Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

1979. augusztus 19., vasárnap ESZAK MAGYARORSZÁG 5 Beszélgetés Johannes Chemnitzerrel, a neubrandenburgi megyei pártbizottság első titkárával Borsod NDK-beli lestvér- rhegyéje, hasonlóan a mi földrajzi es éghajlati adott­ságúinkhoz, szintén az ország északi részén fekszik. Neu- brandenburg megye, valami- . kor Németország legelmara­dottabb. vidékei közé tarto­zott, a mecklenburgi ország­rész „isten háta mögötti” vi­lágát képezte, ahol az 1045 utáni földreform hozott csak döntő változást. Ma. a ál) éves fennállását ünneplő Német Demokratikus Köztársaság­ban mindenütt szívesen em­legetik a neubrandenburgi kerületben elért nagyszerű eredményeket, és immár ha­gyományos barálságl'esztivá- lunkon sokunknak módja lesz személyesen is megismerni test vérmegyénk küldötteit, kiállításaikon áttekinteni a megye fejlődését, a 30. óv alatt megtett utal. amely­ről Neubrandenburgban be- szélgctlünk Johannes Cliem- nilzerrel. a Német Szocia­lista Égységpárl Központi Bizottsága tagjával, a neu­brandenburgi megyei párt­bizottság első titkárával. — Kérjük Chemnitzer elv­társat, mulassa, he megyéjük gazdasagai lapunk olvasói­nak. — Több mint harminc éve nehéz örökséget vettünk át: li)52-ben a kerület ipara 500 millió márka árut termelt, és mi erre nagyon büszkék vol­tunk. Ma már ennek több mint a tízszeresénél tartunk és iparunk ma körülbelül 40 munkanap alatt termel an.V- nyit. mint 1952-bén egész év­ben. Amíg 1952-ben építési produkciónk 87 niillió márka volt — ma évente kerek,en egymilhard márka; vágóállat­termelésünket a háromszoro­sára, tejtermelésünket a dup­lájára emeltük. Az 50-es évek elején kerületünkben évente körülbelül 800 lakás épült, most huszonnégyszer annyi. Szívesen tekintünk vissza az eddig elért ered­ményeinkre azért is. hogy további teljesítményeink emeléséhez erőt merítsünk. ,— Tény, hogy pártunk és köztársaságunk tőlünk a szo­cialista mezőgazdaság fejlesz­tésében különösen nagy erő­feszítéseket vár. Az NDK mezőgazdasági területének 10.7 százalékával rendelke­zünk é.s a második legna­gyobb mezőgazdasági kerület vagyunk. Majdnem kél mil­lió lakost látunk él Neubran­denburg megye mezőgazdasá­gi termékeivel. Az 50-es évek_ évi termelését vágóállatnál 80 nap. tejnél 80 nap és tojás­nál 25 nap alatt érjük el, es ezt az akkori munkaerő 38 százalékúval. Hogy ez mi­lyen nagyságrendet képvisel, szeretném két adattal érthe­tővé tenni: 1953-ban az ál­lami szektorban a vágóállat- hozam 78.3 kilogramm volt, 1973-ra ez 214.3 kilogrammra emelkedett. A növényter­melésben ma kerületünk az NDK termelésének 12.5 szá­zalékát. a nemesített velő- burgonya 50 százalékát, a hústermelés 10,1 százalékát adja. A mezőgazdaságunk anya­gi és technikai bázisa alap­jában megváltozóit. Minden dolgozó átlagban 70 ezer már. ka értékű alapanyaggal dol­gozik. A gabona, a burgo­nya- és a cukorrépa betaka­rítását: teljesen gépesítettük, á termőföldek 12 százaléka öntözhető. Az áüatlermelés- hen ez a folyamat azonban meg valamivel lassabban ha­lad, ezért a legnagyobb fi­gyelmet most a meglevő is­tállók rekonstrukciójára és iwcionalizálására fordítjuk. ... A mezögazdasag további h ol let jesi lése olyan forradal­mi folyamat, amely hozzájá­rul a vidékén a szocialista ■termelési körülmények fej­lesztéséhez. Célunk: minden szocialista mezőgazdasági üzemben úgy gazdálkodni, hogy legnagyobb természeti kincsünkből, a termőföldből még többet tudjunk kiter­melni es ezáltal nemzeti jö­vedelmünk emeléséből a ré­szünket minél jobban kiven­ni. — A kerületben mind na­gyobb szerephez jut a: ipar • is. Milyen kooperációs lehe­tőségek nyílnak az NDK inas kerületeivel? — Harminc évvel ezelőtt kerületünkben néhány öreg cukórgyáron és szeszgyáron kívül nem volt említésre méltó ipar. Ezzel szemben ina Neubrandenburg megyé­ben élelmiszerek és élelmi- szeripari gépek, abroncsok és armatúrák, villamosmotorok, olaj tüzelő-berendezések és hajópropellerek: öltönyök és bútorok, valamint építőanya­gok’ készülnek. Megyénk struktúrája tehát alapjaiban megváltozott, a koncentráció, a szakosítás és kooperáció folyamata a mi kerületünk gazdaságát is mindjobban áthatja. Több üzemünk or­szágunk jelentős kombinátjai közé tartozik. A Torgelon-i Öntöde es Gépgyár például a hajóipar számára ablakokat szállít. Waren városában dí­zelmotorokat es hajócsava­rokat készítenek. Az olajfütö berendezések gyára Neubran- denburgban az egyetlen, motortól független fűtőtestek előállító üzeme, amely töb­bek közölt a magyar lkarus- buszokal is ellátja. Az NDK össztermelésében részletezve a következőt ad­juk: az armatúrák 9.7 szá­zalékút, a tehergépkocsi-ab­roncsok 31.4, a hullámpapír 14,2 százalékát, a lésztaáru 20 százalékát, a cukor 9 szá­zalékát. Amig tehát a bérli-1 niek vagy Karl-Marx váro­siak neubrandenburgi bur­gonyát 'és pecsenyét fogyasz­tanak. a neubrandenburgiak berlini divat szerint öltöznek, vagy Zwickauban gyártott Trabanton közlekednek. — Az NDK-ban lett láto­gatásunk alkalmával hallot­tuk, hogy a kerületben ered­ményes környezetvédelmi munka folyik. Miben mutat­kozik ez meg'.’ — Kerületünkben 85 ter­mészetvédelmi terület, 18 000 hektár kiterjedésben találha­tó. Ez. az egész NDK termé­szetvédelmi területének 20 százaléka. Harminc tájjelle­gű védelmi területünk is van, 1157 négyzetkilométer kiter­jedésben. Ez láthatóan na­gyon sok. A szocialista or­szág- és természetvédelmet a jövőben' is fejleszteni 'kíván­juk a földterület racionális felhasználásával és a környe­zet, valamint annak értekei­nek megvédésével. Elsősor­ban törekvéseink közé tar­tozik a föld termőképességé­nek megőrzése, az erdők és vizek védelme, a levegő tisz­taságának megőrzése, a zaj­ártalom megszüntetése es a hulladék, szennyezésmentes megsemmisítése. — A kerületben több ku- lató és tanintézet is műkö­dik. mélyek a környezet- es természetvédelemmel foglal­koznak. Ezek társadalmi ter­mészetvédő aktívákat képez­nek ki és az NDK tudomá­nyos akadémiája, valamint egyéb intézmények részére végeznek kutatási munkála­tokat. Kerületünkben 800 ki- sebb-nagyobb tó található, ezeket évről évre az üdülni vágyók’ rendelkezésére bo- esáljük. Az üde zöld erdők, az egészséges levegő jellemzi megyénket, es azon fárado­zunk. hogy ilyen legyen a kerületünk 100 év múlva is! Ezl a munkál az emberek ér­dekében végezzük, az ő érde­kükben védjük a természe­tet es környezetünket is. ■— Hogyan elitek tehát az embereic a neubrandenburgi kerületben? — Az élet nemcsak anya­giakban, hanem szellemiek­ben is szebb lelt nálunk és gazdagabb. A munkás-pa­raszt hatalom fennállása óta lalvainkban 50 ezer lakás épült. Több mint egyharnm- da a lakosságnak 1953 óta épült modern lakásokban la­kik. A mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak 83,5 százaléka szakmai végzettséggel ren­delkezik. Iskolarendszerünk az összes városi és falusi gyereknek a 10 osztályos po­litechnikai felsőfokú iskolai képzettséget biztosítja. Ered­ményesen fejlődik a szellemi és kulturális élet, jobban ki­elégíthető az emberek vágya a kulturált együttlét, a népi művészet fejlesztése iránt és hozzáférhetővé váltak ré­szükre a művészet é.s az iro­dalom kincsei. "Megyénk csak­nem összes falujában műkö­dik faluklub, könyvtár és mozi. Államunk létrejöttél 'megelőzően, a földesurak és kapitalisták idejében egy színházlátogatás, köny volva sás vagy kiállítás megtekin lése a privilegizált osztály, a kizsákmányolok kizárólagos joga volt. Ma kerületünkben három színház, 2 zenekar, az NDK népi együttese és 38 kisebb kiállítás működik Azonkívül 32 kultúrház, zenei iskola. 1873 népi mű vészeli csoport, sok művésze ti kör igyekszik mindannyi link eletet szebbé lenni. Ha meggondoljuk, hogy kerüle­tünkben .1945 előtt csak 18 kisebb beteggondozó műkö­dött es csak 127 orvos volt, akkor értékelni tudjuk szó ciálista .egészségügyünk telje­sítményeit is. Ma kerUle tünkben három kerületi sza kosilotl kórház, 13 járást kórház, 17 rendelőintézet. 2: vidéki ambulancia, 108 kör zeti orvos, 385 gondozónővé! biztosítja az egészségügyi el­látási. — Nagy várakozással te kiülünk az önök küldöttsé­gének Borsod megyei látoga­tása elé. Szerelnénk a prog rumjukba betekinteni. — Bizonyára a legtöbb bor sodi embert érdekli a 30 éves NDK és állampolgárainak élete. Ezért programunkat ennek az évfordulónak, a két nép és a kél állam, valamint Borsod es Neubrandenburg barátságának a jegyében ál­lítottuk össze. Készt vesz a találkozókon párt küldöttsé­günk. mely a Borsod megyei Pártbizottság és a megyei tanács meghívására érkezik önökhöz. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha közlöm, hogy kerületünk -népművészéi már lelkesen készülnek bor­sodi szereplésükre. Énekkel, tánccal, fúvószenekari sze­repléssel kívánnak Borsod­ban bemutatkozni. Reméljük, hogy az ősi és a jelenlegi mpklenburgi népművészet bemutatói megnyerik a bor­sodi nézők tetszését. Ugyan­akkor szeretnék niegvalósi tani a neubrandenburgi és s borsodi üzemek dolgozóinak találkozását is. — Sok szerencsét kívánok a miskolci barátságlesztivál szervezéséhez és meg vagyok győződve, hogy az hivatott lesz a szocialista országok közötti burái! kapcsolatok el­mélyítésére. Egyidejűleg üd­vözlöm Neubrandenburgból a magyar kommunistákat es borsodi dolgozókat, kívánót nekik sok örömet a szocia­lista társadalom felépítésében a szép Magyarországon mondotta végül Johannes Chemnitzer. Köszönjük a beszélgetést Óiiodvári Miklós . . hogy úrrá legyek a veszélyérzeten, s sze­rintem az embernek ez az egyik legfonto­sabb ...“ Gyerekkoromban poros nagy udvarunk volt, mely­nek közepén hatalmas gesz- lenyefa állott. Nyári délutá­nokon. ha tehettem, íölka- paszkodlam a tetejére, rejtőz­tem a lombban, s röptettem képzeletem. Az avasi kilátót galambcsapat koronázta, kö­röztek rendületlenül. Lenéz­hettem a világra, a lenti for­gatagra. tynnüen kicsiségére, ahogy kitágult a látóhatár, birtokba vehettem e csöpp­nyi hazat. A völgybeli ha­zak, mint vásári polcon a kalapok, rendben sorakoztak, selyemszalaggal; . kerítéssel általkötve. iüstlollas ké­ménnyel kiriUyentve. Sokat változott azóta Mis­kolc; a 'gesztenyefa elfüré- szelve ha'nyatl dőli; gyöke­res rönkjét kiásták, helyét betemették. Azon a terüle­ten is emeletes, hazak épül­lek, nem ítéletként mondom, más lelt, olyan modernebb lett a város panorámája. Ta­lán a lombbeli nosztalgia, talán az. hogy meggyőződ­jem az új igazáról,' nem tu­dom. végül mi hívta elő a szándékot: gondoltam foil if­iezek a fülkével egy torony- daru magasába, s az épít­kezés vezérgépének kezelő­jével. a darussal készítek ri­portot. Rianás előtti csönd feszített torkomban, mikor megtudtam, a fülke rögzített, oda csak a daru négycsigo- lyás gerincében, a megköze­lítően 38 méter magas vas­létrán lehet feljutni. A Bor­sod megyei Állami Építőipa­ri Vállalat emelögép'gazdál- kodási csoportjának vezető­je. Szöes László aprólékos érvekkel igyekezel! lebeszél­ni a vállalkozásról. A Ta­nácsköztársaság városrész­ben’addig tanácskoztunk, ni-g végül kijelentettem, most már komoly baleseti okta­tásban is részesültem, csak engem terhelő felelősséggel — indulok! — Lejöjjek? — kiált a darus a lilikéből..' Szűcs László int. hógy igen. s mikent a meg­átalkodottakat . szokás, rósz- szállóim, jól végigmer. Figye­lem a darust, ahogy eresz­kedik egyre lejjebb, egyenle­tes fogásokkal. Valahogy igy kellene nékem is fölfelé. Át­ugrik eg.V .széles árkon, ke­zet fogunk, bemutatkozunk, mondom, mi a szándékom, illetve elhatározásom. Eiatal ember Magyar József. 28 eves. már 1(1 évi daruzik A munkások- körenk gyülekez­nek. egyikük kesztyűt nyújt felém, aztán hátrább lép. — Kezdetben volt olyan ál mom. nem is egv. lassan bukók a daruval a föld fe­lé. hatalmas robaj, ijedtem­ben kilőttem magam, mint a rakéta, azazhogy fölültem az ágyban. Nincs tériszonyom. Nagyon stabilak ezek a gé­pek. de nia'jd meglátod. Az a lényeg, hogy mindig a kö­vetkező fokot nézd. A lábad megtalálja a támasztást, az­zal ne törődj. Kesztyűs kézzel bánok a Vaslétrával. Megnyugtató ér­zés. Takács József jön utá­nam. megegyeztünk, elkap, ha esem. Félúton kísértés fog el. lenézek, feszített nyakkal föltekintek, csak két igavonó lovacska lógatja unottan fejét. Egész testem­ben átreniegelí. mint az ug­rókötél. Vissza gyorsan, amíg nem késő. Józsikám, baj van. csikorgóm, erélye­sen rámszól. ne álljak meg. menjek tovább. Oldalt. aZ épülő ház tetején egy pilla­natra megállnak a munká­sok. Ej, de furcsa ez a vá­rakozás! Jobb kézzel föl nyú­lok. húzom magam, lassan, újra ritmusossá válik moz­gásom, a. harmadik szint le­mezére lépek, át az. utolsó szakaszhoz. A fülkében elő­re nyújtom a karóin, csilla­podik. mint, a toronyugrók pallója. Jóska megértőén mosolyog, s cigarettával kí­nai. Ritkán tesznek ilyen jót velem. — Télen, szemerkélő eső után. veszélyes, de föl kell jönni. A kesztyű .ráfagy -a leiratokra. marok n vitással fejtem le óvatosan. Volt úgv. hogy a szekció lemezéhez ragadt a lábam húzom, hát a cipőm gumitalpa ott ma­radt. Minden emelés előtt a kürttel jelezni kell. A kötél megfeszül, s a szállítókocsi­ról elmozdul a panel. Erős a szél. forog az oldalfal, hár­man is beleesimpaszkodnak, úgy fékezik le, Vezetik a te­tő fűlött A jiarnyújtás. állj, elég. most le. Egy nap alatt általában Stíl) ezer forint ér­tékű panelt tesz a helyére a daru. Most kettő dolgozik a városrészben, bérleti dijuk óránként 242 forint. Mint a dZsesszdobos, úgy kezeli a gombosl'ejü ■ váltókarokat, hozza . a .daruzás ritmusát Takács József. Magasból vi­gyáz az emberre, az anyagra. — Éjszakánként díszkivi­lágításban dolgozom. Ezer­A városrési régi házai mellett ott áll a pane­lekkel megrakott teherkocsi. Hamarosan új épületek falaivá emelkednek wattos égő a fülke alatt, s reflektorok erős fényeben a munkaterület. Ilyenkor meg­nőnek az árnyékok is. Ha hegesztőnek, az a legrosz- szabb. az ívfény elvakilja a szemem, szinte semmit nein látok. Ismerem az elemeket, tudom, melyik hova kerül, mégis a talajfogás mindig nehéz. Leért-e az elem, mennyi van még, öt-tíz cen­ti. szóval, ezt., erezni kell. Meleg van a fülkében. Ha az oldalablakot, kinyitnánk, örvényt kavarna a huzat, egyre erősebb a szel. Má­sodpercenként kilenc méte­res sebességnél jelez a mű­szer. nem szabad tovább emelni, lit az a megegyezés, ha pörög a panel, lnaba minden kérés, csak még egyet Józsikám, és vége, nem, most van vége. — Én nem teljesítményre vagyok, mint a szerelők, mé­gis igyekszem úgy csinálni, hogy keressenek az emberek. Várunk, megnyugszik-e a szel. Jóska a távolba mutat, ó latja Hernádnémetit. ottl született. Süt a nap. foszlik a köd az Avas-déli lakóte­le]) toronyházai fölött. A vál­tozást alig győzi átfogni sze­men. Ott lakott, azon a he­lyen. ej. hogy is hívtak azt a bácsit? Sokáig tudtam néz­ni háza furcsa kis tornyát, melyben galambokat tartott. Galambászként ismerkedtem meg vele. Vasárnaponként fölsétált a kilátóhoz, s gyö­nyörködött a városképben. Mi föntről látható, abban lent élni kell. Sokszor csak a vas. a ’ beton határolta te­rületen. merev határok közt vibráló lélekkel. Abban a lenti óvodában játszik Jóska két gyermeke, ez a tudat ót mindig erővel tölti meg. .. — Nem hiszem el —mond­ja. — hogy igazán el az az ember, aki nem szereti a mun­káját. En százszor elhatároz­tam, elég volt. hagyom a da­rut. mégse tudtam szabadul­ni tőle. Akartam lenni moz­donyvezető. pilóta. talán, azért, hogy úrrá legyek a ve­szélyérzeten. s szerintem az embernek ez az egyik legfon­tosabb. Tisztelettel hallgatom. Ér­telmes, bölcs munkás, tudja a-helyét a világban. Nem bo­nyolítja a dolgokat, termé­szetes. egyszerűséggel eh az eletet. Lassan ereszkedünk lefelé. Minden egyre maga­sabbra kerül, s földről föl­nézve alig hiszem, valóban én jarlam-e oil. • • Karost Imre lóin: Sólymos László

Next

/
Thumbnails
Contents