsának elnökhelyettese adta át a város díját Banga Ferenc, a megyei tanács díját Hegedűs László, a városi könyvtár díját Keresztes Dóra grafikusművésznek. illetve a KISZ Központi Bizottságának különél íját Kiss Ilonánál;, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa különdíját Stefano- vics Péternek, a' Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének különdíját pedig Stuibcr Zsuzsánál;. A nyitó ünnepségen közreműködött a miskolci 6. számú Általános Iskola kamarakórusa. Gajdos Edit tanárnő vezényletével. A tegnapi naptól a kiállítás a nagyközönség rendelkezésére áll. A gennykeltö korokozó4 tartalmazó éleitől 50-en betegedtek meg. Közülük három személyt a Nyíregyházi megyei Kórház ferlözöosztá- lyára szállítottak. Tíz beteget ugyancsak orvosi megfigyelés alá helyeztek. A többiek állapota nem súlyos. BACH: C-dúr toccata, adagio és fúga, BWV 564 c-moll passacaglia és fúga, BWV 582 Korálelöjátékok. BWV 654, 646, 645, 734 LEHOTKA GÁBOR, a Váci Zeneiskola orgonáján Leho'tka elemében van . .. Szabadon válogathatott új lemezéhez a virtuóz játékot követelő Bach-müvckben is, hangszerszabta korlátok nélkül bontakozhat ki sokak által csodált technikája és ezrek által szeretett újraalkotó elöadómüvészetc. Az új, váci Jemlich orgonán úgy zengenek a kedvenc Bach-müvek, ahogy Lehotka mindig is szerette volna hallani. Lehotka koncertjei, lemezei eddig is eseményszámba mentek — első BACHtelvétele aranylemez lett —, most feltehetően újabb lajongókat hódit rrieg az orgona- muzsika szamára. A HUNGAROTON HANGLEMEZHETEK IDEJÉN A LEMEZEK DARABONKÉNTI ARA: 50 Ft Kolaj László (Folytatjuk) 0!aj és iparosítás szál és a gépipar, melyet elsősorban Basra városa köré telepítenek. A két új mütrá-
