Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-07 / 183. szám
1979. augusztus 7., ke-dd ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 3 Az Astoria kazánjáig... Kérdezték már tőlem, hogy mi van akkor, ha egy alig több mint ezer hektáros gazdaságban csak a kalászosok kára kétmillió fo- rint? Akkor azt feleltem: mérleghiány. Ma már óvatosabban ítélnék, mérlegelnék, mert elképzelhető, sőt nagyon is elképzelhető, hogy ilyen kis méretű gazdaság is elkerülheti a veszteséget, ha időben lép. Magyarán: évek alatt úgy alakítja ki gazdasági szerkezetét, hogy a kedvezőtlen időjárás /okozta kárt gyors intézkedésekkel pótolni tudja. Íme a példa: Az ónodi Rákóczi Termelőszövetkezetben a búza árbevétele 2,5 millió forinttal lett kevesebb, mint a tervezeti, vagyis egy mázsa terményt 400 forintos szűkített önköltséggel termeltek meg. Ez egyértelműen olyan ráfizetés, hogy az 1020 hektár szántót birtokló szövetkezet pénzügyi mérlegét alapjában rázná meg, ha .. . — Ha a növénytermesztés árbevétele több lenne, mint tízmillió forint. De mivel nem több, az egész gazdálkodásunk értékének csak negyedét adja, helyzetünk nem annyira rossz. Nekünk módunkban áll olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel a kár 'és a többletköltségek összegét mérsékelni tudjuk. Bene József, az elnök még sietett hozzáfűzni, hogy de-^ rálátásra azért nincs ok. Csuk rendkívül szigorú takarékossági in tézkedésekkel lehet a veszteséget kiegyenlíteni, vagy némi nyereséget termelni. Mégpedig úgy, hogy a másik ágazatban, az állat- tenyésztésben szükséges költségeket mérsékelni kell. — Vagyis a hatékonyságot a kényszer határozza meg? — Mit tagadjuk, az. Tábláink többségén húsz centiméteres a termőréteg, ez alatt homok, kavics van. Ilyen adottságok mellett nem szabad a növénytermesztést uralkodó ágazattá tenni. Már évekkel ezelőtt figyelembe vettük ezt, s igyekeztünk a gazdaságot más irányban fejleszteni. A mai helyzet pedig azt kívánja «Jég, hogy a költségek csökkentésével növeljük a hozamokat. Három év alatt megháromszorozódott a tejtermelés, de ez is kevés, így idén se mondunk le a tejtermelés növelésére adott tejprémiumról, hiszen, ez félmillió forintot jelent. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy a legdrágább takarmánynak, az abraknak a fel- 1 használását csökkenteni fogják. Mert ennek két előnye vap. Pernyei István üzemgazdász: — Mivel a búzánál keletkezett árbevétel-kiesés érzékenyen érintett minket, úgy döntöttünk, hogy ezt kukoricaeladással igyekszünk pótolni. Vagyis az a cél, hogy az állattenyésztés kevés abrakot használjon fel, mert akkor árunak több marad. Ennék érdekében közel száz hektáron másodvetést alkalmaz? tunk. Csálamádé és olajretek termesztésével a lömegtakarmány-készletel növeljük. Ugyanakkor a tehenészetben a nyolc liter tej alatt termelő állatok nem kapnak abrakot, a szárazon állók tíz százalékkal kevesebbet. A növendékállatoknál is szabályoztuk az abrakfelhuszná- iást. Így, számítások szerint 300 ezer forintot takaríthatunk meg, s '120 hektár szemes kukoricánk marad meg áru növénynek. Sorolhatnám hosszan tovább a takarékossági intézkedéseket. Egy párat azért ízelítőül: mindenféle vásárlást csak vezetői engedéllyel lehet kezdeményezni. Gépektől a filléres alkatrészekig. Átdolgozzák a- erőgépek, tehergépkocsik üzemanyagnormáit. Túllépés esetén fegyelmi a következmény. Tehát a eél: minden fillért megfogni, mert különben elmarad a jövedelem. Az elnök: — Mint mondtam, szerencsés helyzetben vagyunk. A kavicstengernek megvan a •hátránya, de megvan az előnye is. A sódertermelést fokozni tudjuk, év végére akár túl Is szárnyalhatjuk a 300 ezer, köbmétert. Ami jó nyereséget jelent Bedolgozói rendszerű varrodánkban 83 asszony dolgozik. A portör- lötől az otthonkáig kerülnek innen ki termékek, még exportra is. Ezeken kívül van még egy részlegünk, amely az ország különböző tájain hidroglobuszokat állít fel. A mi brigádunk tisztítja a fővárosi, Astória-szálió kazánjait is. Ezek a vállalkozások 700 ezer forint nyereséget jelentenek. Ha nem lennének, biztos nem kerülnénk el a mérleg szerinti veszteséget. Az utolsó mondatra érdemes figyelni. Sokan — az ónodiak sem kivételek — mindig valamiféle szeméremmel vallják be, hogy , van melléküzemág, amelynek a nyereséget köszönhetik. Pedig a jelenlegi közgazdasági szabályzók sürgetik a melléküzemágak fejlesztését. Főleg olt, ahol a természeti adottságok gyengék, de az emberek ugyanúgy szeretnének élni, dolgozni, keresni, mint a jobb adottságok között élők. Erre pedig egy lehetőség van: melléküzemág létesítése. Még akkor is, ha ócskavas árban vett1 gépekkel dolgoznak a sóderbányában. Hiszen a kavicsra nagy szükség van. Persze, jobb lenne korszerű mélykotróval termelni, de arra nincs pénz, mert a berendezés hárommillió forintba kerül. A szövetkezet felhasználható amortizációs. alapja pedig csak másfél millió forint. így a vásárlás álom, mert a bank hitelt nem ad. (A kotró nem mezőgazdasági gép.) A kavics kelendő áru, a tavak sZéltében nőnek és sajnos, sekélyek. Korszerű mélykotró hiányában, több méter vastagságú kavicsréteg kiter- meletlenül marad. Egy darabig, inert a termőföld védelmére törvényt alkottunk. Viszont a sóder hosszú távon kell. — kármán — Miiéi a nspraforosfáblsban Bármerre járunk is mostanában megyénkben, az aratás befejezése után kétségkívül a zöldellő. bojtos kukoricások és a sárga napraforgótáblák „uralják” mindenfelé á határt. A kukorica területe az utóbbi években — az állat-' tenyésztés nagyarányú fejlesztése miatt —* megyeszer- 4e növekedett, a napraforgó egyre jobban kezdett .„hódítani”. s különösen ez idén minden eddiginél nagyobb «őrületet vetettek be vele a gazdaságok, főképp a termesztésére különösen alkalmas dél-borsodi, a Iiernád «lenti és a bodrogközi vidéken. Most vannak teljes virágjukban, s látványnak is gyönyörű, amint kénsárga tányérjaikat 50—30 hektáros táblákon fürdetik az alácsor- gó napfényben. *’ Az időjárás kedvezett, így bizakodók a tsz-Hazdák, mert bö termést ígér a napraforgó. A termés növeléséi országszerte a méhek segítségével is igyekeznek fokozni. A szakemberek szerint ugyanis a kísérletek azt mutatják, hogy amelyik tábla mellé méheket telepítenek, ott mintegy tíz százalékkal többre tehető ennek a rendkívül ériékes olajosmagnak a hozama. Augusztus 8—9-én: isiiéi fejSierseny Sárospatakon Megyeszerle nagy érdeklődés előzi meg az augusztus 8-án és 9-én már negyedszer lebonyolításra kerülő gépi fejők megyei versenyét. A csapat- és az egyéni versenyre az előző éveknél több a nevezés. Sárospatakon, a versenyek színhelyein szerdán és csütörtökön több mint 110 gépi fejő méri össze tudását. A verseny résztvevőinek csaknem 75%-a a 30 év alatti korosztályhoz tartozik. A nagyüzemi tehenészetek tejtermelését jelentősen segítő verseny ünnepélyes megnyitására augusztus 8-án, szerdán. délelőtt 10 órakor kerül sor. Sugársícril injekciós (ők • A MEDICOR Müvek debreceni Orvosimüszer. Gyomban ebbe n az évben 160 millió darab egyszer használatos injekciós tüt készít az a berendezés, amelyet 1978 áprilisában helyeztek üzembe. Az itt készült termékeket o legkorszerűbb eljárással: sugársterilizálással fertőtlenítik. Belföldi felhasználásra ebben az évben mintegy *5 millió tü készül Debrecenben. Textiltisztítás nagyban A termelés hatékonyságának növelése érdekében * / a az EPFU r E 1 B r ■ Országos viszonylatban, így Borsod megyében is évek óta problémát jelent a munkaerőhiány, Ennek ellensúlyozásaként a vállalatok arra kényszerülnek, hogy mind fokozottabban feltárják a még meglevő tartalékokat, felszámolják a vállalaton belüli „munkanélküliséget”, növeljék. korszerűsítsék a munka szervezettségét. A 3. számú ÉPFU-nál különösen a karbantartó állománynál érezhető a munkaerőhiány. A gondokról, az eizZel kapcsolatos feladatokról beszélgettünk Vámosi Gyulával, a műszaki osztály helyettes vezetőjével. — Már az elmúlt év elején felfigyeltünk arra, .hogy a gépkocsik szerelése, javítása, a termelésbe való visszaállítása nem az elvárásoknak megfelelő ütemben történik. A rendszeres munkaerőhiány csak nö\elte a problémákat. — A termelés növekedése, a folyamatos munkavégzés biztosítása érdekében az üzemegység vezetősége átfogó intézkedési., tervet dolgozott ki. Ennek alapján az elmúlt év tavaszán kibővített műszaki értekezletet tartót-’ tunk, amelyen részt vett minden munkahelyi vezető. A hiányosságokról, elképzeléseinkről írásban előre tájékoztattuk a tanácskozáson résztvevőket. A kezdeményezés nagyon hasznosnak bizonyult. A felszólalások, az észrevételek alapján „probléma-leltárt” állítottunk össze, amelyek sürgős intézkedésre vártak. A nagy számon mi magunk is megdöbbentünk, hiszen az üzemegység gazdasági feladatát minden, évben maradéktalanul teljesítette. — Találkoztunk olyan munkaszervezéssel, ■ amely ugyan „élt”, de mivel egy másik, sőt több keresztezte azt, így semlegessé vált, nem lehetett megvalósítani. Például az autóvillamossági-szerelő részleg a szakipari terület üzemvezetőjéhez tartozott. A, jármű vezetője a Hibás gépkocsival a futó-javító műhelybe állt be. Az itt levő főművezetőnek el kotlett kérnie a szerelőket a szakipari üzemvezetőtől. Míg az egyezkedés folyt, addig a gépkocsi javításra várt. Az átszervezés után értelemszerűen ezek a szerelők átkerültek a futójavító üzemrészhez. — Szükségesnek tartottuk az ellenőrző munkalapok értékelésének megszigorítását is. Ez lehetőséget, ad arra, hogy a munkahelyi vezető észreveheti és felelősségre vonhatja azt: a dolgozói, aki egy,-két órás munkát esetleg Itat óra alatt végez el. Itt még mindig vannak tennivalók. — A „probléma-leltár” alapján olyan ütemtervet dolgoztunk ki. amely biztosítékul szolgál megnövekedett feladataink teljesítéséhez. A jármüvek specializálása mellett. a korszerű javításhoz megfelelő diagnosztikai berendezéseket szereztünk be. Hozzá kellett fogni a létszám újrafelosztásához is. Figyelembe vettük a szakképzettséget, az életkort, a gyakorlati idői, sőt még azt is, hogy ki kivel szeret leginkább dolgozni. — A kezdeti sikerekre építve a termelés hatékonyságának további emelése, a minőségi munka színvonalának növelése érdekében fokoztuk a dolgozók érdekeltségét. Kísérletképpen a szerelők mintegy 25 százalékánál a teljesítményhez kötött .bérezést vezettük be. örömmel tapasztaljuk, hogy különösen ezeken a területeken nőtt a munka termelékenysége, észszerűbbé vált az anyagfelhasználás. A munkaidő mind jobb kihasználásáról. annak jelentőségéről ma már nem kell meggyőzni az itt dolgozókat. Az a tapasztalatunk, hogy egyre kevesebb a „csellen- gés”. Mint minden újat, úgy ezeket az intézkedéseket is tartózkodóan fogadták a dolgozók. Az elért eredmények hatására azonban többségük elfogadta és egyet is ért azok bevezetésével. Amely végső soron a népgazdaság érdekei mellell, a személyes boldogulásukat is jól szolgálja. Molnár Lajos Mosószalonok a láthatáron Tovább javul a textiltisztítás színvonala. Kialakultak a központi bázisüzemek, Miskolcon is folyamatban van s központi üzem építése. Közvetlenebb a kapcsolat a megrendelőkkel az úgynevezett szalonhálózatban, ahol kulturáltabb formában, rövid határidővel nyújtják a szolgáltatást. A hagyományos fel- vevöhálózat bővülése mellett — különösen vidéken — szélesedőben a házhoz szállítás: a forgalomnak már jelenleg is több mint 15 százaléka ilyen keretek között bonyolódik le. öt éven belül azonban már 30 százalékos aránynyal lehet számolni. A szétszórt kis települések lakóinak igényeit több megyében a „hozom-viszem” szolgáltatás keretében elégítik ki. Megjelent már ennek egy új formája, a felvevőhellyé átalakított modern autóbusz is. Célszerűnek tartják az autó-' m a t a-géppa rk mu nká j ára alapozott önkiszolgáló mosószalonok hálózatának fejlesztését is. mégpedig úgy, hogy a munkafolyamatban közreműködő ..fogyasztó” tévézéssel. rádiózással, sakkozással lökhesse a várakozási iáőt. Mivel azonban a fejlesztés anyagi lehetőségei korlátozottak, főként már meglevő helyiségekbe kell majd a 'szalonokat telepíteni, amihez a területi tanácsoktól várnak fokozott segítséget. Fonodái tapasztalatok napirenden az intenzív fejlesztés A Miskolci Pannit fonodában az első fél évben sikerült olyan teljesítményt elérni, amely a , gyár történetében hazai viszonylatban, és a szocialista országok textiliparában is ritka teljesítmény. Egy munkásóra alatt egy-egy fonónö 300 kilométer fonalat termelt. Ez világviszonylatban is szép teljesítmény, hiszen amennyire ismerjük a textilipar külföldi tapasztalatait, 280 körül mozog ez a hatékonysági mutató. Hogyan lehet ilyen re- kordleljesítményt elérni? Mi. a titka annak, hogy világ- színvonalú a termelés? Választ kapunk rá, ha röviden áltekintjük a fonoda-, nak azokat a műszaki fejlesztési, szervezési, ösztönzési, intézkedéseit, amelyek révén a siker megszületett.' Ehhez természetesen hozzá kell számítani a dolgozók példamutató helytállását, a jó politikai agitációs munkát, az üzemi demokrácia gyakorlását, amelynek révén eddig mindig szót tudott érteni a vezetés a dolgozókkal. A Miskolci Pamutfonoda az 1950-es években már eléri egy 190—200 kilométeres teljesítményt, ami akkor a KGST-országokban kiemelkedő eredmény volt. A Pamutfonóipari Vállalat vezetősége nemegyszer kihangsúlyozta. hogy nagy tartalékok vannak még ebbon a gyárban. Es igaza is volt. a mai 300 kilométeres teljesítmény bizonyítja a legfényesebben. A jövőre 25 éves fennállását ünneplő gyárban a kezdeti években 3—4—5 gépoldalon dolgoztak a fonónők. Napjainkban egy fonónő nyolc oldalt „kezel”, de a nyári szabadságolások idején — rövid időre — előadódik, hogy kilenc oldalon is kell dolgozni. A rnunUa intenzitásának ilyen mérvű fokozását műszaki fejlesztés nélkül, üzemszervező munka nélkül, az anyagi és az erkölcsi ösztönzők biztosítása nélkül nem lehetett volna elérni. Csak egy példát emelünk ki: a fonalszakadási szám. amely 1972-ben 158-at mutatott, most, 1979-ben 50-re csökkeni. Ez annyit jeleni, hogy a forgó orsókon a fonal- mennyiség jobban gyarapszik, hiszen 'mind kevesebb az elszakadt szál miatt üresen forgó cséve. A fonónőnék is kevesebbet kell járkálni a gépek között, nem kell minduntalan a szakadások kötözésével bíbelődnie. A felszabaduló időt a munka minőségére. a termelékenység emelésére tudja fordítani. A szakadásszám csökkenése sem magától ment. Ez több éves munka, és műszaki kísérletek eredménye. A fonlos termelői kulcspozíciók' ban dolgozok részére olyan prémiumot tűztek ki, amelyek elnyeréséért az adott helyén dolgozók sokat javítottak munkájukon. Meg kell említeni, hogy az alapanyagkeverés is jól alakult. Az elöművekben számos műszaki fejlesztés valósult me:? és így az öregedő géppark meg tudott birkózni a nem könnyű feladattal. Megkérdeztük Szabó Istvánná lonónöt, aki 1984-ben ipari tanulóként, kezdte el a munkáséletet, s ma két gyermek édesanyja és Szikszóról jár be dolgozni, hogy az intenzitás fokozásával, a nyolc oldal vitelével ■ egyetért-e? — Én úgy látom, hogy megéri a fáradságot, hogy .szorgalmasabban, fürgébben dolgozom, mert átlagkerese;- tem 4400 forint körül mozog és átlagteljesítményem is a 115 százalék felett van. Többletmunkát adok. több bért kapok. Az is igaz. hogy a különböző műszaki fejlesztési, szervezési munkák sokat segítettek nekünk, hogy napjainkban egy munkáséra alatt 300 kilométer fonalat fonhassunk. b. r.
