Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

/I - MH, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMI* BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 202. szám Ara: 1,20 forint Csütörtök, 1979. augusztus 20. Vila az el nem kötelezetlek előkészíti ülésén Váratlanul heves vitával kezdődött és napirenden kí­vül beiktatott éjszakai ülés­sel folytatódott kedden Ha­vannában az el nem kötele­zett országok jövő hétfőn kezdődő csúcsértekezletét előkészítő nagyköveti ta­nácskozás. A fű vitatémát az a ma- laysiai javaslat • képezte, amely szerint Kambodzsa képviseletében már a nagy­követi megbeszéléseken is a bukott rezsim képviselőinek kellene részt venni. Kuba és számos más ország határo­zottan szembeszállt a javas­lattal, leszögezve, hogy a Kambodzsában k tényleges hatalmat gyakorló, törvényes kormányt ismerik el. Az éjszakai órákig elhúzó­dott vita a Pol Pot-rendszert támogató országok kudarcá­val végződött: a nagyköveti ülés elnöke megállapította,' hogy nincs egyetértés a kér­désben, és a kambodzsai képviselet témáját levette a napirendről. Ennek a dön­tésnek megfelelően, az elő-, készítő értekezlet ezt a kér­dést az augusztus harminca­dikén kezdődő külügyminisz­teri konferencia elé utalta. A kedden kezdődött nagy­követi értekezleten egyébként rövid vita után elutasították azt a perui javaslatot, amely — a mozgalom demokrati­zálására hivatkozva — azt indítványozta, hogy a csúcs- értekezletre érkezett megfi­gyelők és vendégek már a nagyköveti tanácskozáson is részt vehessenek. Szovjel-ieriliai parlamenti tanácskozás Szerdán befejeződtek Moszk­vában a megbeszélések a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttei és az amerikai szenátus delegáció­ja között. A szenátorok kül­döttsége Joseph Bidennek, a külügyi bizottság európai kérdésekkel foglalkozó albi­zottsága elnökének vezetésé­vel a Legfelsőbb Tanács meghívására tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A kedden megkezdődött tárgyalások középpontjában a szovjet—amerikai kapcso­latok, ezen belül a SALT— 11. szerződés kérdései áll­tuk. Ezen túlmenően szó volt számos más időszerű nem­zetközi kérdésről, a két or­szág viszonyát érintő prob­lémáról is, szerdán elsősor­ban a hadászati támadó fegyverrel! dszerek korlátozá­sáról, s az egyéb leszerelési intézkedésekről volt szó. A. szovjet parlament kép­viselői részletesen válaszol­tak az amerikai szenátorok kérdéseire, amelyek a szov­jet kormány külpolitikájára, védelmi politikájára vonat­koztak. Kifejtették, hogy a Szovjetunió mindenekelőtt a béke megszilárdítására tö­rekszik, s ez a törekvés ha­tározza meg védelmi politi­káját is. A két fél küldöttsége egy­aránt megállapította, hogy a szovjet és az amerikai meg­bízottak, így a parlamentek tagjainak találkozói kétség­kívül hasznosak, elősegítik a kölcsönös ismeretek, egy­más jobb megértése színvo­nalának növekedését, ez vi­szont alapot teremt ahhoz, hogy sikeresebben oldják meg a két felet érdeklő kér­déseket.' A megbeszéléseken kifejezésre juttatták, hogy mindkét fél törekszik az amerikai szenátus és a Leg­felsőbb Tanács közötti kap­csolatok továbbfejlesztésére. A szenátusi küldöttség tag­jai szerdán megkoszorúzták a Kreml falánál az Ismeret­len szovjet katona emlékmű­vét. Szerdán Koszigin szovjet kormányfő fogadta az ameri­kai szenátorokat. Harcok Kurdiszfánban Miközben az iráni Kur- disztánban szerdán továbbra is folytatódtak a harcok, lía- csem Szabbaghian iff11 ügy­mi niszter rádióbeszédében bejelentette: megállapodás jött létre arról, hogy az irá­ni hadsereg rövidesen bevo­nulhat a kurd felkelők je­lenlegi székhelyére, Maha- badba. Az iráni belügyminiszter bejelentése szerint Mahabad város tanácsának vezetői Te­heránban egyetértésre jutot­tak a központi kormánnyal ábban a kérdésben, hogy a hadsereg biztosítsa Maha- badban a rendet. A Kurd Demokrata Párt képviselői ezzel szemben kijelentették, hogy, továbbra sem engedik be az iráni hadsereget a vá­rosba. Szabbaghian szerint arról is megállapodás született, hogy a Kurd Demokrata Párt tagjait amnesztiában részesí­tik, vezetőit azonban letar­tóztatják és bíróság elé ál­lítják. A megállapodás alap­ján a hadsereget a rend helyreállítása után kivonnák a városból és mahabadi la­kosokból szerveznének he­lyi forradalmi őrséget. Szerdára virradóra a kurd felkelők az iraki határ men­tén támadást intéztek a köz­ponti kormány egyik hely­őrsége ellen, ahol egy olyan harckocsizó egység állomá­sozott, amelyet a mahabadi kurdok ellen akartak bevet­ni. A PARS iráni hírügynök­ség jelentése szerint a fel­kelők gépfegyvereket és ak­navetőket vetettek be. A hat­órás harcban egy katona meghalt, és többen megse­besültek. Szerdán folytatódtak a ki­végzések Iránban. A PARS hírügynökség jelentése sze­rint további két kurd fel­kelőt végeztek ki a harcok­ban való részvétel miatt. Tabrizban 14 személyt, köz­tük két nőt végeztek ki bör­tönlázadás szervezésének vádjával. Bugaszállítás Rimór György, a DIGÉP többszörös kiváló újítója leselejtezett szerkezeti egységek fel­használásával ún. forgatóberendezést tervezett és valósitett meg, mely folyamatos varratok előállítására olkalmas. Az „új” berendezésen, melyen a végzett munka minőségileg ki­fogástalan, egy darukeiék javítása folyik folyamatos hegesztéssel CO, védőgázos beren­dezéssel. Energiagazdálkodási konzultáció Elég-e a kevesebb? Energiagazdálkodási kon­zultációt tartott tegnap dél­után a megyei pártbizottság székhazában — Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjének elnöklete mellett — számos vállalat, illetve intézmény képviselője. Amint dr. Tolnai Lajos el­mondta: ez igen időszerű és egyre sürgetőbb kérdés kap­csán a pártmunkában még kevés a tapasztalat. A ta­nácskozó testület összehívása, a problémák jelzése, az azok megoldására tett javaslatok mellett e területen is előre­lépést jelent. Az energiagaz­dálkodás nem kampányfel­adat, ezért külön is indokolt — és e testület munkája erre is irányul — a tudományos, műszaki-gazdasági szemlélet és módszer elterjedése és al­kalmazása. Pálinkás Ferenc, az Állami Energia Felügyelet osztály­vezetője megnyitó előadásá­ban többek között szólt azok­nak a vizsgálatoknak a ked­vezőtlen tapasztalatairól, amelyeket több megyei válla­latnál végeztek el. Elmond­ta, hogy igen sok helyen nincs megfelelő' energelikusi szervezel, a meglevőknek nincs elegendő hatáskörük és nem vonják be őket a válla­lati tervek készítésébe. Hi­ányos a veszteségfeltárás, és a jelentős állami támogatás ellenére sem „népszerűek” az energiaracionalizálási beruhá­zások. Zakar István, az ÉMÁSZ gazdasági igazgatója arról az ellentétről szólt, ami a vál­lalati és népgazdasági érdek ütközéséből adódik. Ehhez kapcsolódott Katona Zoltán, a TIGÁZ miskolci üzemigaz­gatóságának vezetője is, ami­kor elmondta, hogy a szol­gáltató vállalatok megítélése nem szerencsés, hiszen ösz­tönzőrendszerük. „nyeresé­gük” többleteladásra, többlet­szolgáltatásra épül. Nedea Ede, a TÜKI főosztályveze­tője egyebek között azokról a pénzt nem igénylő mód­szerekről beszélt, amelyek a japán irodalom szerint 30 százalékos energia megtakarí­tást eredményeznek. Dr. Szarka Tibor egyetemi tanár hozzászólásával azt a szemléletváltást sürgette, amely nyilvánvalóan belátja, hogy az energiakérdés nem elsősorban pénzkérdés. Szá­mos célszerű javaslattal já­rult még a vita konstruktí­vabbá válásához. * Az energiagazdálkodási konzultáció részvevői a me­gye szinte valamennyi ipar­ágát. egész szerkezeiét kép­viselték. A hozzászólások széles skálájából, a tartalmas gondolatokból csak néhányat tudtunk kiragadni. A témára ezért visszatérünk és persze azért is, mert amint Tolnai Lajos összefoglalójában hang­súlyozta: a tanácskozó testü­let feladata a továbbiakban nem a ''helyzetfelmérés, ha­nem az Összegyűjtőit tapasz­talatok „aprópénzre” váltása lesz. Afganisztán békét akar! A („Iglötleníáq, ct könnyelműség sok üzemi balesetnek - amelyek elkerülhetőek lettek volna - lett már az okozója. A Lenin kohászati Művökben a biztonráni rendszabályok maximális betartá­sával, „biztosított” útvonalon szállítja a daru a több tonna súlyú bugákat. Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára a kabuli nemzetközi szolidaritási kon­ferencián részt vett magyar békemozgalmi küldöttség ve­zetőjeként — Afganisztán fő­városából hazaérkezve — nyi­latkozatot adott az MTI tu­dósítójának: — Az volt a célja a nem­zetközi konferenciának, hogy a világ haladó erői, a béke- mozgalom nemzetközi szer­vezete és megannyi nemzeti béketanács küldöttei kinyil­vánítsák: teljes szolidaritást vállalnak Afganisztán népé­vel és kormányával az ápri­lisi forradalom vívmányai­nak megvédéséért, és eluta­sítják az imperialista és re­akciós erők támadásait Af­ganisztán ellen. A Béke-világtanács kezde­ményezésére az afgán bélce- és szolidaritási mozgalom hívta össze a konferenciát, amelyre ötven országból, a világ minden részéből 150 küldött érkezett. A szocialista országok delegátusai mellett ott voltak Latin-Amerika. Afrika, Ázsia népeinek kép­viselői, küldöttségek érkeztek Indiából, Sri-Lankából, Tö­rökországból. — ötezernél lübb emberrel együtt vettek részt a külföldi küldöttségek, a konferenciát megnyitó nagygyűlésen a ka­buli egyetem sportcsarnoká­ban, ahol Hal'izullah Amin, az Afgán Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke mondott beszédet. Méltatta mindenekelőtt a földreform jelentőségét, a nőknek is megadott jogokat, és leleple- zöleg szólt orról, hogy egyes iráni és pakisztáni szenté­lyek. ellenforradalmi bandák felforgató tevékenysége mi­att keletkeztek feszültségek az országban. E lelkes han­gulatú, több mint 4 órán át tartott gyűlés meggyőzően demonstrálta azt a forradal­mi lendületet, amelyben most az afgán nép el. — Bőven van tennivaló az ország átalakításában. Nagy munkára vállalkoztak, hiszen — a miniszterelnök szavaival — egy feudális körülmények között élő országot akarnak eljuttatni a szocializmushoz. Nem mondják azt, hogy marxisták—leninisták. de magukévá teszik a tudomá­nyos szocializmus eszméit, s ezeket akarják megvalósítani sajátos körülményeik között. — Afganisztán életének, politikai helyzetének sokféle vetületűvel megismerkedhet­tünk a szolidaritási találko­zón, s utána a delegációk ré­szére szervezeti országjárá­son. Láthattuk a gyakorlat­ban az ifjúsági szövetség, a nőm ozga 1 ont munkáját, amelyről a konferencián is hangzottak el felszólalások. Meggyőződhettünk arról, hogy semmiben sem csorbítják a vallásszabadságot. — Utunk legfontosabb ta­pasztalataként mondhatom el — hangsúlyozta az Országos Béketanács főtitkára —. hogy az afgán néo teljes mérték­ben támogatja, magáénak érzi az áprilisi forradalmat, védelmezi vívmányait. — Afganisztán — amint a kormányfő egyértelműen ki­fejletté— nem akar háborút sem Iránnal, sem Pakisztán­nal és esvetlen más állam­mal. szomszédot orszáooal sem akar rossz viszonyba ke­rülni. Békében akarónk élni — hallottuk mbv’enűtt az or­szágban. a szolidaritási kon­ferencián is sokszor megfo­galmazol lan az afganisztáni­ak óhaját és törekvéset.

Next

/
Thumbnails
Contents