Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

1979. augusztus 7., ke-dd ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 3 Az Astoria kazánjáig... Kérdezték már tőlem, hogy mi van akkor, ha egy alig több mint ezer hektá­ros gazdaságban csak a ka­lászosok kára kétmillió fo- rint? Akkor azt feleltem: mérleghiány. Ma már óvatosabban ítél­nék, mérlegelnék, mert el­képzelhető, sőt nagyon is el­képzelhető, hogy ilyen kis méretű gazdaság is elkerül­heti a veszteséget, ha időben lép. Magyarán: évek alatt úgy alakítja ki gazdasági szerkezetét, hogy a kedve­zőtlen időjárás /okozta kárt gyors intézkedésekkel pótolni tudja. Íme a példa: Az óno­di Rákóczi Termelőszövetke­zetben a búza árbevétele 2,5 millió forinttal lett kevesebb, mint a tervezeti, vagyis egy mázsa terményt 400 forintos szűkített önköltséggel ter­meltek meg. Ez egyértelmű­en olyan ráfizetés, hogy az 1020 hektár szántót birtokló szövetkezet pénzügyi mérle­gét alapjában rázná meg, ha .. . — Ha a növénytermesztés árbevétele több lenne, mint tízmillió forint. De mivel nem több, az egész gazdálko­dásunk értékének csak ne­gyedét adja, helyzetünk nem annyira rossz. Nekünk mó­dunkban áll olyan intézke­déseket hozni, amelyekkel a kár 'és a többletköltségek összegét mérsékelni tudjuk. Bene József, az elnök még sietett hozzáfűzni, hogy de-^ rálátásra azért nincs ok. Csuk rendkívül szigorú ta­karékossági in tézkedésekkel lehet a veszteséget kiegyen­líteni, vagy némi nyereséget termelni. Mégpedig úgy, hogy a másik ágazatban, az állat- tenyésztésben szükséges költ­ségeket mérsékelni kell. — Vagyis a hatékonyságot a kényszer határozza meg? — Mit tagadjuk, az. Táb­láink többségén húsz centi­méteres a termőréteg, ez alatt homok, kavics van. Ilyen adottságok mellett nem szabad a növénytermesztést uralkodó ágazattá tenni. Már évekkel ezelőtt figyelembe vettük ezt, s igyekeztünk a gazdaságot más irányban fejleszteni. A mai helyzet pedig azt kívánja «Jég, hogy a költségek csökkentésével növeljük a hozamokat. Há­rom év alatt megháromszo­rozódott a tejtermelés, de ez is kevés, így idén se mon­dunk le a tejtermelés növe­lésére adott tejprémiumról, hiszen, ez félmillió forintot jelent. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy a legdrágább takar­mánynak, az abraknak a fel- 1 használását csökkenteni fog­ják. Mert ennek két előnye vap. Pernyei István üzem­gazdász: — Mivel a búzánál kelet­kezett árbevétel-kiesés érzé­kenyen érintett minket, úgy döntöttünk, hogy ezt kuko­ricaeladással igyekszünk pó­tolni. Vagyis az a cél, hogy az állattenyésztés kevés abrakot használjon fel, mert akkor árunak több marad. Ennék érdekében közel száz hektá­ron másodvetést alkalmaz? tunk. Csálamádé és olajretek termesztésével a lömegta­karmány-készletel növeljük. Ugyanakkor a tehenészetben a nyolc liter tej alatt ter­melő állatok nem kapnak abrakot, a szárazon állók tíz százalékkal kevesebbet. A növendékállatoknál is sza­bályoztuk az abrakfelhuszná- iást. Így, számítások szerint 300 ezer forintot takarítha­tunk meg, s '120 hektár sze­mes kukoricánk marad meg áru növénynek. Sorolhatnám hosszan to­vább a takarékossági intéz­kedéseket. Egy párat azért ízelítőül: mindenféle vásár­lást csak vezetői engedéllyel lehet kezdeményezni. Gépek­től a filléres alkatrészekig. Átdolgozzák a- erőgépek, te­hergépkocsik üzemanyagnor­máit. Túllépés esetén fegyel­mi a következmény. Tehát a eél: minden fillért megfogni, mert különben elmarad a jö­vedelem. Az elnök: — Mint mondtam, szeren­csés helyzetben vagyunk. A kavicstengernek megvan a •hátránya, de megvan az elő­nye is. A sódertermelést fo­kozni tudjuk, év végére akár túl Is szárnyalhatjuk a 300 ezer, köbmétert. Ami jó nye­reséget jelent Bedolgozói rendszerű varrodánkban 83 asszony dolgozik. A portör- lötől az otthonkáig kerülnek innen ki termékek, még ex­portra is. Ezeken kívül van még egy részlegünk, amely az ország különböző tájain hidroglobuszokat állít fel. A mi brigádunk tisztítja a fő­városi, Astória-szálió kazán­jait is. Ezek a vállalkozá­sok 700 ezer forint nyeresé­get jelentenek. Ha nem len­nének, biztos nem kerülnénk el a mérleg szerinti veszte­séget. Az utolsó mondatra érde­mes figyelni. Sokan — az ónodiak sem kivételek — mindig valamiféle szemérem­mel vallják be, hogy , van melléküzemág, amelynek a nyereséget köszönhetik. Pe­dig a jelenlegi közgazdasági szabályzók sürgetik a mel­léküzemágak fejlesztését. Fő­leg olt, ahol a természeti adottságok gyengék, de az emberek ugyanúgy szeretné­nek élni, dolgozni, keresni, mint a jobb adottságok kö­zött élők. Erre pedig egy le­hetőség van: melléküzemág létesítése. Még akkor is, ha ócskavas árban vett1 gépek­kel dolgoznak a sóderbányá­ban. Hiszen a kavicsra nagy szükség van. Persze, jobb lenne korszerű mélykotróval termelni, de arra nincs pénz, mert a berendezés három­millió forintba kerül. A szö­vetkezet felhasználható amor­tizációs. alapja pedig csak másfél millió forint. így a vásárlás álom, mert a bank hitelt nem ad. (A kotró nem mezőgazdasági gép.) A ka­vics kelendő áru, a tavak sZéltében nőnek és sajnos, sekélyek. Korszerű mélykot­ró hiányában, több méter vastagságú kavicsréteg kiter- meletlenül marad. Egy dara­big, inert a termőföld védel­mére törvényt alkottunk. Vi­szont a sóder hosszú távon kell. — kármán — Miiéi a nspraforosfáblsban Bármerre járunk is mos­tanában megyénkben, az aratás befejezése után két­ségkívül a zöldellő. bojtos kukoricások és a sárga nap­raforgótáblák „uralják” min­denfelé á határt. A kukorica területe az utóbbi években — az állat-' tenyésztés nagyarányú fej­lesztése miatt —* megyeszer- 4e növekedett, a napraforgó egyre jobban kezdett .„hó­dítani”. s különösen ez idén minden eddiginél nagyobb «őrületet vetettek be vele a gazdaságok, főképp a ter­mesztésére különösen alkal­mas dél-borsodi, a Iiernád «lenti és a bodrogközi vidé­ken. Most vannak teljes vi­rágjukban, s látványnak is gyönyörű, amint kénsárga tányérjaikat 50—30 hektáros táblákon fürdetik az alácsor- gó napfényben. *’ Az időjárás kedvezett, így bizakodók a tsz-Hazdák, mert bö termést ígér a naprafor­gó. A termés növeléséi or­szágszerte a méhek segítségé­vel is igyekeznek fokozni. A szakemberek szerint ugyanis a kísérletek azt mutatják, hogy amelyik tábla mellé méheket telepítenek, ott mint­egy tíz százalékkal többre tehető ennek a rendkívül ér­iékes olajosmagnak a hoza­ma. Augusztus 8—9-én: isiiéi fejSierseny Sárospatakon Megyeszerle nagy érdeklő­dés előzi meg az augusztus 8-án és 9-én már negyedszer lebonyolításra kerülő gépi fejők megyei versenyét. A csapat- és az egyéni ver­senyre az előző éveknél több a nevezés. Sárospatakon, a versenyek színhelyein szer­dán és csütörtökön több mint 110 gépi fejő méri össze tu­dását. A verseny résztvevői­nek csaknem 75%-a a 30 év alatti korosztályhoz tartozik. A nagyüzemi tehenészetek tej­termelését jelentősen segítő verseny ünnepélyes megnyi­tására augusztus 8-án, szer­dán. délelőtt 10 órakor kerül sor. Sugársícril injekciós (ők • A MEDICOR Müvek debreceni Orvosimüszer. Gyomban eb­be n az évben 160 millió da­rab egyszer használatos injek­ciós tüt készít az a berende­zés, amelyet 1978 áprilisában helyeztek üzembe. Az itt ké­szült termékeket o legkorsze­rűbb eljárással: sugársterili­zálással fertőtlenítik. Belföldi felhasználásra ebben az év­ben mintegy *5 millió tü ké­szül Debrecenben. Textiltisztítás nagyban A termelés hatékonyságának növelése érdekében * / a az EPFU r E 1 B r ■ Országos viszonylatban, így Borsod megyében is évek óta problémát jelent a munka­erőhiány, Ennek ellensúlyozá­saként a vállalatok arra kényszerülnek, hogy mind fo­kozottabban feltárják a még meglevő tartalékokat, felszá­molják a vállalaton belüli „munkanélküliséget”, növel­jék. korszerűsítsék a munka szervezettségét. A 3. számú ÉPFU-nál különösen a kar­bantartó állománynál érezhe­tő a munkaerőhiány. A gon­dokról, az eizZel kapcsolatos feladatokról beszélgettünk Vámosi Gyulával, a műszaki osztály helyettes vezetőjével. — Már az elmúlt év elején felfigyeltünk arra, .hogy a gépkocsik szerelése, javítása, a termelésbe való visszaállí­tása nem az elvárásoknak megfelelő ütemben történik. A rendszeres munkaerőhiány csak nö\elte a problémákat. — A termelés növekedése, a folyamatos munkavégzés biztosítása érdekében az üzemegység vezetősége átfo­gó intézkedési., tervet dolgo­zott ki. Ennek alapján az el­múlt év tavaszán kibővített műszaki értekezletet tartót-’ tunk, amelyen részt vett minden munkahelyi vezető. A hiányosságokról, elképzelé­seinkről írásban előre tájé­koztattuk a tanácskozáson résztvevőket. A kezdeménye­zés nagyon hasznosnak bizo­nyult. A felszólalások, az észrevételek alapján „problé­ma-leltárt” állítottunk össze, amelyek sürgős intézkedés­re vártak. A nagy számon mi magunk is megdöbben­tünk, hiszen az üzemegység gazdasági feladatát minden, évben maradéktalanul telje­sítette. — Találkoztunk olyan munkaszervezéssel, ■ amely ugyan „élt”, de mivel egy másik, sőt több keresztezte azt, így semlegessé vált, nem lehetett megvalósítani. Pél­dául az autóvillamossági-sze­relő részleg a szakipari te­rület üzemvezetőjéhez tarto­zott. A, jármű vezetője a Hi­bás gépkocsival a futó-javí­tó műhelybe állt be. Az itt levő főművezetőnek el kot­lett kérnie a szerelőket a szakipari üzemvezetőtől. Míg az egyezkedés folyt, addig a gépkocsi javításra várt. Az átszervezés után értelemsze­rűen ezek a szerelők átkerül­tek a futójavító üzemrész­hez. — Szükségesnek tartottuk az ellenőrző munkalapok ér­tékelésének megszigorítását is. Ez lehetőséget, ad arra, hogy a munkahelyi vezető észreveheti és felelősségre vonhatja azt: a dolgozói, aki egy,-két órás munkát esetleg Itat óra alatt végez el. Itt még mindig vannak tenniva­lók. — A „probléma-leltár” alap­ján olyan ütemtervet dol­goztunk ki. amely biztosíté­kul szolgál megnövekedett feladataink teljesítéséhez. A jármüvek specializálása mel­lett. a korszerű javításhoz megfelelő diagnosztikai be­rendezéseket szereztünk be. Hozzá kellett fogni a létszám újrafelosztásához is. Figye­lembe vettük a szakképzett­séget, az életkort, a gyakor­lati idői, sőt még azt is, hogy ki kivel szeret leginkább dol­gozni. — A kezdeti sikerekre épít­ve a termelés hatékonyságá­nak további emelése, a mi­nőségi munka színvonalának növelése érdekében fokoztuk a dolgozók érdekeltségét. Kí­sérletképpen a szerelők mint­egy 25 százalékánál a telje­sítményhez kötött .bérezést vezettük be. örömmel ta­pasztaljuk, hogy különösen ezeken a területeken nőtt a munka termelékenysége, ész­szerűbbé vált az anyagfel­használás. A munkaidő mind jobb ki­használásáról. annak jelentő­ségéről ma már nem kell meggyőzni az itt dolgozókat. Az a tapasztalatunk, hogy egyre kevesebb a „csellen- gés”. Mint minden újat, úgy ezeket az intézkedéseket is tartózkodóan fogadták a dol­gozók. Az elért eredmények hatására azonban többségük elfogadta és egyet is ért azok bevezetésével. Amely végső soron a népgazdaság érdekei mellell, a személyes boldogu­lásukat is jól szolgálja. Molnár Lajos Mosószalonok a láthatáron Tovább javul a textiltisztí­tás színvonala. Kialakultak a központi bázisüzemek, Mis­kolcon is folyamatban van s központi üzem építése. Közvetlenebb a kapcsolat a megrendelőkkel az úgyneve­zett szalonhálózatban, ahol kulturáltabb formában, rövid határidővel nyújtják a szol­gáltatást. A hagyományos fel- vevöhálózat bővülése mellett — különösen vidéken — szé­lesedőben a házhoz szállítás: a forgalomnak már jelenleg is több mint 15 százaléka ilyen keretek között bonyoló­dik le. öt éven belül azon­ban már 30 százalékos arány­nyal lehet számolni. A szét­szórt kis települések lakóinak igényeit több megyében a „hozom-viszem” szolgáltatás keretében elégítik ki. Megje­lent már ennek egy új for­mája, a felvevőhellyé átala­kított modern autóbusz is. Célszerűnek tartják az autó-' m a t a-géppa rk mu nká j ára alapozott önkiszolgáló mosó­szalonok hálózatának fejlesz­tését is. mégpedig úgy, hogy a munkafolyamatban közre­működő ..fogyasztó” tévézés­sel. rádiózással, sakkozással lökhesse a várakozási iáőt. Mivel azonban a fejlesztés anyagi lehetőségei korlátozot­tak, főként már meglevő he­lyiségekbe kell majd a 'sza­lonokat telepíteni, amihez a területi tanácsoktól várnak fokozott segítséget. Fonodái tapasztalatok napirenden az intenzív fejlesztés A Miskolci Pannit fonodá­ban az első fél évben sikerült olyan teljesítményt elérni, amely a , gyár történetében hazai viszonylatban, és a szo­cialista országok textilipará­ban is ritka teljesítmény. Egy munkásóra alatt egy-egy fonónö 300 kilométer fonalat termelt. Ez világviszonylat­ban is szép teljesítmény, hi­szen amennyire ismerjük a textilipar külföldi tapaszta­latait, 280 körül mozog ez a hatékonysági mutató. Hogyan lehet ilyen re- kordleljesítményt elérni? Mi. a titka annak, hogy világ- színvonalú a termelés? Választ kapunk rá, ha rö­viden áltekintjük a fonoda-, nak azokat a műszaki fejlesz­tési, szervezési, ösztönzési, intézkedéseit, amelyek révén a siker megszületett.' Ehhez természetesen hozzá kell számítani a dolgozók példa­mutató helytállását, a jó po­litikai agitációs munkát, az üzemi demokrácia gyakorlá­sát, amelynek révén eddig mindig szót tudott érteni a vezetés a dolgozókkal. A Miskolci Pamutfonoda az 1950-es években már el­éri egy 190—200 kilométeres teljesítményt, ami akkor a KGST-országokban kiemel­kedő eredmény volt. A Pa­mutfonóipari Vállalat vezető­sége nemegyszer kihangsú­lyozta. hogy nagy tartalékok vannak még ebbon a gyár­ban. Es igaza is volt. a mai 300 kilométeres teljesítmény bizonyítja a legfényesebben. A jövőre 25 éves fennállását ünneplő gyárban a kezdeti években 3—4—5 gépoldalon dolgoztak a fonónők. Nap­jainkban egy fonónő nyolc oldalt „kezel”, de a nyári szabadságolások idején — rö­vid időre — előadódik, hogy kilenc oldalon is kell dol­gozni. A rnunUa intenzitásá­nak ilyen mérvű fokozását műszaki fejlesztés nélkül, üzemszervező munka nélkül, az anyagi és az erkölcsi ösz­tönzők biztosítása nélkül nem lehetett volna elérni. Csak egy példát emelünk ki: a fo­nalszakadási szám. amely 1972-ben 158-at mutatott, most, 1979-ben 50-re csök­keni. Ez annyit jeleni, hogy a forgó orsókon a fonal- mennyiség jobban gyarapszik, hiszen 'mind kevesebb az el­szakadt szál miatt üresen forgó cséve. A fonónőnék is kevesebbet kell járkálni a gépek között, nem kell mind­untalan a szakadások kötö­zésével bíbelődnie. A felsza­baduló időt a munka minő­ségére. a termelékenység emelésére tudja fordítani. A szakadásszám csökkenése sem magától ment. Ez több éves munka, és műszaki kí­sérletek eredménye. A fon­los termelői kulcspozíciók­' ban dolgozok részére olyan prémiumot tűztek ki, ame­lyek elnyeréséért az adott helyén dolgozók sokat javítot­tak munkájukon. Meg kell említeni, hogy az alapanyag­keverés is jól alakult. Az elöművekben számos műsza­ki fejlesztés valósult me:? és így az öregedő géppark meg tudott birkózni a nem könnyű feladattal. Megkérdeztük Szabó Ist­vánná lonónöt, aki 1984-ben ipari tanulóként, kezdte el a munkáséletet, s ma két gyer­mek édesanyja és Szikszóról jár be dolgozni, hogy az in­tenzitás fokozásával, a nyolc oldal vitelével ■ egyetért-e? — Én úgy látom, hogy megéri a fáradságot, hogy .szorgalmasabban, fürgébben dolgozom, mert átlagkerese;- tem 4400 forint körül mozog és átlagteljesítményem is a 115 százalék felett van. Több­letmunkát adok. több bért kapok. Az is igaz. hogy a kü­lönböző műszaki fejlesztési, szervezési munkák sokat se­gítettek nekünk, hogy nap­jainkban egy munkáséra alatt 300 kilométer fonalat fon­hassunk. b. r.

Next

/
Thumbnails
Contents