Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-29 / 201. szám
1*979. cföguszius 29., szerei« Idén össze!, s minden évben újra Az íssérst valóra váltásáért r Az emitt kifelé, amott befelé horpadó táj bőven ad látványosságot a szemnek. Pásztázza is kitártban, s az ember alig tud betelni a szabálytalanul szép földíelü- Jet termés zet -t ere mtette formáival, amit az erre élők évszakonként újra és újra színekkel díszítenek. Most, a fekete és a sárgászöld az uralkodó szín. Bár, amott az erdőnek még nem fakult ki a mélyzöld ruhája. A kalászosok után azonban már fekete a táj (dicsérve az időben szántó ember munkáját); ami meg ősszel fizet az emberi munkáért, az sárgászöldre váltva jelzi már: nem messze a fizetés napja. Addig azonban — bármennyire is közel van már — a termés, a fizetés csupán ígéret. Itt, ezen a íelső- és alsógagyi, csenyétei tájon egyébként is az, hiszen sokkal inkább gyönyörködésre való ez a vidék, mint termelésre; mindemellett korai fagyközeiben, északon fekszik eléggé. Most, hogy itt vagyunk, csendes, napsugaras, aranyősz cirógat, de ki tudja előre, mit hoz a holnap, a holnapután. Azt a július 26-i jégverést sem várta senki, mégis jött. Maradt is nyoma bőven, Abonyi József, a íel- sőgagyi Virágzó Tsz elnöke és Csáki Lajos, a főmezőgazdász bizony alig győzik sorolni. A napraforgónak, a kukoricának legalább egynegyedét totálkár érte. Nem egy helyen levél sem maradt a száron, sőt még a napraforgó tányérjait is elhasogatta a jégverés. Szerencsére, amit megkímélt a jég, az biztató továbbra is, az ígéret maradt. Például az „épen” maradt 110 hektár kukorica ígéri a 35—40 mázsás termést, s a 35 mázsa Köztudott, hogy az ember a legfontosabb termelőerő és ennek ésszerű felhasználása, az élő munkával való takarékos gazdálkodás elsőrendű népgazdasági érdek. Ezt vallják a Miskolci Pamutfonóban is és ennek megfelelően teszik meg' munkaerő-gazdálkodási intézkedéseiket. Szinte nincs olyan nap, hogy ebben a vonatkozásban előre ne lépnének, A közelmúltban a tisztító üzemrész szűk kapacitása már-már fékezte az össztermelöi munkát, amikor ide is kiterjesztették a teljesítménybérezést, amely a munkaerő ha- tékonyabb felhasználását biz- .tosította. Rövidesen megmutatkozott az eredmény a többlettermelésben, amelynek arányában nőtt a dolgozók keresete. ösztönző prémiumrendszeréket vezetnek be, és jobb munkaszervezéssel oda hatnak, hogy például a gyűrűsfonóban 7— 8—9 oldalon tudjanak dolgozni a fonónők. A műszaki fejlesztés, a munkafeltételek javítása mellett, a leszedő csoportokat is érdekeltté tették a fonónők teljesítményének növelésében. A kész terméket gyorsabban leszedik, intenzivebben dolgoznak, munkaidejüket jobban kihasználják, munkaerejüket hatékonyabban felhasználják és amikor eredeti feladatukat teljesítették. azonnal a fonóhők segítségére sietnek. A lesze- dők bére a kapcsolt teljesítménybérezés bevezetésével 10—12 százalékkal megnőtt. a fonónő pedig el tudta látni a többletoldalak kezelését. Ez is a munkaerő ész- •sterű felhasználósának egyik itt már nyereséges. A 176 hektár napraforgóból 90 hektáron nem jelentős a jégkár, ezeken a táblákon a tervezett 15 mázsa, sőt még több is már-már valóság. Nagyon szép a silónak való (86 hektár), most a héten kezdik betakarítani, s a szakvezetők szerint meglesz a hektáronkénti 350—400 mázsa zöldtömeg. Lesz tehát bőven lédús takarmány télire, annál is inkább, mert a jégverte kukoricákat sem hagyják teljesen tönkremenni. Ha szemes kukoricának nem is, silónak azért csak való. A takarmánynál egyébként az új telepítésű gyepeken már „bejött” a második kaszálás is, a lucerna négy hozammal fizetett (ennyiszer errefelé még soha), s a vöröshere is leadta a tervezett két „gyapjúját”. Takarmányig, pontosabban a takarmánnyal idén nem lesz gondja a Virágzó Tsz-nek. S ha megmaradna a hátralevő napokban-'is a csendes, nyárias időjárás, akkor a körülményekhez képest kielégítő őszt zárnának.' Mondom, ha maradna, ha nem jönne jég, fagy vagy más „sorscsapás”. Itt, Gagyban sem várnak azért semmit ölhetett kézzel. Mert egy régi, okos mondás szerint, az idő ahhoz kegyes. aki maga is megtesz mindent a cél érdekében. Jó példa erre a mostani, látszólag nyugodtabb időszak. Azt hinné az ember, hogy túl az aratáson, de még innen a vetéseken, az ősziek betakarításán, most pihen a mező- gazdasági dolgozó. Koránt sincs ez így! Igaz, nem olyan látványos munkák történnek, mint az aratás, vagy a szüret, de ezek nélkül azok is szürkébbek lennének. Már, ami az eredményt illeti. pozitív példája. De van még másik is. Régi panasz volt, hogy a folyamatos munkarendben a vasárnap délutáni műszakot töröljék el. A vállalat vezetősége úgy járult hozzá a kérés teljesítéséhez, hogy ha az üzem gondoskodik ennek az egy műszaknak a megszűnése . után is a kiesett tonnák pótlásáról. -A szervezési munka megtörtént, ma már vasárnap délután nincs műszak. A fonónők minden műszakkezdés előtt egy félórával a munkahelyükön vannak, ez idő alatt készülnek fel a termelésre és így a teljes nyolc órát, annak minden percét' a termelés fokozására tudják fordítani. Ez a szervezés harminckét embert váltott ki a termelésből, amelyet más munka- területre irányítottak át. Műszaki és technológiai intézkedés hozta az idén azl az eredményt is, hogy az előfonó üzemrészben a huszonnégy gépet, huszonkét előfonó kezelje és így sikerült két dolgozó munkáját „megspórolni”. Nagyon értékesnek tartjuk azt az intézkedést is, amikor képessé teszik a dolgozókat arra, hogy egy-egy munkavállaló . több munkakört tudjon ellátni. Ez erőteljesen kihat a hatékonyság fokozására, gond nélkül csoportosíthatók ót a dolgozók az egyik munkaterületről a másikra, mert többoldalú képzettségük van. Ebben érdekeltté is teszik a dolgozókat, mert aki két vagy' több munkakört el tud látni, annak a bérét 5 százalékkal megemelik. Itt, a Virágzó Tsz-ben például a szántóföld 65—70 százaléka ilyenkor szabad. Okosan érvelnek az itteni szakvezetők: hát nem jobb, biztosabb most kiszántani, mint ősszel? A műtrágya 60 —70 százalékát is most szórják ki. Istállótrágyázni szintén tudnak. A szarvaskerep- nél ezekben a napokban a magfogás történik. A 42 hektár kölest, amit a tavaszi kifagyások után pótlólag vetettek, most aratják. Tart még a szalmabetakarítás utója is, itt ugyanis minden mázsa szalmának értéke van. A négy községet egyesítő szövetkezet mindegyik tagja kap évről évre két hamster kocsi szalmát a háztáji gazdálkodáshoz. Kétmillió a Virágzó Tsz nyereségterve erre az évre. Hernádnémeti, borsodsziráki méretekben ez elenyészően kevésnek tűnik. Itt azonban nagyon-nagyon sok. Itt, hol a kombájnok olyan nieredek lejtőkön, emelkedőkön araszolnak minden szál kalászért, hogy az’ ember attól fél. bármelyik pillanatban felborulhatnak, itt minden megfogott forint (duplát ér. Mert a megszerzéséhez is dupla munka szükséges! Felső- és Alsógagyban, illetve Csenyétén, Gagyapátiban tehát nincsen fontos és kevésbé fontos munka. ' A kétmilliós nyereségért a szal- mabetakarítást, a szarvas- kerep magfogást is épp oly lelkesedéssel, ' ügybuzgalommal kell végezni, mint az alapjában véve. sokkal lényegesebb aratást, napraforgó- vagy kukorica-betakarítást. Jó 'tudni: a négy falu népe, s a szakvezetés mindezzel tisztában van. Hajdú Imre Bányásznapi iinnepséflek Hazánkban mór hagyomány, hogy szeptember első vasárnapján rendezik meg a bányásznapot. Az idén már a 29. bányásznapi ünnepségekre kerül sor. Ebből az alkalomból a Borsodi Szénbányák Vállalat központi ünnepségét 31-én, pénteken délután három órakor tartják Kazincbarcikán. Ezen a rendezvényen az üzemeket általában 20—30 dolgozó képviseli. Szeptember 1-én kerül sor az üzemekben a bányásznapi ünnepségekre. Így a Bükkaljai Bányaüzem lü órakor a borbolyai kultúr- házba.n, a Farkaslyuki Bányaüzem szintén ebben az időpontban a helyi művelődési házban, a Mákvölgyi Bányaüzem a császtai pihenőben, a Miskolci Bányaüzem Lyukóbányán, az Or- mosi Bányaüzem a helyi kul- túrházban 9 órai kezdettel, a Szuhavölgyi Bányaüzem a kurityáni hivatalház kultúrtermében 11 órai kezdettel rendezi meg ünnepségét. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi körzete szeptember 1-én 14 órai kezdettel, a berentei művelődési ház műszaki klubjában tartja megemlékezését. Az Országos Ere- és Ásványbányák Rudabányai Művei a helyi kultúrotthonban ■ augusztus 31-én délután 5 órai kezdettel rendezi meg a bányásznapot, az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Müvei szeptember 1-én délelőtt 10 órakor tartja az ünnepséget, Mádon. A Bányaműszaki Felügyelőség bányósznapi ünnepségére augusztus 30-án 11 órai kezdettel Miskolcon, a felügyelőség tanácstermében ke*wl. st». Az RDH-ban A címben szereplő hórom betű az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- dróthengermüvének a rövidítése. Hz a gyáregység a vállalat legkorszerűbb üzeme, igy nem véletlen, hogy sok munkasikert produkált már eddig is. A több mint harminc szocialista brigád a kongresszusi-felszabadulási munkaversenyben vállalta, hogy az idén 21 500 tonna jó minőségű hengerelt készárut gyáit terven felül, így lehetőség’ nyílik a belföldi igények maradéktalan kielégítése mellett a tőkés exportterv túlteljesítésére. Vállalták azt is, hogy energia- és anyagtakarékossági tervüket 17 millió forinttal teljesitik túl. Képünkön a korszerű üzem egy részlete látható. Mizerák István felv. A női kabátok, blézerek, kosztümök és ruhák mellett egyre nagyobb számban rendelnek szoknyákat is a sátoraljaújhelyi .Hegyalja Ruházati Szövetkezettől. Igen nagy mennyiséget exportálnák ebben az évben is a Szovjetunióba, ezenkívül az NSZK-ba, Hollandiába. Olaszországba ... A szövetkezet munkastílusát, a munka minőségi fokát dicséri, hogy az újhelyi termékeket a kényes divatdiktátorok sem vetik meg: a francia Matik Harry cég pliszírozott szoknyákat és kabátokat rendeli tőlük. A magyar gyártmányú anyagból készült kockás szoknyákat már árulják a francia boltokban, s rövidesen elkészülnek a kabátokkal is. Az üzlet érdekessége, hogy a francia üzletkötő — -miután a Hungarolexnél számos, kevésbé lekötött gyártót ajánlottak neki — ragaszkodóit a Hegyalja Szövetkezethez. A szívverés is hozzá igazodik Üveg által, homályosan... Hír, rang, nyereség Melegüzem. A monoton kemencezúgás szinte elnyeli kérdéseimet. Fülbe harsogón tálogunk, poliposan mutogatunk, különös néma riport- film szereplői vagyunk a Miskolci Üveggyárban. Igen, a kemencenyilóstól néhány lépéssel odább, az iroda talán legalkalmasabb hely, hogy értsünk a szóból. Mintha rossz hír hallatán, sajnálkozó szánalommal ülnénk egymással* szemközt, úgy törölgetjük arcunkról a verítékcseppeket. Ahol az olvasztókemencéből hengerek közé búinak a széles, vörösen izzó üvegszalagok, ott télen mérnek 65—70 Célsius- fokot. A behajtó arcokat elöntő pír nem a kicsattanó egészség, vagy netán a szégyen jele. Becsületesen kemény munka a méretbeállí- tás, ellenőrzés — s ha lefagy az anyag —, a kifolyókő, a kifolyócsatorna tisztítása. A felületesen ítél ők legyintéssel mondják az itt dolgozóknak, ó, hát csak ültök a kemence'mellett egész nap, semmi dolgotok! Kérdem Szegedi József műszakos fűgépészt, tetszik-e az ítélet? Megtörd homlokát, így mosolyodik el. — Egyébként az a helyzet, még a főnökeink is örülnek, ha mi csak ülünk, mert akkor nincs semmi probléma, Ide csak olyan ember jöhet dolgozni, aki bírja a meleget, és nem kell fegyelmezni.' egyszóval rendes ember. a szakmába úgyis beletanul. Az üesörgésröl még annyit, hogy nem igaz. Aki mondja, jöjjön a helyünkre! Különben is, egyetlen szocialista brigádban dolgozunk, s ha szükséges, segítünk á vágásnál, a csomagolásban. Furcsán fürkésszük egymást Kiss Jánossal, nehezen indul a beszélgetés. Újságba valót ő nem tud mondani, szabadkozik, nem áll rá a nyelve a szócsavarásra. No, ez érdekes előítélet! Kére-> semre mellém települ a lócára, igyekszem leszögezni: nem halok éhen, nekem se kenyerem a szenzáció, töröl- geteilt a hirtelen szaporábban előbuggyanó gyöngyöket — Nem leltet azt így elmondani, mit éltem át, mi változott 1949-tól. Azóta vagyok a gyárban. Beszédesebb voltam valamikor, de eveken át ebben a zúgásban, még a szívverés is hozzá igazodik. Gyerekként jöttem Mezőkövesdről Miskolcra a közvetítőbe, kétszer is. aztán vissza gyalog, munka nélkül. Akkoriban kenyérkérdés volt az elhelyezkedés, ma olyan cipósabb, kalácso- sabb. Érti, igaz-e? Mostanában fiatal ritkán vetődik erre. Ha jönnek is, körbeszi- ma tolnak, egv kicsit leizzadnak. s mennek végleg zuhanyozni. Mi nem csalinkáz- hattunk, sokszor erőn felül kellett dolgoznunk. Annak az időnek ~i jelezője it sérvem. meg a lábtrombózisom. Ahogy ma mondják, megszűnt a nehéz fizikai munka, nincs lapátolás, kanala- zás. csatornában folyó üveg; zárt a technológia, csak ellenőrizzük a folyamatot., javítunk, ha kell. A meleg maradt, jár érte pótlék, és a folytonos üzemelést is megfizetik. A kemence tetején, a korlátos pódiumon Györgyei Bertáin ii megemeli a subert, nem fenyegetésként, csak kiváncsi voltam, milyen szerszámmal állítják meg zavar esetén az izzó üvegszalag haladását. Téglalap. hosszú szárral, vasból. Felülről, lenyomják a kemencenyíláshoz. Ö se szívesen beszél, mindent rendbentalálónak nevez. Kétféle terméket készítenek a Miskolci Üveggyárban. Az úgynevezett U- profilt, huzalos és sima kivitelben. Ezekből állítják össze üzemcsarnokok ablakait. üvegfalait. Nagy a kereslet külföldön is. A másik termék a hengerelt síküveg, lehet dróthálós és mintás, mindkettő sokféle színárnyalattal. Az évek óta jó hírrel megáldott üveggyáriak a VIII. miskolci ipari kiállítás és vásáron első díjat nyertek. Veres Vilmos, a termelési osztály vezetője az első fél év adatát mondja: a selejt 22,1 százalék ... az anyag nem vész el. csak ... beolvasztják, s újra felhasználják. Nem volt ünneprontó a kérdés, ez a selejtmutató előkelő a« üvegiparba«. Az U-profil jó hang- és hőszigetelő. Duplázva lény- átbocsátó-képessége 65 százalék. A gazdálkodás nehezebb feltételei a Miskolci Üveggyárban is kirajzolódnak. Hő és hang. a homályós üvegen át ... ma még csak kiszűrődik. A bevezetett új technológia sok gondot okoz, s az elhasználódott kemencére nem jut pénz. Nem egyértelmű az export gazdaságossága, üzletbeli fondorlatos fogások szükségeltetnek. Azért fogalmazok ilyen titokzatosan, mert nekem is így fogalmazódtak meg a válaszok. Tulajdonképpen elemző írást akartam készíteni a jelenlegi helyzetről, de mint mondták a szakemberek, még korai. Majd később. Mon- dattoszlányokat idézek fel: a tervhez képest ... a bázishoz viszonyítva ... belföldi igények __ munkaerő! __ n em azok, nem szakemberek jönnek vissza __ a mi hib áink is ... exportbizonyta- lanságok. Nem irigylem a válaszadókat. Kopcsek Imre igazgató szerint, ez az év még nehéz lesz, de a jövő biztosított. Való igaz. az üveggyáriak éveken át az irigyeltek közé tartoztak. Hír. rang, nyereség, mindezekért keményen megdolgozlak. Melegüzem. A monoton kemeneezúgás sajátos udvariatlansággal nyeli el kérdéseimet. Fülbe harsogón táto- gunk, poliposan mutogatunk, különös néma riportfilm sze-i replői vagyunk a Miskolci Üveggyárban. Igen, talán a kemencenyilástól néhány lépéssel, odább, a lehető legalkalmasabb helyre, hogy értsünk a szóból. Mintha rossz hír hallatán, sajnálkozó szánalommal ülnénk egymással szemközt, úgy törölgetjük homlokunkról a veri- tékcseppeket. R. .1. fcaemsi l»me
