Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-09 / 133. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979, június 9., szombat A demokráciát próbálni is kell Gyerekek az iskola élén A vonal végén bizonyára nagyon meglepődött valaki, amikor a miskolci. 22-es számú Általános Iskola igazgatónőjének. Bonus Rókusné- nak a hangja helyett, egy gyerekhang szólalt meg a telefonban. — Novak Nóra diákigaz- gato. önkormányzati nap van. Tessék ... A telefonban a ,iang nyugodtan csengett, legfeljebb az iskola egynapos vezérkara tudta, mert látta: a nyolcadikos kislány' igencsak meg- illetödotlen nyúlt a csörgő készülékhez. Bcnyó Emese igazgatóhe- ly’ettes, Bottka Krisztina csapatvezető és Banka József felügy'elő tanár (valamennyien diákok) Novák Nórával az élen, ünnepélyes fogadalmat tettek: az önkormányzati napon az iskola rendtartására ügyelnek, a fegy'elmet betartják, és betartatják; az oktatómunkát segítik. Az ötvenöt diáktanár — ezen a napon ugyanis gyerekek tartották az órákat — bármelyike számíthatott látogatókra. Játék? Az is. De a gyerekek közül valamelyik azt mondta: elsősorban felelősség. Tanáraiktól, igazgatójuktól bizalmat kaptak, egy napra rájuk bízták az iskolát. Ezzel a bizalommal nem élhetnek vissza! S most a másik oldalról próbálják ki, milyen az, amikor a gyerek- közösség érdekében dönteni kell. — A munkafegyelemmel nagyon meg vagyunk elégedve — hangzott a diákigazgató napértékelője. Azt tapasztaltuk, hogy minden diákla- nár lelkiismeretesen készült fel és a gyerekek is igyekeztek nekik segíteni. ... A magatartással sem volt semmi komolyabb probléma. De azt tapasztaltuk, hogy az órák előtti sorakozásnál az osztálytermek előtt nem mindenki tartotta be pontosan a házirendet. A váratlan látogatónak legfeljebb az tűnhetett fel, hogy úttörő-egyenruhában voltak ezen a hétköznapon az iskolások, hogy a tanáriból a gyerekek hozták ki a naplókat, s ha bekukkantott volna a termekbe, láthatta volna, hogy a tanárok a diákok között ülnek a padban. Gyerekek és tanárok szerint az iskola úttörőcsapatában demokratikus légkör uralkodik. Az önkormányzati nap gondolatát is az év eleji csapattanácsgyűlésen vetették fel a gyerekek. (A jövőben rendszeresen meg akarják tartani.) Hosszas, sokoldalú véleménycsere után alakult ki a nap programja. S ha akadt, aki lazítónapnak gondolta volna, az csalódott: minden órának megvolt a maga feladata. A diáktanárok röpdolgozatot írattak, kikérdezték az anyagot, újat magyaráztak, s jutalmaztak, értékelték a munkát, A különbség csali az, hogy a feladott házi feladatot a következő órára ők maguk is el- készí ti k. — Miért' döntöttek a nap mellett? — kérdeztem az igazgatónőt. Bónus Rókusnét. A válasz így hangzott: — Bíztunk abban, hogy a gyerekek magukénak érzik az iskolát, az iskola rendjét. Lehetőséget adtunk nekik, hogy ezt be is bizonyítsák. Maguk döntöttek a formáról. maguk választották a vezetőket, a tanárokat. Ötvenöt diáktanár, s még sok gyerek kapott feladatot. Ügy is mondhatnám, bizonyítási lehetőséget arra. hogy tud és akar tenni a közösségért... És ez sem csekélység! Cs. A. Csónakózók Miskolc-Tapolcán Könyves hírek - sorokban Befejeződött az ünnepi könyvhét, bontják a sátrakat. Ozdon. a Kun Béla Művelődési Házban, a gyermek- könyvtárban azonban majd csak június 12-én, délután hirdetik ki a Gyermekhősök az irodalomban című rejl- vényvetélkedö eredményeit. Az ünnepi könyvhétre nyílt kiállítások közül néhányat még megtekinthetnek az érdeklődők. Június 10-ig láthatják Lenjnvárbsbun, a művelődési központban az Olvasmányélmények című gyer- mekrajz-kiállítást. s a TVK irodaházában az Írók ex librisen című tárlatót. 11 ii szem Ez a címe Gyarmathy Lívia új játékfilmjének, melynek a héten volt ősbemutatója a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. A bemutatón — és az ezt követő ankélon részt vett a film rendezője és Meszléry Judit, a női főszereplő. Gyarmathy Lívia alkotói pályafutásáról Benedek Miklós, lapunk íő- munkatársa beszélt a megjelenteknek, akik a „Szandi- manditól” mostanáig követhették Gyarmathy Lívia rendezői törekvéseit. A másfél évtizeddel ezelőtt indult rendező korunk jellegzetes ellentmondásaira hívja fel a figyelmet valamennyi alkotásában. A modern technikai körülmények között élő ember — hangsúlyozza a rendező több munkájában is — társadalmi tudata csak lassan változik. Hősei az értelmes cselekvés lehetőségét keresik. Lényegében erről szól a Minden szerdán című film is. amelynek főhőse egy zilált családi körülmények között élő fiatalember, aki kezdetben pótcselekvésekbe, sőt (érzelmi bosszúból) a bűnözésbe menekül. Találkozása egy tiszta öregemberrel azonban gondolkodásra készteti. Gyermekeknek • Harminc Vidróczki-epizód Nem szerepel, a könyvheti kiadványok jegyzékében, mégis éppen az ünnepi időszakban jelent meg a Vid- róczki a nevem! című ifjúsági könyv. • a Móra Ferenc Könyvkiadó Delfin könyvek sorozatában. Hogy a könyv nyomdai átfutásának nehézségei tették-e, vagy mi egyéb oka van, nem tudni, tény, hogy a könyvhét folyamán jelent meg és a legifjabb olvasók bizonyára érdeklődés, sei fogadják. A szerző, Balogh Béni nem ismeretlen már az Észak. Magyarország olvasói előtt sem, hiszen készülő könyveiből korábban közöltünk részleteket. többször adtunk hírt a megyében végzett gyűjtőmunkájáról, a megye gyermekolvasóival tartott találkozóiról. De egyébként is Balogh Béni a megyénk szülötte, itt járt iskolába is, igen sok szállal kötődik a Sajó mentéhez. Vidróczki régóta foglalkoztatja, a Bán- völgyében. a Bükk nyugati vidékén époen ‘ Vidróczki- emlékek után kutatott nem is oly'an régén, és a most megjelent könyve, a Vidróczki a nevem! is -nagyrészt azokat a Vidróczki-történeteket tartalmazza, amelyek ehhez a nyugati Bükk-vidékhez kapcsolódnak. A Vidróczki a nevem! valójában nem kerek történet, nem ifjúsági regény, hanem harminc kis epizód Vidróczki Márton életéből, a hozzá kapcsolódó népmondákból, fi történetitek egymásutánja tulajdonképpen egy kerek Vidróczki-történelet ad. mert a legelsőben még a szabadságharc idején ismerjük meg a —érmék Vidróczkit, aki, hogy a huszárokat elkísérje Egerbe, még az őrizetére bízott nyájat is otthagyja; a következő történetben már ennek a kisbojtárnak a felelősségre vonását olvashatjuk, aztán a katonai bevonulását, később szembeszegülését a császári fegyelemmel, majd a komáromi várbörtön beli rabságát. ahonnan megszökve, a törvényen kívüliek éleiét választotta Innen kezdve aztán a makiári marhaszaba- dítástól egészen haláláig kísérhetjük nyomon Vidróczki kalandjait. Ezek a Vidróczki-lörténet- kék nem egyformán értékesek. van, amelyik egészen rövid, van közöttük hosszabb, vannak ismertebbek, kevéssé ismertek és megírásukat tekintve is, hullámzó a színvonaluk. Annyi bizonyos, mindegyik kis történet önálló, kerek, az ifjú olvasók számara is izgalmas. Mint afféle mondahős, Vidróczki is emberfeletti tulajdonságokkal rendelkezik, mégha a szerző nagyon is egyszerű emberként jeleníti meg, de ahogyan minden helyzetből kivágja magát, ahogy mindig gyözedelmeskedjk, az már több mint emberi. A szegényembert gyámolító, csak a gazdagokat megvámoló és csúffá tevő betyár ismert alakja lép elénk ebből a Vidróczki- könyvből is, amely bizonyára kedves olvasmánya lesz annak a fiatal korosztálynak, amelynek szerzője és kiadó, ja szánta. (hm) A Kis-Velence és a miskolci béka Irodalmi és zenei esték Sárospatakon A sárospataki Rákóczi Múzeum és Művelődési Ház három műsorból álló sorozattal adózik a magyar irodalom és zene legjobb alkotóinak. Június 14-én Sellei Zoltán Jó kedvem csucsorodik című műsorára kerül sor, míg június 18-án opera gálaest lesz Vámos Ágnes, Palócz László. Bérezel István, Tur- pinszky Béla, Fehérvári Márta és Katona Ágnes közreműködésével. A műsoron kuruc dalok, virágénekek, Bartók és Kodály népdal- feldolgozások szerepelnek, Az est Liszt XI1. Magyar rapszódiájával zárul. Június 21- én lesz Sárospatakon Tolnai Klári előadóestje, 27-én pedig Bánl'fy György színművész „Anyád nyelvét bízták rám a századok’’ című műsorát hallgathatják meg az érdeklődők. Szerencsi képeslapok „Kedves Iza néni! A szá- . inunkra küldött két nyulat megkaptuk...” Az idézett sornak nincs különösebb jelentősége, legfeljebb az teszi számunkra érdekessé, hogy a közlemény (hegyeslollal és antracén tintával) 1899-ben született. Nyilván a fővárosban élő fiatalember szerette a nyúlhúst, s ezt jól tudta vidéken élő nagynénje. Ennél sokkal hosszabb szöveg nem is fért a korabeli képeslapokra, hiszen az együk oldal a címzésnek tartatott fenn; csak a kép nlellé (a másik oldalra) fért néhány sor. A képeslap, melyről beszélünk, egy abból a 800 darabból, amelyet most állítottak ki Szerencsen, a Zempléni Múzeumban. Ismeretes, hogy az intézmény nem kevesebb, mint (iOU ezer képeslap fölött rendelkezik; a kezdetektől egészen mostanáig nyomon követhetjük a képeslapok történetét. ami rendkívül érdekes és tanulságos kultúrtörténeti kalandozás. Néhány év óta immár megszoktuk, hogy ebből az irdatlan mennyiségű laptömegből időről időre kiállít a múzeum — tematikus bemutató keretében — néhány százat. Ezúttal a magyar városokat, falvakat, a képzőművészet dokumentumait, a színháztörténet, a történelem, a közlekedés, valamint a növény-és állatvilág lapjait láthatjuk. ür. Pctercsák Tivadarral, a múzeum igazgatójával még a péntek délutáni megnyitó elölt jártuk végig a sokszínű tárlatot. Megtudom, hogy nálunk a millenniumra készültek nagyobb tömegben az első képes levelezőlapok (Európa más országaitól alig két évtizeddel maradtunk el a képeslapok bevezetésében). A mostani kiállításnak legfőbb érdekessége, hogy nemcsak a történeti anyag — tehát a régi lapok — kerültek falra, hanem a legújabbak is. így például a közlekedési sorozatban nemcsak a század- forduló léggömbjeit, hidrop- lánjait és mozdonyait láthatjuk, hanem napjaink legkorszerűbb repülőgépeit is. Természetesen, ugyanez vonatkozik. a többi tárgykörre is. így van összehasonlítási alapunk, ami számos tanulsággal jár. Á különböző vá- rosábrázolásokat nézve, például kiderül, hogy az elmúlt évtizedek alatt hogyan változtak patinás városaink; miként váltották fel az utcákon az egykori közlekedési eszközöket (konflis, lóvonlatású vasúti kocsik, régi villamosok stb.) a modern járművek. De egyszersmind kiderül az is, hogy napjainkban korántsem igényesebbek a városábrázo- lások, mint régebben. Ez egyébként általában vonatkozik mostani levelezőlapjaink művészi színvonalára. Kicsit keserűen nézi az ember (állatábrázolás) az édeskés cicakompozíciókat, a giccsbe- hajló szarvas-rajzokat és így tovább. Mindez persze csak afféle közbevetett megállapítás, ennél sokkal érdekesebb, hogy koronként miként tükrözik a levelezőlapok hazánk politikai, gazdasági, társadalmi helyzetét. A millennium nagy hazafias felbuzdulása után (hazánk e korban lejjel-méz- zel folyó Kánaánnak ábrá- zoltatik) úgy tűnik, az egyik legjövedelmezőbb iparággá lett a képeslapkészítés. A különböző cégek egymással versenyezve „dobják piacra” a faháncs alapanyagú, a gobelin szövésű, a hímzéses díszítésű lapokat, sőt. találunk textilkollázs-technikájú képet is, s voltak gyártók, akik élő- virágot applikáltak a levelezőlapokra. Ebben a sorozatban a legújabb készítmény a székesfehérváriak alumínium képe. Nagyon érdekesek az úgynevezett óriás lapok, melyek harmincszor huszonhárom centiméteres nagyságban készültek, s rendszerint városábrázolásra vállalkoztak. Természetesen jó néhány miskolci lapot is látunk a kiállításon. A század elején megörökítették a miskolci csizmadiákat, a kocsonyában pislogó békát és láthatjuk a korabeli városképek»* is. Ezek közül legérdekesebb a Szin- va-parli házakat mulató fénykép, mely fölött ez a felirat. díszeleg: „Miskolc —Kiá- Velence” —. Sokan fényképezték. metszették a Rákóczi- kilátót és a Széchenyi utcát is. Fontos a kiállítás ipartörténeti szempontból is: a pereces'!,! a diósgyőri, az ózdi és a rudabányai üzemeket láthatjuk. Megállapítható, hogy a ké- peslapkészítök rendkívül gyorsan reagáltak a különböző eseményekre. Látunk lapokat a miskolci árvízről, a szegedi katasztrófáról, a hajdúszoboszlói hőforrás kitöréséről és megtekinthetjük az edelényi rablógyilkosság színhelyét. Ezek azonban inkább csak kuriózumok. Számunkra’ sokkal izgalmasabbak az első világháború, a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság idején született lapok. Mindent összevetve, azt hiszem, sok mindent tanulhatunk képeslapkészitö elődeinktől. Kívánatos volna, hogy a mai képeslapok is tükrözzék napjaink jelentős eseményeit. -Szívesen látnánk több néprajzi és művészeti ihle- tettségű lapot (nem éppen rossz példa az egri Boross cég kilencszázas években készült népművészeti sorozata), szebb és művészibb színvonalú városképeket. Es nagyon hiányoznak a színész- portrék. (Ezekből Blahánétól egészen Lalinovitsig irigylésre méltó gyűjteménye van a múzeumnak.) S elvárnánk természeti tájaink, valamint növény- és állatvilágunk1 értőbb, művészibb ábrázolását. A kiállítást pénteken délután 3 órakor Éles Gábor, az MSZMP Szerencsi járási Bizottságának titkára nyitotta meg. Az igényes válogatás egész nyár folyamán megtekinthető.’ (gyarmati) Felhívás! Felhívjuk Kazincbarcika város lakosságának figyelmét, hogy vállalatunk 1979. június 9—19 között a vá_ ros parkjaiban és a kiserdő területén vegyszeres permetezést végez. A permetezést a lombrágó hernyók és egyéb kártevők tömeges elszaporodása indokolja. A vegyszerezés kiterjed a díszfákra, díszcserjékre és pa rk rózsákra. A permetezést Bi 98 EC dimetoát tartalmú, szerves, foszforsa vészieres növényvédő szerrel végezzük.- szer közepesben mérgező, ezért kérjük, hogy a közölt időpontban lehetőleg ne tartózkodjanak a fák, cserjék és rózsák közvetlen közelében. VÁROSGAZDÁLKODÁSI VALLALAT KAZTNCBARCTKA
