Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
1979. július 13., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Helyi lehetőségek — népgazdasági érdekek ,,Gyorsmérleg” Mískalt mos első félévi palifeÉEÉl „A gazdálkodás hatékonyságának növelésében bár lassú, de érzékelhetően pozitív változások vannak kibontakozóban. Ezt bizonyítják azok a kezdeti eredmények, amelyek a. gazdálkodás intenzív tényezőinél; jobb számbavételében, kihasználásuk előtérbe helyezésének, és végeredményben realizálásuk fokozódásában nyilvánulnak meg." E gondolatok vezették be azt a tájékoztatót, amelyet Kolláth Sándor, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára terjesztett a végrehajtó bizottság napokban megtartott ülése elé, Miskolc város gazdálkodó egységeinek első féléves tapasztalatai kapcsán. A testület elé került „gyorsmérlegből” kitűntek mindazok a kedvező és gondot okozó vonások, amelyek Miskolc város vállalatainak, szövetkezeteinek és gazdálkodó egységeinek első félévi tevékenységét jellemezték, a fokozódó igények, a nagyobb erőfeszítések kibontakoztatására, a helyi kezdeményezések és lehetőségek összhangba hozására a népgazdaság érdekeivel. Már elöljáróban szembetűnt, hogy a pártszervek és a gazdasági vezetés is számos intézkedést tett feladataink sikeresebb megoldására. A helyi lehetőségek mind jobb, eredményesebb kihasználásával, a gazdálkodás eredményességének fokozása útján járulnak hozzá népgazdasági egyensúlyi helyzetünk javításához. Különösen a termelés tervszerű és minőségi fejlesztésére, a külkereskedelmi tevékenység javítására, a beruházási és készletgazdálkodási munkára, valamint a termelési szerkezet korszerűsítésére, egyszóval a. hatékonyabb gazdálkodásra fordítottak nagy figyelmet. Kedvező az is, hogy a munkaerő-gazdálkodás javulásában a vállalatok többsége rátalált a helyes útra. így a növekvő feladatokat a meglevő, vagy attól kisebb létszámmal. oldják meg. Tervszerűen számolnak az élőmunka termelékenységének növelésével, a szervezettség javításával., elsősorban a termelőalapok jobb kihasználása révén. A tájékoztatóból nagyon egyértelműen kitűnt — és e'zt bizonyították a vitában elhangzott észrevételek is —, hogy a külső és belső egyensúlyi helyzetünk javításának irányába hat a miskolci vállalatok lökés exportjának lényeges növelése, az import mérséklése, illetve a beruházások tervszerűsége, és a készletgazdálkodás javulása. A város vállalatai és szövetkezetei az első fél évre tervezett mértéket meghaladó módon növelték termelésüket. Ezáltal egyre inkább közelit a népgazdasági terv és a vállalati teljesítés a jó értelemben vett igényekhez. Az egyik legfontosabb követelményként elfogadott gazdaságos tőkés export bővítését a nagyüzemekben, de ezen belül is elsősorban a kohászatban és a gépiparban, a tervezettet is meghaladó mértékben sikerült növelni- S ezzel párhuzamosan mind a Lenin Kohászati Művekben, mind a Diósgyőri Gépgyárban csökkent a dollárviszony latú importbeszerzés. De javulás tapasztalható a gazdasági egyensúly megteremtésének olyan fontos területén is, mint a beruházások tervszerű, hatékony megvalósítása. A legnagyobb beruházás, az LKM kombinált acélmű kivitelezése az első fél évben megfelelő ütemben haladt. A hűtöház bővítése befejezéshez közeledik, átadására augusztusban kerül sor. Viszont a Patyolat és a malom építésénél még mindig lassú az előrehaladás. Éppen ezért a városi pártbizottság különös figyelmet fordít az imént említett két terület segítésére. A végrehajtó bizottsági ülésen részletesen szólt Kolláth Sándor titkár arról is, hogy a város ipari termelése az első fél évben az országos átlagol meghaladó mértékben növekedett. E termelési többletet elsősorban a, nagyüzemek állították elő, és annak jelentős részét a külkereskedelemben értékesítik. Így a gazdálkodást a termelés mennyiségi növekedésén kívül, a. minőségi változások lassú ütemű kibontakozása is ■ jellemzi. A kohászatban mintegy hat százalékkal sikerült növelni a termelést. Jóllehet, a 11-es számú kohó üzemeltetése körül tapasztalható gondok nehézséget jelentenek, így a nyersvas termelésnél elmaradással lehet számolni, de az acél- termelési tervüket így is teljesíteni akarják Diósgyőrött. Az exportárak kedvezőbb alakulása és a tavalyinál talán mérsékeltebb belföldi értékesítés, lehetővé tette azt, hogy a gyár igen jelentősen növelhette tőkés exportját. De eredményes fél évet zárt a December 4. Drótművek, hiszen valamennyi mutatóját teljesítette, illetve túlszárnyalta. A Diósgyőri Gépgyár teljesítménye is javuló. Viszont továbbra is gondot okoz olyan, rajtuk kívül álló tényező, mint az exporttermékek értékesítése és néhány kooperációs vállalat késedelmes szállítása. Ez utóbbi a MEZŐGÉP Miskolci Gyáránál is tapasztalható. A tájékoztatóból kitűnt, hogy az építőipari vállalatok megoldották feladatukat. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat hat százalékkal növelte termelési értékét, de javulás tapasztalható szervezettségben, fegyelemben és a határidők tartásában is. A közlekedési és szállító vállalatok pedig minden esetben segítették a termelőüzemeket. Mindez, és a tájékoztatóban elhangzott részeredmények nagyon egyértelműen bizonyítják, hogy Miskolc vállalatainál és szövetkezeteiben nemcsak nagy erőfeszítéseket tellek a Központi Bizottság december fí-i Jiaíá- rozatának végrehajtása érdekében, hanem e fáradozások már az első fél évben is eredménnyel jártak. Éppen ezért a végrehajtó bizottság megfogalmazhatta azt is, hogy az elért munkasikerek biztatóak, és egyben megfelelő alapul szolgálnak éves terv feladataink teljesítéséhez. A szemléletváltozás, a cselekvő együttgondolkodás jól igazodik a helyi lehetőségek és a népgazdasági érdekek szinkronjának megteremtéséhez. I’ftiilovits Ágoston Cserjékkel fogják meg a partot [pi az északi tetawtesi it Nehezen épül az út ‘olyan terepen, ahol dombot, utcákat töröl le az újat teremtő tervezői fantázia a város térképéről. A viskószerű, földbe süllyedt házakat persze senki sem sajnálja, mint ahogy a Szent Anna templom mögötti domb dohos, penészes, zegzugos pincéit, vájatait sem. Nehéz gépek kínlódtak meg a toronymagasságú dombbal, melynek talpa szikl'ázóan kemény kőzet. sziklatömb volt. Fönt. a Vologda városrész fölött épül nemsokára Miskolc új, egyik legfontosabb, legnagyobb forgalmú közút- ja. amely összeköttetést teremt majd a belváros, és a diósgyőri, majláthi területek, lakótelepek között. Csakhogy amilyen gyorsán lefaragták a domb egyik oldalát a temető mellől a FÖLDGÉP Vállalat dózerei, kotrói, most olyan mozdulatlannak tűnik ill minden A föld felett levő akadályokkal reálisan számolt a tervező, többé-kevésbé még a föld mélyében rejlő, ismeretlenül ágazó alagutakkal, pincékkel is. Énnél is nagyobb gondot okozott és okoz még ma is a közművek, vezetékek áthelyezése, szakmai nyelven szólván ..kiváltása”. Víz. gáz, ipari víz, kábel. minden hasonló jócskán előfordul a leendő új út építési területe alatt Valóban igaz, a munkák lelassultak, időnként — nagyon rövid időre — szüneteltek is. Ez azonban még riiindig nem veszélyezteti a nagy forgalmú út Győri kapu felé eső 'szakaszának határidőre való átadását. Mert közben el kell végezni még egyel s mást, mint például a meglehetősen meredek part megkötését, növények beültetésével való megfogását. A hirtelen magasodó rézsű ugyanis a későbbiekben sem veszélyeztetheti, még hatalmas záporok idején sem, az út aszfaltjának tükrét, megbízhatóságát. Olyan flórára, cserjére gondoltak, ami gyorsan gyökeret ereszt és jól megköti — egyelőre legalábbis a talaj felszínét. A Miskolci Beruházási VálLossan elfopy o Széni Anno temnlom möaötfr dontb város felől! fi Miskolci Paiüllomiliai! A Miskolci Panuitfonoda gyürüsfonó üzemében dolgozik az Ezüstíonal szocialista brigád, amelynek vezetője Iván Lászióné (képünk előterében). Az elmúlt hónapokban átlagosan 107 százalékos tér vteljesité st produkáltak és kötözési minősítésük ötös volt. A brigádból 5 dolgozó állandóan a vállalathoz tartozó budapesti gyárakban teljesít szolgálatot, hogy ezzel is segítséget nyújtsanak a munkaerőhiánnyal küzdő testvérüzemeknek Fotó: Szabados Á kisipar feladatai A szolgáltatások javítása, bővítése, korszerűsítése mellett foglalt állást a közelmúltban pártunk Központi Bizottsága. Égetően fontos társadalmi igényről van szó, amely összefügg az életszínvonal emelésével, az életmód és az életviszonyok változásával. Ezért szükséges fejleszteni például a kisipari szolgáltatást is, s elsősorban a városoktól, faluközponíok- tól távoli aprófalvas településeken. Az encsi járás az ország legnagyobb ilyen közigazgatási egysége: területe meghaladja az ezer- négyzetkilométert és nyolcvankét községet foglal magába. Ezen a vidéken a lakossági szolgáltatás színvonalát mindig is döntően meghatározta a kisiparosok munkája, túlnyomórészt rájuk hárul e feladat ellátása. lalatnál közölték azt is, hogy búcsúzik a LÁEV kisvasút Győri kapui állomása. A peron elkészült már a Doroty- tya utcánál, és előreláthatólag szeptembertől már onnan kezdi meg napi útjait róni a turistákat szállító kisvonat a Bükkbe. Közben elkészült a vendégcsatorna is a belvárosban. egyelőre ide vezetik a Pecét addig, amíg végleges helyet nem nyer a Tárkány utcai aluljáró alatt. A munkák tehát nem szünetelnek hosszabb ideig, az a város hosszirányú forgalmának széthúzása, tehermentesítése szempontjából nagyon fontos, egyelőre kétsávos útszakasz a Petőfi tér- * tői a Thököly utcáig ezekben a napokban is épül. Fő- vállalkozója, az Üt-, Vasútépítő Vállalat olyan tekintélyes kapacitással rendelkezik, hogy szükség esetén átcsoportosításokkal meglepően nagy lépéseket tehet az út mielőbbi átadása érdekében. — A járásban jelenleg 540 kisiparos dolgozik — mondja Szénái Janos, a KIOSZ encsi körzeti csoportjának titkára. — Közülük 220-an főfoglalkozásban, a többiek nyugdíjasként* és munkaviszony mellett, mellékfoglalkozásként űzik a mesterségüket. A kisiparosok száma egyébként gyarapszik a területünkön. Hasonlóan növekszik az általuk végzett lakossági szolgáltatás értéke is, s eléri a tízmillió forintot évente. A kisiparosok tevékenységének jelentőségét mutalja, hogy ők végzik a javító- szolgáltató munka 70 .százalékát. Ezen belül még nagyobb részt képviselnek az építőipari kapacitásban, elérik a 90 százalékot:. Nemcsak a karbantartások elvégzése a feladatuk, hanem a jelenlegi ötéves tervben 500 új lakást is kell építeniük. — Egyre többen váltanak kisipart ugyan a járásban — folytatja a körzeti titkár —, de a szükségesnél mégis kevesebben. Pontosabban fogalmazva; nem látjuk biztosítottnak az utánpótlást. Ehhez hatékonyabb propagandát kellene kifejteni az oktatási intézményekben. Egy sor szakmában, mint például a cipész, az ács, a bádogos, különösen aggasztó a helyzet, ezek az úgynevezett kihaló szakmák. Előnyére változik a kisiparos-társadalom arculata a járásban. Ma már egyre kevésbé jellemző tagjaira a mértéktelen pénzhaj hászás, kezdenek közösségben gondolkodni. A pozitív folyamatban számottevő szerepe van a KIOSZ szakmai és politikai továbbképző tanfolya. mainak. Előtérbe került az irányítás egységesítése is. Göncön megszüntették a körzeti csoportot, de a létrehozott intéző .bizottság is maradéktalanul ellátja a teendőit. Évszázadok óta ismert Gönc kezdvező földrajzi adottsága, aminek eredményeként ipari és kereskedelmi gócponttá fejlődött. Virágzott az egykori járási székhelyen a kisipar is. — Az itteni kádárok keze munkája volt a világhírnévre szert tett gönci hordó — magyarázza Dévényi István, nyugdíjas kádármester, a helybeii kisipari körzeti csoport egykori titkára. — Csizmadiából dolgozott itt a múlt század végén száznál is több. s készítették az úgyszintén messze földön híres kordován csizmát. Kifejlett iparral rendelkeztek a szűcsök, a tímárok, a gubások, a szabók. a kovácsok. A gönci mesteremberek mindig is jó szakemberek hírében álltak, s haladó szelleműek voltak. Mit mutat a jelen? A felsorolt szakmák azóta mar visszaestek- Túllépett rajtuk az élet. vagy más ok miatt következett be a hanyatlás. Napjainkban is erős viszont még a kisipar a településen: összesen harmineketten dolgoznak á lakossági szolgáltatásban. Brassóból származott, ide, s negyven éve él Göncön Csnta Géza, a szobaíestő- niázoló. A b‘l éves, már nyugdíjas mesterember példaképe a szorgalomnak, a megbízhatóságnak. — Hol segítette hajdan az állam úgy a kisiparosokat, mint mostanában? — kérdezi szinte önmagától, munkájában rövid pihenőt tartva. — Az új kisiparosok jelenleg három év adókedvezményt kapnak! Emlékszem, azelőtt a kisipar mellett nyáron kapálni. aratni jártunk, hogy megélhessünk. Ma a becsületesen dolgozó kisiparoson kapva kapnak a környéken. A fiatalabb kisiparosok egyike Bettet Tiborné órás. Eredetileg orvosi műszerész akart lenni, de másként alakult a sorsa. Tizennégy éve javítja az órákat Göncön. Műhelye falán ott az oklevél: az Ipar Kiváló Mestere. — Szerencsém volt — hárítja el szerényen a dicséretet —, kiváló mestertől tanultam a szakmát. Az ügyfeleim tucatnyi községből keresnek fel. Naponta héttől fél négyig dolgozom, s tisztességesen megélek a jövedelmemből. Beneinének lesz követője a családból. A lánya is órásnak készül. Várható-e a szolgáltatás további javulása az encsi járásban? Szendi János bizakodó: — A tervciklusban százhússzal tervezzük növelni a járásban dolgozó kisiparosok létszámát. Főleg a könnyűipari szolgáltatás fejlesztését tűztük célul. Az elsődleges követelmény a minőség javítása. A távolabb levő kisközségekben is előbbre akarunk lépni a szolgáltatásban, s felvevőhelyeket hozunk létre. Erősítjük a kisiparos aktívahálózatot, s bízunk benne, nem lesz gondunk az utánpótlással sem. Kölni László
