Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
T979. június 1:3,, szerda ESZAKrMAGYARORSZÁG 3 Átfogó tervezési rendszer — számítógéppel Megyénk szénbányászain köztudottan jelentős helyet foglal el hazánk széntermelésében. A Borsodi Szénbányák aknáiból kerül ki az ország szénmennyiségének megközelítően az egyötöde.- Ebből következően a vállalat mindenkori termelése nagyban befolyásolja hazánk energiamérlegének alakulását. A vállalat jövőjével kapcsol a losa n beszél gettünk Székeli/ Tiborral, a távlati fejlesztési és kutatási osztály vezetőjével. — Véleménye szerint, távlatokban is szükség lesz-e a borsodi szénre? — Az 1973—74. évi árrobbanás hazánkat, mint nyersanyagimportőr országot, hátrányosan érintette — kezdte válaszát Székely Tibor. — Az energiahordozók és á nyersanyagok árának emelkedése ránk nézve súlyos cserearány-romlással járt. Mint tudjuk, 1970—75 között a szén ára több mint kétszeresére, az olaj ára csaknem ötszörösére emelkedett. Ez az áremelkedés azóta sem állt meg. A népgazdaságunkat ért kedvezőtlen hatások miatt a Gazdasági Bizottság, az érintett állami szervek előterjesztése alapján, megvizsgálta természeti kincseink és ásványi nyersanyagaink jobb hasznosításának lehetőségeit és ennek feltételeit. Lehetőségeink teljesebb feltárásában vállalatunk is részt vett. A vizsgálatot követően elmondhatom, hogy általában a szénre, ezen belül a borsodi szénre még hosszú ideig szüksége lesz az országnak. — Az igények tükrében van-e lényeges változás a távlati tervekben az eddigiekhez képest? — Nemcsak a tervekben, hanem a tervezésben is minőségi változás következett be. A VI. ötéves tervidőszak kidolgozásával kapcsolatos tervezőmunka feladatainál az Országos Tervhivatal 4/1978. számú utasítása előírja: az elképzeléseket úgy kell kimunkálni, hogy az a vállalat kitűzött stratégiai, fejlesztési, politikai irányelveit tartalmazza. A Borsodi Szénbányák ennek megfelelően készítette el a vállalat- politikáját, vállalati, stratégiai tervét. — Körvonalazná, hogy mi a lényege ezeknek a terveknek? — Gazdaságpolitikai célunk röviden a következő:a vállalat termelési szerkezetébe csak olyan új termelési kapacitások léphetnek be, amelyek a vállalati és az országos gazdasági egyensúly javítását egyaránt szolgálják. Meglevő üzemeink közül elsősorban a kedvező gazdasági eredményt elérőket kívánjuk fejleszteni. Az aknák munkáját egyenként felülvizsgáltuk, lehetőségeiket gazdasági elemzéssel feltártuk. Ezután, az adottságok figyelembevételével, vállalatunk gépi úton közel 270 tervváltozatot dolgozott ki, ebből 13-at részletesen megvitattunk. A vállalatvezetésnek ezekből kellett a legkedvezőbb programokat kiválasztani. A mostani tervezésnél tehát az egész vállalatra vonatkozó eredményforrások elemzéséből határoztuk meg az egyes üzemek feladatait és terveit. — A tervek kiválasztása megtörtént, ezáltal a VI. ötéves terv teendőit is meghatároztuk. Amíg az V. ötéves terv programja évente 5 millió'tonna szén kitermelését irányozta elő vállalatunknak, addig a VI. ötéves tervben már 5,2 millió tonnára kell emelnünk a termelést. Az egy dolgozóra és műszakra jutó jelenlegi 1527 kilogrammos összüzemi teljesítményt 1985-ben 1813 kilogrammra, 2000-ben pedig 2400 kilogrammra kell növelnünk. A termelés gazdaságosságát is lényegesen javítani akarjuk. — Hogyan kívánják mindezt elérni? Mi a biztosíték arra, hogy ez sikerül? — A termelőerők koncentrációját tovább fokozzuk, s a most üzemelő 12 akna az ezredfordulóra várhatóan a felére csökken. A célul tűzött műszaki-gazdasági feladatok érdekében nagy termelékenységű, gazdaságosan termelő termelőegységek létrehozását tervezzük. Lyukóbánya és Feketevölgy már jelenleg is ebbe a kategóriába tartozik, s a folyamatban levő beruházások befejezése után ilyen lesz Putnok. A rudolf- telepi és az alberttelepi aknák összevonásával újabb koncentrált termelőegység kialakítására nyílik majd lehetőség. Közben természetesen tovább kívánjuk javítani a gépesítés arányát. A fejtéseken maximális termelékenységre törekszünk. — Céljaink elérésére a biztosíték kettős. Egyfelől vannak nagy szaktudású, szorgalmasan dolgozó kollektíváink. Másfelől bízunk az átfogó tervezési rendszerben. A vállalat, mint gazdasági egység, a jövőben célorientációjú központként működik majd. Ennek eléréséhez mindenkinek meg kell határozni a feladatát, mindenkinek ismernie kell a közös feladatot. Az ilyen tervezési, vezetési rendszer magától értetődően előmozdítja a vezetés színvonalának emelését is. — A mai, gyorsan változó gazdasági helyzet vállalatunknál is megköveteli, hogy a nyolcvanas években a hagyományos tervezést és vezetést felváltsa a korszerűbb stratégiai vezetés. Ehhez természetesen szervezetileg is igazodnunk kell. Az új szervezet biztosítja majd a távlati és a'z éves tervek összhangját; ezekben persze az előbbi szabja, meg az össz- tervezés irányát. A fentiek teljes érvényesülése csak a 80-as évek második felében várható, amikor a számítás- technika a szénbányászat egészében tért hódit. — Szükség esetén növel- helö-e lényegesen a vállalat széntermelése? — Erre adottak a lehetőségeink. A termelés nagyságát és részben a gazdaságosságát elsősorban a fejlesztési alap határozza meg. Jelenleg vizsgálatokat végeznek a Borsodi Hőerőmű bővítéséről, illetve Miskolc táv- hőellátásába való bekapcsolásáról. Megfelelő fejlesztési alap és létszám biztosítása esetén vállalatunk képes a megnövekedett igények kielégítésére. Rendelkezünk megfelelő szabad készletekkel, s Dubicsány, Forrásvölgy, Sajómercse II. területeken nagy kapacitású bányákat telepíthetünk — fejezte be a beszélgetést Székely Tibor, a Borsodi Szénbányák távlati fejlesztési és kutatási osztályának vezetője. Kolaj László Szigorúan megkövetelni a munkahelyi alapkötelességek teljesítését, a gyorsabban és főleg jobban végzett munkáért több pénzt fizetni; színvonalasabb és bátrabb vezetési stílust követel. Sokan a valódi okok leplezésére — végső soron a korszerű, jó vezetés helyett — különböző elméleteket gyártanak. Ha nagyobb fegyelmet tartok és jobban differenciálok — mondják —, akkor, a munkahelyi légkörnek ártok, „oda ^ béke”, esetleg elmennek a munkások, akikből amúgy is kevés van. Ezért az „egyenlősdi”, amely távol áll a szocialista elosztás alapelvétől, pedig már pártunk XI. kongresszusa is kimondta: „A jövőben az életszínvonal emelésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot ... A bérpolitika jő célja a munka szerinti elosztás erősítése." A dolgozóknak a munkában való nagyobb, személyes érdekeltsége — összhangban a megfelelő erkölcsi elismeréssel — egyik eszköze hatékonyabb gazdálkodásunknak. Gyakorlati megvalósítása érdekében eddig általában még elég keveset tettünk; . nehéz feladat, sok problémát és feszültséget okoz, ahol erőteljesebben próbálkoznak a bevezetésével. Az egyik miskolci nagyvállalatnál dolgozó szakmunkás elmondotta, hogy a legutóbbi béremeléskor húszegynéhány társával együtt kiemelt bért kapott, így most jóval magasabb a fizetése, mint az üzemi átlag. Ezért az elmúlt időszakban sok rosszmájú és csípős megjegyzést kellett lenyelnie, nemcsak egyes munkatársai, hanem egy-két közvetlen vezetője részéről is, akiktől természetesen többet keres (eddig is többet keresett). Volt, aki az öntudatát emlegette, mivel bizonyára már kisebb lett, hiszen magasabb a fizetése; fontos érvként, de rosszul értelmezve felidézték neki a szemináriumon tanultakat: a lét határozza meg a tudatot. Más is az öntudatáról beszélt, amikor ingyen (normaidő nélkül) akart vele egy sürgős alkatrészt megcsináltatni, neki úgyis magasabb a fizetése. Többen az Anyagiasságát emlegették, mondván, azért „hajt” ilyen jól és ilyen sokat, mert'több pénzt akar. Hát persze, hogy ezért (is), de elfelejtkeztek arról, hogy az illető szakmunkás magasabb jövedelme a kiváló minőségben elvégzett, a vállalatnak is nagy hasznot hozó munkából származik. Az ö fizetése, nem azonos a kevesebb munkával szerzett, társadabinunknak kisebb hasznot hozó magasabb jövedelmekkel, vagy éppen a munka nélkül kapott pénzekkel, amelyeknek sokféle fajtáját szidjuk mostanában. Ahogy egy jól és egy rosszabbul dolgozó vállalat között nem lehet egyenlőséget tenni, ugyanúgy nem lehet egy jól és egy gyengébben dolgozó munkás között sem. Napjainkban sok ki- sebb-nagyobb bicska beletörik még ebbe a kemény fába — a rosszul értelmezett egyenlősdi elleni harcban. Az előbb említett és ahogy manapság szokás emlegetni, magasan kvalifikált szakmunkás azt is elmondotta: az üzemükben rhég sokan ferde szemmel néznek arra a művezetőre, aki nem egyeplően osztja el a prémiumot, aki megköveteli a munkafegyelem betartását és azt mondja; aki pontosan jár be dolgozni, az még csak a munkaszerződésben vállalt alapkötelességét teljesíti. Az a meós sem népszerű, aki szigorúságáról híres; csak pontos és rajzhű munkát vesz át. Pedig ő is csak a munkaköri kötelességét teljesíti. Nem igaz, hogy mindig és mindenütt nehéz helyzetbe fi Ptiylaxia Karcagon Ai év közepén adják át az idén elkészülő hat nagyberuházás egyikét, a Phylaxia karcagi gyáregységét. A korszerű állati takarmánykiegészitö és állati tápszereket gyárló üzem a kukorica ipari feldolgozására épül. Az évi 20 ezer tonna Pre mix nevű takarmány, kiegészítőből mintegy 30-félét gyártanak. Az új gyár termékei között fehérjepótló tápszer is van, szarvasmarhák és juhok táplálására készítik. A 360 főt foglalkoztató karcagi gyár éves termelési értéke 1980-ban már meghaladja az egymilliárd forintot. A képen: részlet az új gyár tartályparkjáról. Kincset :ri árokpartok Több ezer hektár ingyen kaszáló ügyelet A mezőgazdasági üzemekben dolgozó mintegy 15 000 IFA típusú teherautóra a nagy nyári munkák idején a szokásosnál is nagyobb feladat hárul. Zavartalan üzemük, esetleges hibáik gyors elhárítása érdekében az AUTOKER a MÉM-mel kötött megállapodás alapján hét megyében és Budapesten alkatrészellátási ügyeletet szervezett. Június 15—augusztus 30-a között az AUTOKER békéscsabai, debreceni, győri, kecskeméti, miskolci, pécsi és szombathelyi kirendeltsége, valamint fővárosi Ipar utcai fiókja hétfőtől szombatig — a helyi igényektől függően vasárnap is — nyújtott műszakban tart nyitva. Az ügyeletes fiókok előnyben részesítik a mező- gazdasági üzemek alkatrészmegrendeléseit, „megerősített” készleteikből azonnal kiszolgáltatják a fontos alkatrészeket. Amennyiben helyben nincs, az ügyeletes fiókok gondoskodnak felkutatásukról, félretetetik a megrendelő üzem számára és telexen, vagy táviratban értesítik arról, hogy hol veheti át a keresett alkatrészt. kerülnek azok. akik megkövetelik a munkafegyelem betartását. akik példamutatóan dolgoznak és jól keresnek — a fordítottja inkább jellemző. A vasas szakmunkást bizonyára nem a hozzá hasonlók és nem azok csipkedték, akik olyanok akarnak lenni, mint ö és a társai. Azok sem, akik megadták és megszavazták neki a magasabb bért. A rossz példa, de a jó is mindig jobban reflektorfénybe kerül. Az eredményesebb gazdálkodást egyes vállalatoknál sokféle objektív nehézség akadályozza, esetleg sok a régi, „nullára” leírt gép, nagyon nehéz rajtuk pontosan dolgozni, vagy kevés a bérfejlesztésre adható pénz; nincs miből differenciálni, de előfordulhat, hogy különböző belső átcsoportosítások után is égető gond marad a munkaerőhiány — sorolhatnánk tovább a példákat. Mindezek mellett a káros egyenlősdi elleni erőteljesebb fellépés és a végzett munka mennyisége és minősége szerinti fizetés egyik eszköze hatékonyabb gazdálkodásunknak. A Központi Bizottság múlt évi decemberi határozata az állami és gazdasági szerveknek javasolta, a pártszervezeteknek pedig előírta, segítsék elő, hogy „szűnjön meg a káros egyenlősdi, és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön." Petra József Megyénk mezőgazdaságában a kistermelők által végzett tevékenység igen jelentős szerepet tölt be. A mezőgazdaság bruttó termelési értékéből jóval több mint egyharmadával részesedik, s ettől magasabb; azi 50 százalékot is meghaladó az állattenyésztés részaránya. A kistermelők tulajdonában van például a tehénállomány 45 százaléka, s az ő portáikon termelik meg a megye tejtermelésének több mint 50 százalékát. A kedvezőtlen, aszályos időjárás következtében a mezőgazdaságra az idén fokozott feladatok hárulnak. A közelmúltban, a Hajdúböszörményben megtartott tájjellegű, majd a hétfőn megrendezett megyei mezőgazdasági tanácskozáson is felhívták a figyelmet* hogy mindent meg i kell tenni a kiesések pótlásáért. Nemcsak a nagyüzemek termelését illetően van szükség rendkívüli erőfeszítésekre, rugalmas intézkedésekre, hanem az éves tervek teljesítése, a szükséges élelmiszergazdasági termékek biztosítása szükségessé teszi, hogy a háztáji, kisegítő gazdaságok termelését is minden rendelkezésre álló eszközzel, az eddigieknél is jobban segítsük. A tanácsok és a gazdaságok feladata A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztésére hozott 1976. évi minisztertanácsi határozat szellemében való ténykedés fontos feladatát képezi valamennyi érintett szervnek. Ez a határozat felhívja a figyelmet arra is, hogy az árokpartok, árvízvédelmi töltések és egyéb kihasználatlan gyepterületek fűtermése mindig időben betakarításra kerüljön. A MÉM rendelkezése értelmében, ha a tulajdonosok (kezelők), vagy az ingyenes kaszálásban részesülő kistermelők a füvet június 5-ig nem kaszálták le, a kaszálatlan útmenti árokpartok, vasúti, árvízvédelmi töltések és rétek fűtermését bárki ingyen betakaríthatja. A tanácsoknak, gazdaságoknak gondoskodniok kell, hogy ez a nagy értékű fűtermés ne menjen veszendőbe. Ez ügyben sokat tehetnek, segíthetnek az üzérnek és a községi tanácsok. Az üzemek, a háztáji agro- nómusok a fuvareszközök biztosításával, a tanácsok pedig szervezettebb, átgondoltabb és a lakosság minden rétegéhez eljuttatott hírveréssel nyújthatnak ehhez az eddiginél nagyobb segítséget. Hogy milyen értékek megmentéséről, hasznosításáról van szó. azt néhány szám is jól illusztrálja: 1200 hektárt meghaladó árvízvédelmi töltés. 2500 kilométernél hosz- szabb útszakasz — néhol igen széles — árokpartja és mintegy 14 ezer hektár nagyüzemileg nem művelhető terület fütermése szolgálhat takarmányalapul, ameny- nviben levágásra, betakarításra kerül. Nem is beszélve az üzemi, dűlőutakról, s egyéb területekről. Szombaton és vasárnap is Az elmúlt héten a Borsod megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség „betakarítási” szemléje során a mezőkövesdi, a me- zőcsáti és az encsi járásban azt tapasztalta, hogy a legtöbb község határában jó ütemben, nagy szorgalommal takarítják be az árokpartok és más gyepterületek fütermé- sét. Szombaton és vasárnap is szénát gyűjtő emberekkel találkoztak. Sajnos, nem mindenütt van ez így a megyében. Jócskán akad kaszálatlan terület, pedig az idén igen nagy szükség lesz minden tömegtakarmányra. De e kincset érő takarmány kapcsán szólni kell néhány gondról is. A betakarításhoz kevés a jó szándék. Problémát jelent például az, hogy olcsó, hazai gyártású, kisüzemben használható fűkaszát csak elvétve lehet kapni, a behozott gépek pedig drágák. Ezen változtatni annál is inkább fontos lenne, mert a háztáji állattartók zömében idős emberek, akiknek a kézi kaszálás már nehezükre esik. A takarmányok jó minőségben történő betakarítása indokolná azt is, hogy a jelenleg érvényben levő június 5-e utáni ingyenes kaszálás időpontját a jövőben előbbre kellene hozni. Célszerű lenne már június 1, után ingyenes kaszálást biztosítani, mert ez elősegítené, hogy nagyobb területek kerüljenek levágásra és az így nyert takarmányok minősége is jobb lenne. Ezer mázsákról van szó A feladat most az, hogy megyeszerte. valamennyi község határában meg kell ragadni minden lehetőséget az ingyenkaszálók termésének megmentésére. Számolni kell azzal, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt ' a nagyüzemek a közösből is kevesebb takarmányt tudnak majd biztosítani a háztáji állomány részére. Olyan rejtett tartalékokról van szó, amelyek egy-egy község, vagy gazdaság esetében néha elenyészőnek tűnnek, de ezek a mázsák, száz forintok megyei viszonylatban ezer és ezer mázsákat jelentenek, s több millió forintot jelentenek, ha tejben, húsban mérjük értéküket. Túl ez egyenlösdin
