Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-24 / 171. szám
T979. július 24., kedd £SZAK>MAGYARORSZÁG 3 Az árintézkedések nyomában (1.) Az értékarányos fogyasztói árak kialakítása évek óta terveink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz hasonló széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt valamikor csak nagyarányú jöve- delemkiegés’zí léssel tudtuk elképzelni, hogy az árváltozások miált egyetlen nagy társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen. Ehhez a reáljövedelmek korábbi, viszonylag magas növekedési ütemét is meghaladó, mondhatni lökésszerű emelésre lett volna . szükség. Időközben a kedvező lehetőség reménye szertefoszlott, s az életszínvonal elért eredményei megszilárdításának szükségessége ki'kényszerítette a mostani lépést. BEFOLYÁSOLNI A FOGYASZTÁST A cserearány-romlás, a gyarapodó külgazdasági veszteségek miatt évről évre nőttek a fogyasztói árkiegészítésekre fordított összegek. A terhek mind nyomasztóbbá váltak, s napirendre került az ésszerűbb, a reálisabb árarányok kialakítása, az árrendszer továbbfejlesztése. Az intézkedések célja az áruellátás eddigi színvonalának fenntartása, a költségvetési terhek csökkentése, a kereslet és a fogyasztás befolyásolása, ahol szükséges, a kínálat bővítése, a termelés ösztönzése. Tehát az intézkedések lényege nem a vásárlóerő elvonása, hanem az évek óta napirenden levő feladatok megoldásának elősegítése, a termelők, a fogyasztók befolyásolása. A fogyasztás elért szintjének csökkentésével sehol nem számolunk, csupán — ahol indokolt — a növekedés ütemének mérséklésével. JÓLLAKNI ÉS LAKNI Az élelmiszerek ára átlagosan 20 százalékkal emelkedett. Gazdasági, társadalmi, politikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelentősebb lépés a mostani árintézkedések között. A kenyér árát például 3,60-ról 5,40-re emelték. A mindennapi kenyér ára 211 év óla nem változott. Azóta e nehezen megszerzett létfenntartási cikk átvitt értelmű fogalommá vált. • (Ezer kilogramm kenyér eddig annyiba került, mint egy tonna búza.) Mert a „mindennapit” időközben megdrágította a korszerű technika alkalmazása és a kenyérgyári dolgozók növekvő jövedelme. De az' ár- és értékviszonyokkal , együtt megváltoztak az életkörülmények is. Jelzi ezt. hogy valamikor az alacsony személyi jövedelemhez igazodtak — a termelési költségektől függetlenül — az élelmiszerárak és a lakbér. A kialakuló szocialista árpolitika célul tűzte, hogj) mindenki jóllakhasson és valahol lakhasson. A ruházati cikkek árát viszont jelentős forgalmi .adóval terhelték. A sertés- és a marha- tőkehús ára 30 százalékkal, m zsiradékoké 17 százalékkal emelkedik. Az áremelés differenciáltságát jelzi, hogy a baromfihúsárak 1! százalékkal növekednek, amíg a vaj ára változatlan marad. Az árváltozások mértéke nemcsak az ártámogatástól függ, hanem az exportlehetőségektől, a kereslet-kínálat alakulásától is. A vaj állami dotációja — mint a tejterméké általában — magas. De a tejtermeléssel együtt képződő vaj hazai fogyasztását célszerű a viszonylag alacsony árral ösztönözni, mintsem ráfizetéssel exportálni. Vagy a csekély áremelés hasonlóképpen a baromfihús itthoni fogyasztásának kedvez. Ha ugyanis nő a viszonylag olcsó baromfi aránya a hazai fogyasztásban, akkor növekedhet a sertés- és marhahús kivitele, javulhat, gazdaságossá válhat a húsexport áruösszetétele. Miközben fennmaradhat, sőt mérsékelten tovább növekedhet az egy főre jutó évi 76 kilogrammos húsfogyasztás. Végül még egy példa a piaci ellátás javítására. A húskészítmények ára átlagosan 21 százalékkal emelkedik, de ezen belül a száraz és füstölt áruké 25 százalékkal. Mivel e termékek iránt a hazai és a külföldi kereslet egyaránt nagy, az igényeket eddig nem tudtuk megfelelően kielégíteni. INDOKOLT TAKARÉKOSSÁG A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatás áremelését elsősorban az energia- hordozók világpiaci árának a legutolsó fogyasztói árrendezés óla végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tartó — emelkedése indokolja. A tüzelőanyagok és fűtési szolgáltatások árát legutóbb 1974-ben emeltük, a villamos energia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál nagyobb mértékű a távhőszolgáltatás dijának emelése. De a fogyasztó ezután is a költségeknek átlagosan mintegy 41) százalékát viseli. A díjemeléssel mérséklődik a központi, illetve a távfűtéses lakások fűtési költségeinek meglevő nagy különbsége. A háztartási tüzelőanyagok áránál jobban, 'átlagosan 51 százalékkal emelkedik a villamos energia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a viilamos- energia-termelés és -fejlesztés költségei megtérüljenek, 90 százalékos áremelésre lett volna szükség. A háztartások villamosenergia-Iogyasz- tása tavaly átlagosan 14,5 százalékkal növekedett. A takarékosság tehát indokolt, fő módszere a korszerűbb elektromos és elektronikus készülékek (pl. tranzisztoros, integrált áramkörös tv) gyártása és alkalmazása. De az elek t rí fi káli háztartásokban ezen túl még számtalan lehetőség nyílik a villamos- energia-takarékosságra, amely végeredményben erő- művi beruházásokat lehet feleslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk, nem Is lehelne megállítani. A növekedés lilémét azonban lehet és kell is mérsékelni, hogy a jelenlegi szint, az évi 90— 100 ezer új személygépkocsi értékesítése mellett csökkenjen a sorbanállás, megszűnjék a nagyarányú spekuláció, hogy a gépkocsiforgalom növekedésével lépést tarthasson az út_ és szerviz- hálózat fejlesztése. JÖVEDELEMKIEGÉSZÍTÉS A különböző iparcikkek: a bútorok, a cipő, az egyes építőanyagok, a mosószerek, a szappan, csakúgy mint a tisztítás, cipőjavítás áremeléseit a nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci drágulása indokolja. Az áremeléssel járó többletkiadások részbeni ellen- súlyozására jövedelemkiegé- szítésben részesül 10 millió 200 ezer magyar állampolgár. A lakosság csaknem valamennyi rétegére kiterjedő differenciált részbeni „kártalanítást” szükségessé teszi a széles körű és olykor nagymértékű áremelés, Teljes ellentételezésről, kompenzálásról így sem beszélhetünk. Az áremelések egy év alatt a lakosságnak összesen 28 milliárd forint többletkiadást okoznak, s ebből 21 milliár- dot, tehát 75 százalékát fedeznek a jövedelemkiegészítések. Vagyis átlagosan az élelmiszerek és a háztartási energia drágulásának terheit. Ahogyan az ilyen átlagolásnál már lenni szokott, a családok egyik része jól kijön majd a jövedelemkiegé- szítésből, a másik része nem — ez függ fogyasztói szokásaiktól, fogyasztásuk összetételétől. A magasabb jövedelmű rétegeknek általában jobban nőnek kiadásaik, míg az alacsonyabb jövedelműéivé viszonylag kevésbé. Mégsem lett volna célszerű a jövedelemkiegészítéseket a keresetek százalékában megái la pi ta ni. Társadal m i la g igazságosabb a fix összeg odaítélése, az azonos szintű fogyasztás támogatása. Az a kívánatos, hogy a munkajövedelmekben érvényesüljön a határozott differenciálás. AZ ELOREHALADAS FELTÉTELE A fogyasztói áremelések — a jövedelemnövelő intézkedések ellenére — fokozzák tehát a vásárlók terheit. A mostani intézkedések egy év alatt 9 százalékkal növelik a fogyasztói árszintet. Ebből 1979-re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a j ö vedel em kiegészítés. í gy végeredményben 1979-ben az eredetileg a tervben számított 4,7—4,9 százalékkal együtt 9 százalékos fogyasztói árszintnövekedés várható. Az életszínvonal-politikában, a jövő megalapozásában úgy haladhatunk előre, ahogyan megvalósulnak gazdasági célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás minősége, hatékonysága. Az egyes ember sorsa, és a társadalom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményelvtől, a közös munkánktól függ. Kovács József (,'JWyt. kön.) Múlt századi bánya Új íeÉffl Újra termelőüzem lesz c múlt századi bánya Gyulatáron. Az Ajkai Szénbányákhoz tartozó, 1800-as években működő bánya mélyebben fekvő szintjén mintegy négymillió tonna szén található. A Bányászati Aknamélyitö Vállalat bakonyi körzetének brigádjai új vágatokat hajtanok ki a szénmezökhöz. A tervek szerint a régi bánya utódja 1983-ban már ad szenet. A képen: készül a cservári szalagvágat. továbbképzés A papíripar az elsők között kezdte meg — 1972-ben — a szakmunkások új rendszerű továbbképzését, amiben azóta évente átlagosan Illően vesznek részt. A mester- szakmunkás-képzés is az elsők között kezdődött meg a papíriparban. Eddig 76 papírgyártó és 51 feldolgozó mesterszakmunkást képeztek ki; köztük 13 nödolgozót. A szakmai ismeretek gyarapításának sajátos formájaként a dunaújvárosi hullámpapírgyár munkásainak betanításával Csepel és Nyíregyháza mellett Sturovóban és Arhangelszlvben is foglalkoztak. A Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójának terveivel szinte egyidőben készítették el a lvépzés-továbblvépzés terveit is. Ezek szerint 104 szakmunkásnak továbbképző tanfolyamon, tizenötnek mes- terszakmunkás-képzésen, 8- nak pedig vezetőmunkás-tanfolyamon kell részt vennie ahhoz, hogy lépést tarthassanak a jövőre kezdődő, s várhatóan a VI. ötéves tervidőszakban befejeződő fejlesztés követelményeivel. Milyen volt az első fél év? M egyénk üzemei és szövetkezetei az év első hat hónapjában a népgazdasági előirányzatot meghaladó mértékben növelték termelésüket. Az előzetes adatok szerint az országosan tervezett 4 százalékos termelés- növekedéssel szemben 10 százalékot meghaladó ütemű emelkedést könyvelhetünk el. Mi eredményezte ezt a dinamizmust? Egyrészről, az előző évben üzembe helyezett új kapacitások — amely elsősorban a vegyipart jellemezte —, de ide sorolhatjuk a meglevő termelőberendezések fokozottabb kihasználása révén elért többletet is. Ezen túlmenően, a rendelkezésre álló munkaerő ugyancsak fedezetet nyújtott a nagyobb ütemű termékkibocsátáshoz. Mindezekkel együtt járt a piaci kereslet fokozódása. Különösen szembetűnő a dollárelszámolású kivitel nagyarányú emelkedése. Nemcsak az exportra szánt áru meny- nyisége, hanem a tőkés piacon uralkodó árak is kedvezően alakultak. Ilyen körülmények között nagyon is célszerűnek, kifizetődőnek bizonyult az exportárualap bővítése. Példa erre, hogy a tőkés exportunk az idén csaknem ötven százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket. A vegyipari ágazatban a gazdálkodás alakulását alapvetően az 1978-ban üzembe helyezett nagy kapacitású PVC—III. gyár termelése határozta meg. Az új létesítmény elkészültével ugrásszerűen, mintegy 17,8 százalékkal növekedett a vegyipar árbevétele. Ugyanakkor változás történt az értékesítés irányában is. A pvc alapanyagául szolgáló etilén jelentős részét a Tiszai Vegvi- kombinát — a korábbi évektől eltérően — már nem tőkés piacon értékesítette, hanem a BVK-nak adta el to- vábbíeldolgozásra. Ennek következtében a TVK-nak 20 százalékkal, csökkent az exportja, a BVK viszont 166 százalékkal növelte kivitelét, összességében a megye vegyiparának első félévi dollárelszámolású exportja 15 százalékkal emelkedett. Ennél kisebb mértékben (.7 százalékkal) ugyan, de növekedett az ágazat rubelelszámolású kivitele is. A kohászatban is megfigyelhető volt a forgalom, illetve a vállalatok árbevételének növekedése, ami elsősorban az export arányának bővülése eredményeként vált lehetővé. A tőkés kivitel mind a mennyiség, mind pedig az árindex vonatkozásában igen dinamikus emelkedést mutat. A dollárelszámo- lású exportnövekedés az OKÜ esetében 71, míg az LKM-ben 67 százalékos volt. Mindkét kohászati üzemre érvényes, hogy az elmúlt hónapokban mérsékelték a beszerzés ütemét. Ezen belül viszont nőit a tőkés behozatal, amit bizonyos nyugati eredetű kohászati anyagok vásárlása, az RDH-hoz szükséges tartalék és gyártóeszközök, s különféle ötvözőanyagok beszerzése idézett elő. Általános érvényű tapasztalaiként említhetjük az első fél év eredményeinek értékelésekor. hogy megyénk üzemei, vállalatai kellő rugalmassággal használták ki a piaci konjunktúrában rejlő lehetőségeket, s a tervezettnél lényegesebben kedvezőbb áron értékesítették az exportárualap bővítéséből származó termékeiket. Bár megyénkben nagyobb ütemű termelésnövekedést értünk el, mint amit a népgazdasági terv előirányzott, mégis kedvezőnek tartjuk az egyensúlyi helyzet javítása érdekében a termelő szférában foganatosított intézkedéseket. Ezt támasztja alá egyebek közölt, hogy az üzemek termelésnövekedése kizárólag a dollárelszámoláséi kivitel fokozását szolgálta. Másrészről: az idén — a múlt év hasonló időszakához képest — jelentősen mérséklődött a vállalatok készletnövekedése. Figyelemre méltó továbbá, hogy a beruházási vásárlóerőt szabályozó intézkedések hatására abszolút ösz- szegben is csökkent a beruházási célú kifizetések nagyságrendje. A fél év adatai szerint ugyanis több mint tíz százalékkal volt kevesebb a beruházási felhasználás, mint tavaly ilyenkor. Amikor ezekről a kétségtelenül kedvező folyamatokról szót ejtünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyensúlyi helyzetet rontó negatív tényezőket sem. Gondolunk 'M a tőkés import tervezettet meghaladó növekedésére, amely elsősorban az anyagos alkatrészbeszerzésben volt szembetűnő. Gazdasági életünk egyik kulcsfontosságú területe a beruházási tevékenység. Erről röviden annyit, hogy a beruházások összességében gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően alakultak. Megyénkben a pénzügyi fel- használás 10,8 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A be ruházások mérséklődése a vállalati és á szövetkezeti szektorban — a szabályozók különbözősége miatt — ugyan eltérő helyzetet tükröz, viszont a csökkenés minden területen egyértelmű. Nem sikerült azonban jelentős javulást elérni a beruházások előkészítésében, valamint a munka szervezette ségében. Kevés kivételtől eltekintve a beruházásokhoz általában hiányos tervek birtokában fognak hozzá, sok esetben pedig a kivitelezés közben derül ki, hogy a tervek adaptálása enyhén szólva, kívánnivalót hagy maga után. Nem tudtunk számottevő eredményt felmutatni a kivitelezésre fordított idő csökkentésében sem és gyakran késik egy-egy létesítmény üzembe helyezése is. M egyénk ipari üzemei, vállalatai az év első leiében nagy erőfeszítéseket tettek gazdasági feladataink teljesítése érdekében. Az eddig elért eredmények azonban még jobb. még hatékonyabb munkára kell hogy serkentsenek bennünket. Tennivalóinkat a Központi Bizottság június 29—i határozata világosan megfogalmazta. E szerint: ..... Ä gazdasági tevékenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén eddiginél követ kezetesebo munkára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség . . L. U
