Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

1979, július 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Postánkból A STRANDON IS SZÜKSÉGES ... Több évtizede már, hogy eső ládám in a l vissza-vissza terelt üdülni az egyre szépü­lő 'Tapolcára. Ez a környezel, az Hiatus levegő, a kellemes víz két hét alatt szinte cso­dát müvei. Egy dolog azon­ban elgondolkodtat. A szép strandnak naponta több ezer látogatója van. közöttük sok gyerek, de elsősegélyt nyúj­tó hely sajnos sehol nem ■ta­lálható. Az egyik napon ép­pen a közeliinkben két sérü­lés is történt, és érdeklődé­sünkre a személyzet azt ta­nácsolta, hogy hangosbe­mondón — fizetés mellett — kerestessük meg a sé­rültekhez az úszómestert, igaz, neki is csak gyógyben- sinje van, semmi más. Ezt nem akartuk elhinni, de úgy látszik így van. Sem orvos, sem ápoló nincs. Nehezen el­képzelhető. hogy egy ilyen szép strandot, ahol naponta ötezren is megfordulnak, egészségügyi dolgozó nélkül hagyjanak. Ügy gondolom, ha rendelkezés nem is írja ezt elő. mindenképpen helyes lenne, ha ügyeletet tartana egy enészségügyi dolgozó és jól látható helyen tájékoztat­nák a strand látogatóit, hogy. szükség esetén, hol részesül­ni etnek eIsösegélunyújtáshan. Erdélyi Elek Nyíregyháza, Huszár sor 5. * Or. Konezwald Barnabás, a Miskolci Vízmüvek, Eiirdük és Csatornázási Vállalat igaz­gatója válaszol: „Rendelkezés valóban nem írja elö, hogy' a strandokon orvos, vagy ápoló ügyeletét tartsunk, de arra gondolva, hogy az eset­leg megsérült vendégeink szakszerű ellátásban része­süljenek, július elsejétől IV. éves orvostanhallgatók telje­sítenek szolgálatot a stran­don. Ez időpontig az úszó­mesterek kötelesek minden esetben elsősegélyben része­síteni a rászorultakat. Fehér formaruhájukról könnyen fel­ismerhetők. s nyitástól zá­rásig a strand területén tar­tózkodnak. Az elsösegélyhcly „Orvosi szoba” kiírással a strand főépületében van, ahol gyógyszerekkel rendszeresen feltöltött egészségügyi szek­rény áll rendelkezésre.” SZÉNVÁSÁRLÁS, SOK BOSSZÚSÁGGAL A lakosság ellátásának na­gyon rossz példájával talál­kozik az ember, ha háztar­tási szénszükségletél akarja beszerezni a TÜZÉP Kabók Lajos utcai megrendelöiro- dájábanA A vásárlók számá­hoz képest aránytalanul las­sú és vontatott a kiszolgálás. Két asszony veszi lel a meg­rendelést, s tél óra alatt nyolc-tíz emberi tudnak leg­feljebb kiszolgálni. Ugyanak­kor kint. százak várakoznak, s ez így megy már évek óta. Ez az áldatlan állapot sokun­kat arra kényszerít, hogy már az éjszakai órákban sor- baálljunk szénért. A hiva­talos idő fél nyolctól egy óráig tart és ez idő alatt csak a hajnali órákban összegyűlt vásárlókkal tudnak foglal­kozni. Azok, akik a megszo­kott időben kelnek és indul­nak el, vagy vidékről reggel érkeznek be Miskolcra, már nem kerülhetnek sbrra. A vásárlók zöme idős, nyugdí­jas ember, akik napokon ke­resztül újra és újra próbál­koznak, s az eredmény: fizi­kailag és idegileg kimerülve, dolguk végezetlenül távoz­nak. Kérték már. hogy a je­lentkezés sorrendjében, leg­alább sorszámot kapjanak, de ettől a TÜZÉP elzárkózik. Ar­ra hivatkoznak, hogy azok, akik éjszakájukat feláldozták a várakpzásra, úgysem en­gednék maguk elé a sor­számmal rendelkezőket. Bi­zonyára találnak és kell is találni megoldást a TÜZÉP illetékeseinek, mert a szén­vásárlásnak ez a módja már tarthatatlan. Sürgős intézke­dést kérünk tehát a szénvá­sárlás kulturáltabb feltéte­leinek megteremtésére. Antal Bálint Miskolc 111., Szegedi u. 11. * A /, Észak -ni a g y a rorszá g i TÜZÉP Vállalat tüzelőosztá­lyának csoportvezetője, Jano- tyik István válaszol: „Válla­latiunknak két megrendelő- irodája van a városban, ahol a háztartási tüzelésre alkal­mas szenet a lakosság meg­rendelheti: a Hoffmann Oltó és a Kabók Lajos utcában. Tény az, s hosszú évek tapasz­talata bizonyítja, hogy vásár­lóink zömmel a lyukói szc- | nel részesítik előnyben, s cn- ; nek lebonyolításával a Ka­bók Lajos utcai megrendelő- irodánk foglalkozik. A sor­baállás megszüntetése nem azon múlik, hogy hány sze­mély foglalkozik a vásárlók­kal, hiszen erre a munkára több személyt is biztosíta­nánk, azonban a lyukói szén­bányából eladható mennyiség mindössze havi tízezer tonna. Az igényeknek azonban ez csak mintegy 50 százalékát fedezi. A Hoffmann Ottó utcai megrcndclöirodánkban nem kell várakozni vásárlóinknak, rövid idő alatt elintézhetik a befizetést. Itt berentei ház­tartási szénen kívül hazai brikettet, készlettől függően lengyel lángot és egyéb tü­zelőanyagot számiáztathat­nak. Megítélésünk szerint a berentei szén nem rosszabb a lyukúinál, de azok a vá­sárlóink. akik evek óta lyu­kói szénnel tüzelnek, már megszokásból is ehhez ra­gaszkodnak. Azt javasoljuk tehát, hogy keressék fel meg­rendelőirodánkat és vásárol­janak bizalommal a berentei szénből. Amennyiben kifogás merülne fel a minőseget il­letően. a kiszállítás után azonnal értesítsek erről köz­pontunkat, vagy a" Sajó-narti TÜZÉP-telcpet. s jogos kifo­gás esetén azonnal intézke­dünk." ÚJ DIESEL-MOZDONYOK ■ A MÁV dieselítési prog­ramjának keretében négy darab M—41 sorozatú Diesel­mozdonyt kapott a közel­múltban a Miskolci Vontatási Főnökség. Üzembe helyezé­sükkel Miskolc—Űzd—Hidas­németi. valamint Tornanádas- ka vonalán gőzmozdonyokat váltottak le. A vontatási fő­nökség dolgozói bíznak ab>- ban, hogy ezzel hozzájárul­nak a kulturált utazás to­vábbi fokozásához és ugyan­akkor a menetidő javításá­hoz is. Ezen túlmenően még egy fontos szempont; jelen­tősen megváltozik az eddig gözmozdonyon szolgálatot tel­jesítők munkakörülménye is. mivel a jövőben már az uta­zó dolgozók 80 százaléka korszerű mozdonnyal teljesít majd szolgálatot. Sepsi Gyula mozdonyvezető Miskolc SZÉP KIRÁNDULÁS VOLT... Sokáig emlékezetes, kelle­mes napot töltöttek el június líl-én a pulnoki nyugdíjasok klubjának tagjai. A helyi ter­melőszövetkezet. autóbuszán kirándulást tettek Szilvásvá­radra. Gyönyörködlek a Sza- la.ika-völgy páratlan szépsé­gében, s megtekintették a környék nevezetességeit. Az erdei múzeum, a piszirángte- lepek. a lépcsős fátyolvizesés, a lipicai ménes, a díszfoga­tok, az ősember barlang, meg­annyi látnivalói maradandó élményt nyújtottak a részt­vevőknek. A túra után a Li­picai étteremben látta ven­dégül tagjait a vezetőség. Ezzel a kirándulással is azt a célt-, szerették volna elérni, hogyha csak rövid időre is, de feledtessék a múló évek­kel járó fáradalmakat, igon- riokat, s örömet, kikapcsoló­dást, kellemes órákat sze­rezzenek a klub tagjainak. Reméljük, sikerült. Baján Kálmán klubelnök Putnok HR Ültetett sen sok vicces ember talál­ható. ötletesek, játékosak, szellehiesek, újabb és újabb csintalanságokat 'eszelnek ki, szeretnek örömet szerezni, szórakozni — velünk. Hu­morérzékünk fejlődésében elévülhetetlen érdemeik van­nak. ez biztos. Mi, jó ját­szótársak, könnyesre nevet­jük magunkat huncutságaik váratlan fordulatain. Végre kezünkben a kulcs, pörög a zárban, nekifutás, az ajtó előzékenyen kicsapódik a huzattól, s a félméteres kü­szöbön ál. fejjel belefúró­dunk egy otthagyott lakkos- dobozba. Túlzás nélkül ál­líthatom, szórakoztatóipa­runk munkásai, ha ezer évig törnék a fejüket, ak­kor se jutna eszükbe ilyen. Ami azonban néhány nap­pal korábban Miskolcon, az Avas-déli lakótelepen tör­tént, az valóban profimunka volt. Csöndesen szemerkélt az eső a hányatott1 sorsú Bo­kányi Dezső út 1. számmal jelzett óvodaszerúségre, s jó­magámra. Az élet nagy kér­désein tűnődtem az éjsza­kában. Olyan robajjal csa­pódott le valami a közelem­ben, hogy hirtelen ártatlan­ságomat kezdtem bizonygat­ni, Körülnéztem, s lám, cso­dák csodája, az óvoda erké­lyének betonburkolatából szakadt le egy jókorq, da­rab, az ijesztgetett engem. Mint említettem. éjszaka volt, sehol egy lélek. Nos, ha ezt. a tréfát, mondjuk a délelőtti órákra időzítik, amikor a gyerekek az er­kély alatt játszanak .... ugye olvasóimat is cserbenhagyta volna az a bizonyos kifino­mult. kollektív humorérzék. Hál így vagyok vele én is. Képzeljék el. kedves építők, nem tudok nevetni. Láttam az újabb, készülő vicc je­leit a burkolaton, a meg­nyílásokat, a repedéseket. Remélem, akkor sül el, ha csak önök tartózkodnak alatta. így becsületes a do­log. Hallom a csattanót. Szerintem jó mulatság, fér­fimunka volt! (karosé) ■ i i J — A parkokkal sokat fog- i lalkoznak az újságok, és jól [ is teszik! Itt, Miskolcon i fegyveres őrt kellene állíla- ' ni minden bokor mellé, hál. , ha ez segítene valamicskét, de liát ez ugye, nem megy. I Mégis maga ehhez mit szól? i — Mihez? | — Amit majd most el­i mondok ... Bár nem nagy [ ügy, lehetséges, hogy nem i is érdemes beszélni róla. i Jellemző? Nem jellemző? , Mit tudom én! Mindeneset. i re megtörtént. Hosszú, tiz- I szintes bérházban lakom, t Miskolcon, az összekötő vá- | rosrészben. Ilyen szép neve i van. A járda és a ház be- [ tonlala közölt egy teljes lé- i pésnyi — persze, kis lé- 1 pésnyi szabad rész találha- ] tó. hogy a dolgozónak meg- i legyen a maga zöldfelülete. [ Ez ugyanis fontos. A zöld. i felület. Azért hagytak rá [ majdnem egy teljes lépés- i nyit. Ha lenézek a sokadik . emeletről, szemüvegben Iá. i tóm is. A parképítés vi- 1 szont nem megy valami i gyorsan nálunk. Gondoljon 1 csak a Tizeshonvéd utcára, | ahol éppen a főút mentén i már sok éve nő — nem lé- J pésnyi területen — a dud- i va. Valahogy nem jut rá ! idő. A rendbehozatalra. ! Vagy jut? 1 — Nem jut. [ — Meg máshová sem. No, i mindezekre gondolva be- | szereztem négy cserjei és i elültettem ama lépésnyi te. J rületre. Amikor ültettem. i éppen nem esett az eső. a 1 lift meg természetesen nem i működött, hát a mosófazék- i Icai szépen leballagtam a | lépcsőn, hogy a cserjéket i meglocsoljam. Restelltem is | kicsit ezt az egész müvele- i tel. ezért megvártam az es. 1 tét, hogy-ne lássanak any- | nyian. Mégis! Itt ültelgetem 1 az aprócska cserjéket, meg 1 mosófazékból locsolgatom! i De szépen megfogantak! 1 Nagy döbbenetemre mind a | négy! Mindennap elmen- i lem mellettük, rájuk-rájuk j sandítottam, magamban so- i motyogtam, hogy milyen ' szépen növekednek. Ülte- i lett már maga valamit? I I — Ültettem. — Hát akkor tudja, mi- i lyen érzés ez. Nem rossz. J Aztán csak eltűnt közülük i kettő. Csak úgy eltűnt. Es- J te még mind megvolt, reg- ., gél már kettő hiányzott, * Nézek erre-arra, de sehol 1 sem látom őket egyik-ma- , sik szomszédomnak el is • panaszolom, mert végképp J nem értem, hová, miként t tűnhettek el? Egyszer csak J valamelyikük lecsillapít. Ne ■ keresgéljek már tovább, ' mivel látta, hogy ama bi- [ zonyos hajnalon a negyedik t emeleten lakó szomszéd ki- J ásta és elvitte. Ö maga ak- i kor szóvá is tette neki, ! hogy miért viszi, mármint i miért lopja el innen, de azt 1 a választ kapta, hogy sok- , ka! jobb helyen lesznek > ezek a bokrok az ő víkend- J telkén, aki meg ezt ideül- i tette, annak üzeni, hogy le j van . . . Hát ennyit tud mon- i dani nekem, tudta volna 1 már korábban is, de attól i tartott, hogy botrányt esi- 1 nálok. Hát ennyi... — És most? i — Mit tehetek? Kettőt, j Tudomásul veszem, hogy i egy köpcös ember, a ne- [ gvedik emeletről ellopta a i cserjénket, azért a cserjén- ' két. mert nemcsak az i enyém volt. hanem minden. * kié, aki olt lakik és elvit- í te a vikendházához, ahol re- ■ mélhetőleg szépen díszük. [ Ismerős alakok ezek, a t rosszféle népséghez tartóz- J nak. A másik lehetőség, i hogy megvárom a tavaszt. 1 elmegyek a telkére, ki- , ásom és visszalopom, újra > elültetem, ahol volt. Dear. J ra a letekre biztosan nehéz i bemenni, gondolom van ott J már kerítés, lakat is. Bi- i zonyára jelentené a rendőr. 1 ségen a magánlaksértést. , ..lopást” is. Könnyen kita- 1 láthatná, kiről van szó. kü- | Ionosén, ha meglátná . a i cserjéket eredeti helyükön. ^ hiszen nekem nincs telkem, i Csak ide tudnám visszaül- j tetői, erre a lépésnyi közte. t rületre. No. most melyik 1 megoldást válasszam? Priska Tibor ! fiz elektrolízis özemben A Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyárának egyik kulcsfontosságú egysége az elektrolízis üzem. A korszerű üzemben a termelési folyamatokat műszerek irányítják. Képünkön: Munka közben Ko­vács Gusztáváé, miiszertábla-kezelö. Fotó: Kaprai János Csak tréfa volt... Közismert építőiparunk lel­kes dolgozói között különö­Ötvenéves az Intourist Ötven éve. 1929-ben kor­mányhatározattal hozták lét­re a Szovjetunió első utazá­si irodáját, az Intouristot. Tevékenysége — az ismert történelmi körülmények mi­att — hosszú ideig jórészt csak a hivatalos delegációk fogadására, ellátására szorít­kozhatott. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek ele­jén indult meg a nagyobb vendégforgalom, s tavaly 120 országból 5 millióan utaztak a 15 köztársaság valamelyi­kébe, míg 4 millió volt a szovjet turisták száma. Már beszámoltunk arról, hogy Grigorij M. Adijánsz me­gyénkben járt. s az ózdi ide­genforgalmi kiállítás meg­nyitása után idegenveze­tőkkel beszélgetett. Hagyományos vendégszeretet A beszélgetésben napjaink idegenforgalmi tennivalóiról volt szó, és az 1980-as moszkvai olimpia előkészü­leteiről. Az ország 260 mil­lió lakosához képest, ma még alacsonynak tűnik az évi 5 millió turista. Az ide­genforgalom fejlődése azon­ban egyre dinamikusabb, s ezekben az években az In- tourist legfontosabb felada­tának a tárgyi feltételek megteremtését tartja. A szovjet vendégforgalom ha­sonló gondokkal küzd, mint a magyar, s ebből is a .leg­égetőbb a szállodák hiánya. — Amikor a második vi­lágháború után az elpusztult városokat és falvakat épí­tettük újjá — válaszolta egy kérdésre az Inlourisl képvi­selője —, kevés lehetősé­Utazás az giink volt a szállodák építé­sére. Most. minden igyekeze­tünkkel azon vagyunk, hogy pótoljuk a lemaradást. Je­lenleg az iroda saját szállo­dai kapacitása napi 60 ezer fő elhelyezését teszi lehető­vé. s ezt. az idén, illetve a jövőre még 20 ezer férő­hellyel bővítjük. Francia közreműködéssel építjük fel a 8500 férőhelyes Kozmosz szállót, mi készítjük el a Szevasztopolt, amely 4 ezer vendég elhelyezését oldja meg. a szovjet szakszerve­zetek pedig egv 10 ezer fő befogadására , alkalmas komplexum építkezésén dol­goznak. A feltételek 'meg­teremtése után rohamlép­tekkel növekszik majd a beutazó turisták száma, ezt szeretnénk', s ezt is remél­jük ... Az optimizmus — véle­ményünk szerint — nem alaptalan. A Szovjetunió több mint 100 népe, nemze­tisége a hagyományos ven- dékszeretettel várja a turis­tákat. Az orosz konyhán, a grúz konyakon, a Krím-fél- szigelen. no meg Moszkván, meg Leningrádon kívül, akad még jócskán felfedez­ni való. Például a meleg olimpiára vizű Kaspi-tenger, amelyet ugyancsak a magyar turis­ták figyelmébe ajánlott a szovjet, idegenforgalmi szak­ember. Nem az üzlet a fontosabb Az 1980-as olimpia egyik jellegzetessége, hogy először rendezi szocialista ország a sok sportágat felölelő világ- versenyt. Moszkva, s a má­sik négy város természete­sen már most az olimpia lá­zában ég: épülnek az új sta­dionok. sportkombinátok, s azok a létesítmények is, amelyek a versenyzőket és a vendégsereget fogadják, lát­ják el. Az olimpia idejére több. mint 700 ezer bel- és külföldi turistával, sportoló­val, vezetővel, s közel 20 ezer külföldi újságíróval, tu­dósítóval számolnak. Hat és fél millió belépőt adnak el a különböző versenyekre, amely másfélszerese a Mont­realban kibocsátott jegyek­nek. Bár a fő program, ter­mészetesen a viadalok meg­tekintése lesz, de a célok között szerepel az is. hogy az olimpia ideje alatt a tu­risták megismerhessék az or­szág történelmét, nevezetes­ségeit. . mai életét, s a szov­jet embereket. — Több mint hatvan olim­piai útvonalat, programot állítottunk össze. Nagy vá­lasztékot biztosítottunk a .négytől tizennégy napig tar­tó útjainkon. Repülőgépen, autóbuszon, vasúton és ha­jón lehet eljutni a köztár­saságokba. A megnöveke- {ietl érdeklődést és az olim­pia idegenforgalmi konjunk­túráját nem használjuk ki, nem emeljük az árakat, kü­lönösen a szocialista orszá­gok turistaárait. Még egy Seremetyevo A készülődés természete­sen nemcsak a hatalmas szállodaépítkezéseken látszik meg. Az olimpia idejére kor­szerűsítik, felújítják a Szov ­jetunió egész európai útvo­nalhálózatát is. Az autó- buszpark — legnagyobb örö­münkre — már most is jó­részt panoráma Ikarusokbol áll. de még több százat vá­sárolnak a legújabb típu­sokból is. — Arra számítunk, hogy a legtöbben repülőgéppel ér­keznek Moszkvába, ezért az idegenforgalmat lebonyolító seremetvevói repülőteret ki- bővitjük. átépítjük. Kétszer akkora lesz, mint most, s így kétszer több utast is fo­gadhat egyszerre. A fogadó épületet nyugatnémet ter­vekkel és .közreműködéssel építjük meg. figyelembe vé­vé, hogy már hangs'ebesség feletti utasszállító gépek is érkeznek majd. Az olimpia idejére 80 százalékos lesz a legmodernebb gépek ará­nya. A forgalmat túlnyomó részt a nagy befogadók, pességü és gyors IL—62-c TU—134-es és TU—154- típusok bonyolítják le, < munkába áll az első. 3, férőhelyes szovjet légibus az 1L—84-es. (ndvardy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents