Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T979. július 4., szerda Filmtrilógia és bárszínház Beszélgetés Jancsó Miklóssal Május második felében ke­Tovább kell formálni személyiségüket Sérült gyerekek munkát keresnek restem az alkalmat, hogy Jani-só Miklós Kossuth-díjas filmrendezővel néhány szól válthassak. Gratulálni akar­tam neki a 19. miskolci film­fesztiválon, versenyen kívül, információs vetítésben a ké­ső éjszakai órákban bemuta­tott Jelenlét című kisf'ilmjé- hez, és ahhoz, hogy az idei eannes-i tilmíesztiválon, ahol Vitám el sanguinem című filmtrilógiájának eddig elké­szült első két részével sze­repelt. megkapta a Cannes- ban adható legmagasabb ho­norálást: az életmű elisme­rését. Akkor külföldi elfoglall- ságai miatt nem jöhetett lét­re a találkozó. A Jelenlét cí­mű kisfilm viszont azóta is foglalkoztatott. Ez a kétré­szes kis remekmű szükebb pátriánkhoz is erősen kötő­dik, ugyanis az olaszliszkai és bodrogkereszlúri egykori zsinagógát és zsidótemetőt mutatja be. Fesztivált be­mutatása után. méltattam e kisfilmet, de érdemes itt is telidézni. hogy a film első része 1965-ben készült feke­te-fehér anyagra és az akkor 21 évvel a deportálások utá­ni állapotban levő kultúr- emteket, a romos zsinagógát és a temetőt mutatta be meg­rázó erővel, két hazatérő idős egykori deportált jelen­létével!, A második rész 1978 őszén készült, immár színes ülmre'és 13 év múltán ugyan­azokat az utca Icai járja vé­gig a két faluban, ugyan­azokból. a kameraállásokból rögzíti újra a látványt, im­már két középkorú férfival, hiszen az előző részben sze­repellek, már nincsenek az élők sorában. A két film egyinásmögöttisége. rendkívül érzékletesen mutatja be e kulturális emlékek, romok további romlását, lassú eltű­nését. de még mindig meg­levő jelenlétét. Szereltem volna erről a filmről, indítékairól, további útjáról bővebbet megtudni, különösen azért, mert erről a forgalmazók nem tudtak vá­laszolni. A véletlen volt a segítsé­gemre. A IX. veszprémi té­vétalálkozón. illetve annak egyik kihelyezett vetítésén Cyulafirátóton találkoztam össze Jancsó Miklóssal. A Jelenlétről beszéltünk elő­ször : — Az első részt 1965-ben, még Deák György stúdióve­zető védnöksége alatt, illet­ve. támogatásával készítet­tem. amikor egyik filmter­vemhez motívumokat keres­tem és ez az olaszliszkai. il­letve bodrogkereszlúri hely­zetkép nagyon megragadott. Az akkor elkészített kisfil­met, előttem ismeretlen okok miatt nem mutatták be, nem került forgalmazásra. A té­ma azonban nem hagyott nyugodni, és az elmúlt év őszén, amikor erre módom nyílt, megcsináltam immár színesben. Bevallom, a sor­sáról nem tudok és azt sem tudom megmondani, van-e a forgalmazási szerveknek olyan tervük, hogy ezt be­mutassák. Mindenesetre na­gyon örülnék, ha sokan lát­hatnák, hiszen nem a ma­gam kedvtelésére csináltam. Valóban nagyon jó lenne, ha az információs vetítés ke­retében bemutatott és vi­szonylag kevesek által lá­tott kis remekmű a. mozik műsorába kerülhetne, vagy .akár a televízió bemutathat­ná. Napi munkája után ér­deklődtem. •— Eléggé ismert, hogy a Vitám et sanguinem című íilmlrilógiámnak eddig csalt két része készült el: a Ma­gyar rapszódia és az Allegro barbaro. A harmadik részen még most dolgozunk állandó társammal, Hernádi Gyula íróval, ugyanis az eredeti forgatókönyvet megmásítot­tuk és nem a felszabadulá­sig, hanem 1956-ig visszük tovább a központi hős élet­útját. Ez teljesen új forgató- könyvet kíván, amin még dolgozunk. Azonkívül a fő­hős szerepét játszó színész, Cserhalmi György más irá­nyú elfoglaltsága miatt sem tudnánk most forgatni. Ugyanakkor Hernádival ter­vezgetjük következő forgató­könyvünket, illetve filmün­ket, ameiy Hernádinak, a Ki­rályi vadászat című elbeszé­lésére, illetve annak dráma- változatára épülne. Ez még igen kezdeti stádiumban van, de akik olvasták az elbeszé­lést, vagy látták a drámát a Pesti Színházban, bizonyára érdeklődéssel fogadnák. — Hallani egy Jancsó— Hernádi Astória-tervröl is. — Ez már a megvalósulás stádiumában van. Hernádi Gyula írja. én rendezem az Aslória-szálló bárjában be­mutatandó éjszakai színházi előadást. Abból a meggon­dolásból indultunk ki, hogy bárkeretek között is lehet egybefüggő, értékes szóra­koztatást nyújtani. Így ké­szítjük elő ezt az előadást, amelyet a tervek szerint szeptembertől, hetenként egy­szer mutatnak be az Astoria bárjában, az éjszakai órák­ban. Ebben az évben 16 elő­adást terveznek belőle. (benedek) Aratási ügyelet Közöljük Vásárlóinkkal, hogy vállalatunk alkatrész osztálya 1979. július 5 tői aratási ügyeletéi tart. Az ügyelet időtartama alatt munkanapokon 7-től 19 óráig szombaton 7-től 17 óráig munkaszüneti napokon 7-től 13 óráig tartunk nyitva. AGROKER Váflalat alkatrész osztály Közlemény Értesítjük a lakóbizottsá­gokat, hogy a Miskolc Avas­déli lakótelepen beindult „Tisztasági őrség” mozgalom felhívása nyomán jelentke­zők részére minden heten hétfőn délután 5—G óráig, az Ifjúsági Ház S. sz. termében (Miskolc, Győri kapu 27. sz. alatt) a szervezési és mód­szertani feladatokban tájé­koztatást és segítséget nyúj­tunk. Minden érdeklődőt szere­tettel várunk! Miskolc városi Űttörő-clnökség Miskolc város Tanácsának 73. sz. lakóbizottsága Dolgozókat alkalmaznak A taktaharkányi Petőfi Mgtsz felvetett hirdet lakatos, villany­szerelő, hegesztő szakmunkások részére. Jelentkezni lehei: Tak- faharkány, Gépállomás u. I. sz. alatt. Nyúlnék a kilincsért, de az ajtó magától nyílik ki előt­tem. Csak belépve veszem észre a pöttöm, de nagyon szolgálatkész kapust. Fekete szemét, rámcsillantja, kicsit mosolyog, de nem szól. Az egészben nincs semmi külö­nös. a szokásosnál mégis to­vább kutatom a fiúcska ar­cát. Persze, mert ez kisegítő iskola: itt valami mást vár az ember. De a gondolatain­kat nem mondjuk ki, az enyhe viszolygást nem mu­tatjuk. Igyekszünk humánus magatartást tanúsítani. Eset­leg sajnálkozunk .. . Pedig nem sajnálkozni kell! Tudomásul kell venni, hogy vannak, s bizony lesz­nek szellemi fogyatékos gye­rekeink. akikért — hogyan is szoktuk ezt mondani? — mindent meg kell tennünk, hogy integrálódjanak a tár­sadalom közösségébe. Szép szavak. Annyira szé­pek,- hogy a gyógypedagógu­sokat (akik' tényleg mindent megtesznek ezekért a gyere­kekért) gondolom, kicsit ide­gesítik is. Mert valamiféle ál humánumot sejtenek mö­göttük. Nézzük, valójában.- hogyan integrálódnak az itt végzet­tek a munkás felnőttek kö­zösségébe? Az igazgatóhelyettes elém rakja a statisztikai kimuta­tásokat. Kiderül, hogy akik képesek elvégezni a nyolc osztályt ebben az iskolában, azokért már nem kell ag­gódni. A lo"többen segéd­vagy betanított munkások lesznek, sőt továbbtanulnak. A néhány éve végzettek kö­zül már van. aki szakmát szerzett és családot alapított. A keresetük 1500—2500 fo­rint között mozog. Egy fia­talember (rakodómunkás­ként) négyezret keres ha­vonta. De nem miattuk vág'’ok itt. Nem miattuk hívtak. Ha­nem azok miatt, akik a leg­lelkiismeretesebb nevelő- és oktatómunka közepette sem képesek megbirkózni az itt követelt ismeretanyaggal; akik (bármilyen nehéz is ezt kimondani) sohasem tudnak integrálódni. Az iskola persze tartja őket, ameddig lehet, sőt túl a törvények szabta határ­időn is. De egyszer (rendsze­rint 16 évesen, s minimális ismeretek birtokában) el kell tőlük búcsúzni. Az iskolában nincs hely — sajnos újab­bak jönnek —, s nevelési szempontból sem helyes, ha tovább maradnak. Mi legyen a sorsuk? Mi legyen a sorsuk azoknak, akik önálló életvitelre kép­telenek? A kérdés újabb kérdéseket szül. Mennyire képtelenek? Tényleg nem al­kalmasak semmiféle tevé­kenység végzésére? Csak zárt helyen tarthatók, őriz­hetek? Ha könnyedén igent mon­dunk az utolsó kérdésre, ak­kor a megoldás nyilvánvaló. Intézetbe kell küldeni őket. Hogy mit jelent ez a szü­lők számára, s az eddig csa­ládi környezetben nevelke­dett gyereknek, annak tag­produkció felvételei. Opera­változatok egy Goethe-témá- ra címmel, Bánki László szerkesztésében, Oberfrank Géza vezényletével és Apró Attila rendezésében három adást készítenek el Goethe Faust című műve kapcsán komponált három opera — Gounod: Faust, Bői to: Me- phistofeles, Berlioz: Faust el­kárhozása — részleteiből. E húrom opera népszerű áriái, ból, jeleneteiből állítanak össze — Baranyi Ferenc mű­lalására most nem vállal­kozhatunk. Annál is inkább, mert nem ez a „végső meg­oldás” foglalkoztatja az érin­tetteket: a kisegítő iskolákat és a szülőket. Az iskolába azért hívtak, hpgy megtanácskozzuk: mi­lyen foglalkoztatási alkal­mat, lehetőséget tudna ez a nagyváros biztosítani azok­nak, akik (védett körülmé­nyek között!) önmaguk és a társadalom számára, hasz­nos munkát tudnának vé­gezni. A kérdés korántsem újke­letű. Az 1-es számú kisegítő is­kola szülői munkaközössége 1977. november 30-án leve­let írt Miskolc tanácselnöké­nek. Szociális napközi otthon létrehozását kérik. „Ezeknek a gyermekeknek is nagy szükségük van a leözösségi életre, s személyenkénti adottságuknak megfelelő fog­lalkoztatásra” — írják. Nem érdektelen a levél következő bekezdése sem: „Úgy érezzük, a város veze­tőinek méltányolni kellene azt is, hogy mi, szülök... ragaszkodunk gyermekein k- hez és éppen a róluk való gondoskodás érdekében.sok­szor erőnket is meghaladó, minden áldozatot vállalunk (hiszen öle legkevésbé tehet­nek arról, hogy így szület­tek), míg igen jelentős szám­ban élnek városunkban is olyan szülők, akik züllött életvitelük miatt egészséges, értelmes gyermekeiket a tár­sadalom gondjaira bízzák.” Egy közbevetett gondolat: a miskolci Gyermekváros egészséges, értelmes gyerme­keit — akik egyébként ki­tűnő körülmények közöltéi­nek —, több tucat szocialis­ta brigád támogatja. A kise­gítő iskolák tanulói érdeké­ben alig-alig mozdulnak meg az üzemi közösségek. Válasz a szülők levelére: Miskolc megyei város ta­nácselnök-helyettesétől. 1978. január 2. „E valóban nagyon fontos és jogos kérést saj­nos, egyelőre anyagi eszkö­zök hiányában megoldani nem tudjuk.” Javaslat: „Az iskola igaz­gatója. az érintett szülök közvetlenül keressék a kü­lönböző üzemeket és próbál­janak meg olyan munkahe­lyet keresni, ahol a gyerme­kük betanított munkásként dolgozhat. Ezzel kapcsolat­ban a legutóbbi (1977. de­cember 16.) gyermek- és if­júsági munkaértekezlet fel­kérte a városi tanács illeté­keseit, hogy körlevélben hív­ják fel a különböző nagy- és kisüzemek vezetőit. hogy adottságaikhoz mérten pró­báljanak területükön olyan védett munkahelyet kialakí­tani, mely évek folyamán le­hetővé teszi azt, hogy beta­nított munkásként dolgozza­nak... május 1-ig a körle­velet eljuttatjuk az érintett üzemekhez, intézményekhez.” A szülői munkaközösség folyó év május 21 -i levelé­nek (címzett a szerkesztő­ség) néhány sora: „'... ér­ieteket, amelyeket, adáson­ként a három főfigura köré csoportosítanak, s így meg­próbálják kirajzolni. Faust, Margit és Mefisto alakját. A három opera Margilját há­rom énekesnő énekli azért, hogy a közönség pontosan tudja: a három zeneszerző egy-egy figurát a maga mód­ján formált meg. Az adások­ban a szerepeket az Állami Operaház magánénekesei éneklik és közreműködik az Állami Operaház ének- és •zenekara. léma megoldására nem tör­téni. Bízunk abban, hogy emberibb közelségből megis­merve problémánkat, segít, ségel nyújtanak annak meg­oldásához.” Dr. Fővényi Mihály főor­vos, Miskolc megyei város Tanácsa egészségügyi osztá­lyának vezetője „emberibb közelségből” — bár nem tit­kolva a nehézségeket sem — nézi a felvetett gondokat. — A városnak van (a volt gyermekkórház épületében) egy szociális foglalkoztatója. Ennek egyik részlegeként működhetné az értelmi fo­gyatékos gyermekek munka­otthona. Az ottani gondnoki lakás — mely éppen most válik szabaddá — némi re­noválással. megfelelne a cél­nak. Persze, ez csak ideigle­nes megoldásnak tekintendő, mert az épületkomplexumot a következő ötéves tervben a KÖJÁL céljaira fogjuk át­alakítani. Megtudom, hogy a szociá­lis foglalkoztatásnak van a városban szakembere, s hogy — bár nem könnyen — a pénzt is elő lehet teremteni. Persze, üzemi háttér nél­kül nehezen megy a dolog. Vagyis — felmérve a jelent­kezők adottságait — olyan (egyszerűbb manuális kész­séget kívánó) munkát kell biztosítani, amire az értelmi fogyatékosok alkalmasak. Ezt együttesen kell eldönteniük az üzemi szakembereknek és a gyógypedagógusoknak. Pél­da egyébként belföldön is van. A szegedi foglalkozta­tóban — üzemi háttér a kendergyár —. úgynevezett fonalmentést végeznek (ter­mészetesen védett környe­zetben) a gyerekek. De szó­ba jöhet válogatás, ragasz­tás, tisztítás, egyszerűbb mé­rés. vagy bármely sztereotip tevékenység. A munkavégzők adottsá­gait figyelembe véve, külö­nösebb termelékenységről persze aligha beszélhetünk. A kis „üzem”, tehát aligha volna rentábilis. Ezt a ráfi­zetést azonban vállalni kell. mert életeket mentünk vele. De hagyjuk a nagy szava­kat, még akkor is, ha azok­ban nincs semmi túlzás. Huszonöt-harminc gyerek­ről, s ugyanennyi munkás­családról van szó. Emberhez méltó életükről, nyugalmuk­ról. A civilizált társadalmak (a különböző elfekvő kórhá­zakban) az embert még ak­kor is őrzik, mikor az már csak vegetációra képes. Mi­kor már nincs remény ... Schmidt Ferencné igazga­tónő társaságában — hango­san gondolkodva — mondom ki a fentieket. Szinte indulatosan szól közbe: rossz a hasonlítás! Mi ezeket a gyerekeket 8—10 éve neveljük. Sérülten is ju­tottak valamire. Az alapvető ismereteket és a viselkedési normákat elsajátították. Volt sikerélményük. És nekünk is volt velük kapcsolatban. Min­denképpen tovább kell for­málni a személyiségüket. S ezt most már csak megfelelő munkával lehet. Munkával, ami mindenkinek örömet szerez, ami felszabadít a gátlások, a szorongások alól. Ami mozgékonyabbá teszi a kezet és az agyat... Bár­csak mindenkinek el tudnám ezt mondani! Mi most elmondtuk. S ha kell. elmondjuk még egyszer! De miért kellene egy egész­séges és fogékony társada­lomnak — kézenfekvő dol­gokat — magyarázni? Optimista vagyok. Remé­lem, hogy a sérült gyerekek előtt is úgy nyílik majd az ajtó. mint előttem a kisegítő iskolában... Gyarmati Béla A MISKOLCI LAKÁSKARBANTARTÓ ES SZOLGÁLTATÓ IPARI SZÖVETKEZET az alant felsorolt motorkerékpárokhoz elíekvő készletéből 1 •• 1 •• I »• Á kulonbozo alkatrészeket (hengerfej, fékfedél, csomagtartó, első sárvédő, fényszóróbetét, fogaskerék, lánckerék, kilométeróra stb.) ajánl megvételre közüietek, és magánosok felé JÁWA—250. JÁWA-ldeál, JÁWA—350, P—-10, P—20, P—21, DANUBIA, PANNÓNIA, VERHOVINA—3, VER- HOVINA—4, BABETTA, BALKÁN, RIGA—3, RIGA—4, TÁTRÁN, SIMSON, STÁR, MZ—125, MZ—250, ZETKA. A fenti alkatrészekből darabos és több darabos tétellel rendelkezünk. Érdeklődés esetén a felajánlott alkatré­szek megtekinthetők: Miskolc, Szputnyik út 1. sz. alatti raktárban, ügyintézője: Makai Kálmán főraktáros. Te­lefonszáma: 35-967, 16-602/32-es mellék. Érdeklődés esetén a megvásárolt alkatrészek beszere­lését szövetkezetünk motorkerékpár-javító részlege ga­ranciális kötelezettség mellett el is végzi. Nagyobb tétel vásárlása esetén az alkatrészek egység­áraiból kedvezményt biztosítunk. dembeni intézkedés a prob­ie-lemara A Magyar Televíziónál sorvezetésével — olyan rész­megkezdődtek egy új zenés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents