Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. JúTius 27., péntek Befcjezidteh a magyar-lengyel barátsági napok A Lengyel Népköztársaság újjászületésének 35. évfor­dulója alkalmából megyénk­ben megrendezett magyar— lengyel barátsági napok ren­dezvénysorozata tegnap be­fejeződött. Tegnap a kora délutáni órákban Putnokon a nagyközségi tanács tanács­termében megtartott baráti találkozó résztvevőit Mogyo- róssy Pál, a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságá­nak titkára köszöntötte. A baráti találkozó vendége Stanislaw Zientak, a Len­gyel Tájékoztató és Kulturá­lis Központ igazgatóhelyette­se volt, aki a ntagyar—len­gyel kapcsolatokról tartott előadást. Tegnap délután Sátoralja­újhelyen, a városi tanácson lengyel grafikai kiállítás nyílt. Kövér László, a váro­si tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Ed­ward Debicki', nagykövet­ségi tanácsos, a Lengyel Tá­jékoztató és Kulturális Köz­pont igazgatója megnyitotta a kiállítást. Ezt követően a Ka­zinczy Ferenc Körzeti Általá­nos Iskolában magyar—len­gyel barátsági gyűlésre ke­rült sor. Bodroghalmi János, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszön­tötte a résztvevőket, majd File András, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A barátsági gyűlés — amelyen felszólalt Edward Debicki ta­nácsos is — a bidgoszci népi együttes és a I-Iegyalja Népi Együttes nagy sikerű műso­rával ért véget. Munkásszállóból lakások A Leoinvárosi Tanács vís-iilése Megtartotta soron követke­ző ülését a Lenin városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, amelyen — többek között — megtárgyalták a lakásfenn­tartó szövetkezetek egyesíté­séről szóló jelentést is. Borsod fiatal szocialista városában eddig öt lakás- fenntartó szövetkezet műkö­dött, 640 taggal. A fogyasz­tási szövetkezetek VIII. kongresszusának határozatait figyelembe véve, a II., III. és V. számú lakásfenntartó szö­vetkezetek igazgatósága a jú­nius 7-én megtartott, össze­vont ülésen határozták el az egyesülést és megtárgyalták a működéssel kapcsolatos to­vábbi feladatokat, tennivaló­kat. így 1970. július 1-től Leninvárosban már csak há- wm ilyen jellegű szövetke­zet működik. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a lakásfenntartó szö­vetkezetek egyesülése hasz­nos és célszerű volt. mivel növekedett a gazdálkodás hatékonysága. Ezzel egyide­jűleg szorgalmazták a még önállóan működő, két kis létszámú szövetkezet „beol­vadását” is. A végrehajtó bizottsági ülésen megvitatták az 1980. évi lakáselosztást is. Tovább­ra is éi'vényben van a vb- nek az a korábbi állásfogla­lása, amely szerint érdemben csak azoknak az igénylőknek a kérelme tárgyalható, illet­ve elégíthető ki, akiknek la­kó- és munkahelyük Lenin­városban van. Az V, ötéves tervidőszak utolsó évében összességében 96' célcsoportos tanácsi lakás megépítésére, átadására kerül sor. A vá­rosban eddig 600 lakást tar­tottak fenn és üzemeltettek munkásszállóként a nagy­üzemek beruházásain dolgo­zó kivitelezők számára. Most ezeket az épületeket felújít­ják, elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat és többségében a város nagyüzemeinek dolgozói kap_ ják meg a lakásokat. Így a Tiszai Vegvikombi- nát 340. a Tiszai Erőmű Vál­lalat 120, a Tiszai Olajfino­mító 80, míg a városi tanács 60 lakást kap majd. A mun­kásszállók átalakításának el­ső ütemében, 1980-ban 270 lakást adnak , át az igényjo­gosultaknak. t Az eredményes gazdálkodás teltételei (Folylalás az 1. oldalról) készülnek, repednek a huza­lok, s bizonyos anyagokat nem hajlandó az LKM a kí­vánt méretben vagy, henge­relt kivitelben gyártani — tűnt ki a válaszokból. A Lenin Kohászati Mű­veknek az a feladata — mondotta —, hogy igyekez­zen kielégíteni a felhasználók igényeit. Nincs szó bonyolult műszaki megoldásokról, na­gyobb fejlesztésekről. De szó van fegyelmezettebb, gondo­sabb munkáról, a technoló­giai fegyelem betartásáról. Elmondható: a Lenin Ko­hászati Művek dolgozói az eredményes gazdálkodáshoz keresik a lehelő legjobb meg­oldásokat. A konferencia tu­datosította a feladatokat, hogy idén is sikeres évet zár­jon az LKM. — kiirosi — A MÁV MISKOLCI VASÚTIGAZGATOSAGA felvesz folyó cv szeptember hó 8-án, ' a Miskolc Tiszai pályaudvaron kezdődő' 3 hónapos jegyvizsgáló (KALAUZ) kiképzésre 18 életévet betöltött nőket és férfiakat Az alkalmazás feltétele: 8 általános vagy középiskolai végzettség, orvosi alkalmasság Jelentkezni lehet: , Miskolc Tiszai pu.-on, vagy bármely közeli vasútállomáson A jelentkezőket kérésükre már a kiképzés megkez­dése előtt is megegyezés szerinti munkakörben alkal­mazzuk Ivan Arhipov látogatása Fejér és Tolna melyében Ivan Vasziljevics Arhipov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese és kí­sérete Marjai József miniszter­elnök-helyettes társaságában, csütörtökön látogatást tett a Dunai Vasműben és a Paksi Atomerőmű építkezésén. A Dunai Vasműben a küldött­séget Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes, a megyei és városi veze­tők, valamint Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazga­tója fogadták. Ezt követően a vendégek megtekintették a Paksi Atom­erőmű építkezését. Az épít­kezés menetéről Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes és Szabó Benjámin, a paksi beruházás K irmánybiztosa adott tájékoztatást. Mind Dunaújvárosban, mind Pakson helyszíni" meg­beszélést folytattak a látoga­tás magyar és szovjet részt­vevői a magyar—szovjet együttműködésről, a szovjet műszaki segítséggel épülő beruházások helyzetéről, a további közös feladatokról. ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György7, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Ilié Verdettel, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterelnökével foly­tatott tárgyalásairól. A kor­mány jóváhagyólag tudomá­sul vette a tájékoztatót. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mánybizottság ülésszakáról. A kormány a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette, és határozatot hozott az ülésszakon elfogadott megál­lapodások végrehajtására. A kormány elfogadta a pénzügyminiszter és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökének beszámoló je­lentését az államigazgatási munka egyszerűsítése érde­kében végzett tevékenység­ről és meghatározta a továb­bi feladatokat. Az Országos Anyag., és Ar- hivatal elnöke jelentést telt a hulladékanyagok és a má­sodlagos nyersanyagok be­gyűjtéséről és felhasználásá­ról. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette. Egy­ben kötelezte az illetékese­ket, hogy tegyenek további intézkedéseket a jelentős ki­egészítő nyersanyagforrás gazdaságos hasznosításának fokozására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Csarai Szingli India miniszterelnöke Csaran Szingh lett India új miniszterelnöke. Szandzsiva Redcti indiai köztársasági elnök csütörtö­kön Csaran Szinghet, az ed­digi kormánypártból két he­te kivált, és Dzsanafa (vilá­gi) Párt néven új mozgalmat alakított parlamenti képvise­lők vezetőjét bízta meg a független India ötödik kor­mányának megalakításával. Szingh, noha esélyei még mindig nem egyértelműek, úgy nyilatkozott, hogy legké­sőbb szombaton meg szeret­né alakítani a „világi, de­mokratikus és szocialista egység” kormányát, amely­nek feladata ,,a munkanél­küliség, a szegénység és az osztály különbségek csökken­tése” lesz. Csaran Szinghnek megbíza­tása alkalmából elsőként In­dira Gandhi, az Indiai Nem­zeti Kongresszus (I) elnöke gratulált. Újságírók kérdésé­re válaszolva később Szingh alaptalannak minősítette azo­kat a feltételezéseket, hogy Gandhi asszony valamiféle feltételhez kötötte volna pártja támogatását.' Szovjet jegyzék a KUK nagykövetségéhez A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma július 26-án jegyzéket nyújtott át a Kí­nai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének. A KNK külügyminisztéri­um 1979. július 24-én jegy­zéket nyújtott át a Szovjet­unió nagykövetségének és abban hamisításhoz folya­modva, elejétől végig nyil­vánvalóan képtelen, koholt verziót állít arról az incL densről, amely 1979. július 16-án történt a szovjet—kí­nai haláron, a Habaraszu- hágótól 44 kilométerre dél­keletre. Az incidens tényleges kö­rülményeit a Szovjetunió Külügyminisztériuma a KNK moszkvai nagykövetségéhez intézett július 17-i szóbeli nyilatkozatában kifejtette. Ezek a körülmények a kö­vetkezők: négy felfégyverzett kínai katona megsértette a Szovjetunió határát, és egy kilométer mélységben beha­tolt szovjet területre; a szov­jet határőrséggel történt ösz- szetüzés következtében egy kínai határsértő — a Csugu- saki kerületi biztonsági hiva­tal politikai tisztje — életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. és jelenleg gyógykezelés alatt áll a Szov­jetunióban. A jelzett szakaszon at ha- ' tár pontosan ki van jelölve. Ezt az ez évi július 24-i kí­nai jegyzék is elismeri. A történtek színhelye, a kínai katonák tevékenységének jel­lege, fegyverzetük és felsze­relésük, a foglyul ejtett ka­tona tanúvallomása és más megcáfolhatatlan tények alá.1 támasztják, hogy az esel úgy | történt, ahogyan azt a szov­jet külügyminisztérium aj KNK nagykövetségéhez inté­zett július 17-i nyilatkozatá­ban közölte. Meddő erilkidés J\ z olasz kormányválság mélyülésével párhuzamosan egyre erősödik az a vélemény, miszerint Itáliát már nem sok választja el attól, hogy végképp konnányozha- tatlanná váljék, A júniusban megtartott rendkívüli par­lamenti választások után, amelyek egyik párt számára sem biztosították az egyszínű kabinet alakításához szük­séges többséget, először a kereszténydemokrata Giulio Andreotti vállalkozott kormányalakításra. Nem ment sok­ra azonban, s ezért két hete visszaadta megbízatását Per­tini köztársasági elnöknek, aki — némi meglepetést keltve ezzel — Bettino Craxit, a szocialista párt főtitkárát szó­lította fel kormányalakításra. Craxi fáradozásai sem jártak több sikerrel, s így ked­den ő is visszaadta megbízatását az államfőnek. A szo­cialista pártvezér a kereszténydemokratákra hárította a felelősséget kormányalakítási kísérletinek kudarcáért. A több mint 30 évi hatalmi monopóliumához változatlanul görcsösen ragaszkodó kereszténydemokrata pórt Craxi sze­rint „negatív és elfogult” álláspontra helyezkedett, s el­utasította előterjesztett kormányprogramját. Craxi üt- párti koalíciós kabinet megalakítását javasolta, amelyben a szocialistákon és a kereszténydemokratákon kívül helyet kaptak volna a szociáldemokraták, a köztársaságpártiak, valamint a liberálisok. A kereszténydemokraták ezt azzal a furcsa indokkal utasították el, hogy a kabinet tervezett-összetétele „nem tükrözi a tényleges erőegyensúlyt”. Ami ez utóbbit illeti, a kereszténydemokraták, akik a parlamenti mandátumok 38 százalékát' birtokolják, nem számíthatnak arra, hogy egyedül alakítsanak kormányt. Ehhez mindenképp szövet­ségesre van szükségük, s ők nem is idegenkednének attól, hogy a szavazatok 9,8 százalékát elnyert szocialista párttal társuljanak. De csak vele és nem másokkal, mert ez esetben a nem túl erős partnerre rá tudnák tukmálni azt az igényüket, hogy továbbra is vezető szerepet töltsenek be egy megalakítandó kormányban. Ez viszont a lejáratott „középbal formula” felújítását jelentené, amire a szocialisták nem hajlandók vállalkozni. Okultak ugyanis a múlt keserű tapasztalataiból, amikor is a tényleges hatalomban nem osztozva, viselniük kellett a kereszténydemokrata partner népszerűtlen politikájának minden következményét, ami utóbb a szocialista párti szavazatok nagyarányú veszteségében jelentkezett. Az ország második legbefolyásosabb ereje, a választók 30 százalékának bizalmát élvező Olasz Kommunista Párt ellenzéki pozíciójából szemléli a burzsoá pártok mind­eddig meddőnek bizonyult erőlködését. (Folytatás az 1. oldalról) változáshoz kapcsolódnak a július 23-án végrehajtott fo­gyasztói áremelések is. En­nek okait, céljait ismertetve a Központi Bizottság titkára utalt arra, hogy nemcsak az áremelés struktúráját és mértékét, hanem a bérek és társadalmi juttatások kiegé­szítésére szolgáló összegek megállapítósót is mélyreható elemző munka előzte meg. Ezek az összegek — amelyek a lakosság legkülönbözőbb rétegei érdekeinek egyezte­tése alapján alakultak ki — az áremelés jelentős részét pótolják, a teljes kompenzá­lást azonban csak a haté­kony munka és a takarékos­ság biztosíthatja. A gazdálkodás egész me­netében többet kell gondol­kodni és cselekedni. A hibák ellen valamennyi szinten az eddiginél gyorsabban és ha­tározottabban kell fellépni, s fontos tényező az állhatatos nevelőmunka is, amely rá­ébreszti az embereket arra, hogy az elért életszínvonal megtartásáért a termelésben, az alkotómunkában minden­nap meg kell harcolni. A továbbiakban hangsú­lyozta: amint a párt politi­kája. egész vonalvezetése megfelel a XI. kongresszus határozatának, lugyanúgy megfelelnek ennek azok az újabb intézkedések is, ame­lyeknek céljuk a hatékony­ság javítása, a termelőszféra megerősítése, mert ez az eszköze a kitűzött gazdasági célok elérésének. E politika jegyében kell változtatni a gazdasági élet megszokott, de nem haté­kony, nerp korszerű, vissza­húzó. akadályozó tényezőin, egyebek között a korszerűt­len árrendszeren, termék- struktúrán. Egész irányítási rendszerünket a mai igé­nyekhez kell formálni, fej­leszteni, méghozzá az irá­nyítási rendszernek vala­mennyi eleméi, beleértve a tervezést, a szabályozást és az intézményi rendszert is. A továbbiakban Havasi Ferenc arról szólt, hogy a párt Központi Bizottsága kidolgozta az új feladatok koncepcióit, terveit. Ennek szellemében készítik elő az 1980. évi és a hatodik ötéves népgazdasági tervet is. Kemény munkád* lesz szükség — hangsúlyozta — e teljesítéséhez, a már elért életszínvonal megtartá­sához, s ahhoz, hogy néhány év múlva ennek növelésében is előrelépjünk. A magyar társadalom fele­lős módon fogadta az új in­tézkedéseket, az új feladato­kat. Aki a közvélemény hangját ismeri, tanúsíthatja, hogy a társadalom valameny- nyi rétege helyesli a párt Központi Bizottságának azt az álláspontját, hogy követ­kezetesebben kell végrehaj­tani a határozatokat, ösztön­zőbbé kell tenni a béreket, hatékonyabbá a munkát, s javítani kell a gazdasági ve­zetést, a szervező munkát, fokozni a népgazdaság, s egyben a vállalatok, a dolgo­zók érdekeit szolgáló kezde­ményezőkészséget. Mindez meggyőzően tanú­sítja, hogy van bizalom, van tenniakarás az emberekben. Ezt a bizalmat a pártvezetés, a kormány olyan tényező­ként értékeli, amely nagy fe­lelősségre kötelez minden ve­zető testületben dolgozót. A vezetés valamennyi szintjén, az élet minden területén úgy kell dolgozni, hogy mielőbb megoldjuk a népgazdaság megszilárdításának magunk elé tűzött feladatait. Havasi Ferenc beszéde után a munkásgyűlés felszó­lalói a Komárom megyei munkások véleményét tol­mácsolták. ismertetve a dol­gozó kollektíváknak a nép- gazdasági feladatok megva­lósítását szolgáló terveit. — Megértettük, hogy a kedvezőtlen nemzetközi gaz­dasági folyamatok hatására hazánkban is csak mérsékel­tebb életszínvonal valósítha­tó meg — hangsúlyozta Mi­kulás Miklós, a Nyugat I. Bányaüzem lakatos csoport- vezetője. a szakszervezeti bizottság titkára. — Türel­mes, m’éggvőző érvelésre van szükség, hogy mindenkivel megértessük i a nehézségek vállalása hosszabb távon va­lamennyiünk javát szolgálja. A tatabányai bányászok gondjai iránt megértést tanú­sítottak a párt és a kormány vezetői akkor, amikor az eocén-program jóváhagyásá­ról volt szó. Mi is megér­tőén osztozunk a népgazda­ság gondjaiban, s készek va­gyunk helyzetünk jobbításán munkálkodni. Munkásyyűlés Tatabányán tervek

Next

/
Thumbnails
Contents