Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
yilÄG PROLETÁRJAI, EGYES QL JETET! AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 130. szám Ara: 1,20 forint Szerda, 1979. június 6. A magyar kormány állásfoglalása a leszerelési programra vonatkozóan Válasz az ENSZ főtitkárának ' A Magyar Népköztársaság kormánya az ENSZ főtitkárának a tagállamokhoz intézett felkérésére részletesen összefoglalta egy hosszabb távra szóló átfogó leszerelési programmal kapcsolatos véleményét és javaslatait. Az állásfoglalás elsőként megállapítja. hogy az átfogó leszerelési programnak az államok lehető legszélesebb körű egyetértésére kell épülnie. Fontos követelmény, hogy a program pontosan tükrözze az adott időszakban a megoldásra leginkább érett, és ezért elsőbbséget élvező konkrét feladatokat. Az állásfoglalás bevezető része a leszerelési tárgyalások célját és általános alapelveit rögzíti. Hangsúlyozza egyebek közt, hogy az államok erőfeszítéseinek végcélja az általános és teljes leszerelés. Ezt a célt fokozatosan, az intézkedések széles körére irányuló párhuzamos tárgyalások útján lehet és kell megközelíteni. Kiemeli azt a szoros kölcsönhatást, amely egyfelől a nemzetközi feszültség enyhülése és az államok közötti bizalom erősödése, másfelől a fegyverzet korlátozására és a tényleges leszerelésre törekvő erőfeszítések eredményessége között vitathatatlanul fennáll. Az MSZMP Központi Bizottságának a meghívására kedden Budapestre érkezett a Finn Kommunista Párt küldöttsége Erkki Kivimaki főtitkárhelyettesnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A delegáció tagjai „A fegyverzetkorlátozás, a leszerelés egyik fő célja a nemzetközi biztonság megszilárdítása, ezen belül minden egyes állam biztonságérzetének növelése. Éppen ezért az átfogó program megvalósítása során, a leszerelési folyamat egymást követő szakaszaiban egyetlen állam biztonsága sem károsodhat, s egyetlen állam sem juthat egyoldalú előnyökhöz, más államok vagy államcsöpor- tok rovására.” Az ENSZ főtitkárához eljuttatott okmány a konkrét intézkedések ismertetésekor — a szocialista országok eddigi közös állásfoglalásaival összhangban — abból indul ki. hogy a nemzetközi biztonságra. az emberiség fennmaradására a legsúlyosabb veszélyt a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek jelentik. „A legsürgősebb és legfontosabb feladat tehát e fegyverfajták további tökéletesítésének és felhalmozásának beszüntetése, elterjedésük megakadályozása, elhelyezésük területi korlátozása, a meglevő készletek fokozatos csökkentése a teljes megsemmisítésükig, valamint a tömegpusztító fegyverek új típusainak betiltása.” A hadászati fegyverzet korlátozásáról folyó tárgyaltéi ag Kalamakuri, a KB tagja és Pertti Periniva. a Lappföldi körzeti Pártbizottság titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője fogadta. lások következő szakaszát illetően a magyar kormány fontos előrelépésnek tekintené a tárgyalások körének kibővítését, egyrészt újabb fegyverfajtákra, másrészt további nukleáris hatalmakra. A nukleáris leszerelésre irányuló erőfeszítések azonban csak akkor lehetnek eredményesek — hangsúlyozza az állásfoglalás —. ha velük párhuzamosan politikai. nemzetközi jogi és a bizalmat erősítő egyéb intézkedések is történnek. Ha például az államok lemondanak államközi kapcsolataikban az erőszak alkalmazásáról vagy az erőszakkal való fenyegetésről. „Az európai térségben elősegítené a béke és a biztonság megszilárdítását, valamint a katonai szembenállás csökkentését, ha a helsinki záróokmányt aláíró államok szerződéses kötelezettséget vállalnának, hogy egymás ellen, elsőként nem alkalmaznak sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert.” Mivel a világ katonai kiadásainak nagyobbik részét hagyományos fegyverzettel felszerelt fegyveres erők fenntartására fordítják, határozott erőfeszítéseket kell tenni a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet korlátozására és csökkentésére is. A kormány állásfoglalása végül rámutat arra, hogy szoros kapcsolat van a leszerelés és fejlesztés között. Ezért fontos feladatnak tartja, hogy „az összes állam, de mindenekelőtt a Biztonsági Tanács állandó tagjai és más, katonailag jelentős államok állapodjanak meg a katonai kiadásaik fokozatos csökkentéséről, valamint az így megtakarított erőforrások egy része fejlesztési célokra történő eljuttatásának módozatairól”. Bidapeslre érkezett a Finn KP küldöttsége Ózdi változások Az ózdiak az új városrész fölött, a hegyen majálisparkot alakítottak ki. Hajtásválogatás Ezekben a napokban megyénk valamennyi szőlőültetvényében a legfontosabb munka a hajtásválogatás, amelynek során a termést nem hozó hajtásokat távolitják el a kordonkai ókról, elősegítve ezzel a már megjelent fürtök gyorsabb fejlődését, valamint a hatékonyabb növényvédelmet. Képünk a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet szőlőültetvényében készült, ahol Vigh Györgyné, Hegyi Fe- rencné, s a többi asszony, illetve férfidolgozó, kihasználva a száraz, napos időt, jól haladnak ezzel a fontos szőlészeti munkával. ígérete (3. oldal) (4. oldal) fiz ölei egri nyár (4. oldal) (5. oldal) Az esőt várják mindenhol Szenved a napégette határ A szó ßzoros értelmében kínlódnak a növények. Nagyon sok helyen már sárgul az árpa és ez egyáltalán nem kedvező jel A szikszói Béke Tsz-ben az elnök. Bene Sándor karvastagságú repedéseket emlegetett, amiben szinte lóg a néhány centiméteres kukorica. A rakacai határban a később vetett silónak való csak az aljban kelt ki. a domboldalakon már annyi víz sem volt, ami a csírázáshoz szükséges. Az e hét eleji határszemlénk mindenütt az aszályos hetek kárait regisztrálta. Most azt kellene írni, nehéz esztendő. De ez a gondokon nemigen segít. Tény, a tavaszi vetéseket a hűvös, esős idő késleltette, s erre fel, amikorra legjobban kellett volna a csapadék, akkor volt, van belőle legkevesebb. Határszemlénk napján, hétfőn is igazi kánikula volt, folytatása az előző hetek hasonló hőfokú száraz napjainak. Néhol bizony odaragadt a felolvadt bitumen a gépkocsi kerekeihez, s igencsak irigyeltük a Rakacai-tó hűs vizében lubickolókat. Valóban, mast, a víz az egyetlen menedékhely. Embernek, növénynek egvaránt. Ennek ellenére Miskolctól a Rakacai-tóig mindössze egyetlen helyen, a szalonnái Tókörnyéke Tsz-ben láttunk öntözést. Olt legelőt öntöztek a Bódva éltető -izével. A rakacai Üj Dolgozó Tsz- ben Gass Ferenc főmezőgaz- dász is a csatiadéit miatt kesergett. Ahogy mondta: „jó eső" legalább 3 hete nem esett — Kedvezőtlen ez az év, kevés hasonlóval találkoztam. Fagykár a tél végén, tavasszal csúszás a vetéseknek az eső és sár miatt, most meg ez a szörnyű meleg. Már az ember is nehezen viseli . . A rakacai határban jobbára csak takarmánybetakarf- tókkal találkoztunk. A Lucerna-dűlőben például ifj. Guly- hán György rendsodrózott. Fiaskó János pedig a Hnmos- ter kocsival hordta befelé a majorba a réti szénát. — A lucerna első növedé- ke már. bekerült, most a vörösherén a sor. A termés? Közepes... Nem sokkal odébb, a szomszédban. a felsőgagyi Virágzó Tsz-ben annak ellenére, hogy nem pesszimista a hangulat. virágzónak sem nevezhető. Az oka? Az 517 hektár búzából 262 hektár maradt- A 80 hektár őszi árpa bizony már sárgul a hőségben. A 240 hektár tavaszi árpa viszont most még jó, de, ha az idő így marad, ki tudja, mi lesz vele néhány nap múlva. A 158 hektár kukorica kikelt és ez ebben az időben már pozitívumnak számít. Csáki Lajos főmezőgazdász, akit Csenyétén a takarmánybetakarításnál értünk utói. ő mondta: —Nagyon kéne 50 milliméter csapadék. Olyan 3 napos jó, csendes eső... Fancsalban az Egyetértés „szeme fénye”, a gyümölcsös, Pétervári Sándor fökertész szerint még bírja az aszályt, persze hozzátette, az eső az almafáknak sem ártana. Június eleje van, de már a hetedik permetezésnél tartanak a jó hírű abaúji gazdaságban. — A tavalyi évhez képest sikerült megfogni a varaso- dást. A termés a fagykár ellenére is biztató. Fancsalon azonban nemcsak alma van. sőt az első gyümölcs, a cseresznye már érik is. Ami termés megmaradt — mert itt nagy volt a fagy kártétele — azl zömében a ZÖLDÉRT-en kereszAz 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg keddi ülésén az I országgyűlés mező- gazdasági bizottsága. A Parlamentben megtartott tanácskozáson megállapították: az 1978. évi tervben megfogalmazott követelmények — amelyek célja a gazdasági hatékonyság növelése. az egyensúly javítása volt — a mezőgazdaságban is csak részlegesen teljesültek. A vártnál kedvezőtlenebb eredmények azonban csak részben írhatók a tavalyi belvizek. a tavaszi fagy és a jégverések okozta károk számtűi a belföldi piacon értékesítik. Délután volt már, s a nap melege is valamit mérséklődött, mire Szikszóra értünk. Bene Sándor elnök homlokán a ráncokat azonban ez a némi enyhület nem simította ki. — Az időjárás erősen hat az ember hangulatára, idegállapotára is. Egy nagy tavaszi munkán vagyunk túl, minden időben földbe került, s az időjárás most meg szinte mindent tönkretesz... A búza itt is sárgul, a kukorica levelei „furulyáznak”, a lekaszált vöröshere levele hull. Az áprilisi vetések óta — akkor csak akadályozta a munkákat — nem esett számottevő csapadék a szikszói határban. Az ember persze nem elégszik meg a panaszkodással, az önmagában amúgy sem old meg semmit. A búzát például repülőgépről lombtrágyázzák, hogy segítsék a növekedést hogy a szár, a kalász ne süliön be. De kérdés: az eső további hiányá- ban az igyekezel nem lesz-e falra hányt borsó? öntözni Szikszón mindössze három hektárt tudnak, a kertészetet. De ez a határnak csak elenyésző része. A fejünk fölött a nagy öntözőmű, az égbolt tegnan- előtt is. tegnao is üres, felhőtlen volt. Ki tudja, meddig lesz még az!? Iájára. A mezőgazdasági termelés 1978-ban a tervezettnek megtelelóen növekedett, gondot okoz. ho°" a mennyiségi ..elöreszaindás'' nem mindig iárt együtt a kedvező gazdasági eredménvelckel. Éppen ezért — ahogy azt a Mezőgazdasási é« Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügvminisztérium kén- viselői hangsúlyozták — a jövőben az eddiginél is nagyobb súlvt kell ' fektetni a hatékonysági, az eszköz, és anyagtakarékossna’ a minőségi. valamint az élőmunka- termelési 'követelményekre. Bizottsági ülés a Parlamentben
