Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

1979. augusztus 19., vasárnap

ESZAK MAGYARORSZÁG 5

Beszélgetés Johannes Chemnitzerrel, a neubrandenburgi megyei pártbizottság első titkárával

Borsod NDK-beli lestvér- rhegyéje, hasonlóan a mi földrajzi es éghajlati adottságúinkhoz, szintén az ország északi részén fekszik. Neu- brandenburg megye, valami- . kor Németország legelmaradottabb. vidékei közé tartozott, a mecklenburgi országrész „isten háta mögötti” világát képezte, ahol az 1045 utáni földreform hozott csak döntő változást. Ma. a ál) éves fennállását ünneplő Német Demokratikus Köztársaságban mindenütt szívesen emlegetik a neubrandenburgi kerületben elért nagyszerű eredményeket, és immár hagyományos barálságl'esztivá- lunkon sokunknak módja lesz személyesen is megismerni test vérmegyénk küldötteit, kiállításaikon áttekinteni a megye fejlődését, a 30. óv alatt megtett utal. amelyről Neubrandenburgban be- szélgctlünk Johannes Cliem- nilzerrel. a Német Szocialista Égységpárl Központi Bizottsága tagjával, a neubrandenburgi megyei pártbizottság első titkárával.

— Kérjük Chemnitzer elvtársat, mulassa, he megyéjük gazdasagai lapunk olvasóinak.

— Több mint harminc éve nehéz örökséget vettünk át: li)52-ben a kerület ipara 500 millió márka árut termelt, és mi erre nagyon büszkék voltunk. Ma már ennek több mint a tízszeresénél tartunk és iparunk ma körülbelül 40 munkanap alatt termel an.V- nyit. mint 1952-bén egész évben. Amíg 1952-ben építési produkciónk 87 niillió márka volt — ma évente kerek,en egymilhard márka; vágóállattermelésünket a háromszorosára, tejtermelésünket a duplájára emeltük. Az 50-es évek elején kerületünkben évente körülbelül 800 lakás épült, most huszonnégyszer annyi. Szívesen tekintünk vissza az eddig elért eredményeinkre azért is. hogy további teljesítményeink emeléséhez erőt merítsünk.

,— Tény, hogy pártunk és köztársaságunk tőlünk a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében különösen nagy erőfeszítéseket vár. Az NDK mezőgazdasági területének 10.7 százalékával rendelkezünk é.s a második legnagyobb mezőgazdasági kerület vagyunk. Majdnem kél millió lakost látunk él Neubrandenburg megye mezőgazdasági termékeivel. Az 50-es évek_ évi termelését vágóállatnál 80 nap. tejnél 80 nap és tojásnál 25 nap alatt érjük el, es ezt az akkori munkaerő 38 százalékúval. Hogy ez milyen nagyságrendet képvisel, szeretném két adattal érthetővé tenni: 1953-ban az állami szektorban a vágóállat- hozam 78.3 kilogramm volt, 1973-ra ez 214.3 kilogrammra emelkedett. A növénytermelésben ma kerületünk az NDK termelésének 12.5 százalékát. a nemesített velő- burgonya 50 százalékát, a hústermelés 10,1 százalékát adja.

A mezőgazdaságunk anyagi és technikai bázisa alapjában megváltozóit. Minden dolgozó átlagban 70 ezer már. ka értékű alapanyaggal dolgozik. A gabona, a burgonya- és a cukorrépa betakarítását: teljesen gépesítettük, á termőföldek 12 százaléka öntözhető. Az áüatlermelés- hen ez a folyamat azonban meg valamivel lassabban halad, ezért a legnagyobb figyelmet most a meglevő istállók rekonstrukciójára és iwcionalizálására fordítjuk.

... A mezögazdasag további

h

ol let jesi lése olyan forradalmi folyamat, amely hozzájárul a vidékén a szocialista ■termelési körülmények fejlesztéséhez. Célunk: minden

szocialista mezőgazdasági üzemben úgy gazdálkodni, hogy legnagyobb természeti kincsünkből, a termőföldből még többet tudjunk kitermelni es ezáltal nemzeti jövedelmünk emeléséből a részünket minél jobban kivenni.

— A kerületben mind nagyobb szerephez jut a: ipar • is. Milyen kooperációs lehetőségek nyílnak az NDK inas kerületeivel?

— Harminc évvel ezelőtt kerületünkben néhány öreg cukórgyáron és szeszgyáron kívül nem volt említésre méltó ipar. Ezzel szemben ina Neubrandenburg megyében élelmiszerek és élelmi- szeripari gépek, abroncsok és armatúrák, villamosmotorok, olaj tüzelő-berendezések és hajópropellerek: öltönyök és bútorok, valamint építőanyagok’ készülnek. Megyénk struktúrája tehát alapjaiban megváltozott, a koncentráció, a szakosítás és kooperáció folyamata a mi kerületünk gazdaságát is mindjobban áthatja. Több üzemünk országunk jelentős kombinátjai közé tartozik. A Torgelon-i Öntöde es Gépgyár például a hajóipar számára ablakokat szállít. Waren városában dízelmotorokat es hajócsavarokat készítenek. Az olajfütö berendezések gyára Neubran- denburgban az egyetlen, motortól független fűtőtestek előállító üzeme, amely többek közölt a magyar lkarus- buszokal is ellátja.

Az NDK össztermelésében részletezve a következőt adjuk: az armatúrák 9.7 százalékút, a tehergépkocsi-abroncsok 31.4, a hullámpapír 14,2 százalékát, a lésztaáru 20 százalékát, a cukor 9 százalékát. Amig tehát a bérli-1 niek vagy Karl-Marx városiak neubrandenburgi burgonyát 'és pecsenyét fogyasztanak. a neubrandenburgiak berlini divat szerint öltöznek, vagy Zwickauban gyártott Trabanton közlekednek.

— Az NDK-ban lett látogatásunk alkalmával hallottuk, hogy a kerületben eredményes környezetvédelmi munka folyik. Miben mutatkozik ez meg'.’

— Kerületünkben 85 természetvédelmi terület, 18 000 hektár kiterjedésben található. Ez. az egész NDK természetvédelmi területének 20 százaléka. Harminc tájjellegű védelmi területünk is van, 1157 négyzetkilométer kiterjedésben. Ez láthatóan nagyon sok. A szocialista ország- és természetvédelmet a jövőben' is fejleszteni 'kívánjuk a földterület racionális felhasználásával és a környezet, valamint annak értekeinek megvédésével. Elsősorban törekvéseink közé tartozik a föld termőképességének megőrzése, az erdők és vizek védelme, a levegő tisztaságának megőrzése, a zajártalom megszüntetése es a hulladék, szennyezésmentes megsemmisítése.

— A kerületben több ku- lató és tanintézet is működik. mélyek a környezet- es természetvédelemmel foglalkoznak. Ezek társadalmi természetvédő aktívákat képeznek ki és az NDK tudományos akadémiája, valamint egyéb intézmények részére végeznek kutatási munkálatokat. Kerületünkben 800 ki- sebb-nagyobb tó található, ezeket évről évre az üdülni vágyók’ rendelkezésére bo- esáljük. Az üde zöld erdők, az egészséges levegő jellemzi megyénket, es azon fáradozunk. hogy ilyen legyen a kerületünk 100 év múlva is! Ezl a munkál az emberek érdekében végezzük, az ő érdekükben védjük a természetet es környezetünket is.

■— Hogyan elitek tehát az embereic a neubrandenburgi kerületben?

— Az élet nemcsak anyagiakban, hanem szellemiekben is szebb lelt nálunk és gazdagabb. A munkás-paraszt hatalom fennállása óta lalvainkban 50 ezer lakás épült. Több mint egyharnm- da a lakosságnak 1953 óta épült modern lakásokban lakik. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 83,5 százaléka szakmai végzettséggel rendelkezik. Iskolarendszerünk az összes városi és falusi gyereknek a 10 osztályos politechnikai felsőfokú iskolai képzettséget biztosítja. Eredményesen fejlődik a szellemi és kulturális élet, jobban kielégíthető az emberek vágya a kulturált együttlét, a népi művészet fejlesztése iránt és hozzáférhetővé váltak részükre a művészet é.s az irodalom kincsei. "Megyénk csaknem összes falujában működik faluklub, könyvtár és mozi. Államunk létrejöttél 'megelőzően, a földesurak és kapitalisták idejében egy színházlátogatás, köny volva sás vagy kiállítás megtekin lése a privilegizált osztály, a kizsákmányolok kizárólagos joga volt. Ma kerületünkben három színház, 2 zenekar, az NDK népi együttese és 38 kisebb kiállítás működik Azonkívül 32 kultúrház, zenei iskola. 1873 népi mű vészeli csoport, sok művésze ti kör igyekszik mindannyi link eletet szebbé lenni. Ha meggondoljuk, hogy kerületünkben .1945 előtt csak 18 kisebb beteggondozó működött es csak 127 orvos volt, akkor értékelni tudjuk szó ciálista .egészségügyünk teljesítményeit is. Ma kerUle tünkben három kerületi sza kosilotl kórház, 13 járást kórház, 17 rendelőintézet. 2: vidéki ambulancia, 108 kör zeti orvos, 385 gondozónővé! biztosítja az egészségügyi ellátási.

— Nagy várakozással te kiülünk az önök küldöttségének Borsod megyei látogatása elé. Szerelnénk a prog rumjukba betekinteni.

— Bizonyára a legtöbb bor sodi embert érdekli a 30 éves NDK és állampolgárainak élete. Ezért programunkat ennek az évfordulónak, a két nép és a kél állam, valamint Borsod es Neubrandenburg barátságának a jegyében állítottuk össze. Készt vesz a találkozókon párt küldöttségünk. mely a Borsod megyei Pártbizottság és a megyei tanács meghívására érkezik önökhöz. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha közlöm, hogy kerületünk -népművészéi már lelkesen készülnek borsodi szereplésükre. Énekkel, tánccal, fúvószenekari szerepléssel kívánnak Borsodban bemutatkozni. Reméljük, hogy az ősi és a jelenlegi mpklenburgi népművészet bemutatói megnyerik a borsodi nézők tetszését. Ugyanakkor szeretnék niegvalósi tani a neubrandenburgi és s borsodi üzemek dolgozóinak találkozását is.

— Sok szerencsét kívánok a miskolci barátságlesztivál szervezéséhez és meg vagyok győződve, hogy az hivatott lesz a szocialista országok közötti burái! kapcsolatok elmélyítésére. Egyidejűleg üdvözlöm Neubrandenburgból a magyar kommunistákat es borsodi dolgozókat, kívánót nekik sok örömet a szocialista társadalom felépítésében a szép Magyarországon mondotta végül Johannes Chemnitzer.

Köszönjük a beszélgetést Óiiodvári Miklós

. . hogy úrrá legyek a veszélyérzeten, s szerintem az embernek ez az egyik legfontosabb ...“

Gyerekkoromban poros nagy udvarunk volt, melynek közepén hatalmas gesz- lenyefa állott. Nyári délutánokon. ha tehettem, íölka- paszkodlam a tetejére, rejtőztem a lombban, s röptettem képzeletem. Az avasi kilátót galambcsapat koronázta, köröztek rendületlenül. Lenézhettem a világra, a lenti forgatagra. tynnüen kicsiségére, ahogy kitágult a látóhatár, birtokba vehettem e csöppnyi hazat. A völgybeli hazak, mint vásári polcon a kalapok, rendben sorakoztak, selyemszalaggal; . kerítéssel általkötve. iüstlollas kéménnyel kiriUyentve.

Sokat változott azóta Miskolc; a 'gesztenyefa elfüré- szelve ha'nyatl dőli; gyökeres rönkjét kiásták, helyét betemették. Azon a területen is emeletes, hazak épüllek, nem ítéletként mondom, más lelt, olyan modernebb lett a város panorámája. Talán a lombbeli nosztalgia, talán az. hogy meggyőződjem az új igazáról,' nem tudom. végül mi hívta elő a szándékot: gondoltam foil ifiezek a fülkével egy torony- daru magasába, s az építkezés vezérgépének kezelőjével. a darussal készítek riportot. Rianás előtti csönd feszített torkomban, mikor megtudtam, a fülke rögzített, oda csak a daru négycsigo- lyás gerincében, a megközelítően 38 méter magas vaslétrán lehet feljutni. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat emelögép'gazdál- kodási csoportjának vezetője. Szöes László aprólékos érvekkel igyekezel! lebeszélni a vállalkozásról. A Tanácsköztársaság városrészben’addig tanácskoztunk, ni-g végül kijelentettem, most már komoly baleseti oktatásban is részesültem, csak engem terhelő felelősséggel — indulok!

— Lejöjjek? — kiált a darus a lilikéből..' Szűcs László int. hógy igen. s mikent a megátalkodottakat . szokás, rósz- szállóim, jól végigmer. Figyelem a darust, ahogy ereszkedik egyre lejjebb, egyenletes fogásokkal. Valahogy igy kellene nékem is fölfelé. Átugrik eg.V .széles árkon, kezet fogunk, bemutatkozunk, mondom, mi a szándékom, illetve elhatározásom. Eiatal ember Magyar József. 28 eves. már 1(1 évi daruzik A munkások- körenk gyülekeznek. egyikük kesztyűt nyújt felém, aztán hátrább lép.

— Kezdetben volt olyan ál mom. nem is egv. lassan bukók a daruval a föld felé. hatalmas robaj, ijedtemben kilőttem magam, mint a rakéta, azazhogy fölültem az

ágyban. Nincs tériszonyom. Nagyon stabilak ezek a gépek. de nia'jd meglátod. Az a lényeg, hogy mindig a következő fokot nézd. A lábad megtalálja a támasztást, azzal ne törődj.

Kesztyűs kézzel bánok a Vaslétrával. Megnyugtató érzés. Takács József jön utánam. megegyeztünk, elkap, ha esem. Félúton kísértés fog el. lenézek, feszített nyakkal föltekintek, csak két igavonó lovacska lógatja unottan fejét. Egész testemben átreniegelí. mint az ugrókötél. Vissza gyorsan, amíg nem késő. Józsikám, baj van. csikorgóm, erélyesen rámszól. ne álljak meg. menjek tovább. Oldalt. aZ épülő ház tetején egy pillanatra megállnak a munkások. Ej, de furcsa ez a várakozás! Jobb kézzel föl nyúlok. húzom magam, lassan, újra ritmusossá válik mozgásom, a. harmadik szint lemezére lépek, át az. utolsó szakaszhoz. A fülkében előre nyújtom a karóin, csillapodik. mint, a toronyugrók pallója. Jóska megértőén mosolyog, s cigarettával kínai. Ritkán tesznek ilyen jót velem.

— Télen, szemerkélő eső után. veszélyes, de föl kell jönni. A kesztyű .ráfagy -a leiratokra. marok n vitással fejtem le óvatosan. Volt úgv. hogy a szekció lemezéhez ragadt a lábam húzom, hát a cipőm gumitalpa ott maradt.

Minden emelés előtt a kürttel jelezni kell. A kötél megfeszül, s a szállítókocsiról elmozdul a panel. Erős a szél. forog az oldalfal, hárman is beleesimpaszkodnak, úgy fékezik le, Vezetik a tető fűlött A jiarnyújtás. állj, elég. most le. Egy nap alatt általában Stíl) ezer forint értékű panelt tesz a helyére a daru. Most kettő dolgozik a városrészben, bérleti dijuk óránként 242 forint. Mint a dZsesszdobos, úgy kezeli a gombosl'ejü ■ váltókarokat, hozza . a .daruzás ritmusát Takács József. Magasból vigyáz az emberre, az anyagra.

— Éjszakánként díszkivilágításban dolgozom. EzerA városrési régi házai mellett ott áll a panelekkel megrakott teherkocsi. Hamarosan új épületek falaivá emelkednek

wattos égő a fülke alatt, s reflektorok erős fényeben a munkaterület. Ilyenkor megnőnek az árnyékok is. Ha hegesztőnek, az a legrosz- szabb. az ívfény elvakilja a szemem, szinte semmit nein látok. Ismerem az elemeket, tudom, melyik hova kerül, mégis a talajfogás mindig nehéz. Leért-e az elem, mennyi van még, öt-tíz centi. szóval, ezt., erezni kell.

Meleg van a fülkében. Ha az oldalablakot, kinyitnánk, örvényt kavarna a huzat, egyre erősebb a szel. Másodpercenként kilenc méteres sebességnél jelez a műszer. nem szabad tovább emelni, lit az a megegyezés, ha pörög a panel, lnaba minden kérés, csak még egyet Józsikám, és vége, nem, most van vége.

— Én nem teljesítményre vagyok, mint a szerelők, mégis igyekszem úgy csinálni, hogy keressenek az emberek.

Várunk, megnyugszik-e a szel. Jóska a távolba mutat, ó latja Hernádnémetit. ottl született. Süt a nap. foszlik a köd az Avas-déli lakótele]) toronyházai fölött. A változást alig győzi átfogni szemen. Ott lakott, azon a helyen. ej. hogy is hívtak azt a bácsit? Sokáig tudtam nézni háza furcsa kis tornyát, melyben galambokat tartott. Galambászként ismerkedtem meg vele. Vasárnaponként fölsétált a kilátóhoz, s gyönyörködött a városképben. Mi föntről látható, abban lent élni kell. Sokszor csak a vas. a ’ beton határolta területen. merev határok közt vibráló lélekkel. Abban a lenti óvodában játszik Jóska két gyermeke, ez a tudat ót mindig erővel tölti meg.

.. — Nem hiszem el —mondja. — hogy igazán el az az ember, aki nem szereti a munkáját. En százszor elhatároztam, elég volt. hagyom a darut. mégse tudtam szabadulni tőle. Akartam lenni mozdonyvezető. pilóta. talán, azért, hogy úrrá legyek a veszélyérzeten. s szerintem az embernek ez az egyik legfontosabb.

Tisztelettel hallgatom. Értelmes, bölcs munkás, tudja a-helyét a világban. Nem bonyolítja a dolgokat, természetes. egyszerűséggel eh az eletet. Lassan ereszkedünk lefelé. Minden egyre magasabbra kerül, s földről fölnézve alig hiszem, valóban én jarlam-e oil. • •

Karost Imre lóin: Sólymos László