Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-08 / 132. szám
a ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. június 8., péntek A játékautót is kell itatni... Rákiáltanak a piroson átkelőre Igazából közlekedünk ..Anyuka” gondosan körülnézett a járdaszélen, azután átkormányozta Eszti babát a babakocsiban a túloldalra, ahol a pádon tereferélve, í már vagy három hasonszőrű ..kismama” napoztatta csemetéiét. Jó oka volt a gondos átkelésre, a közeli saroknál ugyanis nagy ívben balra kanyarodva, igencsak sebesen közeledett egy ..ámokíutó” kerékpáros. Az ügyeletes rendőrjárőrnek a kocsiban ezúttal nem akadt dolga ... Közlekedést játszottak a fetsőzsolcai óvódások. Szívesebben írom (gy: közieke. dést játszanak... Az alig beles KUESZ-parkot ugyanis nem ünnepi alkalmakra tartogatják; játék-tér. mindennapi tanuló- és gyakorlótér. s ha nem félnék a nagy szavaktól, azt is mondanám: élet-tér ez a gyerekeknek, akik közül — különösen a [ nagycsoportban — mind töb. I ben .-.hazajárók”, azaz. egve. dűl igyekeznek hazafelé három, olykor négy. sőt öt ke- ! resztutcán is átvágva. A forgalom Felsőzsolcón is nő. Lépésnyire Miskolciéi — a gyerekek közül sokan szüleikkel hetente megfordulnak a városban, a mostani nagycsoportosok közül oedig hárman miskolci általános iskolába iratkoztak be. s délutánonként, előfordulhat, hogy egyedül iparkodnak majd hazafelé — igazán szükségét érezték, hogy ne csak annyit tudjanak a közlekedési szabályokról a gyerekek. ami elsajátíttatható a „tanulmányi sétán”, a fog. lal kozás teremben a mini KRESZ-táblákból.’ vagy rajzokból. Gyakorlat teszi a mestert! Lac zó Ernő. kupaktanácsunk legbátrabbika sommásan így fogalmazta meg a nagy újdonság, a KRESZ- park. jelentőségét. (A foglalkozás után ugyanis a legilletékesebbek, a gyerekek véleményét is kikértük!) — Azért jó ez a park, hogy amikor igazában közlekedünk, ne üssön el az autó. Abban egyébként megegyeztünk. az utcán nem elég fogni a felnőttek kezét. Bámészkodni nem lehet, s nemcsak azért nem. hogy el ne vesszenek. Antal Anetla és Bozó Tibi példával is szolgált: egyik a buszt, másik egy kocsit vett észre. Be is zsebelték akkor a dicséretei Játszanak, örülnek a gyerekek A park nekik játszótér akkor is. ha tudják: a szabályok, amikel itt meg. tanulnak, az utcára is kötelező érvényűek. Sőt, ott kö- ! telezőek igazán! Es nem, is csak a közlekedést gyakorolják; van parkőr, benzinkutas. forgalmi rendőr, s szerepet jálszanak azok is, akik beleülnek a kisautóba, felpattannak a háromkerekű bicikli nyergébe, szaporán lökdösik magukat a rolleren. Akkor felnőttek, s sokszor azt játsszák, amit tőlünk látnak ... (Koccanásnál veszekednek, s van, aki békítőleg közbelép. Csak itt borravalót nem fogad el a benzinkutas, s a piroson átkelőre rákiabálnak.) Az egyik óvónő, Kossuth Józsefné szerint komolyan veszik a játékot. Csakúgy, mint az óvónők, a közlekedéstanítást, vagy a felnőttek az igyekezetét, hogy a gyerekek valóban megtanulják, mit lehet, s mit nem. ha kilépnek a kapun. Másképp aligha lenne magyarázható, hogy jóformán a semmiből (a Mezőgép Vállalat adott ötezer forintot a cement vásárlására) egy év alatt elkészültek a KRESZ-parkkal. Jöttek szocialista brigádok, régiek és újak. ásót. lapátot ragadtak az apukák, anyukák. sőt a nagyszülők is. s velük egy sorban dolgoztak az óvónők. Jó, hogy a gyerekek erről is tudnak. S még jobb, hogy szinte senki sem akadt, aki azt mondta volna, „Ö, az én gyerekem mór úgyis kinövi az ovit!”. Meil így sok-sok éven át szolgálhat majd a KRESZ-park a gyerekek okulására. A megyében nem ez az első. nem is a második. Van már jó néhány ilyen park óvodában, iskolában is. De annyi még nincs, hogy ne örülhetnénk annak, hogy a telsőzsolcai óvodában (a miskolci járásban ez a legtöbb, 7 csoportot foglalkoztató gyermekintézmény) 236 kisgyerek vérébe ivódik be, hogy a járdaszélen szét kell nézni, hogy pirosnál, de még sárgánál sem szabad az úttestre lépni. Macsuga Cgörgyné vezető óvónő még bokrokat, cserjéket álmodik a KRESZ-udvar miniparkjaiba. Nemsokára az óvónők és a szülők egynapos társadalmi munkára mennek a helyi tsz-be. A pénzből, a gyermekév tiszteletére. játékokat vesznek. De ez már egy másik történet . Csutorás Annamária Fotó: Lac/.ó József Jó lesz figyelni, mit mutat a lámpa! A rendőr-lámpa pontosan olyan, mint az igaziak. Ok a felháborodásra? T ársnak kívánt megnyerni egy nagyon kedves pedagógus ismerősöm a minap ahhoz a felháborodáshoz. amelyet állítólag igen széles pedagóguskörökben váltott ki a televízió múlt heti egyik műsora, nevezetesen a Raííai Sarolta Egy- szál magam című regénye nyomán készült, azonos című tévéfilm. Ismerősöm szerint ez a produkció kifejezetten pedagógusellenes volt, és társai és maga felháborodását az is indokolja.-hogy éppen a pedagógusnapot megelőzően sugározta ezt a Ma. gyár Televízió, akárcsak tavaly a Pókfoci című magyar filmet, amelyet ók szintén pedagógusokat gyalázó műnek tartanak, s így valami tendenciát vélnek felfedezni a műsorszerkesztésben, mintha azt mondanák: nesze nektek, a pedagógusnapra. Próbáltam meggyőzni, hogy sem a tavalyi Pókfoci, sem az Egyszál magam, nem pedagógusellenes film. A Pókfoci, amely a sajnos, igen sokfelé fellelhető minicézárok és a körülöttük hajbókoló közösségek, mint káros társadalmi jelenség görbe tükörben való felmutatását célozta, semmiképpen sem pedagógustörténet. Még akkor sem, ha a kitűnő filmben a mondandó ábrázolásának keretéül egy szakközépiskolai tantestület élete szolgált. A jelenséget kívánta felmutatni ez a film, a jelenséget kárhoztatta és nem a pedagógusokat! Az Egyszál magam esetében is hasonlóról van szó. Akkor is, ha itt is tantestületi keretben játszódik a történet. A televízióban bemutatott Egyszál magam című tévéfilmet sokan fogadták fenntartásokkal, heti kritikai jegyzetemben magam is tettem elmarasztaló észrevételt, de semmiképpen sem azért, mintha e film valamely tisztes szakma, foglalkozási ág becsületébe gázolt volna. Beszélgető partnerem azt is kifogásolta, hogyha el is Könyves hírek - sorokban A Vasutas Fúvószenekar és az Etűd Irodalmi Színpad lesz a központi könyvtár vendége ma délután négy órától Miskolcon. ★ Fekete Gyula íróval találkozhatnak az olvasók délután li urakor, a diósgyőri Petőül Könyvtárban. ★ Móricz Zsigmondi» emlékeznek délután 5 órakor Arnóton, ahol a községi könyvtárban Győrvári János és Dariduy Róbert színművészek adnak irodalmi műsort. ★ Bálint Ágnessel az alsózsolcui és az ongai könyvtárban. Bárány Tamással a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. Fekete Gyulával a Tiszai Köolalflnomítóban. a Kelet Irodalmi Műhely alkotóival pedig a mezőkövesdi Földes Ferenc Középiskolai Kollégiumban találkozhatnak az olvasók. ★ Az edelónyi járási-nagyközségi könyvtár gyermekbarát körébe látogat el Fecske Csaba. A találkozó délután 3 órakor lesz. ★ Kazincbarcikán, a Rákóczi téren szabadtéri irodalmi műsort hallgathatnak meg az érdeklődők délután tél 5-kor. Az ünnepi könyvhétre megjelent művekből mutál be egy összeállítást a Theátrum együttes. ★ Könyvtárával»^ és író—olvasó találkozó lesz Meszesen, délután 6 órakor. Az ünnepség két köl- tövendége Kalász László és Fecske Csaba ★ Pető János grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás délután 6 órakor Mezőkövesden, a művelődési központban. ★ Ki tud többel Mórié/ Zsly- mondról? címmel vetélkedőn vesznek r6szt a prügyi Tiszavirág Termelőszövetkezet szocialista brigádjai. A vetélkedőt a községi művelődési házban ren- '’"•Hk meg, délután t órakor. fogadnák az. Egyszál ma- gam-ban ábrázolt és a pedagógusok életére vonatkoztatott negatívumokat, akkor is be kellett volna mutatni ezek ellensúlyozására a pedagógusok éleiének pozitívumait. Tehát mindenképpen mérlegel kellett volna a filmnek adni, nem pedig — partnerem felfogása szeyint — kizárólag elmarasztaló, bánló vonásokat tükrözni. Megpróbáltam megmagyarázni, hogy igenis jelen volt ebben a filmben a pedagógusok pozitív képviselője is, de egyébként sem feladata egy művészi alkotásnak mindenkor az olyan teljességre törekvés, amely a szakmai sértődést kivédeni hivatott. Né. hány hasonlatot is felsorakoztattam más területekről, amikor nem lehel mindig valamiféle ellensúlyozó, vagy elienpontozó adalékot is beledolgozni egy művészeti alkotásba. próbáltam arról is szólni, hogy egy-egy tévé- film nem szakmai jellegű produktum, hanem valamilyen általánosabb emberi, társadalmi jelenségről akar szólni, esetleg egy szakmában tükröztetve azt. de nem tudtam meggyőzni felháborodott partneremet. Meg arról is beszéltünk, hogy ha a művészet és adott esetben a televízió müsorszerkészlösége az ilyenlajta túlzott szakmai érzékenységre nagyobb gonddal ügyelne, lehetetlenné válna a műsorsugárzás, hiszen majdnem minden játék, vagy film print egy, vagy több szakmát, felmutat azok negatív vonásaiból is, és olyan sok szakmai ünnepnap is van már nálunk, hogy azok hálózata iehelel- lenné lenné egyes filmek bemutatását. Például építő- munkásokról az építönap környékén, vasutasokról júliusban. bányászokról szeptember elején, pedagógusokról június elején nem lehetne — a felháborodott nézők felfogása alapján — csak hozsánnákat zengeni. Nem tudtuk sokáig folytatni I a beszélgetést, mert egy véletlen autóbusz-utazás hozott össze, és partnerem, hamar leszállt. Még csak azt sem kérdezhettem meg tőle, vajon az állítólag tömegesen felháborodott pedagógusok miért most háborodtak fel, hiszen a Pók foci című filméi az inkriminált tévébe. mulatós elölt másfél évvel mutatták be a mozikban és azóta folyamatosan műsoron tartották, az Egyszál magam című regényt pedig több mint egy évtizeddel ezelőtt írta egy kis alföldi falu gyakorló tanítónője. Raliul Sarolta — aki ma a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és az országgyűlés al- elnöke —, a könyv több kiadást megért, színpadi változatát játszották és a tévéfilm eléggé késve is követte a nagyon népszerű és roppant nagy tárgyismeretről is tanúskodó irodalmi alapművet, C suk nem azért most jött: a felháborodás, meri a felháborodók e két művel korábban nem ismerlek, s csak álékor figyellek fel rá, amikor a televízió az esti papuesos, hálóruhás ön- müveiési órájukban most vitte házhoz?! Benedek Miklós Kecskeoiéfi alkotíház Hosszú szünet utón ismét fogadhatja a képzőművészeket a Képzőművészeti Alap 5. számú kecskeméti alkotóháza. A század elején épült kas- télyszerü épületet, az elmúlt évben teljesen felújították: a főépületben tiz műteremmel ellátott lakást alakítottak ki. Ma az ország legmodernebb, egkényelmesebb alkotóháza a kecskeméti, ahol jelenleg már 4 szobrász és 6 *estö, Hetve grafikus dolgozik. A ■•elújított kecskeméti alkotóház. Berki Viola festőművész a kecskeméti alkotóhoz műtermében készíti, közel 60 négyzetméteres mozaikjának tervét, amely Debrecenben, a művelődési központban kerül maid felállításra.
