Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
1979. augusztus 1„ szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Négy hónappal a határidő előtt Ili fniiizem a IVK-ban A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása minden gazdálkodó egység elsőrendű feladata, erre a párt- és a kormányhatározatok külön is felhívják az üzemek, vállalatok figyelmét. A központi akarat érvényesítése érdekében, olyan exportstruktúra kialakítását kell előtérbe helyezni, amely a minőség tekintetében, továbbá a piaci ár- és értékviszonyok szempontjából növeli termékeink versenyképességét a világpiacon. Ezt a.törekvést támogatja, a kormány állal létrehozott 45 milliárd forintos kedvezményes hitelalap is, amelyből a minden piacon értékesíthető konvertálható export- árualapokat bővítő beruházások megvalósítását kell finanszírozni. Jelentős hozzájárulás ez az állam részéről annak érdekében, hogy a gyorsan megtérülő és a szokásosnál rövidebb idő alatt megvalósuló beruházások — a minél több devizát eredményező fejlesztések — kapjanak mindenütt zöld utat. Amikor a kormány 1975- ben meghirdette a kedvezményes'hitelt, az illetékes banki szervek, a pályázat elbírálásánál az eddigieknél szigorúbb feltételeket támasztottak a vállalatokkal szemben. Előírták például, hogy a beruházásoknak általában három, kivételes esetekben, öt év alatt, meg* kell térülniük és lehetőleg már az V. ötéves tervidőszakban tőkés devizabevételt kell biztosítaniuk. Ezért szóba sem jöhetett egyetlen olyan elképzelés sem, amelynél a legcsekélyebb mértékben is bizonytalan volt a piaci értékesítés lehetősége: csakis azokat a pályázatokat fogadták el, amelyek minden tekintetben összhangban álltak a népgazdaság érdekeivel. A Tiszai Vegyikombinát is egyike azoknak a vállalatoknak, amelyek éltek a lehetőséggel, s az 197(i-ban benyújtott hitelkérelmének ■kedvező elbírálása után, hozzáfogott a pályázatban szereplő exportnövelő beruházáshoz. Miből is állt ez a fejlesztés ? Ismeretes, hogy a kombi nát olefingyárában az etilénen és a propilénen kívül évenként nagy mennyiségű, mintegy 201) ezer tonna pi- rőbenzin keletkezik. Ezt a terméket korábban a benzin i keverésére szolgáló komponensként hasznosította a hazai kőolaj-feldolgozó ipar. Ennél viázont lényegesen gazdaságosabbnak látszott, ha a piröbenzint helyben dolgozzák fel. Ezért határozták el, hogy az olefingyár szomszédságában felépítik a pirobenzin lovábbfeldolgozá- sára alkalmas üzemet, amely egyben a konvertálható exportárualapok bővítését is előmozdítja. Olyan berendezéseket vásároltak, amelyekkel a pirobenzinbői ki tudják választani a vegyipar számára nélkülözhetetlen alapanyagot: az izoprént (a természetes kaucsuk minőségéhez legközelebb álló mű- gumi alapanyagot — a szerk.) és a benzolt. Az előbbi termékről, azaz az izoprénröl még tudni kell, hogy a beruházás elkészültéig, csak külföldről leheteti beszerezni. A mintegy 420 millió forintos beruházás finanszírozását a Magyar Nemzeti Bank 2(10 millió forint hitellel támogatta, míg a fennmaradó 160 millió forint, a vállalat saját fejlesztési alapját terhelte. Az exportnövelő beruházás lényegében másfél év alatt, négy hónappal a tervezett határidő előtt, valósult meg. — Elsőként az izoprén gyártása kezdődőit meg június 21-én — mondja erről Nagy László, az olefingyár vezetője. Alig több, mint egy hónap alatt több mint 2 ezer tonnát tudtunk az új termékből előállítani. Két héttel később, július első napjaiban már a benzol is megjelent a technológiai rendszerben. A beruházást azért is sikeresnek tartjuk — folytatta a gyárvezető —, mivel a technológiái berendezések kezdettől fogva az előírt paraméterek szerint működnek, s a külföldi szállító cég által garantált kifogástalan minőségű terméket biztosítanak. Az új üzem tehát már a kezdet' kezdetén beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint egy újabb, gazdaságosan dolgozó termelőegységgel gyarapodott a kombinát (az új üzem évenként, mintegy 750—800 millió forint értékű terméket állít elő), amely további lépéseket tett a kivitel fokozása érdekében. Az izoprént ugyanis hazánk és a Román Szocialista Köztársaság között létrejött államközi egyezmény értelmében a szomszédos KGST-országba szállítják, ahol feldolgozzák és cserébe, megfelelő meny- nyiségű kész műgumit kap a népgazdaság, s így évente 1 millió dollár devizakiadástól mentesül az ország. A rriásik terméket, a pirobenzinbői nyert benzolt — évenként 96 ezer tonna mennyiségben — a TVK és a Dunai Kőolajipari Vállalat között létrejött megállapodás szerint, á DKV veszi át to- vábbfeldolgozásra és, állít elő belőle lcristálybenzolt, amely keresett áru világszerte. A kristálybenzolt a TVK és a DKV közösen értékesíti, s a tervek szerint, az új termék jelentős része tőkés piacon talál gazdára. Ilj'módon a beruházásra fordított költség, az eladásra kerülő termékekért kapott, tőkés devizából, néhány év leforgása alatt teljesen megtérül. L. L. Divatbemutatóval egybekötött gyártmány fejlesztési tájékoztatót tartott konfekcióipari partnereinek és a sajtó munkatársainak szerdán a Pamutnyomóipari Vállalat. ' Alpári Gyula utcai mintatermében. . Mikes György, a vállalat kereskedelmi igazgatója elmondot- 4a, hogy gyártmányaik kétharmad része konfekcionált tormában jut el a vásárlóhoz, ezért fontos, hogy a ruhagyárak képvisefői időben megismerjék kínálatukat. Elhangzott a tájékoztatón egy figyelemre /méltó ajánlat: a kereskedelmi igazgató arra kérte a konfekcióipari partnereket, hogy működjenek együtt új termék- családok kifejlesztésében. rejlői az ózdi Élómozgaloni Az Ózdi Kohászati Üzemekben tavaly 8,8 millió forint anyagi elismerésben részesültek az újítók. Erkölcsi elismerésben is sokan részesüllek: 1978-ban 15-en kapták meg a Kiváló Üjító kitüntetés különböző fokozatait. Ez évben eddig ugyanezt a kitüntetést 14-en kapták meg. Nőtt az újítók száma, a benyújtott és az elfogadott, illetve a bevezetett újítások, javaslatok száma is. Az ügyintézésben döntő fordulat következeit be. Sikerült a 60 napos határidőt betartani. Jelenleg, az első fél évben 43 napot tett ki az átlagos elbírálási idő. A szakszervezeti bizottság újí- tómozgalmat segítő tevékenysége eredményes. Aratás Keddre a hűvösebb éghajlatú északi megyékben is végső stádiumához érkezett a kalászosok betakarítása, sőt Borsodban és Nógrád- ban a búzaaratás, Komárom megyében pedig a teljes aratás befejezésénél tartunk. Különösen sokat szenvedtek a vetések a mostoha időjárástól; tavaszi fagy, májusi aszály,' majd bőséges csapadék károsította, illetve nehezítette a munkát. Ilyen körülmények között a kom- bájnosok kettőzött erőfeszítésére volt szükség, de sokat jelentett a társüzemek segitőkészsége is. Borsodban, az ország legészakibb vidékén, ahol csaknem egyidőben ért be a ke- nyérnekvaló az alföldi megyékkel, több mint 30 napos megfeszített munkával került le a búza a földekről. Az esőszüneteket kihasználva gyakran éjjel is arattak. így sikerült a 60 000 hektárról július végére betakarítani a termést. A szomszédos Kelet-Szlo vakjából 70 vendégkombájn érkezett, s a baráti segítséget most 30 borsodi termelőszövetkezet viszonozza arató- cséplőgépekkel. A tarlók egy részét országszerte másodvetések foglalják el. Pest megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben növelték a másodvetések területét: mintegy 10 000 hektáron került tőidbe a silókukorica, a köles, a mohai-, az olajretek, s más takarmánynövény magja, 2100 hektáron pedig zöldség terem, aminek .a fővárosi fogyasztók is hasznát látják majd. Beszélgetés bányászokkal az alberttelepi bányában Két robbantás között... Sallai Miklós: „Hót az étvágyamra nem panaszkodható!»." Megremeg a bánya, szénpor és meddődarabkák hullanak a nyakunkba, s a léglökéstől elhajlik a karbidlámpánk vörösessárga láng- nyeivecskéje. — Robbantanak a 14-es fronton — nyugtázza a történteket Mándi András mérnök. Mire odaérünk a fejtés be. járatához, már gomolyog kifelé a szemet csípő, torkot maró paxittü.st. Kicsit várunk. majd belépünk a több mint száz méter széles front-, utcába. A fiatal szakvezető vájár, Márföldi János jön velünk szembe. — Mérnök elvtárs, jelentem, a létszám huszonöt fő. A front első felében omlasz- tunk, a másikban szenelünk. Az imént ötméteres szakaszon robbantottunk, ehhez 18 lyukat fúrtunk a szénfalban. A bánya mélyén, ahol még manapság is túlságosan ki van téve az ember a víznek, a kőzetek nyomásának, rendnek, fegyelemnek kell lenni. Ezért innen a katonás jelentkezés. Idelent, százötven méter mélységben, az alberttelepi aknában van igazán szükség a bányászok összetartására, egyetakarására, idelent csak társa igazán embernek az ember. — Minálunk még most is felbecsülhetetlen értéke van az ősrégi szerszámnak, a lapátnak, a csákánynak. Mi még a mai napig acél Iámmal, acélsüveggel támasztjuk alá a fedűkőzetet. A bányász. Király Miklós nagyokat nyög, miközben beszél hozzánk. A cimborával, Mida Vincével emelik a szűk bányatérségben a csaknem egymázsás biztosító berendezést, de az szemmel láthatóan kettőjüknek is nehéz. Aztán hidraulikus működésű támelöfeszítöt fognak, s az acélgerenda alá spanolják a lábnyi vastag acéltámot. A borsodi szén medence egyik legrégebbi, egyik legismertebb frontfejtő szocialista brigádjánál vendégeskedünk. A közösség vezetője Soltész István, a szocialista munka hőse, pártunk Központi Bizottságának a tagja. A brigád Kinizsi Pál nevével dolgozik, s talán annak idején azért döntöttek így az alapító tagok, hogy ezzel is kifejezésre juttassák a csapat szívósságát, erejét, nagyra hivatoUságát. A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetés különben önmagáért beszél. — Az elmúlt év októberében indítottuk a fejtést — Szász Sándor aknásszal a munkahely közepe táján találkozunk. — Naponta átlagosan a három műszakharmad valamivel több mint egy métert hasít le a szénpász- tából. Ha nagyobb lenne az előrehaladás, jobban érvényesülne a fedűkőzetek nyomása, nagyobb lenne a termelés. — Ehhez viszont több emberre lenne szükség — veti közbe Masnik Lajos. A \yi- jár társával máglyabiztosí- tást, ahogyan ők nevezik: kalitkát épít. — 'Öt jó vájár még elkelne a homlokon. Régi igazság a szén világában: a sokat dolgozó bányász nem ér rá pénzt keresni. A Kinizsi-brigád tagjainak havi fizetése is mindössze 6000 forint körül mozog. Kerestek már ennél jóval többet is, s könnyebb munkával. — Majd _a pajzsos fronton ... majd ott megmutatjuk! A kijelentést az egyik vájár teszi, de a társak is hasonlóan gondolkodnak. A légkörből kiérződik az újra való várás, a korszerűbb uláni vágyakozás. Magától értetődő ez persze, hiszen ilyen bányagép még sohasem üzemelt az alberttelepi aknában. — A vezetőinktől hallottuk — jegyzi meg Etil Ignác, miközben rövid pihenőt tart a lapátolásban —, hogy július végén abbahagyjuk itt a fejtést, s máshová költözünk. A jövő januárban indítjuk aztán a gépesített frontot. Maróhenger harapja majd a szénfalat, s a csákány. a lapát nyugdíjba kerül. Vagy ha . megtartjuk is — toldja meg a mondóká- ját —, már csak takarításkor kell kézbe venni a szerszámokat. Jelenleg azonban mindösz- sze a Ián cos vonszoló és a fúrógép az emberek segítőtársa. Illetve... a fúrógép most éppen néma, s Spiró József villanyszerelő próbálja életre kelteni. Miután a masina fel berreg, megragadja egy .markos bányász, és egymás után fúrja a lyukakat a szénfalba. — Ezer paxitol és kétszáz gyutacsot vételeztem fel a raktárból — említi K ersák László robbantómester. — Úgy hiszem, el is használjuk. . Kérdezem az embereket, hol tanulják majd el az új bányagép kezeléséi? — Néhányan bizonyára átmegyünk a szomszédos ru- dolftelepi bányába, tapasztalatcserére — válaszolja a szakvezető. — A tanultakat pedig átadjuk a többieknek. Zömök, átizzadt ingű bányász ül a szénhalmon, és eszik. Paprikás szalonna, kenyér, frissen szedett újhagyma a tízórai. — Hát az étvágyamra nem panaszkodhatnia — helyesei megjegyzésünkre Snl- lai Miklós. De 23 évvel ezelőtt, amikor kezdtem a bányászéletet, háromszor ekko. ra szalonnát is megettem. Robbantásra készülnek a. fronton. Jövünk kifelé, előttünk lépkednek a bányászok. A szállítóvágatban elköszönünk. — A viszontlátásra! — mondjuk, mire valaki ráfe- leli: — De már a pajzsos fronton! Alig teszünk meg néhány száz lépést, megremeg a bánya, Szénpor, meddődarabkák hullanak a nyakunkba, s csaknem kialszik karbidlámpánk acetilénlángja. Kolaj László Fotó: Kozma István Tej, tojás, hús, zöldség, gyümölcs... A városellátó gazdaság kínálata A Nagymiskolci Állami Gazdaságot: joggal sorolják már, hosszú évek óta, az úgynevezett városellátó mezőgazdasági nagyüzemek közé. Tevékenységét, termelését — nem kis mértékben, a nagyvároshoz, a sűrűn lakott: iparvidékhez való közelsége miatt — arra koncentrálja, hogy minél több. a piacokon. üzletekben naponta keresett élelmiszert kínáljon, közvetve, vagy közvetlenül a fogyasztónak. Természetesen, a gazdaság a várost szinte körülölelő szántóterületein több száz vagonos mennyiségbe» termel búzát, kukoricát, ipari növényeket is, de árutermelésének mind nagyobb százalékát: teszik ki a város piacain, az élelmiszerboltokban keresett „napi cikkek”. Horváth Mihálylöl, a Nagymiskolci Állami Gazdaság igazgatójától kértünk tájékoztatást arról, hogyan alakul idei kínálatuk, mit várhat tőlük a bevásárló kosár? — A párthatározatok szellemében igyekszünk mind jobban eleget tenni városellátó feladatainknak. Az egyik legszámottevőbb fejlődést a tejtermelésben értük el az utóbbi esztendőkben. Míg 1972-ben és 1973- ban még csak 1.2 millió litert. addig az idén már 6 millió liter tejet szállítunk a miskolci tejüzembe'. — A várói, az iparvidékek jó, folyamatos ellátása érdekében gazdaságunk esetenként kockázatot is vállal. Így voltunk az idén például a burgonyatermeléssel. 260 hektáron termelünk burgonyát. s abban, hogy a nyári hónapokban elegendő az újburgonya, jelentős szeretje van a\ gazdaságunkban folyamatosan felszedett 90 vagonos mennyiségnek. A tojástermelést sem csökkentettük, s az idén is 36 millió darab' tojást küldünk a piacokra. A gazdaság különben miskolci Búza téri és vasgyári üzletén kívül, tucatnyi más elárusító helyet is ellát, például húsáruval, tőkehússal, de vállalta a vasgyári kórház ellátását is számos friss élelmiszerrel. Ami a húst illeti. a gazdaság kis húsüzemében. az idén 8000 darab sertést vágnak. Zöldségfélékből Zöldbabot és káposztát termelnek a legszámottevőbb mennyiségben. Zöldbabból például a Hatvani Konzervgyárnak is jutott 40 vagonnal, a Miskolc körüli földeken termelt nagy mennyiségből. És végül, a közvetlen városellátást szolgáló kínálatban található, évente több száz vagon gyümölcs is. Ugyanakkor almát és körtét jelentős mennyiségben exportra is értékesítenek. Gyártmányfejlesztési tájékoztató