Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. július TI., szerda j < I i j A közművelődési bizottság megvizsgálta- MÚZEUMAINK A Borsod megyei közmű­velődési bizottság minapi ülésének napirendjén szere­peit — többek közölt — a menyei mtízeumhálózat hely­zete es fejlesztésének néhány főbb feladata. A bizottság — Bujdos Junos megyei tanács­elnök-helyettes irányításával. dr. Szabadfalvi József me­gyei múzeumigazgató előter­jesztése alapjan — rögzítet­te a megyei múzeumok leg­lényegesebb eredményeit és körvonalazta a fejlesztés el­ső fontosságú feladatait. Az eredmények és feladatok ösz. szességéböl. nemkülönben a hozzászólásokban jelentkező véieménj’ekböl az tűnik ki. hogy egyre erősödik a Bor­sod megyei Múzeumi Szer­vezet közművelődési szerepe. növeltszenek vele szemben az ilyen jellegű elvárások. Ugyanakkor az is megállapí­tási nyert, hogy ..a tudomá­nyos. a muzeolögiai és köz­művelődési munka igen su- lzat fejlődött, a megyei Mú­zeumi Szervezel központi in­tézménye, a miskolci Her­man Ottó Múzeum a társa­dalomtudományi leutalás és a közművelődés terén a me- giye egyik legjelentősebb bá­zisintézményévé nőtt". A megye múzeumainak döntő többsége a Megyei Múzeumi Szervezethez tarto­zik. a helyi tanácsokhoz tar­tozó intézmények szakmai A Társadalmi Ünnepsége­ket és Szertartásokat Szer­vező mezőkövesdi Iroda éven­ként 80 esküvőt, ugyanannyi névadót rendez, s mintegy harmincöt-negyven temeté­si szertartást készít elő és bonyolít le. A számok azt mutatják, hogy egyre in­kább nő az érdeklődés az iroda tevékenysége iránt, mely családi és társadalmi ünnepeinknek űj tartalmat és vonzó formát teremtett. Népszerűségét az is mutatja, hogy alaptevékenységén túl (névadó, házasságkötés, te­metés) az iroda rendezi meg az egyre inkább nyilvános ünneppé - váló arany- és ezüstlakodalmakat, a nyug- díjastalálkozókal, illetve a nyugdíjasok búcsúztatását, s a felnőtté avatás szertartá­sát is. Ezeknek az ünnepeknek az elmúlt másfél évtized alatt már-már kialakult a rítusa, nagyon fontos azonban, hogy alkalomról alkalomra (figye­lembe véve a családok kívá­nalmait is) változzon a szer­tartást gazdagító irodalmi és zenei anyag. Ennek érdeké­ben a mezőkövesdiek már ed­dig is jelentős gyűjtőmunkát végeztek, s most ismét gaz­dagodott repertoárjuk. Ez év februárjában ugyanis pályá­zatot írt ki a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartá­sokat Szervező Iroda, a Me­zőkövesdi Tanács művelő­désügyi osztálya és a Rónai Sándor Művelődési Központ olyan önállóan előadható versekre, melyek esküvőkön és temetési szertartásokon elmondhatók. A felhívásra nem kevesebb, mint 195 pá­lyamű érkezett, amelyek kö­zül az irodalmárokból álló zsűri tizenhármat fogadott el, illetve díjazott, vagy ju­A Diósgyőri Gépgyárban tegnap délután megalakult a vállalat szocialista brigádve­zetőinek klubja. A vezetőség «aegvaJasztása után a brigád­irányítását is e szerv gyako­rolja. a sárospataki és a mo­noki múzeum a Nemzeti Mú­zeumhoz, néhány szak. és egyházi múzeum pedig az il- 1 etékes szakmi nisztári unthoz, ülelve egyházi irányító szer­vezethez kaocsolódik. A me­gyei Múzeumi Szervezetnél a hatvanas évek közepétől saj­nálatos stagnálás jelentke­zett. ez azonban 1972. 1973- tól megállt, sőt a munka je­lentősen emelkedő tendenci­át mutat, több személvi vál­tozás után a tudományos, a muzeolögiai és a közművelő­dési munka igen sokat fej­lődött. a különböző szakmá­jú múzeumi dolgozók a vá­ros tudományos, ismeretter­jesztő közéletében, az üze­mekkel. iskolákkal l'ennálló kapcsolatban jelentős és eredményes szerepet vállal­tak. A közművelődési bizott­ság által elfogadottak sze­rint a feladatok között első helyen a közművelődési funk­ció erősítése áll. Konkrétan a múzeumi közművelődési osztály és a tárlatrendező csoport szervezése. De sze­repel a feladatok között a Petró-gyűjtemény elhelyezé­sének megoldása, a Magyar Ortodox Egyházi Gyűjte­mény kiállításának kialakí­tása, a múzeumi természet­tudományi gyűjtemény szer­vezése, a tokaji, szerencsi, lalmazott. Az a tény, hogy viszonylag kevés a megfele­lő színvonalú versek száma a beküldött pályamunkák között, jelzi, hogy a megyé­ben élő költők nem vettek reszt a pályázaton; főleg amatőr verselők küldték be müveiket. Ezek közül első­sorban azokra figyelt a zsű­ri, melyek néphagyományok­ra épülve születtek. Az első díjakat egyik kategóriában sem adták ki, a második és a hármadik díjak azonban gazdára találtak, s ezeken kívül nyolc szerzőt részesí­tett a zsűri különdíjban. Az ünnepélyes díjkiosztás­ra hétfőn délelőtt került sor a mezőkövesdi házasságkötő teremben. A dijakat Tusay Dénes, a Társadalmi Ünnep­ségeket és Szertartásokat Szervező Iroda vezetője ad­ta át a pályázóknak, akik jeligésen küldték be müvei­ket. Az esküvői versek ka­tegóriájában második helye­zett Balogh József szerencsi nyugdíjas lett, míg a harma­dik díjat Bartalisné Győri Márta (Bánszállás) és Négye­st László (Miskolc) kapott. Ebben a 'kategóriában négy szerzőt különdíjban részesí­tett a bír.áló bizottság. A te­metési versek írói között két harmadik díjat és ugyancsak négy különdíjat osztottak ki. Harmadik dijat kapott Bar­talisné Győri Márta és a tak- taharkányi Kiss Bertalan. ' * A pályázatra beküldött legjobb művek — a koráb­ban összegyűjtött irodalmi produktumokkal együtt — a Rónai Sándor Művelődési Központ módszertani kiad­ványában rövidesen napvilá­got látnak. Gy— vezetőket tájékoztatták a vállalat időszerű gazdasági feladatairól, majd a Miskolci Nemzeti Színház művészei adtak rövid szórakoztató mű­sort. mezőkövesdi tájmúzeum sze­mélyi és dologi lejlesztese, helyi gyűjtemények megyei múzeumi kezelesbe vétele, a tajházak működési lehetősé­geinek megteremtése, és egy sor más gyakorlati teendő is. Foglalkozott a bizottság a múzeumi személyi és dologi ellátottsággal is. E tanácskozáson — a bi­zottság jellegének megfelelő­en — elsősorban a közműve­lődési funkció került bonc­kés alá, s örömmel regiszt­rálható, hogy a felszólalások is ilyen megközelítésben foglalkoztak a témával. Szó­ba került például a komlús- kal tájház ügye, a szendröi festőhöz élete, a megye régi kastélyai tárgyi emlékeinek megmentése. Ez utóbbi kér­déskörben elhatározás is szü­letett a kastélyok számbavé­telére. Igen fontos tanulsága volt a tanácskozásnak az is, hogy a jövőben nem a meny- nyiségi fejlesztés, hanem a meglevő létesítmények, ered­mények erősítése a leendő. A múzeumi munka egé­széről és részterületeiről la­punkban rendszeresen tájé­koztatjuk olvasóinkat. A Borsod megyei közművelő­dési bizottság tanácskozása megerősítette korábbi közlé­seinket és 1 igen jelentős se­gítséget adott a munka to­vábbi fejlesztéséhez. (benedek) Könyvtárosok loválépzése A 11. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár módszertani és kapcsolatszervezési osz­tálya 1979. július 2—6. kö­zött rendezte meg a községi könyvtárosok továbbképző tanfolyamát. A továbbkép­zés helye a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos kollégium volt. A járási könyvtárigazga­tók előkészítő munkája és javaslata alapján 34 könyv­táros vett részt a bentlaká­sos tanfolyamon Borsod me­gye különböző községeiből. A tanfolyamot Berecz Jó­zsef, a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg. A közművelődésügy helyzete és fejlesztésének lehetőségei megyénkben címmel Csáki Imre, a B.-A.-Z. megyei Ta­nács V. B. könyvtárügyi fő­előadója tartott előadást, melyet konzultáció követett- A gyermekfoglalkozások szer­vezéséről, módszereiről han­gulatos, színes, figyelemlekö­tő ismertetést tartott Tóth Gyulává, a megyei könyvtár gyermekrészlegének vezetője. Rendkívül hasznosnak ítél­tük meg dr. Zsidai József, a miskolci egyetemi könyvtár igazgatójának előadását a Magyar Könyvtárosok Egye­sületének tevékenységéről. Előadások és konzultációk voltak a községi könyvtárak módszertani gondozásának kérdéseiről, a legalapvetőbb könyvtári rendeletekről, jog­szabályokról. Az olvasás­vizsgálatok könyvtári tanul­ságait Barlos Éva, a Könyv­tártudományi és Módszerta­ni Központ olvasáskutatási osztályának munkatársa ele­mezte. A gyakorló könyvtá­ros mindennapi munkájához adotf segítséget dr. Szabó Sándor, az Eötvös Loránd Tudományegyelem Könyv­tártudományi Tanszékének munkatársa. A tanfolyamvezetés mun­káját mindvégig készséggel támogatták és segítették a sátoraljaújhelyi városLjárá- si könyvtár munkatársai. Ttrbán Versek családi ünnepekre Kiosztották a mezőkövesdi pályázat díjait Új klub alakult A karthágói fesztivé ra Tunéziába megy a Hegyaija Működésének egy évtizede alatt számos sikert ért el a sátoraljaújhelyi Hegyalja Népi Együttes. Táncosaik nemcsak itthon vívták ki a szakemberek és a közönség elismerését, de határainkon túl is méltóképpen képvisel­ték a magyar tánckultúrát. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az a tény: az idei karthágói nemzetközi' néptáncfeszUválon való rész­vételre a SZÜVOSZ (a Kul­turális Minisztériummal egyetértésben) az újhelyie­ket kérte fel. Az együttes tagjai fokozott izgalommal készültek a nagy útra, erről beszélt találko­zásunkkor Rónay Ferenc, művészeti vezető: — Az együttes Európa több országában járt már, most először lépünk ki kon­tinensünkről, érthető hát va­lamennyiünk izgalma a tu­néziai út előtt. Ami azonban ennél is lényegesebb: először veszünk részt olyan nemzet­közi fesztiválon, melyet ver- senyjelleggei rendeznek meg. A karthágói amfiteátrum­ban rendezendő feszti vál- versenyie 28 ország folklór- együttesét hívták meg. s is­mereteink szerint a résztve­vők kilencven százaléka profi együttes ... — Milyen programmal veszi fel a küzdelmet” eb­ben a mezőnyben a Hegy­alja? — A kiírásban meghatá­rozott 35—40 perces ver­senyprogramot. úgy állítot­tuk össze, hogy keresztmet­szetében képet adjunk a magyar tájak magyar tánca­iról; az ugróstól az eszközös táncokig; a .csárdástól a verbunkig; a Bodrogköztől Somogyig .. . Mindezt igye­keztünk játékossá, vidámmá komponálni: szeretnénk jo hangulatra hangolni a néző­ket. Ülünk a próbán, nézzük a táncokat, táncosokat; bizony, nehéz itt a tornateremben „átlátni”, hogyan is mutat majd mindez együtt, szem­ből, színpadról. . . — Ez is szorongást okoz az út előtt — mondja Rónay Ferenc —, nincs ugyanis le­hetőség arra, a művelődési központ átépítése miatt, hogy ..kinti helyzetben” lás­suk a műsort. Ezért hát, amikor- megérkezünk a hely­színre, alvás és pihenés he­lyett azonnal ..rákéredzke- dünk” a színpadra . . . Erre szükség is lesz. hi­szen az együttes sok ú.i számmal készült a tunéziai útra; olyannal, melyet még nem mutattak be közönség előtt. Mint az együttes mű­vészeti vezetője elmondta, a versenyprogramon kívül más feladat, is vár rájuk; olyan kétórás műsort is össze kel­lett állítaniuk, mellyel niqjd a versenyen kívüli bemuta­tókon szerepelnek Tunézia több városában. — Július 12-én indulunk Budapestre, onnan repülő­vel megyünk Tunéziába. A hivatalos program július 14- től július 21-ig tart; az utol­só napon még részt veszünk a búcsúbemntalón. s más­nap, 22-én indulunk vissza; haza Magyarországra. Sátor­aljaújhelyre ... Jó utat! (t. n. j.) ZENEI TÁBOR A klasszikus orosz és a kortárs szovjet zeneszerzők műveivel, azok tolmácsolá­sának módjával ismerked­ne^ Orosházán az első or­szágos orosz-szovjet zenei tá­borban, hazánk 24 városának ifjú zenészei. A résztvevők többsége továbbképzös zene­iskolás, akik .szólóhangszeres és kamarazenei gyakorlato­kat folytatnak Moszkvában tanult magyar művésztaná­rok irányításával. A tábor munkájában szovjet vendég­művészek is részt vesznek. ANIMACJÖS FILMEK Harminchárom a n i maci ós film vetítési jogát vásárol­ták meg külföldi filmforgal­mazók Budapesten az el­múlt napokban. Az NDK te­levíziója és a holland tele­vízió is több sorozatot meg­vásárolt. KÖZMŰVELŐDÉSI HÖNAFOK A Miskolci Pamutfonóban pályázati felhívásra közmű­velődési hónapokat rendez­nek, amelynek során a négy műszak kollektívája vetélke­dőt is tart, melyikük tud színvonalasabb rendezvény­nyel hozzájárulni a közmű­velődési hónap sikeréhez. IRODALMI ÖSZTÖNDÍJAK A SZOT, a Magyar Írok Szövetségével kötött együtt­működési megállapodás alap­ján, harmadszor hirdetett iro­dalmi ösztöndíj pályázatot. A SZOT titkársága értékel­te a munkákat, s ennek alapján a következők kap­nak egy évre irodalmi ösz­töndíjat: Annus József. Ba­logh Attila, Bán Zsuzsa, Barcs János. Daróczi József, Földesi József, llluh István, Kiss Anna, Kosa Csaba, Ko­vács József, Kulasi Gyula, Mátyás István, Oláh János, Ténagy Sándor, Ács Jenő es Farkas Tibor. FAZEKAS TRIENNALE Sok a résztvevője a most első ízben meghirdetett szol­noki fazekas triennálénak. A június 30-án zárult országos pályázatra negyven alkotó 240 pályamunkája érkezett be. Minden résztvevő egyen­ként hat népművészeti alko­tást — korsókat, tálakat, tá­nyérokat. kanosokat, butélia- kal küldött be. Zalabai Zsigmondi Mérlegpróba Kevés tanulmánykötet „ol­vastatja” így magát, mint a Zalabai Zsigmondé. Nem kétséges, hogy hálás maga a téma is — a mai csehszlo­vákiai magyar irodalom —, amit Zalabai sokoldalúan, sok szempontból állít mér­legbe. Rokonszenvessé teszi a címben megfogalmazott szerzői szándék is: azaz a magyar, tágubban értelmez­ve az európai irodalom mér­céjével megmérni a „szlo- venszkói” magyar literatúrai. Teszi ezt imponálóan nagy tárgyi tudással, elméleti fel­készültséggel és a hazai kri­tikai életben talán szokatla­nul éles ítélőképességgel. Ez utóbbinak az oka is. célja is nyilvánvaló: megóvni a nemzetiségi irodalmat a leg­nagyobb veszedelemtől: a provincializmustól. Minden írásának ez a jó kertészre jellemző gyomláló, nyesege­tő szándék adja meg az eti­kai hitelét. Nem kevesebbet sürget, mint azt, hogy a csehszlovákiai magyar iro­dalom, miközben feltárja és vállalja hagyományait, kötő­dését a „Duna-táj” történel­mi tradícióihoz, egyszer­smind tágítsa is köreit, ha­ladja is meg a „táj-iroda­lom” bezártságát. Három ta­nulmányban fogalmazza meg ezt az igényt, szinte prog­ramszerűen. A műfaj neve: önismeret és a Vidékiesség, vidékiesség és A Csallóköz­től „Mihályországig” című­ben. A legfigyelemreméltóbb ezekben az „ írásokban az, hogy Zalabai egyszerre old­ja meg a konkrét műelem­zés, kritika és az elméleti igényű alapvetés feladatát. Tanulságai hasznosíthatók a hazai kritikai rod a] ómban is. Gondolunk itt különösen a Küzdelem a kisprózával cí­mű írására, amelyben arra a nyugtalanító kérdésre ke­resi a választ, hogy miért erősebb tőlünk északra is a lírai, mint az epikai véna. A gyermekversről írott ta­nulmánya. ..A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni”... meg éppen hiányt pótol, hi­szen — sokszor elhangzó pa­nasz! — a gyermekirodalom­nak alig van elméleti igé­nyű irodalma. Pedig, hegyez — a műfaj is. elméleti fel­dolgozása is — mennyire fontos, arra éppen a fiata­lok beszédjében (itthon is!) tapasztalható nyelvromlás fi­gyelmeztet egyre sürgetőb­ben! A nyelv állapota, a nyelvművelés különösen fon­tos kérdés ott, ahol eleve kétnyelvű a populáció! Zala­bai ezt is tágabb összefüg­gésben vizsgálja részben szép Illyés-tanulmá’nyában (A hű­ség nyelve) és az Ady emlé­két idéző, nyomait, öröksé­gét elemző Követelem a hol­napot, valamint a Páskándi- darab tanulságait továbbgon­doló Duna-táji parabolában. Az Egy szöveg olvasata — Cselényi László kötete ürü­gyén — az avantgárd lehe­tőségeit vizsgálja meg, szin­tén a kitekintés és az ösz- szegzés igényével. A kötet egésze tudatosan megkompo­nált. ugyanakkor rendkívül friss, mert 1978-as megjele­nésű köteteket, folyóirat- publikációkat is beépít, fel­dolgoz! Ez egyszerűen példa nélkül áll. szinte elképzel­hetetlen az itthoni könyvki­adásban. s nem kis irigység­gel tölti el az olvasót! Végezetül. summázatként azt kell mondanunk, hogy Zalabai Zsigmond tanul­mánykötele alapmunka, megkerülhetetlen (lesz) azok számára, akiket a csehszlo­vákiai magyar irodalom ér­dekel azzal, foglalkozni kí­vánnak. Ennél hízelgőbbet nem is lehet állítani egy la- nulmánvkötetről! Szépirodalmi és Madaeh Könyvkiadó, (.978. Horpácsi Sándor j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents