Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1979. Július 8., vosőmop A nagy üzlet „Mondja Nasty, mennyit te­niszezett össze ebben az év­ben?” — szegezte a kérdést az egyik kíváncsi kolléga még 1972 decemberében Bar­celonában, a Mester-torna döntője után az akkoriban fénykorában levő Ilié Nas- tase mellének. A román te­niszbajnok a győzelem jutal­maként átvett hatezer fontos (akkori értéke szerint mint­egy tizenötezer d’olláros) csekkel a zsebében derűsen vágta' rá: „Mit kérdezi, hi­szen jobban tudja nálam, el­könyvel minden centet, amit keresek” ... A talpraesett vá­laszt harsány nevetés kísér­te az FC Barcelona labda­rúgó-stadionjának szomszéd­ságában épült, kacsalábon forgó Palau Blau Grana csar_ nők sajtószobájában. E sorok írója pedig közben a csek­ket átnyújtó versenybíró, az időközben már elhunyt olasz Luigi Orsini szavaira gondolt: „Soha életemben nem volt ennyi pénzem ...” Azóta egy évtized sem telt el, igaz, a dollár értéke is csökkent va­lamennyit, de azért az mégis egyenesen meghökkentő lehet, hogy az új csillag, John McEnroe, az idei „mester” a finálé után már kerek száz­ezret kasszírozott, s azt is pontosan kiszámították, hogy ez a balkezes fiatal kalifor­niai az első két hetében na­ponta 11 428 dollár 57 centet keresett, s így nem volt gond­ja, hogyan ünnepelje febru­árban esedékes huszadik szü­letésnapját. A világ tenisz­sportját jelenleg kézben tar­tó és szervező ATP (Asso­ciation of Tennis Professio­nals — azaz a Hivatásos Te­niszezők Szövetsége) lepedő­oldalas hetilapjában a ver­senyzők kereseti adatait is rendszeresen közzéteszik. Eb­ben természetesen nem sze­repelnek a reklámokért, a bemutatókért kapott össze­gek, csakis a versenyek pénz. díjai. Nos, 1979-ben a május 7-i helyzet szerint, ez az él­csoport sorrendje: Björn Borg évi 334 675, Jimmy Connors 327 625 és John McEnroe 323 463 dollár jöve­delemmel. A szakértők véle­ménye és az eredmények ta­núsága szerint, jelenleg ez a három játékos valóban ki­emelkedik a mezőnyből. A 23 éves kötélidegzetű és ret­tentő csúnyán, pörgetett üté­sekkel főleg az alapvonalról, s igen eredményesen játszó Borg, az ütőjét balkézzel fo­gó, de fonákját két kézzel ütő, s valamivel többet kez­deményező 27 éves Connors, s a klasszikus támadójátékot követő, kiváló adogatásaival Björn Borg és egy-egy élesen megütött labdájával azonnal a hálót rohamozó Benjáminnak szá­mító balkezes McEnroe va­lóban a legjobb. A kereseti rangsor negyedik helyén Vi­tas Gerulaitis áll. A balti köztársaságokból kivándorolt szülők gyermekeként már Kaliforniában született sző­ke, bohém sportember csak szerény 125 545 dollárral sze­repel a ranglistán, bár játé­ka közel sem mondható két­százezerrel gyengébbnek. Szinte elképzelhetetlen, honnan ez a rengeteg pénz. A vizsgálódáshoz a múltba kell kanyarodnunk. A profi tenisz története lassan fél évszázadra tekint vissza. Bill Tilden, a húszas évek közel kétméteres, jó üzleti szellemmel megáldott, de er­kölcsileg annál ingatagabb amerikai teniszbajnoka nem elégedett meg az akkori sze­rény költségmegtérítésekkel. A mai napig minden idők legjobbjának tartott játékos bemutatókat szervezett, s a Tilden-cirkusz 1931-től járta az amerikai városokat. A be­mutatókra fogadni is lehetett és ez a vonzó játék, az ama­tőr versenyeken legjobbnak bizonyult újabb és újabb bajnokainak színre léptetésé­vel szerény jövedelemhez juttatta a tenisz élvonalát, s közben a fehér sport népsze­rűsítéséhez is hozzájárult. A második világháború után egy másik amerikai wimb­ledoni bajnok, Jack Kramer állt a vállalkozás élére. A Kramer-cirkusz már tucatnyi játékost foglalkoztatott, a be­mutatókat nem csupán az Egyesült Államokban tartot­ták. A főnök azonban az idő múlásával előbb a pályáról, később az üzletből is kiszo­rult. A versenyzők egyre népesebb tábora pedig a hat­vanas évekre két nagy cso­portra szakadt. Az egyik, a papíron amatőr gárda költ­ségmegtérítésekért asztal alatt átvett, előre meghatá­rozott összegekért lépett a salakra. Egy-egy olyan teni­szező, mint mondjuk az olasz Pietrangeli, az akkori európai rangelső heti fellépti díja 500—1000 dollár körül moz­gott. A másik, lényegesen ki­sebb csoporthoz tartozók nyíltan, pénzdíjakért játszot­tak, s egyre több versenyt is rendeztek számukra. A két csoport között azután az An­gol Tenisz Szövetség 1967 decemberében hozott várat­lan döntésével leomlottak a válaszfalak. Az angolok ugyanis a nemzetközi szövet­ségtől függetlenül megnyitot­ták Wimbledon, a hagyomá­nyos bajnokság addig zárt kapuit a profik előtt és egy­szerű pénzdíjas, nyílt verse, nyékét hirdettek. Az ATP igazi nagy tőkés vállalkozássá nőtte ki magát. Szigorú szabályzatokkal, azok szigorú betartásával lényegé­ben irányítja a világ tenisz­sportját. A szervezet élén a játékosok által évente titkos szavazással választott elnök áll, jelenleg Jaime Fillol, az ismert chilei teniszező, a ve­zetőséget ugyancsak válasz­tás alapján kiváló játékosok alkotják, de az üzletet igazi menedzser, az amerikai Bob Briner vezeti. A kulisszák mögött pedig még mindig Jack Kramer, valamint Do­nald Dell, ez az 1963-ban az Universiade során a Margit­szigeten játszott teniszezőből lett, minden hájjal' megkent ügyvéd áll a kormányrúdnál. A szervezet több tucat al­kalmazottal, saját hetilappal és egy „bölcs” számító­géppel dolgozik. A számí­tógép az eredményeket, az egyes versenjmken kapott pontokat könyveli és tartja naprakész állapotban. S ezt a számítógépes világranglis­tát jelenleg már mindenütt elfogadják a versenyrende­zők. A rangsort egy bizonyos hányados szabja meg. Azaz összeadják a szerzett ponto­kat, s elosztják az illető te­niszező által teljesített ver­senyek számával. Az eredmé­nyeket nem egy naptári év­nek megfelelően, hanem ti­zenkét hónapra tartják nyil­ván. így mondjuk az 1978 májusában elért eredmények 1979. június 1-ig érvényesek! Az évi húsz verseny köte­lező, s ezzel szemben Donald Budge, a harmincas évek kiváló bajnoka annak ide­jén évente csak öt-hat ver­senyen szerepelt. Jelenleg a legjobbak évente talán öt-hat hetet, ha pihennek, azaz nem versenyeznek, ami rendkívüli megterhelést jelent. Ám, a részvétel szabályzata kö­nyörtelen, jó reklámot csak a jó esemény biztosít, ezért a teniszezőknek, akár a cirkuszi artistáknak nap mint nap, ki kell elégíteniük a közönség igényeit. A tenisz vérkerin­gését a nagy üzlet rendkívül meggyorsította, óriási pénzek mindenféle ellenőrzés nélkül áramlanak a fehér sportba, s a pénzért folyó versenyfu­tásban mintegy 250—300 te­niszező érdekelt. A teniszláz csökkenésével egy idő után ez a sport is bizonyára visz- szakerül a régi kerékvágás­ba. A mostani mindenkép­pen rendkívüli időszak, de kétségtelen, hogy a legjob­bak, továbbá a köréjük csat­lakozók számára jelenleg hallatlan jövedelmező. A tőkés világ autóipara 'az 1973-as olajválság mi­att évekig erősen hanyat­lott, az utóbbi néhány évben azonban ismét fel­felé ível. Több ország több gyárában hasonló jelenség játszódott le, legtanulságo­sabb azonban a sokáig le- győzhetetlennek látszott nyu­gatnémet Volkswagen esete. 1973-ban a wolsburgi kon­szern a csőd szélére jutott, ráfizetés volt mind a belföl­di, mind az exportforgalom.. A különleges kövületként tisztelt bogárhátú modellt végleg megunták a vásárlók. Japán példa alapján azon­ban kidolgozták a mozgé­kony, kis fogyasztású Golf­családot. A Volkswagen újabb fel- emelkedése egybeesik a nyu­gat-európai autógyártás fel- emelkedésének a kezdetével. Az új irányzat a vevők ké­nyelmének és pénztárcájának jobb kihasználását tűzte ki célul. Sorra születtek az er­gonómia révén kialakított életvédelmi újítások. A mo­torok rugalmasabbak, gyor- sítóképesebbek, csendesebbek lettek. Eltűntek a felesleges cicomák, de megjelentek a Életvédelmi újítások biztonságot szolgáló új szer- Az USA-ban, Westmorelandban szerelik össze a Volkswagen Golf kezetek. Az új verseny lé- « kocsikat nyege: KI tud praktikusabb, olcsóbb üzemű, mégis nagy teljesítményű autót gyártani. A Volkswagen állta a • ver­senyt: a Golf után jött a Si­rocco és a többiek. Hamarosan elkészült és pi­acra került a Golf-típus Diesel-motoros változata is, igaz, ézt a példát a többi európai gyár is követte, pél­dául a FIAT, amely a 131-es típus, tehát a 124-es Lada utóda számára gyárt Diesel­motorokat. E tendencia mö­gött elsősorban gazdasági okok rejlenek, hiszen a Die­sel-olaj az olajfinomító eljá­rás korábbi stádiumában nyerhető, tehát olcsóbb. De környezetvédelmi okok is közrejátszottak a Diesel-mo­torok terjedésében. Az USA- ban és Japánban máris ér­vényben vannak, Európában pedig a következő években életbe lépnek azok a rendel­kezések, amelyek erpsen kor­látozzák a motorból a sza­badba engedhető ■ korom, szénmonoxid és ólomszárma­zékok mennyiségét. A ben­zinnel üzemelő belső égésű motorok kipufogógáza ugyan­is tartalmaz ólmot, a Diesel­motorból származó nem. Előtérben a szervezett turizmus Idegenforgalmi koncepci­ónk elsősorban a szervezett turizmust helyezi előtérbe. Hazánk jelenleg 4,2 száza­lékos részarányt képvisel a turizmus európai statisztiká­jában. Szállodáink igény- bevételi aránya ugyanakkor csak fél százalék. A tervek szerint a jelenlegi több, mint 30 ezer befogadó szám 1985- ig 42 ezerre, 1990-ig 55 ezer­re nő. Igen fontos azonban egyéb szállásokról is , gon­doskodni. Az országban va­lamennyi szállásnemet fi­gyelembe véve jelenleg 206 ezer turistát lehet egyidőben elhelyezni. A tervek szerint 1985-ig félmillió vendég egy­idejű fogadására kívánunk kereskedelmi szálláshelyet biztosítani. Megkezdődött az idegenforgalom irányításá­nak átszervezése, ebben na­gyobb szerepet kapnak a ta­nácsok. IBUSZ sajtótájékoztató Az elmúlt év kedvezően alakult idegenforgalmi bevé­telei lehetővé telték, hogy az IBUSZ bővítse ajánlatait a magyar utazóközönségnek, mind a szervezett egyéni, mind pedig a csoportos uta­zásokra — közölték pénteken az IBUSZ sajtótájékoztató­ján. Az 1979 őszétől 1980 ta­vaszáig terjedő időszakra az elő- és utószezon jobb kihasz­nálásával, hegyvidéki és ten­gerparti üdülések egyaránt szerepelnek a programban, s több a hétvégekre és az év végi pihenésre nyújtott lehe­tőség. A CM CEMENTIPARI GÉPJAVÍTÓ felvételt hirdet ESZTERGÁLYOS, LAKATOS és BETANÍTOTT LAKATOS munkakörökben. Megközelíthető a 2-es, 12-es, 32-es autóbusszal. Munkásszállást tudunk biztosítani. m A KOSZIG KÖNNYÜBETONGYÁRA Kazincbarcika értesíti a Tisztelt Vásárlókat, hogy további intézkedésünkig szombat, vasárnap, hétfői napokon Torlódások elkerülése érdekében szíveskedjenek szállítási szándékukat gyárunkkal egyeztetni. Telefon: 10-122/30 ÉRTESÍTJÜK A HÁZASULANDÓKAT, hogy A CSÜTÖRTÖKIBEVASARLÖNAPOKON ESKÜVÖIRUHA-KÖLCSÖNZÖ BOLTUNK 7.45-tíl 20 óráig tar! nyílva A hét többi napján, hétfőtől péntekig 7.45-től 18 óráig, szombaton 7.45-től 13.30 óráig. JELMEZKÉSZÍTO ÉS KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Miskolc, Zsolcai kapu 12. Telefon: 147450 •v-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents